Pesti Napló, 1921. szeptember (72. évfolyam, 193–217. szám)
1921-09-01 / 193. szám
* cmftrn É*EJETI NAPLI 1921 szeptember T. Veszedelemben a kecskeméti művésztelep is város erdészeti iskolát akar létesíteni a helyén — Pekár államtitkár tárgyal It Nagyatádi Szabó miniszterrel, hogy a telepről mondjon le — Lyka Károly a vidéki művésztelepek sorsáról feoldi faajjót' tudósítónktól.) A Pesti Napló megemlékez arról, hogy a kultuszkormány és Miskola között létrejött megegyezés folytán a művésztelepet augusztus elején átadták , és Benkhard Ágost festőművész-tanár vezetése alatt a növendékek továbbképzése már megkezdődött. Ugyancsak beszámoltunk arról is, hogy Pécs város tanácsa már több izben felért a Jealtasskormányhoz egy művésztelep felállítása érdekében. A vidéki művésztelepek szervezésében igen tevékeny részt vett Lyka Károly, az Országos Képzőművészeti Főiskola kiváló igazgatója, aki csak nemrég érkezett vissza Miskolcról, ahol az új művésztelep művészi munkájának megindításában is közreműködött. Munkatársunk felkereste Lyka Károlyt, tót a vidéki művésztelepek fejlődéséről és művészi programmjáról a következő érdekes információt adta: Három vidéki művésztelepünk közül a szolnokiról — sajnos — alig lehet beszélni. A románok romhalmazzá tették a nagy reményekre jorgosító telepet. Egy jobb idö jöttével kerülhet csak ismét rá a sor, hogy felépíthessék. A kecskeméti művésztelep szintén válságot iorítg az el. A tizenöt ideális atelierrel rendelkezőtelepet — amilyet a mai viszonyok mellett egyáltalán nem lehet építeni — komoly veszedelem fenyegeti. A kecskemétiek ugyanis át akarják adni aföldművelésügyi miniszternek, hogy csináljon belük erdészeti iskolát. Természetesen mi a lehetőséghez képest tiltakozunk az ellen, hogy az ország művészetének e jelentős otthonát elveszítsük. Mi is azon az állásponton vagyunk, hogy szükség van erdészeti iskolára, azonban keresni kell egy olyan megoldást, amely szerint nem kellene a művésztelepmegtemmitrülésével megfizetni az erdészeti iskola felállítását. Építsenek erdészeti iskolát, vagy ha ez lehetetlen, helyezzék az iskolát más városira, hisz tudomásom szerint öt város versenyez érte. Mi nem adtunk fel még minden reményt arra, hogy a művésztelepet sikerül megmenteni hivatásának. Ez esetben az a terv merült fel, hogy a telep, amely most Kecskemét város tulajdonát képezi, az Országos Képzőművészeti Főiskola fenhatósága alá kerülne. Pekár Gyula kultuszállamtitkár igen hathatósan támogatja ezt az eszmét. Ez ügyben már közvetlen tárgyalásokat is folytatott nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszterrel, akitől azt kérte, hogy a földmivelésügyi minisztérium mondjon le arról, hogy a művésztelep helyén erdészeti szakiskolát létesítsen A miniszter határozott választ nem adott, de megígére, hogy a döntés előtt még értekezni fog Pekstr államtitkárral. . .A kecskeméti lakosság határozottan ellenszervvel viseltetik a művésztelep iránt. Ez az ellens szem* még a kommunizmus idejéből datálódik, amikor a szovjet mindenféle szedett-vedett elemet odaküldött művészeti továbbképzés címen a jó kecskemétiek nyakára. A lakosság tartózkodó magatartása az utóbbi két évben csökkent, sőt a Révész Imre tanár vezetése alatt az idén ott működő húsz növendéket már szeretetükbe fogadták. Ha sikerül az a megoldás, hogy a telep a jövőben a mi irányításunk alá fog kerülni, úgy jövő program munk nakykoncepciójú terveket ölel fel. Egész éven át működő iskolát akarunk ott létesíteni és a telepet arra is berendeznénk, hogy néhány tehetséges növendékünk ott továbbképezte magát és zavartalanul dolgozhasson. — Ami a miskolci telepet illeti, ott már javában folyik a munka. Egyelőre még szerény keretek között, de rövid idő múlva iparművészeti és szobrászati tanfolyamot is berendezünk Miskolcon. Az iparművészeti tanfolyam a textilművészet minden ágára ki fog terjeszkedni. Főleg művészi csomózott szőnyegeket és az ősi matyó művészetet fogjuk favorizálni. A szobrászati tanfolyamnak szintén nagy gyakorlati jelentősége lesz. Művészeink tétlenül állnak, mert a bronz és a márvány megfizethetetlen. — Mi a kerámiára helyezzük majd a fősúlyt. Megállapodásra jutottunk egy a művésztelep szomszédságában lévő gőztéglagyárral és ezután iskolaszerűen fogjuk kultiválni a terrakotta legkülönbözőbb