Pesti Napló, 1921. június (72. évfolyam, 117–141. szám)

1921-06-11 / 126. szám

Budapest, 1921 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy bóra 80 kor. Negyed évre _ 90 kor. Fél évre 180 kor. Egész évre— _ 360 kor. Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon 2 kor. I­S INI. ^ évfolyam 126. szám J /­­junius 11 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Erzsébet-körút IS szám TELEFON: Józsi­ 62-30, 62-31, 62-32 Nyomai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztői József (6­2—36 Kiadóhivatal Wienbein 1., Kohhwarkt 7. Baniczky Ödön locagias (Saját tudósítónktól) Megírtuk, hogy Beniczky Ödönt legutóbbi parlamenti beszédéből kifolyóan a kormányzói hivatalnak mintegy húsz tisztviselője provokálta. Ezeknek az­­ügyeknek lovagias úton való elintézése folyamatban van. A pénteki ülésen Beniczky azzal fejezte be felszólalását, hogy nem tér ki az ellene­ indított hajtóvadászat elé­, de figyelmezteti a hajtókat, hogy néha balesettel­­ végződik a vadászat. Zecke­­Antal képviselő erre közbekiáltotta: a Nyulakra nem szoktak hajtóvadászatot rendezni­ Beniczky Ödön m­ég az ülés folyam­án Lin­gauer Albin és Somogyi István útján magyaráza­tot, illetve lovagias elégtételt kért Zeckétől, akinek segédei szombaton fognak tárgyalni Beniczky meg­bízóit, lival. Az affért minden valószínűség szerint békésen intézik el. Kis gazdasági harcok fenyegetik An­gurár Fálmillió gépipari r­iunkás kizárás előtt Rotterdam, június 10. (A Pesti Napló tudósítójától) A nagy bányászsztrájk még nem is ért véget és máris újabb óriási sztrájkok fenyegetik Angliát. A pamutipar­ körében a munkások nagy bérkövete­léseket támasztottak és az erre vonatkozó tárgya­lások már megindultak de eredmény eddig nem mutatkozik. Első ízben történt, hogy a pammutipar munkásainak különféle szakszervezetei közvetlen tárgyalásokat folytatnak a munkaadókkal. Az el­lentétek igen nagyok, minthogy a munkaadók a darabbérnek nem kevés..Jj,­ mint kilencvenöt szá­zalékkal való leszállítását akarják életbeléptetni. A tárgyalások során ugyan engedtek öböl, és beér­nék nyolcvan százalékon bérleszá­llással is, a mun­kások azonban legfeljebb negyven százalékos le­szállításba egyeznének bele. A munkaadók követe­lésük d­egokolásában arra hivatkoznak, hogy a nagy munkanélküliség voltaképpen illuzóriussá teszi a mostani nagy béreket. Ezzel szemben a munkások nem hiszik, hogy a bérek leszállításával fel lehetne éleszteni az ipart és a vállalkozók nagy háborús nyereségére utalnak. A pamutiparon kívül nagy bajok vannak a gépiparban is, ahol szintén tárgyalások folynak a munkaadók és a munkások között. Ha június 16-ikig nem jön létre az egyezség, a munkaadók több mint 500.000 munkást fognak kizárni. (II.) Itt az Angol-Magyar Fémipari B.-T. egyésss ? . (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés pénteki ülésén igen vegyes hatást ért el Wizler László kép­viselő.a budapesti ügyvédi kamarát támadó be­szédével. A­­beszéd karnisán képviselői körökben megállapították, hogy Virter voltaképpen ügyvéd­tisztviselő, aki a Városi Villamos Vasat ügyésze, legújabban pedig az Angol-Magyar Filmipari Hí­ iontanácsosa lett. Virter, mint felszólalásában is elárulta, élvi szempontból helyesli a mozirende­letet. A portorosei konferencia tRóma, június 10. (A Pesti Napló tudósítójától) A portorosei konferencia július 2-án kezdi ki...« a volt magyar-osztrák monarchia helyén ala­kult államok gazdasági helyzetének tárgyalását. A konferencián, amelyen Amerika is képviselteti ma­gát, az elnöki tisztet Deila Tord­a Marquese bécsi eli­t követ fogja betölteni és az olasz megbízottak között talen lesz Cerutti követ is, aki a háború előtt a bécsi olasz nagykövetséghez volt beosztva, ,­ háború után pedig az első olasz követ volt Buda­pesten. Római politikai körökben azt hiszik, hogy a portorolfi konferencia nem fogja ugyan megol­dani a tárgyalás alá kerülő összes kérdéseket, de alapot fog teremteni arra, hogy az utódállamok megegyezhessenek egymással a gazdasági kérdé­sekben. (II.)