Pesti Napló, 1921. szeptember (72. évfolyam, 193–217. szám)

1921-09-15 / 204. szám

5E ukrazter ISsau Vetekkel Bieni végig­­hívei között, szemmel látha­tóan nagyon megin­tult TSJÍÜU szinte­­könnyezett. Odalépett Bol­­lik Jóspflfijí®, laeiepsa, megrázta kezét, majd Mayer Jánossal diskurált, ezután jelt adott, mire bevonultak a tanácsterembe, hogy megkezdjék az értekezletet, amelynek lefolyása elé nagy izgalom­mal tekintettek. Nagyatádi kijelenti, hogy May«* Jáscos nyitotta ziír, az értekezletet ,és utalt arra,, hogy legutóbb elhatározta a párt, hogy mind«,, wzerd:*­». értekezletet fog tartani. Az utóbbi napokba­n horderejű események történtek a kivátó­ engedélyekkel kapcsolatban . Mi — úgy­mond, — akik mandátumainkat a tiszta erkölcs érvénytetillére mellett ftuk, érezzük, hogy szembe kell néznünk ... vádakkal. Nem akarunk szépistsn­ semmit követeljük, hogy o­tt vannak bűnösök, azok keményen bűnhődjenek, de tiltakozunk egyes sajtóorgánumok olyan beállítása ellen, mintha a kiviteli engedélyek megadása miatt a nép milliói és az ország gabonafogyaasztói elől elvontuk volna a gabonát. A párt legfőbb feladata, hogy a legtel­jesebb objektivitással kezelje 1. kérdést és semmi­féle pártszerűpontot ne keverjen az ügybe. Aki bűnös, azt kiközösítjük sorainkból s már eleve is megtagadón­k velük minden közösséget. Mi kisgaz­dák ferdén vagyunk beállítva. Lent azt mondják, nem vagytok elég radikálisok, fent túlságosan ra­dikálisokn­••-"«. i'érnek minket. A munkásokat és tisztviselőike 3­T»i­­zgatja« ellenünk hogy mi okozzuk a drágaságot, pedig mi éjjel-nappal dol­g­ozunk i. drágaság letörésén. Ez a párt szállította aj vagy adókat: SE mindé®. áldozatra kész­ volt. iVasadsi-Balogh György jegyző .olvasta fel ez­ute n az Intéző-bizottság határozati javaslatát. Titán.. .Imre beszélt arról, hogy milyen motívumokat keresnek ebben a kérdésben. — Az éhező tömegeket — mondotta — a párt ellen akar­ják hang­zni Úgy látszik, roncs a kormányban elég erély, hogy szembeszálljon ezzel a tendenciával. A karmáig bűnös abban, hogy túri, hogy egyesek wicke miatt az egész pártot befeketítsék. A­zt hiszik egyesek, célt érnek azzal, ha. Nagyatádi becsületét fel akarják kezdeni Pedig itt nem Nagyatádi, Moem a föga­zdo.párt becsületéről van szó. fficsí miff­igyekm mellett nagyatádi Szabó beólajt fel. É­ffi nagyon sokszor voltam — m­on­­dottsz — Ittigoo helyzetben és olyan körülmények között, ammikor nehezen lehetett helytállási, de az ellenőrzéss elöl soha ki nem­ tértem, a teljes fele­­lősséget most is viselem. Nem akarok a szó hatal­mával élni, n­em akarok mostani lelkiállapotom­mal foglalkozni, nem akarok ebbe az ügybe szub­jektív szempontokat belekeverni, hanem ehelyett­­igyekezem a­ tényállást objektíve megállapítani. Konszatátája, hogy a lapoknak az a híradása, amely a fölszínéléseket megállapítja és azok megtorlását követeli, teljesen helyénvaló. Az az eljárása azon­ban egyes lapoknak, hogy esetleg bűnös emberek hibái miatt ezt a pártot akarják tönkretenni, ez izgatás. A lapok egy része azt írja, hogy a kiviteli engedélyek kiadása m­iatt állott elő a drágaság. Akik ezt írják,­­vagy tájékozatlanok, vagy gonoszak. Ms tételkezeléssel és a tények hamis beállításával Kmta®?, fc&n. Nagyobb lázítás ez, mint volt a kommün alatt a társadalmi rétegek egymás elleni