Pesti Napló, 1921. november (72. évfolyam, 243–269. szám)

1921-11-26 / 266. szám

Budapest, 1921 72. évfolyam 266 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 60 kor. Negyed évre — 170 kor/ Fél évre 340 kor Egész évre— — 660 kor. Egyes szám ára: Buda­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon — — 3 kor. Ausztriában 15 osztr. kor. PESTI 11 nov­ember 26 SZERKESZT­ŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Erzsébet-körut 18. szám. TELEFON­: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Kiadóhivatal Wienben: L. Kohlmarkt 7. Nehezen szmulmunk el Bethlen pártalakításának akadályai Szombat a kritikus nap — Nagyatádit marasztalták — A belügyi tárca az utolsó akadály • Kevés változás lesz a kabinetben Szaporítják a minisztériumokat, hogy új emberek jöhessenek (Saját tudósítónktól.) Mint előre leterttet, a péntek a polilikában a kapacitálások és az ezek folytán kialakult belátások napja pm. A dezignált m­iniszterelnökki él egész nap iMek-mentek a poli­tikusok, veMtö politikusok ^figyaltak egym­ás kö­zött és délelőtt még a­zjpn a helyzet, hogy a ne­hézségek i;$i­ná!inna^TOc-lh,lennek a nemzetgyü­lés­­bei: a májjá páj^vívl körülbelül egyenlő arányú ellenzékkel TTtflTm­érkőznie. Ez a, itiérkezés pedig m. ellenzék győzelmével fog végződni, mert — régi parlamenti tradíciók alapján — az ellenzék tagjai iránéig résztvesznek a íveirudigyü­l­ésen, a komány­párt is.-..jai pedig verklsa.mii-i t;Wol?éin!iifcl tiiadö­.1 ülnek. Pénteken «létben ?."..?•.•,és konferenciára ült össze a keresztény párt. Itt éredtehik me­g ezután a kapacitálásos.. lés ker a­z volt a hangukil, hogy a kereszténypárt adott körülmények­­között nem hajlandó a !ior:n:'.i'.yrá; lényeiért a felelősséget viselni, kiválik a a por, akkor nem­, amikor a kormány maija sem teljesen ura a helyzetnek és mindur­talan számolnia kell a korrr­ányon kivül álló tényezők ok­vetetle­­k? Jé ;d­vcí­ gadldtfi yis^r^i-n-í v-ber. . .rí csak r. ke miá-iynak „en­­ fedeziiT. ' f Egy uj pár­­ratgaia vilájába­n hajlandók voltak a kereszténypártiai, bdcmcani, m.gállapi­tották azonban, hogy Bethlen ettől az eredeti programai­jától dezignálása u­tán eltért, mert hiszen — leg­alább c.: volt a látszat­— a kisgazdapártot akarta az uj alakulás gerincé-.r tenni. "Számoltak azzal a pártban, hogy az uj alr­kuláshoz leszm­k K' pártiból csatlak­ozánok, de maga a párt, mint ilyen, lealázó­ne­k tartja egy más pártba való belépést, ami a saját progra­mmjnvek feladását jelenteni. Megvolt a hajlandóság arra is a párt tagjaiban, hogy kívülről k­ám­ogítsson egy tisztán gazdapárti alakulást, ezt a támogatást azonban csalá­r­ jogrend­ét a szötsza­mdiságok hely­reállítására irányuló törekvéseibben bizto­sította volna a párt a kormányzatnak, más kérdésekben a támogatás helyett a párt táma­dásaira kellett volna a kisgazda-alakulásnak elké­szülnie. E hangulat­­léplányaintegy hatvan-si­­ver­ főnyi ellenzékkel kellett volna egyty ilyen kormány­alaki-.lásszak számolnia, ami pedig nem l­ekicsiny­l­endő tényező. békétlenek, bár még mindig szép számmal marad­tak ol­,ai­o!