Pesti Napló, 1921. november (72. évfolyam, 243–269. szám)
1921-11-26 / 266. szám
Budapest, 1921 72. évfolyam 266 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 60 kor. Negyed évre — 170 kor/ Fél évre 340 kor Egész évre— — 660 kor. Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon — — 3 kor. Ausztriában 15 osztr. kor. PESTI 11 november 26 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Erzsébet-körut 18. szám. TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Kiadóhivatal Wienben: L. Kohlmarkt 7. Nehezen szmulmunk el Bethlen pártalakításának akadályai Szombat a kritikus nap — Nagyatádit marasztalták — A belügyi tárca az utolsó akadály • Kevés változás lesz a kabinetben Szaporítják a minisztériumokat, hogy új emberek jöhessenek (Saját tudósítónktól.) Mint előre leterttet, a péntek a polilikában a kapacitálások és az ezek folytán kialakult belátások napja pm. A dezignált miniszterelnökki él egész nap iMek-mentek a politikusok, veMtö politikusok ^figyaltak egymás között és délelőtt még azjpn a helyzet, hogy a nehézségek i;$iná!inna^TOc-lh,lennek a nemzetgyülésbei: a májjá páj^vívl körülbelül egyenlő arányú ellenzékkel TTtflTmérkőznie. Ez a, itiérkezés pedig m. ellenzék győzelmével fog végződni, mert — régi parlamenti tradíciók alapján — az ellenzék tagjai iránéig résztvesznek a íveirudigyülésen, a kománypárt is.-..jai pedig verklsa.mii-i t;Wol?éin!iifcl tiiadö.1 ülnek. Pénteken «létben ?."..?•.•,és konferenciára ült össze a keresztény párt. Itt éredtehik meg ezután a kapacitálásos.. lés ker az volt a hangukil, hogy a kereszténypárt adott körülményekközött nem hajlandó a !ior:n:'.i'.yrá; lényeiért a felelősséget viselni, kiválik a a por, akkor nem, amikor a kormány maija sem teljesen ura a helyzetnek és mindurtalan számolnia kell a korrrányon kivül álló tényezők okvetetlek? Jé ;dvcí gadldtfi yis^r^i-n-í v-ber. . .rí csak r. ke miá-iynak „en fedeziiT. ' f Egy uj párratgaia vilájában hajlandók voltak a kereszténypártiai, bdcmcani, m.gállapitották azonban, hogy Bethlen ettől az eredeti programaijától dezignálása után eltért, mert hiszen — legalább c.: volt a látszat— a kisgazdapártot akarta az uj alakulás gerincé-.r tenni. "Számoltak azzal a pártban, hogy az uj alrkuláshoz leszmk K' pártiból csatlakozánok, de maga a párt, mint ilyen, lealázónek tartja egy más pártba való belépést, ami a saját programmjnvek feladását jelenteni. Megvolt a hajlandóság arra is a párt tagjaiban, hogy kívülről kámogítsson egy tisztán gazdapárti alakulást, ezt a támogatást azonban csalár jogrendét a szötszamdiságok helyreállítására irányuló törekvéseibben biztosította volna a párt a kormányzatnak, más kérdésekben a támogatás helyett a párt támadásaira kellett volna a kisgazda-alakulásnak elkészülnie. E hangulatléplányaintegy hatvan-siver főnyi ellenzékkel kellett volna egyty ilyen kormányalaki-.lásszak számolnia, ami pedig nem lekicsinylendő tényező. békétlenek, bár még mindig szép számmal maradtak ol,aio!, akik nem voltak hajlandók lenyelni a békát. Mikik mégsem mennek Bethlennel Egyike azoknak, akiket a felhozott argumentumok nem győztek mjt.Konstatálta, hogy a szakadás a kereszténytamban elkerülhetetlen. Mivel pedig ők — a twalent nem támogatók — a kereszténypárt. Kereteit fenn akarják tartani, nyugodtan néznek az események elé. Számítanak rá, hogy a párt nagyobbik fele, számszerűtt mintegy negy-venen, Bethlennel megy. A visszamaradók min den exekizivitás nélküli keresztény politikát fogjunk folytatni és ha a mostkiválók meg fogják