uszítása.. Azt mondják, hogy a kiviteli engedélyek kiadása oka a drágaságnak és annak, hogy az el­látatlanok nincsenek ellátva. A­ kiviteli engedélyek, amelyek nem a miniszternek, hanem a kormány­nak tényei, ezúttal nem befolyásolják a közellátást, mert az idén annyi gabonánk termett, hogy feles­legünk van, ki­vinnünk pedig okvetlenül kell, mert súlyos pénzügyi helyzetünk csak így javítható meg. Ma, amikor az ország pénzügyi válságban van, amikor hazánk egén súlyos külpolitikai felhők je­lentkeznek, társadalmi és politikai ellentéteket szí­tani, nagy kára az országnak. Visszaélések mindig voltak, vannak és leszne­k. Egyesek visszaéléseiért egy pártot befeketíteni, csak lelkiismeretlen embe­rek tulajdonsága leh­et. Kivitel nélkül nem élhet az ország, már­pedig mi mást, mint gazdasági ter­ményt vihetünk ki. Ez idén a kivitt termények mennyisége meg sem közelíti mult évi kivitelünket, pedig az elmúlt évben a­z országnak nem volt feles­lege. A terményeket pénzügyi okokból, idejében kellett ki­vinnünk. Esküdt Lajos szerepe — Azok a bűnök, amelyekről most szó van, a az állatkiviteli­­­ngedélyek körül csoportosulnak. Tendenciózus az a beállítás, hogy ezért van drága­ság vagy kenyérfh­iány. Az elalalt télen, amikor a külföldi piacokon jó ára volt a jószágnak, senki­nek nem adtam engedélyt a kivitelre s ezért jogos szemrehányással illet a gazdatársad­alom, amelyet nagy veszteségek értek, mert nem tudta jószágait alkalmas időiben értékesíteni. — Sem engem, sem a sosirtot nem lehet azzal a vád­dal illetni, hogy a fogyasztás deágítására tö­rekedtünk. Az elmúlt évben elődöm által egy cég bízatott meg az állatkivitellel. Százával jöttek hozzám legitim kereskedők, termelők, szövetkeze­tek azzal a kéréssel, hogy ne monopolizáljuk a kivitelt, hanem adjuk azt kereskedőknek és ter viseli a teljes felelősséget melőknek­ a kezébe. A kiszállítási engedélyeknek dolgát­ a kormány határozta el. A kormány dön­tött­ úgy, hogy a kisexisztenciák érdekében minél tételben adjuk a kiviteli engedélyeket. Így történt m­eg az, hogy az engedélyek kiadása körül Esküdt Lajos pénzeket fo­gadott el. Neki az engedélyek kiadására semmiféle Ingerenciája nem lehetett és nem is volt. Az engedélyeket az illetékes ügyosztály adta ki, ő csak utólag értesül­hetett a kiadott engedélyekről és legfel­jebb félrevezethetett jóhiszemű embereket azzal, hogy egy nappal előbb közölte velük, hogy kiviteli engedélyt fognak kapni.­­ Egyébként ki kell jelentenem, hogy tizenöt­ezer darab kérvény érkezett a minisztériumomhoz, amelyeket mellékleteikkel, ajánlásaikkal és az ajánlólevekkel együtt iktattattam, irattároztattam, ezek egytől-egyig betekinthetők s ha valaki kí­váncsi, menjen el az illetékes ügyosztályba, ahol valamennyit megtekintheti. — Hogy szabad-e kérvényt a miniszternek, politikusnak, vagy közhivatalnoknak átadni, arról lehet vitatkozni. Egyet azonban leszögezek, azt, hogy intervenciók mindegyik politikai párt részé­ről történtek, a kormány tagjai részéről i­s, a­mi régi gyakorlat. — Azt mondják, adjam közre a listát. I­tt vannak az összes akták az irattárban. Aki akarja, nézze meg. Illegitim befolyás nem ér­vénye mit. A vizsgálat majd meg fogja állapítani, kinek voltak a szállítási engedélyek körül anyagi érdekek­. A kö­vetkezményeket azután majd mindenen viselni fogja. Engedélyt