Pesti Napló, 1921. augusztus (72. évfolyam, 169–192. szám)
1921-08-04 / 171. szám
Csütörtök PESTI NAPLÓ 1921 augusztus 4. 5 7 Bókay tanár a kánikulai csecsemőhalandóságról Német orvosok megfigyelései és főtanácsai '(Saját hírfosstónktól.) A nyári meleg minden esztendőj kert''a gyermekhalandóság szomorú időszaka. Julius és augusztus rendszerint a leggyászosabb két hónap. Különösen nagyvárosokra áll úgy ez a helyzet, hogy minél melegebb a nyár, annál nagyobb a beteg gyerekek száma és annál több ifjú élet áldozatát követeli a kánikula. Szomorúan aktuális ez a tény a mostani hatalmas kánikulában, amely évekre visszamenően szinte párját ritkítja. Egy német tudós, dr. Engel dortmundi tanár ebből az alkalomból emlékeztet arra, hogy 1911-ben volt már Európában a mostanihoz hasonló hőhullám, amely szinte katasztrofálisan pusztított a csecsemők és kisgyermekek között. Amíg e század első évtizedében aránylag sikerült lenyomni a csecsemők halálozásiszámát, addig 1911-ben a fáradozások nagyrészt hiábavalóknak bizonyultak és a gyermekhalandóságról készült statisztika igen rossz eredményeket mutatott. Félő, hogy a mostani nagy kánikula is hasonló eredményekkel fog járni s erre az aggodalomra — a német tanár szerint — annál is inkább ok van, mert a hőség súlyos következményei máris mutatkoznak Németországban, amennyiben egyre több a beteg a csecsemők között, s e betegségek következtében, amelyek hűvösebb hónapokban általában gyógyíthatók, egyre több csecsemő hal el. Ismeretes, hogy különösen az emésztési zavarok pusztítanak nagymértékben a csecsemők között a nyári hónapokban. Az emésztési zavarok pedig azért gyakoriak, mert a nagy hőségben a tej könnyen megromlik s igy azok a csecsemők, akik meg vannak fosztva az anyatej áldásaitól s akiket mesterségesen táplálnak, többé-kevésbé romlott tejet isznak. Sokkal kisebb veszély fenyegeti mindig azokat a csecsemőket, akiket anyjuk táplál, mint azokat, akiket mesterségesen táplálnak. A Dr. Meinert nevű drezdai orvos már néhány évvel ezelőtt megfigyelte, hogy bizonyos utcákban a nyári hónapokban feltűnően sok csecsemő hal meg, úgy hogy valóságos halálházak voltak már Drezdában, olyan hészák tudniillik, amelyekben különösen sok csecsemő pusztult el. A drezdai orvos megállapította, hogy ezek a házak egészen a falaikba szívták a hőséget és rossz építkezésük következtében éjszakánként sem hűltek le kellő mértékben. Az ottlakó gyermekek ennek következtében éjjel-nappal rendkülül mnelő temperaturában tartózkodtak. Ezeket a gyermekeket nem emésztési zavar, hanem hőguta ölte meg. Az állandó túlmagas hőmérséklet, amelyben ezek a gyermekek éltek, csökkentette azonkívül ellenállóerejüket s így, ha bélzavar mutatkozott náluk, a legyöngült szervezet a betegséggel nem tudott megküzdési. Mindezek alapján Engel tanár azt ajánlja: alkalmat kell adni a csecsemőnek arra, hogykellően lehűljön, azonkívül pedig nem szabad túltáplálni. Mindkét szempontot tudniillik meglehetősen elhanyagolják. Általában rendkívül félnek attól, hogy a gyermek meghűti magát s ez a félelem arra vezeti a szülőket, hogy a nyári hónapokban is túlságosan melegen pályázzák a csecsemőt. Ennek pedig ugyanaz a hatása, mintha a munkásember munka kezbell burttját vernie, magára. Azután ha a gyermek a szomjúság jelét mutatja, odaadják neki a tejespalackot. Tehát ahelyett, hogy csökkentenék a táplálkozását, s a szomjúsága oltására valaminő tápérték nélküli