unni a dicsőséget és visszajönnek, szívesen fogják őket fogadni. Bethlen teiktikát változtat A kereszténypárt sürgős értekezletének eredményét sietve hozták gróf Bethlen tudomására, a pártnak az új alakulásért buzgó vezető tagjai, akik feltárták a mutatkozó nehézségeket. A helyzet ilyen alakulása hír szerint arra az elhatározásra birta gróf Bethlen Istvánt hogy taktikát változtasson és most: az a helyzet, hogy *n dezignált miniszterei.. ö!c mégis-csak régebbi gondolatához tér vissza és külön pártot alakít. Ennek a programmját fogja szombaton a pártok plénuma előtt kifejteni és ennek támogatását fogja egyes pártoktól kérni, amibe azután a kereszténypárt többsége is hajlandó belemenni. Hogy kisgazdapárt ellenzékbe ne menjen, lemondtak nagyatádi Szabó István kikapcsolásáról és neki a táró nnélküli kisgazda-minisztériumot, sokorópáékiai Szabó István örökét szegják, személyi kérdések Pénteken már az egyes pártok személyi igényei is szóbakerülek és gróf Bethlen István engedékenysége manatnyilag enyhített a politikai atmoszféra feszültségén. A kereszténypárt miniszterei közül a kabinetben marad Vass József és Bernolák Nándor, problematikus e pillanat. b^y, Jiel Vieshalmy helybénmaradása, és mj^^iPT miniszter Haller István kerülne kabinetbe. Ez Haller hiveinek •.csapai W80sát biztosítaná. A kisgazdapártból Gaál Gnyzton a nemzetgyűlési elnöke van kiszemelve az uj kormány földmivelésügyi minisztrévé nagyatádi Szabó pedig, mint már fenkbb írtuk, tárcanélküli kisgazdaminiszternek van kiszemelve Mauer János is tagja lesz a kabinetnek, viszont abelügyi tárca körül még vitáznak. Nagyatádi Szabó Istvánnak ezirányú kailscitálása még pénteken a késő esti órákban is tartott. Szabó nem hajlandó deferálni és igy Tomcsányi Vilmos Pál és Iklódy-Szabó János között fog eldőlni e fontos tárca ressa. Toncsányi Burden Ivívi Schalk a jelöltje, mint Iklódy-Szabó közül a kisgazdapárt csoportosai. Természetesen n.ha még korai volna az egyes tárcákét betöltő személyekről kombinációkba bocsátkozni, mert hiszena kormány két újabb tárc nnélküli minisztérium felállítását tervezi; a közélelmezési, amely miaelánképpen csak visszaállíttatnék ér ely a f.e.:tvi.egi osztály ügyeit rendezni hivatott tisztviselő-minisztériumét, mindkettőt a kereszténypárt kívánságára, mely e két minisztérium utján óhajtja programnj:':?iak sarndatos pontjait: a drágaság leküzdésé! és a tiszt . ...:• Jánv siralmas helyzetének járását mejralásn ai Mivel a kisgazdaminisztérium és a közilebr . é. . minisztérium visszaálltásável és v.7. ni tisz.ei.-elei minisztérium felállításával a kabir.-dt tcgj.-.in.,k száma • "x az elnökör kívül tizenkettő, va'ó^s^n, hogy' négi tárcát a csatlakozó d!g.zírca II. Miért fcell ex keresztén. BeSMewi: iám Ilyen előzmélyek után péntek 11én és'tökezle'tin limihák jön; munkáb.i a párt pacitálók,akik a diez indezőkre. — IlfA iic£r megyünk Bethlennel —— okosküdott az egyik kapacitáló, — annak igen súlyos konzekvenciái lesznek. Ezzel gyengül a keresztény irányzat, ami nem lehet célja éppen a kereszténypártnak. — Ha Xamatádi kimarad a kabinetből, — mondotta egy másik — híveivel együtt ellenzékbe megy, amivel erősödni fog a liberális tábor. Ez sem lehet a célunk. — Na mi mervünk ellenzékbe, — mondotta a harmadik — erősödik a Drózdy—Balsayfront és gyengülünk mi. Hát ez a célunk. E premisszák után következett a konklúzió, tehát menjünk Bethlennel, amely esetben ellensúlyozó szerepünk lesz a kormányzatban, és nem járulunk hozzá a keresztény irányzat syényítéséhez. Mindegyik