csak szabályszerűen­ adtunk ki, még a kereteket sem merítettük ki." — Ez kién a kormány a szabad lisztkivitel mellett döntött. Az első megállapodás az volt, hogy tízezer vagyon lisztet visznek ki. A kormány azért döntött így, hogy ne kelljen kiviteli engedélyeket kérni. Aki lefizeti a megállapított illetéket, szaba­don szállíthatja ki a lisztet. A pénzügyminiszter látta, hogy a lisztkivitel nem fog sikerülni, mert az áru nem kerül kellő időben a külföldi piacra ) így nem tudja majd előteremteni azt a négymilliárd­dot, amelyre az ellátatlanok ellátásához van szük­­sége. Hegedűs erre a szemesgabona kivitelének en­gedélyezését kérte a kormánytól. Krassl miniszteri tanácsos kész szerződéssel jött hozzám, melynek lényege az, hogy ha 90­1-1000 vagon búzát ad az állam köl­csön egy társaságnak, ez a társaság lefi­zeti előre egy összegben a kiviteli enge­dély díját és november elsejéig termé­szetben visszaadja a kölcsönadott gabonát. Ezt a szerződést én nem írtam alá, hanem minisz­tertanács elé vittem, amely elhatározta a szerződés perfelktuálását. Csak hétszáz vagon búzáról és há­romszáz vagon lisztről van szó ebben a szerző­désben. Két év óta eleget nyert, hogy ne legyen válság Ezután elmondta a miniszter a Székács-féle nemesített vetőmag kivitelének történetét, amely mindössze háromszázharminc vagont tesz ki. Vé­gül ezeket mondotta nagyatádi Szabó István: — Voltam életemben sokszor vádaknak kitéve, mindig le tudtam számolni a vádaskodókkal. Ilyen súlyos vádakkal még nem illettek. Tiltakozom az ellen, hogy e váddal kapcsolatban ki akarják kez­deni a pártot. Két év óta eleget nyeltem és eleget nyelettem a párttal, csak azért, hogy ne legyen válság. Annyit nyeltünk már, hogy ha ez nem elég bizonyos oldalon, akkor nincs értelme, hogy én és a párt továbbra is részt vegyünk ebben a kormányzati rendszerben. Nézünk elébe a szennyes áradatnak! Becsületben és tisztességben állok önök előtt. Végül a párt bizalmát és támogatását kérte és felszólította pártjának tagjait, hogy ne ragaszkod­janak az ő személyéhez, mert hisz ő mulandó, tö­rékeny ember. Helyén fog maradni mindaddig, amíg úgy látja, hogy maradhat. Ha látni fogja, hogy helyzete tarthatatlan, félre fog állani, ennek az idejét azonban ő maga fogja megállapítani. A miniszter beszédjének végeztével a párt tag­jai percekig állva tapsoltak vezérüknek, ie ami százharminckét engedélyt rhaszállításra és százhetven-Hetet lószállításra. Ezeknek több mint felét nem vették az engedmé­nyesek igénybe, mert utóbb az üzlet nem bizonyult jövedelmezőnek. Százával jelentkeztek nálam ki­hallgatásra naponként minden rangú és rendű emberek. S ha ezek nem voltak legitim kereske­dők, vagy gazdák, ilyenekkel társulva terjesztették elő írásos kérelmüket. Én kiviteli ügyben senkit sem fogadtam s igy történt meg azután az, hogy az illetők kérvényeiket vagy az ügyosztályban ad­ták le, vagy nevemre címzett levélben juttatták hozzám, esetleg letették titkárom asztalára. Neki ingerenciája ezeknek az engedélyeknek kiadására nem volt. Engedélyt a lehetőség szerint mindenki­nek adtunk, a kormány által megállapított sza­bályszerű illetékek lefizetése ellenében. Az államot ebből kifolyóan egyetlen fillér kár nem érte, bár elismerem, hogy bűnös emberek részéről történhet­tek esetleg pumpolások, de az én lelkiismeretem ezekben a kérdésekben tiszta és szeplettelenül állok önök előtt.