­, akik nem voltak hajlandók lenyelni a békát. Mikik m­égsem mennek Bethlennel Egyike azoknak, akiket a­ felhozott argumen­tumok nem győztek m­jt.Konstatálta, hogy a sza­kadás a kereszténytam­ban elkerülhetetlen. Mivel pedig ők — a twalent nem támogatók — a ke­reszténypárt. Kereteit fenn akarják tartani, nyugod­tan néznek az események elé. Számítanak rá, hogy a párt nagyobbik fele, számszerűtt mintegy n­egy-­­venen, Bethlennel megy. A visszamaradók min­ d­en exekizivitás nélküli keresztény politikát fogjunk folytatni és ha a most­­kiválók meg fogják unni a dicsőséget és visszajönnek, szívesen fogják őket fogadni. Bethlen teiktikát változtat A kereszténypárt sürgős értekezletének ered­­ményét sietve hozták gróf Beth­len tudomására, a pártnak az új alakulásért buzgó vezető tagjai, a­­kik feltárták a mutatkozó nehézségeket. A hely­zet ilyen a­lakulása hír szerint arra az elhatározásra birta gróf Bethlen Istvánt hogy taktikát változtasson és most: az­ a helyzet, hogy *n dezignált mi­niszterei.. ö!c mégis-csak régebbi gondola­tához tér vissza és külön pártot alakít. Ennek a programmját fogja szombaton a pár­­tok plénuma előtt kifejteni és ennek támogatását fogja egyes pártoktól kérni, amibe azután a keresz­ténypárt többsége is hajlandó belemenni. Hogy kisgazd­­apárt ellenzékbe ne menjen, lemondtak nagyatádi Szabó István kikapcsolásáról és neki a táró nnélkü­li kisgazda-minisztériumot, sokorópáékiai Szabó István örökét szegják, személyi kérdések Pénteken már az egyes pártok személyi igényei is szóbakerü­lek és gróf Bethlen István engedé­kenysége m­­anatnyilag enyhített a politikai at­moszféra feszültségén. A kereszténypárt miniszterei közül a kabinetben marad Vass József és Be­r­no­lák Nánd­or, problematikus e p­illan­at. b^y, Jiel Vieshalm­y helybénmaradása, és mj^^iPT miniszter Haller István kerülne kabinetb­e. Ez Haller hi­veine­k •.csapai W80sát biztosítaná. A kisgazdapártból Gaál Gnyzton a nemzetgyűlési elnöke­­ van kisze­melve az uj kormány földmivelésügyi miniszt­révé nagyatádi Szabó pedig, mint már fenkbb írtuk, tárcanélküli kisgazdaminiszternek van kiszemelve Mauer János is tagja lesz a kabinetnek, viszont a­­belügyi tárca körül még vitáznak. Nagy­atádi Szabó Istvánnak ezirányú kailscitálása még pénteken a késő esti órákban is tartott. Szabó nem hajlandó deferálni és igy Tomcsányi Vilmos Pál és Iklódy-Szabó János között fog eldőlni e fontos tárca r­es­sa. T­oncsányi B­urden Ivívi Sch­alk a jelöltj­e, mint Iklódy-Szabó közül a kisgazdapárt cso­portosai. Természetesen n.ha még korai volna az egyes tárcákét betöltő személyekről kombinációkba bocsátkozni, mert hiszen­­a kormány két újabb tár­c nnélküli minisztérium felállítását tervezi;­ a közélelmezési­, amely m­ia­­elánképpen csak visszaállíttatnék ér ely a f.­e.:tvi.e­gi osztály ügyeit rendezni hivatott tisztviselő-minisztériumét, mindkettőt a kereszténypárt kívánságára, mely e két minisztérium utján óhajtja programnj:':?iak sar­­ndatos pontjait: a drágaság leküzdésé! és a tiszt . ..­.:• Já­nv siralmas helyzetének jár­­ását mej­ralásn­ ai Mivel a kisgazdaminisztérium és a közilebr . é. . minisztérium visszaálltásável és v.7. ni tisz­.ei.-elei minisztérium felállításával a kabir.-dt tcgj.-.in.,k száma • "x az elnökör kívül tizenkettő, va'ó^s^n, hogy' négi tárcát a csatlakozó d!g.zírca II. Miért fcell ex keresztén. BeSMewi: iám Ilyen előzmé­lyek után­ péntek 11­én­ és'tökezle'tin limihák jön; munkáb.i a­ párt pacitálók,­­akik a di­ez in­­dezőkre. — IlfA iic£r­ megyünk Bethlennel —— okos­küdott az egyik kapacitáló, — annak igen súlyos konzekvenciái lesznek. Ezzel gyengül a keresz­tény irányzat, ami nem lehet célja éppen a ke­reszténypártnak. — Ha Xa­matádi kimarad a kabinetből, — mondotta egy másik — híveivel­ eg­yütt ellen­zékbe megy, amivel erősödni fog a liberális tá­bor. Ez sem lehet a célunk. — N­a mi mer­vünk ellenzékbe, — mon­dotta a harmadik — erősödik a Drózdy—Balsay­front és gyengülünk mi. Hát ez a célunk. E premisszák után következett a konklúzió, tehát menjünk Bethlennel, amely esetben ellen­súlyozó szerepünk lesz a kormányzatban, és nem járulunk hozzá a keresztény irányzat syényítésé­hez. Mindegyik