Pesti Napló, 1921. november (72. évfolyam, 243–269. szám)
1921-11-01 / 243. (244.) szám
Szerda PESTI NAPLÓ 1921 november 2. 7 1 issa tóvá« emlékezetésink .grásingisepe Gyászyástnegaály a Nemzeti Társaik Vadász Lipót (Saját tudósítónktól.) Ma három éve, b orgyilkos kezek kioltották Tisza István. ^Htét. Rettentő megpróbáltatások három esztenistifse vált ez a nemzetre, amely Tisza Istvánba is él nemcsak a hazafiság szent tüzétől illtetett állapzterőt, de azt az egyéniséget is elvesztette, akiekben a vészteljes időkben képes lett volnra nemzetet egységes táborba tömöríteni és megmutatni azt az utat, amely a boldog és gazdag Magyarország felé vezet. Ez volt az alapgondolata annak a nagyszabásai, mélyenjáró emlékbeszédnek, amelyet a Nemzeti Társaskör mai gyászünnepségén mondott Vadász Lipót, akinek ez a beszéde messze túlnő a szokásos visszaemlékezéseken, mert Tisza István egyéniségén át rávilágítva az elmúlt korszakra, rámutatott arra a szellemre, amely egyedül vezetheti ki a nemzetet mag szerencsétlen helyzetéből. Tisza István politikai barátainak és lelkes hí-veinek sokaságával telt ma meg a Nemzeti Társas- kör díszterme, ahol egymásután tűntek fel közélettünk ismert alakjai, akik Tisza István oldalán irányították Nagy-Magyarország sorsát. Ott volt Nádassy Imre országos főkapitány is és kimentette távolmaradását gróf Apponyi Albert betegsége miatt, gróf Ráday Gedeon belügyminiszter pedig a ma délutáni minisztertanács miatt. A dísztereimben az elnöki emelvény fölött ma akasztották ki Tisza István olajfestményű arcképét, amely díszmagyarban ábrázolja és amelyet Benczúr ismert festménye után Eder Gyula festőművész készített. Az ünneplőközönség soraiban közéleti kitűnőségeink családtagjai is megjelentek és öt órára már zsúfolásig megtelt a díszterem. A megnyitóbeszédet Beöthy Zsolt sondotta és magasan szárnyalószónoklatában párhuzamot vont a két Tiszának, apának és fiúnak az arcképei között. Az egyiknek fáradt, törött tekintetéből kisugárzik a léleknyi'" " -r a, ami rám bízatott, azt elvégeztem; a másiknak nemes, erős és kemény vonásain ott fészkel a tragikus korú: nem végezhettem el a munkámat. Vadász Lipót emelkedett ezután szólásra, hogy elmondja emlékbeszédét. Visszapillantott a tizennyolcadik század elejére. Ezt a kor és ez a lendület szüli Széchenyi után Deákot, Kossuthot. .•Eötvöst, Görgeyt és teremti meg a 48-at és készíti elő a 67-et, "ez adja át a 67-es Magyarország javára Deákot, Andrássyt, Eötvöst, Aranyt, Jókait, ez a nemzedék tanította meg Tisza Kálmánt és ennek szellemi neveltje, utolsó reprezentánsa Tisza István. Az 1910. év eseményeivel foglalkozva, rámutatott arra, hogy a Belvedereben Tisza Istvánt az utolsó magyar Icurucként gyűlölték. Ott örültek a parlamenti anarchiának és mindannak, ami a magyar állam erejét oly sikeresen szétfeszítette. Tisza István sziveiben hordta századok szenvedéseinek szánatát és lelkén ott ülő fenyegető bajok nehéz gondja. — Nincs magyar államférfi — mondta beszédében Vadász Lipót —, aki nagyobb munkaerővel és hűséggel ült volna a kormányrúd mellett. Célja a rwf.d, a lelki fegyelem, a komoly összhang.zatos munka s a nemzetierők összefoglalásával betetőzi a nagy elődök munkáját. Tetemre hívja a bűnösöket, miért ölették meg őt, miért töltötték meg a levegőt bűnös ártalommal, miért hajszolták őt, aki vállal nagyobb volt mindezeknél? Beszélt ezután Tisza István nagy pártgyűjtő, éspártmegtartó erejéről. Hosszú éveken át csak neki volt igazi pártja. És híveinek a hűsége nemcsak a politikája, de a személye iránti hűség is volt. Halálávalnemcsak a párt szűnt meg. Kevés idő kellett, hogy ellenségei közül nem így silány vádként álljon a világ előtt.Alig nyolc napja annak, hogy magyar urak irányította magyar csapatok fegyverrel jöttek szegény Magyarország Budapestje alá. A csata előtti éjjelen mécsüle lángjának lobogása közt nem látták-e meg a vezérek egyszerre riadt lélekkel Tisza István szelemalakját, az örök szomorúság, ,az örök vád rettenetesen néma tragikus alakját." Tisza István tragikuma — Magyarország tragédiája. —» Most , múlt el harmadik éve annak, — így fejezte be beszédét a szónok — hogy Tisza Istvánt megölték. Az élő ellen lehetett intrikálni, összeesküdni, a halottal szemben elsorvad az erő, hitvány hazugsággá lesz minden. Az élőt lehetett gyötörni, lehetett fejét követelni, megölni, de a halottal, az örök élővel szemben nincs hatalom, ékesszóló hallgatását elnémítani ,nem lehet. Bánatunk, szeretetünk, reménységünk vezet hozzád Tisza István, porba hullott hezünk porbahullott szép dal Bája, hozzád, vezérünkhöz, barátjaikhoz, örök dy en és a minisztezelnöksésen Istvánról csőségünkhöz! Maradj velünk, légy velünk, Tisza István! Percekig tartott a taps, a beszéd után sokaknak Szemében könny csillogott. Ezután Lőrinczy György szavalta el „Sóhaj Geszt felé" című ódáját, majd Beöthy Zsolt bejelentette, hogy holnap küldöttség utazik a geszti sírbolthoz, amely koszorút helyez Tisza István koporsójára. A miniszterelnökség tiszviselői kara is kegyelettel adózott Tisza István emlékének és halálának harmadik évfordulóján a miniszterelnökség palotájában megható ünnepség keretében leplezte le Tisza István emléktábláját. Az emléktábla Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása. Az ünnepség egyetlen szónoka dr. bárcziházi Bárczy István miniszteri tanácsos volt, aki emelkedett szellemű beszédben mutatott rá Tisza István nagy államférfiúi alakjára. . . A debreceni kaszinó az évforduló alkalmából ,Bella Ede festőművésszel megfesttette Tisza István arcképét és felemelő ünnepély keretében lepleztle. Az ünnepélyt Veszprémy Zoltán elnök nyitotta meg és üdvözölte Miskolczy Lajos főispánt, aki a belügyminiszter képviseletében volt jelett. Majd dr. Tóth Lajos egyetemis te,pár tartott nagyhatású emlékbeszédet. 19 oI®s tásban áriásítanák, mint p &3RS3iá? a galésSit fó dohágy^yári munkások a sensSőrséáfe iseri£.n,.k (Saját tudósitónmól. A Pesti Napló legutóbbi számaian beszámoltunk arról, hogy a pénzügyőrség njap'c zj/jdohánygyárat leleplez itt, amelyekben dohá nygyári munkáik trafikájukat hamissitották nagyban. Tizennyolc embert vettek ebben az ügyben őrizetbe, akik jelenleg még a pénzelmagyarázták munkások házi zugdohánygyárában készült hamisítványait olcsóbban télik és a zugnagytrafikosoknak, mint amennyibe kerülnek a hasonló valódi dohányjövedéki gyártmányok a Ultikban. Egy trabukkó trafikára például tíz korona, a zugdohánygyárak pedig öt és hét koronáért árusították hamisítványaikat. Csupán a trabukkó ára ingadozott, mert ebben konkurrencia volt, ugyanis svét hamisítóüzem is foglalkozott előállításával. A regáliás média azonban változatlanul nyolc koronába került Eilingsfeld Gyula hamisítógyárában Kispesten, a Tátra utca 4. szám alatt, holott a dohánytőzsdében 14 korona a megállapított ára.Kiderült az is, hogy a pannónia szivart is kezdték hamisítani, ezt azonban közben abbahagyják, ,mert— mint vallották — nagyon csekély kereslet mutatkozott a pannónia után. A pénzügyőrségen különben előttünk, hogy a hamisítványok különben igen sikerültek voltak és ez nem a hamisítók felszereléseinek volt köszönhető,hanem kézügyességüknek, amellyel a dohánygyárban teljesen hasonló módon készítették, a valódi dohánygyártmányt. A szivarok azért voltak szívhatatlanok, mert nem várták meg, mik megszáradnak, hanem sietve piacra dobták azokat. A nyomozás különben teljes erővel folyik tovább. A pénzügyőrség tudomást szerzett arról, hogy egyes helyeken a leleplezett zugs dohánygyárakon kívü szintén hamisítanak trafikárukat. Ma délután több helyen megjelentek pénzügyőrök és detektívek, a hamisítók azonban neszét vették a dolognak és előre eltüntettek mindent. A házkutatás is eredménytelenül végződött ezeken a helyeken. Az eljárás mindenesetre azzal az eredménnyel jár, hogy ezek a hamisítók is beszüntetik működésüket. A pénzügyőrség a zugdohánygyárak leleplezésével úgy véli, hogy ezzel meszüntette a hamis trafikáruik több mint két év óta tartó korszakát és véglegesen mentesítette a fővárost a hamisítványoktól. .Az eljárást a pénzügyőrség tovább folytatja a hamisítók ellen. A pénzügyőrség dohányjövedékiszempontból jár el a zugdohánygyárasok ellen, akik ennek befejezése után — ami csak pár nap múltán várható — kerülnek át a rendőrségre, amely