italt adnának neki, ilyenkor is tejjel üdítik és elfeledik, hogy a tej nemcsak szomjúságot olt, hanem táplálja is a csecsemőt. Így következnek be az emésztési zavarok. Fontosnak találtuk, hogy ez,általános érdekű fejtegetésekkel kapcsolatban, megkérdezzük Bókay János egyetemi tanár, gyermekgyógyász véleményét. Bókay tanár a következőiket volt szíves mondani a Pesti Napló munkatársának: — Szerencsére, a gyermekhalandóság nálunk a legutóbbi hetekben nagyobb fokban még nem tünteti föl a kánikula hatását. Ennek okát abban látom, hogy újszülötteink nagy részét az anyjuk szoptatja. Félő azonban, hogy hamarosan mi is érezni fogjuk a kánikula káros következményeit, főképpen azért, mert a jéghiány miatt sok bajunk van a tejjel. Jég és anyatej kell, ez a kettő védi meg csecsemőinket a pusztulás ellen. A német tudós fejtegetéseit magam is igazolhatom. Valóban a hőség nemcsak a tej gyors megromlása által, hanem közvetlenül is hat a csecsemőkre, amennyiben legyöngíti szervezetüket és hőgutát idéz elő. Éppen ezért nem szabad a csecsemőket túlságosan exponálni és a kelleténél erősebben bepólyázva tartani. Tuidósok fejtegetései érdekesen mutatnak rá arra, hogy a drágasérg maga is hozzájárul a csecsemőhalandóság növekedéséhez. Sőt az angol statisztikai hivatal éppen most állapított meg rendkívül érdekes kapcsolatot az észak emelkedése és a fiúgyermekek születése között. Például 1900-ban, amikor az árak a legalacsonyabb voltak, sokkal kevesebb fiúgyermek született, mint leány. Megfigyelések igazolják, hogy élelmiszerhiány, vagyis drágaság esetében általában inkább fiúgyermekek születnek. Úgy látszik, hogy az erősebb nem már az, anyaméhben is jobban bírja a rosszabb viszonyokat.Ezzel szemben áll azonban az a tény, hogy később nagyobb a halálozási percent a fiúgyermekek között. Így tehát végeredményben mégis, ha nem akarjuk, hogy az „erősebb nem" kipusztuljon a földről, küzdenünk kell az élelmiszerek drágasága ellen. Nincs cukor A szabadforgalom eltüntette az árut — Mit mondanak a kereskedők és a fogyasztók? — Fel kell szabadítani a cukorbehozatalt is (Saját tudósítónktól.) A háziasszony napi gondja: ismét megszaporodtak: pár nap óta eltűrt a cukor a forgalomból és ami a fűszereseknél kapható, az is csak barna, nyers cukor és ennek is nagymértékben felhajtották az árát. Augusztus elsején lett szabaddá a cukorforgalom, az ismert miniszteri rendelet értelmében, azóta nincs cukor, de az elméleti cukornak is egyre emelkedik az ára. Minden jel arra mutat,hogy a mai ár sincs még kijegecesedve, hanem még további áremelkedések várhatók. A cukornak a piacról való eltűnéséről és az ezzel kapcsolatos jelenségekről megkérdeztük Hoffmann József gyarmatáru nagykereskedőt, ahol a következőket mondtam: — A forgalom felszabadulásával nyilvánvaló lett, hogy a kötött forgalom fejadagjai nem elégítik ki a tulajdonképpeni szükségletet. A fogyasztás sokkal nagyobb a szabadforgalomban, kínálat nincs, természetes tehát, hogy ez a körülmény felhajthatja az árakat. A piacon azért nincs áru, mert a tavalyi nagy réseatermést szénhiány miatt nem lehetett feldolgozni. A nagykereskedelemben különben alig észlelhető drágulás, a kristálycukor nagybani ára 84.25, a kockáé 91.75, a lisztcukoré 92.50 mm.