argumentumra akadtak megbékülő Inak ard Curzon szájától kemény, leckéztető szavak hangzottak el a kardcsörtető Franciaország ellen. Az angol külügyi államtimár komolyan figyel®rezteti a franciák, milyen veszedelmes következményei lejtetnek annak, ha ők akarják átvenni és tovább játszani a poroszsisakos, régi Nénisikország szerepét. Európa békéje a folytonos kardcsörtetés mellett nem térhet vissza soha. Márpedig Franciaország ugyancsak gyakorta és hangosan hívja fel a figyelmet győzelmes szablyájára, amelyet mintcivataln Irennusként vet a legyőzöttek mérlegének serpenyőjébe. Valahányszor Németország mukkanta, mert a túlzott követelések miatt s nem fizette, mert nem birta megfizetni tiz aranytr árkáld a rakott hadisarc, kortárslégi, jóvátétel milliárdos steamaoszlopait. Páris mindjárt mozgósítással, megszállással fenyegetőzött és felelt. Lord Curzon az előrelátó politikus aggodalmával teszi fel ilyen körülmények között a kérdést: hová jutunk így a világbékéről? S határozottan tiltakozik a franciák fegyverpolitikája ellen, mert a nemzetek békéje — úgymond — nem a szúrásra emelt kardok hegyén, hanem a népek lelkiismeretén nyugszik Ha a kardcsai lelő Németország állandó veszeedelmet jelentett Európára, akint azt éppen Franciaországban állandóan hirdették, épp olyan veszedelmes a minduntalan kardjára ütő Franciaország is. Jóleső érzéssel veszzük Viditaaar.i Lord Curzon objektiv állásfoglalását ebben: » Nagyfontosságú kérdésben s csak ervtikusai itt dűnk annak, hogy ilyen komoly angol államférfi emeli fel szavát a béke helyreállitását veszélyeztető kardcsérletek ellen. Talán Franciaországon kivül meghallja ezt az intést a többi — Franciaország is. Talán kissé észretérnek majd tőle mi határaink szomszédságában vitézkedő kurdcsölldök is, akik a francia példát követve, minduntalan féhzeges fegyverrel diskurálnak át hozzánk. Talán az angol külügyi á!Ia:n(itkfu- Lem-:jének egy-egy mondata vissz.teszv., majd a prágai fülekben is s jobb belátásra bírja a ki::-dhlerate karddal fenyegetőzött i . ezt a három, körénk sorakozott, balkáni Kis*Franciaországot, amely szintén minden alkalmat megragad arra, hogy kunak-nak vess '.• a ..gyűztes" acél élét. Reméljük, hogy ők is' clolvdistíík Lord Curzon kemény, őszinte szavait s ha elolvasták, élni is fognak a Franciaországnak adott tanáccsal. Amit Pálnak mondtak, abból Péter is érthet s Prágfíkan, \;egy belgrádiban sem ártana megfogat')! 1 .::: uitc.-! a nemzetek békéjéről, amely nem a kardokon nyugszik. Magyarországnak minden vágya belekapcsolódni az inróíremru-Irk bél-és életének együttesébe de ha keressük ezt abékességet, ha jobbró'?] air.'ii .michiinlid/iíi i'egy ver csörgést hallunk magunk körül? Nem a szájakon hordott 1 ' /i; döntik le .az ellenséges sorompóba.. .. nem a lellékbez. megnyilatkozó, valós.'-gga' ierei öitö.'t Léke, amely a megértés szavával ig elszik elsiníitani az elle,ítéletei. A szurony és kard békéje nem lehet ádandó. Hamar elillan át s ha Európa nyugalmát ideige.á- ' bizlí ;i'..',ii látszik is, előbb-utóbb katasztrófához vez; t ' '' Meg kell hát.' gondolniok és tanulniok, s''0 nszé.' nknak éppugy, mint Francktors?' nak, hogy a jövő Eurójmján'sok idegei nem 'k el az örökös kardcsörtetést. A béke, az erz' te /illa:'dó és termékeny béke a népek f ••• 'a lelkiismeretéhrt van beágyalva. Elsősorban tehá' erre a lelkiismeretre kell szert ieni' ' azok • ak, akik most a harc eszközeivel : v -znek ^félelmet gerjeszteni a legyőzöttek-A hé'--r kézfogás s a kezet nyujtó jobb a fcakcio.