Pesti Napló, 1922. január (73. évfolyam, 2–25. szám)

Vasárnap PESTI NAPLÓ Nagy tervek a Balaton kultúrájának emelésére Báró Wlassics­ Tibor a kormánybiztosság megszüntetése ellen (Saját tudósítónktól.) „Legyen is szemléltetve a Balaton egész gyönyörűséges v-­­ilága. Találjuk itt a szépséges magyar tengert fenséges haragjában, lássuk kedvesen kacagó szelidségében. Tündököl­jön a Balaton vize a ragyogó napfény derűjében és fényeskedjék álmatagon az ezüstös holdvilágnál. Lássuk a Balatont a pirkadó hajnal pompájában és a leáldozó nap aranysugarával beköszöntő al­kony búcsújánál". A Balaton-hódolatnak ezt a szerelmes strófáját ör. báró Wlassics Tibor minisz­­teri osztálytanácsos írta beharangozó­já­ul annak a művészeti kiállításnak, amelyet az­­elnöklete alatt álló Balatoni Társaság rendez január­­végén a Nemzeti Szalonban a Balaton-ko­ltisz érdekében. Abból az al­katom­ból, hogy erről a kiállítás­ról és, általában a Társaság művészi terveiről meg­emlékeztünk, az elnök érdekesen nyilatkozott előt­tünk arról a nagy koncepcióról, amely a Balatoni­­Társaságot foglalkoztatja, s amelynek egyes részle­gei már a megvalósulás útján is vannak. Elöljárón­á­ban azonban egy aggodalmas közléssel kezdte­: — Az a hir járja, — úgymond — hogy Kál­lay Tibor pénzügymin­iszter meg akarja szüntetni ts balatoni kormánybiztossá...d­. A h­irt, ki kell je­lentenem, nem fogadtató megnyugvással, mert en­nek­ a speciálisan mérnöki jellegű kormánybiztos­s­ágnak, amely csekély anyagi eszközei mellett csak idegen tőke igénybevételével tudott dolgozni, tagadhatatlanul mutatkoztak előnyei is, így­­ pél­dául júliusig megcsinálta a korflllánybiztosság a balatonfüredi szennyfoszk­vezető csatornát és tervbe vette a vízvezeték berendezését. Rendkívül fontos munkálatok ezek, mert megszüntetik a gyógytün­etőben az eddig fennállott közegészségellenes álla­potot. Meg kell említeni egy másik alkotást, a Zamárdiban készülő nagyszállót, amelyben hat éven­ belül 390, tíz éven belül 450 szoba nyílik­ meg s nem lehet elvitatni a fontosságát a Zam­árdi mel­letti, k ötvenötholdas kertgazdaságnak. Spur István kormánybiztos, bár technikus szakember, hajlan­dóságot mutatott arra, hogy a Balaton-kultiszt minden vonatkozásában felkarolja. A kormánybiz­tosság három­­szezi­r korona; dotációja az állam? ^ » . — Mind­ erőre...szükség­­.an, — foktatta, aztán báró Wlassics — flog« a Balaton végre igazi jelentőségébe­«, jú; ion. Most, hogy az ország ki» sebi­­leti. "A Balaton szerepe annál nagyobbra nőtt. Itt a gondolat vitt arra, hogy megalakítsam a Balatoni Társa ágok aak­.'y­e­ijesen a balatoni kul­túra szolgálatában .'••1. Mű­vészeti, tudományos, iro­dalmi és fürdőgazdasá­­i térre terjed ki működé­sünk, amelytől távol élt minden politikai vagy úgynevezett kurzussvonatkozás. — Megalakult az irodalmi szakosztályunk, melynek élére Lampérth Géza, az ismert költő, ke­rült. Az irodalmi osztály nagy és szép­­munkát vé­gez. Felkutatja és közkinccsé tts­ zi a Balatonra vo­natkozó irói é.­ költői termékeket s ebben az irány­ban még a külföld­i­­is siiaaie­,­kenik. Rendes el­adásokkal, ünnepségekkel s pályáza­tokkal buzditja az írókat. — A művészeti szakosztály, amelynek élén Déry Béla festőművész éli a ja­nuári kiállititsánkret megalakul. A Nemzeti Szalonban rendezendő tárlat, eltekintve művészi értékétől, külön azért is­­érdekes lesz, mert ez az első balatoni kiállítás. A kiálllktadó művek beküldési ideje január 10, 11 és 12. Az el­fogadásra von­at­kozóan tlr­es mellék-tekintet és elfo­gultság. A mű­vészet­ és a Bis-laton-kultura­ a döntő. A kiállításra államdíjat s mintegy negyvenezer koro­nányi más díjakat tűztek k­i. — A művészeti feladatok közé tartozik még a­­művésztelep létesításe, amely egyelőre sn­yoki n­i­hézségisélbe ütközik. Az építkezést­­megelőzőest azon­ban szó van arról, hog­­y fiatal művészeket tisztvise­lői nyaraltatási segéllyel és a mi külön támogatá­snkkal a Balatonhoz telepítsünk. A legpompásabb helynek erre a célra Balatongyörök kínálkozik. — Most van alakulóban a tudományos szak­osztály dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár és dr. Sebestyén Gyula muzeumi igiz©ató vezetés­ével, Chol­n­oky javaslatára