-ként. A meglévő készletek nem tudják fedezni a fogyasztást. A kilátások nem túlságos kedvezőek. Két mód van a helyzet megjavítására, az egyik a nagyobb termelés, a másik a megfelelő import. Nagyon jó termésünk nincs, de ha a szénhiánnyal meg lehet birkózni és a gyárak teljes üzemképességükkel dolgozhatnak, megjavulhat a helyzet. A közeljövőben erre nincs kilátás. . Megspésdelünk több kiskereskedőt, akiknek egybehangzó véleménye a következőkben sűrűsödik: — A közönség megrohanta a kiskereskedőket és mi nem tudjuk kielégíteni a szükségletet. A befőzés nagymennyiségű cukrot vesz el a prompt fogyasztástól és természetesen ez is fokozta a' hiányt. .. hivatalos' nagybani áron nem tudunk cukorhoz jutni és igy száz koronán alul nem is'lehet cukrot árulni. Nagy baj, hogy a nagykereskedők azt helyezték kilátásba, hogy ezután még kevesebb árut szállíthatnak. Hoffman Mihály kir. tanácsos,, a fűszerkereskedők elnöke a következőket mondta: — Minden jel arra mutat, hogy a cukorgyárosok kartelre készülnek. Szándékos áruhiányt idéznek elő, hogy minél magasabb árat érjenek el áruikért. A kormányuk nagyon könnyen módjában áll segíteni ezen a vigasztalan helyzeten: szabaddá kell tenni a cukorbehozatalt. A külföldi konkurrencia leszorítaná a nagy árakat. Tény, hogy a helyzet a forgalom szabaddá tétele óta még rosszabbodott. A gyárosok intencióit jellemzi az is, hogy majdnem kizárólag barna cukrot hoznak forgalomba, mert azt nem kell finomítani, tehát jóval kevesebb üzemköltséggel magas áron lehet eladni. A fogyasztók részéről egyik legforgalmasabb kávéház vezetőjét kérdeztük meg, aki így válaszolt: :• Két-három napos készlettel rendelkezünk és csak a legnagyobb nehézséggel jutunk áruhoz. Legutóbb már 98 koronát kellett fizetni a cukorért. A kilátások olyanok, hogy nemsokára a beszerezhető cukor csak a fagylalt és csokoládékészítésre lesz elég és a kávét a közeljövőben ismét szacharinnal szolgáljuk fel. Közöljük ezeket az illetékes nyilatkozatokat, melyek rávilágítanak a háztartások nyomorúságának erre a legújabb megnyilvánulására és megjelölik az orvoslás módjait is abban, hogy a kormánynak fel kell szabadítania a cukor behozatalát is, mert a belföldi szabadforgalomnak eredménye egymagában csak annyi, hogy nincs cukor) s NAPI HÍREK Illemórák az iskolában nehéz viszonyok munkálva kényszer:ÍJa az anyát, elszakítják tőle a gyermekét, otthonát s csak a kínosan megszerzett sovány falatok körül taktlkozik délben és este a család. A legtöbb anyának nincs ráérni ideje, hogy a gyermekével foglalkozzék és illemtudást oltson atürelmetlen, rakoncátlan kis lélekbe. Ez a magyarázata, de nem mentsége annak az atomirtfélen tapasztalható szomorú ténynek, hogy a mai gyermek csekély kivétellel mennyire eldurvult s mennyire iliellen. Szinte ritkaságszámba megy az illemtudó gyermek, akii megbillenti kalapját, ha a járdán tipegő öreger valamit kérdez tőle, nem is szólván arról, hogy az utcáit elejtett tárgyakat szolgálatkészen felemelje és utcai hancurozása közben a békés járókelők indokolatlan hasbal lökésétől tartózkodjék. Hiszen igaz, durvák a felnőttek is, a rossz példát éppenőkszolgáltatják a tanulékony apróságoknak, de ez is egy okkal több arra, hogy valahol mégis megtanítsák az illetlen új generációt egy kb régi móresre. Most már tanügyi körök, is felismerik a veszélyt, gróf Festetics Pálné székesfővárosi polgári iskolai tanárnő cikket írt errül egy szaklapba , a többi közt ezt mondja: — Szomorú, hogy növendékeink nagy része sem állni, sem ülni, köszönni illedelmesen nem tud. Egy rövid, háromsoros imát nem tudnak elmondani ugy, amint azt maga az imádkozás ténye magával hozza. Nem tudnak illendő módon könyvet, tollat átnyújtani oktatóiknak s már nem csodálkozom azon, hogy ollót, ifilt kérve tőlik, azokat mint kis nyársakat szögezték átnyujtáskor felém. Apróságok ezek, de kis hibákból lesznek a nagyok s a fiatal korban le nem szoktatott udvariatlanságból származik a későbbi durvaság, mely egyáltalán nem alkalmas arra, hogy könnyebbé, elviselhető))!)