argumentumra akadtak megbékülő Inak­ ­ ard Curzon szájától kemény, leckéztető szavak hangzot­tak el a kardcsörtető Franciaország ellen. Az angol külügyi államtimár komolyan figyel®­rezteti a­ franciák, milyen veszedelmes kö­vetkezményei lejtetnek annak, ha ők akarják átvenni és tovább játszani a poroszsisakos, régi Nénisikország szerepét. Európa békéje a folytonos kardcsörtetés mellett nem térhet vissza soha. Már­pedig Franciaország ugyancsak gyakorta és hango­san hívja fel a figyelmet győzelmes szablyá­jára, amelyet mintcivatal­­n Ir­ennusként vet a legyőzöttek mérlegének serpenyőjébe. Vala­hányszor Németország mukkanta, mert a túl­zott követelések miatt s nem fizette, mert nem birta megfizetni tiz aranytr­ árkáld­ a­­ rakott hadisarc, kortárslégi, jóvátétel milliárdos steama­oszlopait. Páris mindjárt mozgósítással, meg­szállással fenyegetőzött és felelt. Lord Curzon az előrelátó politikus aggo­dalmával teszi fel ilyen körülmények között a kérdést: hová jutunk így a világbékéről? S határozottan tiltakozik a franciák fegyver­politikája ellen, m­ert a nemzetek békéje — úgymond — nem a szúrásra emel­t kardok he­gyén, hanem a n­épek lelkiismeretén nyugszik Ha a kardcsai lelő Németország állandó veszee­delmet jelentett Európára, ak­­int azt éppen Franciaországban állandóan h­irdették, épp olyan veszedelmes a minduntalan kardjára ütő Franciaország is. Jóleső érzéssel veszzük Viditaaa­r.i Lord Curzon objektiv állásf­oglalását ebben: » N­agy­fontosságú kérdésben s csak ervtiku­sai itt dű­nk annak, hogy ilyen komoly angol állam­férfi emeli fel szavát a béke helyreállitását ve­szélyeztető­­ kardcsérletek ellen. Talán­ Fran­­ciaországon kivül meghallja ezt az intést a többi — Fran­ciaország is. Talán kissé észre­­térnek majd tőle mi határaink szomszédsá­gában vitézkedő kurd­csöl­ld­ök­ is, akik a fran­cia példát követve, minduntalan féhzeges fegyverrel diskurálnak át hozzánk. Talán az angol külügyi á!Ia:n(itkfu- Lem-:j­ének egy-egy mondata vissz.teszv., majd a prágai fülekben is s jobb belátásra bírja a ki::-dhlerate karddal fenyegetőzött i . ezt a három, körénk sorako­zott, balkáni Kis*Fran­ciaországot, amely szin­tén minden alkalmat megragad arra, hogy kunak-nak vess '.• a ..gyűztes" acél élét. Reméljük, hogy ők is' clolvdistíík Lord Curzon kemény, őszinte szavait s ha elolvas­ták, élni is fognak a­ Fran­ciaországn­ak adott tanáccsal. Amit Pálnak mon­dtak, abból Péter is érthet s Prágfíkan, \;egy belgrádiban sem ár­tana megfogat')! 1 .::: uitc.-! a nemzetek békéjé­ről, amely n­em a kardokon nyugszik. Magyarországnak minden vágya belekap­csolódni az inróíremru-Irk bél-­és életének együttesébe de ha­ keressük ezt a­­békességet, ha jobbró'?] air.'ii .michiinlid/iíi i'egy ver csörgést hallunk magunk­ körül? Nem a szájakon hor­dott 1­ ' /i; döntik le .az ellenséges so­rompóba.. .. nem a lellékbez. megnyilatkozó, valós.'-gga' ierei öitö.'t Léke, amely a megértés szavával ig el­­szik elsiníitani az elle,ítéletei. A szurony és kard békéje nem lehet ádandó. Ha­mar elillan át s ha Európa nyugalmát ideig­e.á- ' bizlí ;i'..',ii látszik is, előbb-utóbb ka­tasztrófáho­z vez; t ' '' Meg kell hát.' gondolniok és tanulniok, s''0­ nszé.' nknak éppugy, mint Francktor­s?' nak, h­o­gy a jövő Eurójmján'sok idegei nem 'k el az örökös kardcsörtetést. A béke, az erz' te /illa:'dó és termékeny béke a népek f ••• 'a lelkiismeretéhrt van beágyalva. Elsősor­b­an tehá' erre a lelkiismeretre kell szert ien­i' ' azok • ak, akik most a harc eszközeivel : v -znek ^félelmet gerjeszteni a legyőzöttek-A hé'--r kézfogás s a kezet nyujtó jobb a fcakcio­.

Next