­­ Egyetlenegy kiviteli engedély adatott ki a minisztertanács akaratából az illeté­kek teljes elengedésével, ez az üzlet azon­ban nemzeti célokra fordította jövedelmét. A vizsgálat meg fogja majd állapítani, ha szükség lesz rá, hogy ennek az engedélynek kiadása ho­gyan történt. Meskó Zoltán beszélt ezutá­rs. Arról szól, hogy nincs kisgazdapárti kassza­ és­­ azt így nem is ke­zelhette. Az Esküdt-ü­gybei/ tett nyilatkozatára kije­lentheti, hogy nem nagyatádi Szabó ellen irányult. Rubinek Gyula szólalt fel,­ miután, Rég elmondta —­úgymond —, hogy a pár le van szorítva arról a helyről, amely őt megilleti. A pártnak precizíroznia kell újra programmját, szigorúan körvonalaznia­­kell álláspontját, hogy megkapja azt a po­zíciót, amely súlyánál fogva őt megilleti. Lehetet­len állapot, hogy a kormányban öt olyan minisz­ter foglal helyet, akik semmiféle párthoz nem tar­toznak, három miniszter kereszténypárti, kettő pe­dig kisgazdapárti. Az agrárpárt, ha az őt megillető pozíciót nem tudja kiverekedni, térjen külön útra. Hencz Károly nagy figyelemmel hallgatott be­szédében azt javasolja, hogy a párt szavazzon bi­zalmat nagyatádi Szabó István, miniszternek, egy­ben deklarálja, hogy a kisgazdapárt csak bizonyos feltételek teljesítése esetén támogatja a kormányt. Hencz Károly beszédének éle főleg gróf Bethlen István miniszterelnök ellen irányult. Dömötör Mihály szólalt fel ezután. Jogilag foglalkozott a folyamatba tett rendőri nyomozás egyes fázisaival. Tegyék közzé a kijáró képviselők nevét Bottlik József beszéli még, aki a pártegység mellett foglalt állást. Ezután a párt elfogadta azt az indítványt, a­mely utasítja nagyatádi Szabó Istvánt, kérjen minisztertanácsi engedélyt arra, hogy a kiviteli engedélyek körüli kijárók névsorát közölhesse.­­ Majd elfogadta a párt azt a javaslatot, amely kimondja, hogy bizalommal és ragaszkodással vi­seltetik nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter személye iránt és kimondották azt is, hogy az agrárpárt a jövőben csak olyan kormányt támogat, amely a kisgazda párt programmját ér­vényre juttatja. A pártértekezlet éjjel tizenkét órakor ért­ véget.­­** AJ Rakovszky István a kijárások botrányáról i f Rakovszky Istvárt érdekes­­nyilatkozatot tett a ma az Az Est munkatársa előtt­­kiviteli engedélyek botrányáról. A sulyok pan­ani­ kipattanására tud­valevően Isakovszky egy útiilatkozata vezetett s most Rakovszky elese­tt kiket az ellen, mintha itt személyes hajszáról volta­ szó. — El voltam készülve — úgymond — arra, hogy itt különféle kisárok működtek, de hogy a dolog ily szédületes arányokat ölt és — okkal vagy ok nélkül — belekeveredik oly képviselők neve, akik a fórumon a leghangosabbak, azt nem hittem volna. — Mostanában ahányszor nagy visszaélésről van szó, — hozta légyen bárki is szóba, — bizo­nyos körök kétfélekép szoktak mindig védekezni. Az egyik az, hogy azt mondják, hogy hiszen csak személyes hajszáról van szó. A másik az, hogy az egész csak legitimista akció. Én a politikában is, épúgy mint a magánéletben, nem hitvallás és po­litikai állásfoglalás szerint ítélem meg az embere­ket, hanem aszerint, hogy tisztességes emberek-e vagy sem?/ tgffc Intervenció mindegyik politikai párt részéről történt PESTI NAPLÓ 1921 szeptember 15.

Next