nemeit, edényeket, domborműveket, szobrokat fogunk formálni. Ki akarjuk küszöbölni a csehországi és tiroli vallásos tárgyú szobrokat a forgalomból, hogy a magyar szobrászok alkotásai kerüljenek a helyükre. A magyar művészek alkotása amellett, hogy versenyképes lesz, hiven meg fogja őrizni a magyar motívumokat is. Kis méretekben indulunk útnak, de ennek az akciónak oda kell fejlődni, hogy munkát és kenyeret biztosítson a tehetséges magyar szobrászok nem kisszámú csapatának. Végül a pécsi művésztelep tervéről beszélt Lyka igazgató. A pécsi művészeti viszonyokat — mondotta — a város felszabadulása óta az illetékes tényezőknek még nem volt módjában behatóan tanulmáyozni s igy ehez a tervhez még nem lehet hozzászólni. Bizonyos, hogy az ősi magyar kultúrával rendelkező város, most, hogy lerázta magáról az idegen igát, ezen a téren is nagy arányokban fog fejlődni. A franciákkal akarta megbuktatni Tabódy ezredes a kommünt Be akart vonulni Budapestre . A franciák nem vállalkoztak, mert nem bíztak legénységükben . Érdekes tanúvallomás a Tabódy-pörben Szegedről jelentk. A Tabodyiör zerdai főtárgyalásán elsőnek Horváth István főhadnagyot hallgatták ki tanúként. Horváth elmondta, hogy egy .vasárnapon behívták a gazdasági hivatalba, melynek főnöke volt és ott Szabady hadnagy, a nemzetőrskülönítmény parancsnoka, fölszólította, hogy Tabódy parancsára adja ki a legénységnek három havi illetményét. A tanú írásbeli parancsot kért, de nem kapott, miért isem teljesítette Szabady kívánságát. A pénzt még akkor sem adta ki, amikor Szabady két altisztje elhozta a pénztárodtól a pénztár kulcsát. Ekkor Szabadly altisztjeiül elvitte a pénztárt 02.000 korona tartalmával együtt. Tanút a bíróság vallomására megeskette. A következő tanú, Lázár Domokos ezredes, elmondta, hogy Neuberger annak idején követte Tabódytól, hogy támadják meg a franciákat. Talódy erről hallani sem akart és eltávozott. A vörös hadsereg felirású igazolványokat Tabódy azzal adta ki, hogy a vörös szót ki kell törölni, mert a szegedi katonaság csak a rend fenntartására" szolgál. A város kiürítésére vonatkozólag Tabódy nem adott határozott parancsot, hanem azt mondotta, hogy mindenki tegyen úgy, ahogy akart. Elmondja a tanú: kevekv ízben nagyobb társaság volt az ő lakásán. Tabódy is ott volt, akivel, amikor magukra maradtak, bizalmasan beszélgetve, azt kérdezte, lehet-e a franciáktól valamit remélni, mely kérdésével a kommün megbuktatására célzott. Tabódy erre azt felelte, hogy nem, majd részletesen elmondta, hogy miért nem várható a franciák támogatása. Tabódy kifejtette, hogy Betria francia ezredesnek memorandumot terjesztett elő, amelyben indítványozta, hogy a franciák támadják meg a vörösöket, menjenek fel Budapestre és döntsék meg a proletárdiktatúrát. Beitris hímezett-shámozott, azt mondta, hoggy ez nem tartozik a hatáskörébe, de majd jön egy tábornok, de Charpy adja elő annak a tervet. Tabódy tényleg de Charpy tábornoknak el is mondta a, kommün megbuktatására célzó tervet, de mint a tábornok és Betrix beszédjéből kivéshette, ők azért nem vállalkoztak a terv keresztülvitelére, mert nem bíztak a saját legénységükben. 11 "' "'„Magam is vállalkoztam arra, — mondotta Tabódy — hogy élükre állok, de hiába, nem sikerült őket meggyőznöm". Tabódy megkérte a tanut, hogy ne mondja el senkinek a dolgot. Lázár ezredes vallomásában kiterjeszkedik arra is, hogy Tabódy csemlőijárőröket rendelt ki TÍRZAN A MAJMOR KÖZÖTT. Írta: Edger Sice Burroughs Angolból fordította: Bortos Zoltán Joh w Figyelmeztess volt az üzenet tartalma, hogy Jonék órinfkedjenek a revolverek elvesztésétjelenteni,vagy elmondani, amit az öreg, mat, elmomiffu nekik — halálbüntetés terhealatt, hiszem, semmi bajunk sem lesz, — szólt clayton fanyar mosollyal. — Mindössze veszteg kell maradnunk és várnunk, hogy mi történik. MÁSODIK FEJEZET Otthon a Vadonban És nem is kellett sokáig várniok, mert mikor másnap reggel Clayton a fedélzetre lépett, hogy megkezdje szokott sétáját a reggeli előtt, lövés dördült, aztán még egy és még egy . . . Amit látott, legsötétebb aggodalmait erősítette meg. A tisztek kicsiny csapatával szemben állt a hajó egész gyülevész legénysége Fekete Miskával az élükön. A tisztek első sortüzére a matrózok védett helyekre menekültek és árbocok, kormányhíd és kabinok mögül