­ ­ Tomcsányi igazságügy minisztert leszavazta a nemzetgyűlés K­írék a miniszter lemondásáról — Huszár és Raj n­­ilatkozata (Saját tudósítónkd­je) A politikai világnak pénteken váratlan stenizációja támadt: a nemzet­gyűlés délutáni ütódén a Ház többsége elvetélte Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy-­iniszter java­latát és elfogadja Hassay Károlynak a pár­ goru büntetésrét vonatkozó inditványat.-!r szava­zás eredménye rendkívül keleiatf Paffni érintette a minisztert, aki nyomban *Hmírezésb­e lépett gróf Bethlen Istvdb ini"|jiiii MirH "11­1 és közölte vele lemondási­g. A délutáni ülés puskaporos hangulatban kez­dődött. Amikor Irakovszky István elnök az ülést megnyitotta, a teremben mind'üssz® három kép­viselő volt, ennek dacára Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter szólásra jelentkezett és meg­indokolta elutasító álláspontját az igazságügyi tárca tárgyalásánál benyújtott valamennyi határo­zati javaslattal szemben. Mindössze néhány percig beszélt az igazságü­gyminiszter, amikor megjelent a teremben Szilágyi Lajos képviselő­ és odakiál­totta Tomcsányi felé: •­­ Megugrott a kritika elől! Szilágyihoz csatlakozott Hornyánszky Zoltán, és Dinich­ Vidor és a miniszter beszédének befeje-­ zése után az ellenzék tagjai folytonosan kérték a tanácskozásképesség, majd a határozatképesség megállapítását. Amikor végre szavazásra került a sor, a Ház valamennyi határozati javaslatot elve­tette, de Balsay Károly indítványát, amellyel az igaz­ágügyminiszter szembehelyezkedett, huszon­nyolc szavazattal huszonhárom ellenében elfo­gadta. Tomcsányi minisztert láthatóan kihozta sod­rából a nem várt leszavaztatás és ingerülten szólt valamit a mellette ü­lő nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszternek, aki ugyancsak inge­rülten válaszolt, majd kisietett az ülésteremből. Nyomban utána az igazságügy miniszter is elhagyta a termet és a folyosón úgy nyilatkozott, hogy le­vonja a szavazás eredményének a konzekvenci­­ját és lemond állásáról. Hogy Nagyatádi és Tomcsányi között mi történt, arra vonatkozólag két verzió kering. Az egyik szerint az ig­azságügymin­iszter Nagyatádit mintegy­,felelőssé tette azért a „f egy ele­me:«:fenség-M›«›Emelyet a ki­sazdapárt egy része' tanúsíto­tt, hogy Bassay indítványa mellett Nagyatádi Szabó miniszter erre annyit mond­ott csu­­pán, hogy neki ezek után elég vett a költségvetési vitából és távoln!; a mini-.­ztertanársra. A másik verzió szerint a för­­mi-.ílésügyi miniszter Tomcsán.. i sze.mrehúnyására azzal felelt, hogy n­em hajlandó minduntalan a hálát tartani miniszter­társáért. Tomcsányi erre állítólag kijelentette, hogy tárcájáról lemond, da N.mrat­­H, mint párt­miniszter vele együtt köteles lmondani. Erre tör­tén­t azután, — egy verzió szerint — hogy Nagy­atádi szó nélkül otthagyt.*. min­ iszteltársát. A kormány tagjai közü? ^20!., akiket a költ­ségvetési vita nem kötött a Házhoz, este hatkor minisztertanácsra gyűltek össze. A minisztertaná­cson Tomcsányi Vilmos Pál jelentést­eit az Inci­densről és hír szerint felmtartott­ lemondási Szán­dékát. Politikai körökben n n v­. .-.ik túlságosan tragikusan ,az affák­ és nem tartják elég súlyosnak arra, hogy emiatt az igazságügy.~.in...zter elhagyja állását. Nem tartják azon­ban ki.'