« tegye a társas élet nehézségeit. A cikkíró azt ajánlja, hogy az iskola vegye fet az anya szerepét, iktasson illemórákat a tanrendbe. Utal egy sziléziai nevelőintézetben divó szokásra. Ennek az intézetnek a nagytermében „udvariassági táblázat" lóg a falon a növendékek jó, vagy rossz modorát feltüntető osztályzatokkal. Akár így, akár más módon, az indítványt jó volna megvalósítani s a nebulókat illemve nevelni az iskolákban és pedig annak a mottónak az alapján, amelyet az indítvány ajánl: "Szeresd felebarátodat s amit nem kívánsz magadnak, te seledjí embertársadnak." — Az uj záróra. A hivatalos lap holnapi, csütörtöki száma közli a kereskedelmi miniszter rendeletét, mely szerint Budapest, Újpest rendezett tanácsú város, Rákospalota, Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrinc községek egész területén a rendelet kihirdetésének napjával kezdődő és augusztus 31-ikén záruló időszakban a nyílt árusítási üzleteket (boltokat) az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt este hat órától reggeli hat óráig, az olyan üzleteket pedig, amelyekben túlnyomóan élelmi vagy állami egyedárusági cikkeket árusítanak, este nyolc órától reggeli öt óráig zárva kell tartani, amely idő alatt az üzleti alkalmazottakat foglalkoztatni tilos. Azokat az üzleteket, amelyekben túlnyomóan cukorkát, csokoládét, gyümölcsöt és szeszt nem tartalmazó üdítő italokat árusítanak, este 8-tól reggel 5-ig kell zárva tartani. Olyan üzletek, amelyek a közönségnek helyben való elfogyasztására szolgáltatnak élelmicikkeket, (vendéglői, toüffék, tejivó csarnokok, stb.) az élelmiszerüzletek zárva tartására megállapított idő alatt nem tartandók ugyan zárva, de az élelmiszerüzletektekintetében megállapított zárvatartási idő alatt utcán át csak italokat és oly ételeket árusítthatnak, amelyeket üzemük körében maguk állítanak elő. Élelmiszereket vagy állami egyedárusági cikkeket árusító üzletekből abban az időben, amelyben csakis ezek az üzletek tarthatók nyitva, kizáróan élelmiszerek és italok vagy állami egyedárusági cikkek árusíthatók. Az üzletek zársvántartására vonatkozó rendelkezések természetesen nem érintik az üzlettulajdonosnak vagy megbízottjának azt a jogát, hogy az üzletet a megállapítottnál későbbi időben nyissa és korábbi időben zárja. E rendelkezések dohánytőzsdékre nem terjednek ki. — Véget ért az alsóausztriai tisztviselőit sztrájkja. Bécsből telefonálják lapunknak. Az alsóausztriai kincstári intézetek tisztviselőinek sztrájkja, amelynek következtében a steinhofi elmei gyógyintézetet is be kellett zárni, ma a tisztviselők és a kormány közt létrejött egyezség alapján megszűnt. A tisztviselők mindenütt megkezdték a munkát. — Lóczy Lajos emlékezete. A Balatoni Társaság e hónap 7-ikén, vasárnap ünnepséget rendel Balatonfüreden Lóczy Lajos emlékezetére. Az emlékbeszédet dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár mondja. Előadásokat fognak tartani: dr. bárd Wlassics Tibor, dr. Lichtenberg Kornél és dr. Setestyén Gyula.