Pesti Napló, 1921. július (72. évfolyam, 142–168. szám)
1921-07-20 / 158. szám
Szerda ot számos alkalommal meghívta az együttműködésre. így Magyarország részt vett a brüsszeli pénzügyi, a barcelonai közlekedésügyi, a párisi útlevélügyi, s újabban a genfi leánykereskedelem elleni konferenciákon. Azonkívül a nemzetek szövetségének főtitkársága újabban felkérte a magyar kormányt, hogy vegyen részt gazdaságpolitikai ankétjeiben, hatalmas nemzetközi statisztikai kiadványaiban és államgazdasági tudományos kiadványaiban. Miért van félszáz áldozata a dunai fürdésnek? Rendszabályok és óvóintézkedések a vízbefulás megjóslására (Saját tudósításit&r) A hőhullámok Budapest Jul&Ufl^MfP* 'Sor&esélyét a Duna felé csábítják, hogy a hűs habokban keressen enyhülést a nyári meleg ellen. A margitszigeti strandfürdő, az újbirdai Római-fürdő, a káposztás megveri strand és a lágymányosi holt Dunaág a leglátogatottabb helyek, ahová az emberek ezrei sietnek egész nap, nem is sejtve, milyen veszedelmeket rejt magában a simatükrű folyó. Rövid idő alatt félszáznál több holttestet fogtak ki a Dunából s ezekről kétségtelenül meg lehetett állapítani, hogy mind a szabadban való fürdés áldozatai. Mindenki emlékszik még, hogy két esztendő előtt, meglehetős felületességgel kiépített margitszigeti strandfürdő hány áldozatot követelt. Elképzelhető, hogy ha ezekben a kiépített fürdőkben is annyi szerencsétlenség történik, mennyivel több áldozatot szed a szabad Duna a váci úti és óbudai partokon, ahol felügyelet és minden védőkorlát nélkül gyermekek és felnőttek száza könnyelműen lubickolnak a vízben. De hát persze, hol keressenek másutt üdülést, amikor ennek a milliós városnak, olyan kevés az uszodája és a strandfürdője. Mert az csak tetszetős babona, hogy Budapest a „fürdők városa". Volt egy-két Dunauszodánk, azt lebontották. rA Rudasfürdő uszodája nem alkalmas nyári fürdőzésre, a Lukács- és Császár-fürdők befogadóképessége csekély, a Az újpesti százméteres versenyuszoda tutaját szétszedték, a Hungária-fürdő uszodáját pedig — mozivá alakították át. A közönség tehát, amely a balatoni fürdők drágaságát vagy a külföld valutáját nem birja el s nyáron is a fővárosihoz van kötve, — akarva, nem akarva — a szabad dunai fürdőkbe kényszerül. Még nagyobb baj ennél az emberek fegyelmezetlensége. Ahogy a villamoson utazó közönséget sem a szigorú rendeletek, sem a pénzbírság nem tudja leszoktatni a „fógy is"-ról , még a naprólnapra előforduló szerencsétlenségekből sem okul, úgy a pesti fürdőző publikum is könnyelmű és bemerészkedik a legveszélyesebb helyekre. Végül: az emberek nem tudnak úszni. Ennek ellenére mégis valóságos úszóbajnokoknak képzelik magukat. A Pesti Napló munkatársa beszélt Hajós Alfréd mérnökkel, aki az úszósport egyik szaktekintélye Magyarországon. Hajós a tömeges szerencsétlenségekre vonatkozóan a következőket mondotta munkatársunknak: — Az emberek nálunk nem tudnak úszni. Az nevezett „kutyaúszást" persze nem tartom úszásnak, csak a versenyúszást. Két évtizede hirdetjük a kötelező úszásoktatás nemzeti fontosságát, de még a mai napig semmi sem történt ezen a téren. Az úszósport pedig nemcsak a testedzés szempontjából nagyjelentőségű, hanem— mint a szomorú, példák mutatják — az emberi élet biztosítása is szorosan összefügg vele. Nyugodtan mondhatom, hogy Budapest környékén nincs olyan örvény, amely jó úszóra, nézve veszélyes lehetne. A pesti oldal különben is biztonságos. A budai part azonban lépcsőzetes, hirtelen mélyedő, ahol az elkerített részen kilmereszkedő hamar elveszti a talajt a lába alól és kész a veszedelem. Munkatársunk érdeklődött a bonctani intézetben is, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy napról-napra több holttestet fognál ki a Dunából, amelyek mind a fürdés áldozatai. Ma is két ilyen hullát hoztakaz intézetbe Az egyiket, piros úszódresszbe öltözött leányt, délelőtt hozták be. A másik, egy férfi, az esti órákban került , a szomorú helyre. A főkapitányság saigoni intézkedésekkel akar gátat vetni a mint gyakoribbá váló szerettesétlen-ségeknek. Budapesten a Duna mindkét partján és a környékén állandó rendőri őrjáratok fognak cirkálni, hatósági szakértők fogják megvizsgálni a Duna partjait, vajon alkalmasak-e a fürdőzésre.A veszélyes helyeket megjelölik, a kiküldött őrjáratok