értnak, hogy *a leszavaztatás csak ürügy, amelyet az igazságügy­miniszter arra használ most fel, hogy távesz­ék, miként ezt annak idején Korányi Frigyes pénzügy­miniszter fette. A szavazás után Ha­ssay Károly munkatársunk előtt így nyilatkozott a pikáns szenzációról: — A hszos parlamenti szokás szerint az a mi­niszter, akit leszavaznak, szó nélkül összepa­kolja írásait é­s távozik helyéről. Az igazságügy­miniszter i­r angolos léptekkel távozott az í­lés­teremből, de hogy követi-e az angol parlamenti gyakorlatot, azt még nem lehhat­tuk­.1. Huszár Károly velt miniszterel:­­lik, aki csak a szavazás után érkezett k i Házba, a folyosón a kö­vetkezőket mondotta Bassay indítványár­ól és a szavazás eredményéről: - N­a itt lettem volna, ér, is Tomcsájsyi mi­niszter ellen szavaztam volna. Meg kell állítani végre ezt a párbaj-őrül?let. il­. igy megy tovább, iá're r-íi tv .uV. azokat a kéj­ vize­­ket, akik poli­tikai ügyből kifolyólag párbajoznak. UJ siumerus clansi sürgetett ma valaki, ezúttal Kos­s^TLajos fényes mestersége, az ügyvédi^számnára. Az illető képviselőnek alanaim vissza­­vágtak Rassay, Bródy, de^jKJlönösen­ Ku­nért, sőtf megvédte az ütyvédi kamarát­ a bizonytaai^ui fogalm­M^t vádakkal szem»­ben maga az igazsá^flgyminiszter. Üröm volt látiji, hogy aaten a tornában miként társult as szeHcjffTfölény azokhoz, akik a sza­badsásia^kat nem kobozni, hanem bővíteni akarják. Ez különben nem uj do«­­log. A tehetséges ember mindig a­­szab­ad­­ság meggyőződött híve, a másik az, aki klauzulákkal és m­egszorításokka­l akarja védelmezni pozícióját. Rupert az ügy­, ér­dekről szólva, a jogvédelem szabadsága mellett pártját fogta a sajtó szabadsá­­gának is. Ez is természetes. Aki az ügy­­védek barátja, az az írott betűé is és — fordítva. A dolog nem új. A múlt század nevezetes reformországgyűlések­ és köz­­vetlen 48 előtt is ugyanazok támadták a sa­jtót, akik az ügyvédeket. A szabadság­­nak mind e két céhét pedig tulajdon sze­mélyében nem más reprezentálta, mint Kossuth Lajos. A jogvédelem fontossága rendkívüli az emberi művelődés történelmében. Dei­­mosthenes és Cicero szereztek elsőknek halhatatlan becsületet az ügyvédség szá­­mára, egyformán akkor, amikor védelmez­­ték a gyöngéket ,és elnyomottakat, ami­kor mint vádlók a korrupció ellen keltek ki (Cicero a szicíliai helytartó hires peré* ben) és akkor is, amikor ékesszólásuk döbbenetes és. meg:' -ditő erejével a haza védelmére invokálták a férfiúi kart. A vedoi pálya a csernostirenesi idők­­től Labori mesterig.­ mindig a szabadság* ért és az igazságért való kü'-. dehnet jelen­­tette. Európát is ivók és az ügyvédek sza­­badították fel a feudalizmus alól a polgári munka, művelődés és boldogság számára. Micsoda büszkeség, hogy ezek közé a halhatatlanok közré a magyarság nem ki­­sebb emberi állítható£t, mint Kossuth La­­­jost, minden jó és igaz magyar ügyek vé­­dőjét. Művelt ország erre a pályára még nem húzott numerus clausust. Az ügyvédi autonómia korlátozását az újabb időkben már csak egy ország ismerte, a cári Oroszország és — bocsánat — még egy, a bolsevista álllam. Az megcsinálta azután a tökéletes ügyvédi numerus clausust, megszüntette, beállította az egész pályát, ügyvédek helyébe ligeti hintáslegényeket rendelt ki védőknek. Az ügyvédség ellen óvatos általános­­ságban emelt vád hivatkozik egyes meg­­tévelyedett ügyvédekre. Lehet, hogy na­­gyon elenyésző számban vannak ilyenek is, m­inden pályán vannak. De ezeket ta­­lán még­sem úgy kell kiirtani, hogy bol­­seviki módra zár alá vesszük az egész­­jogvédő céhet. Neuraszténiás, indokolat­­lan düh volt az, ami ma — szerencsére­­helyeslő visszhang nélkül — nyilatkozott meg a nemzetgyűlésen. De az ügyvédek erre ne legyenek különösen­ büszkék. A harag, ami őket sújtja, egyforma szeretet­­tel zúdul le irodalomra, tudományra és az emberi művelődés minden szép és jó ügyére. Az ügyvédek nincsenek egyedül.

Next