viszonozták az öt ember tüzelését, kik ,st hajón a gyűlölt felsőbbséget képviselték. Kettőt a matrózok közül a kapitány revolvere terített le. Ott feküdtek, ahol elbuktak, a harcolók között. Az első kormányos tüstént előrebukott és Fekete Miska parancsszavára a vérszomjas zsiványok rohamot intéztek a megmaradt négy ember ellen. A legénység csak hat lőfegyvert tudott összeszedni, így a legtöbben csáklyákkal, baltákkal, fejszékkel és vasrudakkal voltak felfegyverezve. A kapitány kilőtte volt revolverét és újra töltött, miközben közeledett a roham. A másodkor mán t QPI fegyvere csütörtököt mondott és így csak két fegyver fogadta szemben a lázadókat, amint gyors iramban közeledtek a tisztekhez, kik visszavonulni készültek embereik feldühödött támadása elől. Mind a két részen szörnyen káromkodtak és ez, a fegyverek ropogásával és a sebesültek,ordításával együtt, a Fonalda fedélzetét őrültek házához tette hasonlóvá. Még mielőtt a tisztek tíz lépést hátráltak volna, a lázadók elérték őket. Egy zömök néger, fejszével a kezében, a kapitány fejét kettéhasította és egy pillanattal utóbb a többiek is elbuktak, holtan vagy sebesülten az ütések záporától és a golyóktól. A Fawalda lázadóinak munkája rövid és borzalmas volt, és John Clayton közben végig ott állott, hanyagul a följárónak támaszkodva és eltűnődve szívogatta pipáját, mintha csak valami közömbös játékot nézett volna. Miután az utolsó tiszt is elbukott, meggondolta magát, hogy jobb lesz lemenni a feleségéhez, nehogy valamelyik matróz magányosan bukkanjon rá. Noha nyugodtnak és közömbösnek mutatta magát, de belül rosszat sejtett és reszketett, mert a felesége biztonságáért félt ezeknek a félállatoknak a hatalmában, hova a sors olyan kegyetlenül juttatta őket. Mikor megfordult, hogy leszálljon a lépcsőn, meglepetve látta, hogy felesége a lépcsőn áll, majdnem mellette.— Mióta vagy itt, Alice? — A kezdete óta, — felelt az asszony. — Milyen rettentő, John! Óh, milyen rettentő! Mit várhatunk ilyen emberektől? — Talán reggelit, — felelt Clayton hősiesen mosolyogva, hogy az asszony félelmét eloszlassa. Én legalább is kérek tőlük! Jöjj velem, Alice. Nem szabad mutatnunk, hogy mást is várunk tőlük, mint udvarias bánásmódot. A matrózok ezalatt körülvették a halott és sebesült tiszteket és könyörtelenül hozzáfogtak, hogy az eleveneket is, a holtakat is válogatás nélkül a tengerbe hányják. Hasonló szívtelenséggel bántak a saját sdültjettekel is, és a higepo matróz hullájával,akiket az irgalmas Gondviselés a lisztek golyóitól tüstént meghalni engedett. Egyszer csak az egyik matróz észrevette a közeledő Claytont és feleségét és elkiáltotta magát: — Itt van még két másik hal! És magasra emelt fejszével rohant feléjük. De Fekete Miska gyorsabb volt és a fickó holtan bukott el, még mielőtt hat lépést tehetett volna. Fekete Miska hangos ordítással vonta magára társai figyelmét, aztán lord és lady Greystokera mutatva, kiáltott: — Ezek itt a barátaim és békét kell nekik hagyni. Értettétek? • — Ennek a hajónak most én vagyok a kapitánya, — tette hozzá Greystokehoz fordulva— és amit én mondok, az történik. Maradjanak nyugodtan és senki sem háborgatja, — és fenyegetőn nézett társaira. Claytonék annyira megtartották a Fekete, Miska utulujáva il, hogy csak ritkán láttak valakit a legénységből és nem tudták, ezek mit terveznek. Hébe-korba civakodások és verekedések tompa zaja jutott el hozzájuk, két alkalommal pedig lőfegyverek vésztjósló dörrenése riasztotta meg a csöndet. De Fekete Miska rátermett vezére volt a gyülevési haramia bandának és elég tűrhető fegyelmet tartott. A tisztek legyilkolását kivető,ötödik napon az őrszem földet jelentett. Hogy sziget, avagy kontinens, Fekete Miska nem tudta, de azt megjelentette Claytonnak, hogy ha a partvidék lakhatónak bizonyul, akkor őt és lady Greystakeot marhástul elvillt kiteszik. — Néhány hónapig ott egészen rendben lesznek, — magyarázta. — És akkorára mi is ki tudunk szállni valami lakatlan partvidéken és elszéledni. Aztán majd gondom lesz rá, hogy a kormánya értesüljön, merre van és az majd hamarosan hadihajót küld érte. Semmi bajuk sem lesz ott. De civilizált vidéken bajos volna pártra tenni, anélkül, hogy kérdezősködésnek ki ne tennék magunkat, pedig egyikünk sem tudna meggyőző feleletet kieszelni " ,1 - Aftoifgf. -