pedig szigorúan ellenőrzik a fürdőzési területeket. De talán maga a közönség is észbe kap ,végre és nagyobb önfegyelemmel igyekszik majd a e gbiesettensséyt megelőzni. kultura növekszik, az egészség hanyatlik aur tanár a kulturnépek elfajulásáról és pusztulásáról . Megromlott a nők szülő és szoptató képessége (Saját tudótiogitai?f*Spengler híres könyve, bendlandes", mely a nyugateurópai kultura fokozatos hanyatlását, felborulását és megsemmisülését fejtegeti, megjelenése óta a legforróbb érdeklődés és vita központjában áll. Sokan vásárolják, kevesebben olvassák és még kevesebben értik. Tiz-tizenöt évvel ezelőtt nem nagyon vették volna komolyan azt az embert, aki régi kultúrák pusztulásaihoz hasonlóan a mmn kulturnépek eltűnését jövendöli meg, a világ mai hamvazószerdás hangulatában azonban szinte sokszor még vigasztalásnak tűnik fel ez a gondolat. Asszíria, Egyptom, Görögország, Róma, miután a fejlődésnek igen magas fokát érték el, lehanyatlottak s teljesen eltűntek. Nem emlékeztetnek-e ittott a mai állapotok a császárság korabeli Róma életére? És amiként minden embernek meg kell halnia, nem vár-e ugyanez a sors minden népre és kulturnépre is? Törvény-e, feltétlen természeti törvény-e a kulturnépek pusztulása, igazuk van-e Spengler hasonlatainak? E rendkívül érdekes kérdésekre válaszolt most egy kiváló nercet tanár, dr. Baur, aki az átöröklés tudományának tanára a berlini mezőgazdasági főiskolán, éppen a főiskola hagyományos évzáró ünnepén. — Legelőször is azzal kell tisztába jönnünk, — mondja a német tudós, — hogy mik a hanyatlás okai. Kétségtelen, hogy a kultúrának egy bizonyos magaslatán eddig még mindig és minden fajban felléptek olyan változások, amelyek a hanyatlást, a faj tulajdonságainak rosszabbodását jelezték." Mindenekelőtt két oka van ennek a degenerációnak. Egyik az u. n. mutatio. Bizonyos alacsonyrendűségek állandóan jelentkeznek minden fajban. A vadállatoknál azonban gyorsan kiküszöbölődnek ezek a rossz tulajdonságok; a létért való küzdelemben ezek a formák nem tudnak fenmaradni. Másképp áll már a dolog a háziállatoknál. Míg a vad típusoknál csak néhány egységes forma észlelhető, ezeknél több százat számolhatunk össze: gondoljunk csak a kutya és szarvasmarha számos fajtáira. A vad típusoknál épp oly gyakori a mutatio, mint a háziállatoknál, előbbieknél azonban a kiválasztódás gondoskodik arról, hogy az alacsonyrendűek hamarosan kipusztuljanak. Az alacsony kulturájú népeknél, a pásztor-és vadásztörzseknél is hamarosan kiküszöbölődnek a kevésbé életrevaló változatok. A kőkorszakban is még bizonyára megvolt ez az üdvös, természetes kiválasztódás. A mai kulturállapotban azonban teljesen megszűnt a kisllasztódás szerepe. A legnyomorúságosabb lényeket, amelyek már alig életképesek, minden eszközzel megtartja az orvosi művészet, mindaddig, míg lehetővé teszi szaporodásukat. Az orvosok segítségével megromlott a nők szülő- és szoptatóképessége is. Itt is hiányzik a természetes kiválasztódás. A primitiv népeknél azok az asszonyok, akik nehezen szültek, többnyire elpusztultak s igy nem tudták átörökíteni rossz tulajdonságaikat. A kulturnépeknél megmaradnak a torzak, sőt el is szaporodnak. Néha csak-'- rejtve vannak ezek az alacsonyabbrendű tulajdonságok, de azért megvannak. Teljesen egészséges embert alig lehet találni a kultúrnépek között. A mutatio mellett jelentős szerepet játszik a faj leromlásában az a körülmény is, hogy egy kulturnép sem egységes. Minden nép különböző fajok és típusok keveredéséből állott elő; még negervér sem hiányzik Európa sok kultumépéből. Márpedig a keveréknépek megtartják az alapfajok tulajdonságait s a legkülönbözőbb módon variálják őket. Bizonyos tulajdonságok nehezen öröklődnek át s a születések mesterséges korlátozása még meggyorsítja e tulajdonságok fokozatos eltüntetését. Nemcsak a felső tízezer korlátozza a gyermekek számát, ugyanez a törekvés észlelhető az értelmi s a munkásosztályokban is. Már a régi Rómában is küzdöttek a mesterséges terméketlenség ellen, de a gyermekekben gazdag Családok számára kitűzött díjak ott épp oly kevésbé hatottak megtermékenyítőleg, mint ma Franciaországban. A régi római faj már szinte teljesen kihalt a császárság korában, csak rabszolgák behozatalából s a belőlük felszabadultak rendjéből élt Róma. Az