bűnügyi szempontból teszi vizsgálat tárgyává a hamisítás ügyét. fasiiti, és stalorgssinienk az ulágflTsntQknai Saját tudósunktól.) Mint már jelentette a Pesti Naplód/A legutóbbi események felforgatták Marj^aj^dog és az utódállamok között a vasúti és postai forgalom rendjét. Jugoszlávia és Csehszlovákia teljesen megszüntették velünk a vasúti és postai összeköttetéseiket, de megszűnt átmenetileg a rendes vasúti forgalom Béccsel is. Időközben Csehországgal és Ausztriával enyhült a helyzet. Jugoszlávia azonban az ottani politikai állásfoglalás következtében a határzárt megszigorította. Munkatársunk érdeklődött a vasút igazgatóságnál, a postánál, a hajóstársaságoknál és a többi illetékes helyen arra vonatkozólag, hogy Ausztriával, Jugoszláviával, Csehországgal és Romániával való öszszeköttetésünk ezidőszerint milyen stádiumban van. Akapott válaszokat a következőkiken foglaljuk össze: — Ausztriával ezideig csupán az Orient-expressz !• nyolitotta le a vasúti forgakont; 1.'z a .jövőben is minden icitöl, szerdán és póalévt J'O óra 50 ptrvkor indul a figu.'á'ti' ' pályáid sajól. Kedd reggeltől kezdve a vr.-poter:.zt is forgalom'-'t helyezik és pedig Sopron—-Gyűr--Ebe,ronrton keresztül: .4 vonat kilenc órakor indul a Déli Vaspállya indóházából és közvetlenül Sopronig közlekedik. Sopronban az utasok átszállanak egy nyomban továbbinduló személyvonatra, amely huszonegy órakor érkezik az osztrák fővárosba. A hajóforgalom Béccsel változatlan. A sekély vízállás miatt azonban a hajójáratok annyira bizonytalanok, hogy néha három-négy napig is eltart a viziút Bécsig. A Dunai gőzhajózási és a Magyar Folyam legkisebb hajóikat indítják útnak, de még így is.sok nehézséget kell leküzdeni a hajónknak, amelyeik a kicsinyt vízállás miatt órák hoszszat kénytelenek vesztegelni. A postai forgalom Ausztriával változatlan, a feladott küldeményeket azonnal továbbítják, úgyszintén, Bécs is rendesen postáz Budapestre. A forgalmi nehézségek ezen a téren is érezhetők, amenynyiben közönséges levél három-négy nap alatt érkezik Ausztriából hozzánk, de megtörténik, hogy a nem dringend feladott távirat is egy-két napig van úton. — Csehszlovákiával vasúton kizárólag az Orient-expressz útján érintkezünk. Az itt feladott postát rendesen továbbítják, — nagyrészét hajón — megtörténik azonban, hogy a cseh határpostahivatal nem akarja átvenni a küldeményt. így történt ma is: egy cseh postás megtagadta a magyar levélzsák átvételét. A táviratforgalomban nincsen fennakadás, de itt is sokkal lassabban jönnek rendeltetési helyükre a táviratok, aminek főképpen az az oka, hogy Csehországban megszigorították a külföldi távirati cenzúrát. Értesülésünk szerint a cseh vízum kiadását is megszüntették, aminek következtében naponta alig három-négy utas indut Cseh-Szlovákiába. A mai Orient-expresszen mindössze négy utas jelölte meg az ellenőrzésnél Csehországot, mint utazásának végső célját. — Románia semmiféle rendszabályt nem foganatosított ellenünk. Úgy vonatjait, mint postáját rendesen küldi Magyarországra és az általunk küldött szerelvényeket, valamint a postai küldeményeket a határon mindezideig fennakadás nélkül és a legnagyobb udvariassággal továbbították. Illetékes román vasúti körökben kijelentették, hogy a magyarországi események miatt Románia nem tartja szükségesnek, hogy forgalmát Magyarországgal bármilyen tekintetben is redukálja. — Jugoszlávia teljesen megszüntette velünk a vasúti összeköttetését. A Berlin—Budapest—belgrádi expresszvonat csak átszállással bonyolítja le forgalmát. A jugoszlávok nagyon szigorúan veszik ahatárzárt, a budapesti jugoszláv követség teljesen beszüntette a vízumok kiszolgáltatását, csupán azok részére engedi meg a Jugoszláviába való beutazást, akik jugoszláv illetőségűek és itt rekedtek Budapesten. A november elsejével tervbe vett új Budapest—szabadkai vonat forgalombahelyezését egyelőre elhalasztották. A Posta már napok óta nem érkezett Jugoszláviából, mi azonban rendesen, naponkint továbbítjuk a postát. A küldemények tranzitálását Bécs vállalta magára, amely Laibachon keresztül küldi a Budapesten feladott értékeket és leveleket Jugoszláviába.