igazi római bizonyos gúnnyal nevezte őket: proletarísnak, azaz olyanoknak, akik utódokat nemzenek-Keleteurópai és északafrikai , vérkeveredés útján keletkezett alacsonyrendű nép néhány évtizedig fentarthatta volna még a római kultúrát. — Hasonló jelenségeket észlelhetünk most az amerikai Egyesült Államokban, amelyekben évek óta erős a bevándorlás. Ha azonban éppen azok korlátozzák gyermekeik számát, akik szellemi és mupt. tulpidom»9P*kkfl\ kitűnnek, ekkorként meg kell szűnnie a vezető elmék gazdagságának. — De nemcsak ez a két ok idézi elő a kulturnépek elfajulását. Fontos körülmény a síkságok elnéptelenedése is. Éppen azok az emberek, akik fölül emelkednek a közepes nívón, bevándorolnak a vidékről a nagyvárosokba a legborzalmasabb lakásviszonyok közé. Ehez jön még az alkoholizmus. Baur tanár azt hiszi, hogy az ártalmas befolyások egy része elkerülhető. Óvakodni kell szerinte attól, hogy a túlságosan nagyszámú gyermek lerontsa az életnívót. Az adórendszereknek figyelemmel kell lenniök a gyermekek számára, hiszen a gyermek a legnagyobb adófizetés. S végezetül azt hiszi, hogy a kulturális hanyatlás nem elkerülhetetlen végzete minden egyes népnek. A rossz sors, mely átmenetileg egy-egy népet sújt, sokszor kegyetlenebb, de hatásosabb minden természetes kiválogatódásnál. PESTI NAPLÓ 1921 julius 20. 5 NAPI _HÍREK A bécsi bankbizományos pesti bűntársai Előállítottak két bankigazgatót (Saját tudósítónktól.) Két héttel ezelőtt letartóztatták Müller Rezső bécsi bankbizományost milliókra rugó csalások, sikkasztások és pénzhamisítási műveletek miatt. Müller a bécsi rendőrségen az egész idő alatt állhatatosan tagadta bűnösségét, tegnap azonban a bizonyítékok súlya alatt megtört és részletes beismerő vallomást tett üzelmeiről. Vallomásában azt is elmondta, hogy a visszaélések elkövetésében Budapesten is voltak bűntársai és meg is nevezte az ügyben szereplő budapesti pénzembereket. A budapesti ügyészség megkapta ma a bécsi rendőrség erre vonatkozó távirati jelentését, amelyben a bécsi hatóság felhívja a budapesti ügyészséget ez ügyben szereplő személyek letartóztatására. Az ügyészség ma délben tette át az ügyet a főkapitányságra, ahol a délutáni órákban hozzáláttak részben a nyomozáshoz, részben a megjelölt személyek előálltásához. A rendőrség eddigi adatai szerint a csalások, sikkasztások, pénzhamisítási üzelmek összege meghaladja a 40.000.000 koronát. A késő esti órákban a főkapitányságról kiküldött detektívek két budapesti bankigazgatót állítottak elő a főkapitányságra, akik Müller Rezső vallomása szerint részesek az üzelmek elkövetésében. Az egyik bankigazgató Singer Miksa, a másik Ullmann Rezső, akiket a detektívek a keleti pályaudvaron fogtak el. A két bankigazgató kihallgatását holnap délelőtt kezdik meg a főkapitányságon, ahol előreláthatólag még az ügyben szereplő többi bűntársat is elő fogják állítani. • Az Est-et ismét szabadon árusíttiatják, egész országi tart. "A belügyminiszter meg* Az Est-tt ismét szabadon alhatják az utcán, nyilvános helyeken, az egész országban mindenütt. Idevágó rendelete igy szól: 59520/1921. VH/a. . M. Kir. Belügyminiszter. Engedély. A sajtóról szóló 1914:XIV. t.e. 11. §-a alapján megengedem, hogy Az Est lapkiadó részvénytársaság kiadásában megjelenő Az Est című politikai napilapot az e tekintetben fennálló szabályok figyelembevételével az egész ország területén utcai árusítás és házalás útján terjessze. A nevezett kiadó, illetve megbízottja köteles ezt az engedélyt, vagy ennek hiteles másolatát a helyi hatóságnak mindenütt bemutatni, ahol az engedélyezett sajtóterméket a fent megjelölt módon terjeszteni szándékszik. Ezen engedély érvényessége 1921. évi szeptember hó 15-ig tart, Budapest, 1921. évi julius hó 13-án. Ráday s. k. Ezzel tehát — hogy divatos kifejezésssel éljünk — a jogrend ismét helyreállott Az Est kolportázsjogának megvonása, tudvalévően, nem nyugodott túlságosan szilárd jogi alapokon. Egy alkalmi társaság, anyagi érdekeitől tüzelve, harcot indított ez ellen a lap ellen, elárasztotta az országot rosszhiszemű vádaskodásaival és levegőből kapott rágalmakkal. Ebben a mesterségesen kikészített atmoszférában ütötték el Az Estret az utcán való árusítás jogától , amivel egyidőben természetesen a sajtós szabadságon is súlyos sérelem esett. Hiszen