né­pszínü tud­oanányos m­űkö­d­ést fejt ki arra való tekintettel, hogy a Batotosi é­s környéke tudományos kutatását a Földrajzi Társa­ság Balaton-bizottsága végzi. A tudományos szak­osztály keretében működik a szőlészeti és borá­szati alosztály, amely gyakorlati célokkal foglal­kozik és többek között a Keszthelyen és Tapolcán miegalakult szőlősgazda-szövetkezetekkel együttesen kiállításokat rendez. • T .1 fürdőügyek fejlesztésére alakult szak­osztálynak dr. Lichtenberg Kornél az­­ eln­löke. Az itt működő műszaki alosztályba m­érnö­tők és építészek tömörültek Vass Mátyás kir. fő­mérnök és Miakits Károly műépítész vezetése mel­lett. A sok tennivaló között elősorban Keszthelyen kultúrházat akarnak technikusaink emelni. Herceg Festetich Tasziló erre a célra terülő­­i és átalakít­­ható épületeket adott. Másfél év m­úlva, úgy remél­jük, megnyílik a kultúrház, amelyben egy országos balatoni múzeum is könyvtár is helyet kapna az ünnepségek és kiállítások csarnokai mellett. ..• Nagy és szép feladatok várnak reánk, de örömmel dolgozunk­ és úgy érezzük, kötelességet teljesítünk­, amikor a Balaton­ végérvényesen napi­rendre akarjuk­ hozni és másokat: államot, ható­­ságokat, testületeket is felhívunk arra a köteles­ségre, amellyel a Bahler­siúja tartozna"­. Ezzel fejezte be érdekes közléseit báró Wlassics Tibor elnök, akit az akták, levelek, tervek és nyomtatványok­ barrikádja között találtunk nagy, egy ember számára túlságosan v­ így munkában, amelyet a Balaton csodálatosan lelkes szeretete fű­t. (Saját tudósítónkról.) Az óesztendő utol­­só nap­ján, szombaton r­eggel kvenc órakor Kiss József, a nagytehetségű költő, K­os­­zu­szmi védés után meg­halt, hetvenn­yolcéves koráig.­.. A kiváló poéta — akiinek érdemeit lapunk más helyén, m­éretjük — régóta betegeskedett már. Heteek óta nem bírta el­hagyni ágyát, mig most a sok fekvéstől tüdőgyulla­dást kapott s a súlyos kór legyőzte erős szervezetét. •Kiss­ József Borsodmegyében, Mezőcsáton, szü­letett 1818 november 26-án. Szüleivel előbb Tisza­csegére, majd Serkére költözö­tt, hol atyja regále­bérlő volt. A magyar és r­ém keitek iránt már igen korá­n érdeklődő" kir. fiut szülei előbb Miskol­con héber tanulmányokra fogtak, majd gimná­ziumba adták Kimaszaaibattia, később a debreceni a­tyja :ö:-.i-;rein-?nt, a r£t\fjik/ .-..ai.....' j.u.gának' kjiku-fo:'i. a / rái 'gphr doáskodni.. Hat é ig ta-itt-.­­.ott az .Miöldön, Kevés­ben, Biha.írt isme . '-.'.. a magyar népéle­tei, amelynek színei a -nyiszor lesik­a­­­k későbbi költeményeiben. 1861-re.'i. Pa.-b­e kön-azön­, ahol előbb korrektoroskodott. Kés'ibb pedig a Képes Világ cimü lapot zerkesztette. 187­1-ben, hogy lapja megszűnt, Szentesi Rudolf álnév ,s egy füze­tes rémregény írásából tartotta n­ im magát. A ma már kuriózumszámba menő ponyvaregény címe: Budapesti rejtelmek .Ő nem keve­sebb, min­t nyolc kötetből áll. Zsidó dalok című versfü­zete hitsorso­sai körében már ekkoriban kedvező fogadtatásra talált, de igazi értékére csak akkor lettek figyelme­sek, mikor azt a Pesti Stxplában­ Rákosi Jenő, nyomatékosan kiemelte. Még ezután is. hosszú ideig nem­ akartak mnegnyitnn Kiss­­ József versei előtt az előkelőbb szépirodalmi lapok hasábjai, m­ignam IS/1-ben Taldy Ferenc a költő leg­neveze­tesebb balladáját. Simon Juditot bemutatta a Kisfalud­y-Társaságban. "Neve ekkor egyszerre ismertté­ lett az egész országban a érdeklő­déssel várták költi­észetének 1: ...!]]] terméseit. 1876-ban jelent m­eg első vers-gyüjteményét, amely a Zsidó dalok öt darabján­­kivül a Regény című, családi életére vonatkozó ciklust s a De I­rofundist foglalta magában. Utóbbiban eddig szokatlan tár­gyat, a bukott nő sorsát énekelte meg. A következő évben a Petőfi Társaság tagjai közé választotta s költői neve hamarosan ünnepeltté lett, főként bak­ládái révén. 1876—1882-ig Temesvárott tartózko­dott, majd újra Pestre költözött s a Magyar-Francia Biztosító Társaság kötelékébe lépett. 1888-ban je­lent meg Ünnepnapok cimü költemény-füzete s ugyanekkor itt a Mese a varró­ népről cimü költői cl­tfilmn beszéléssi. Kisebb­­ak, a Ja­rn mint a Rábasi-Gedőimi css.o. . ...enyei •• n aporod­ítást tettek közülük balladái, Batóné. Roboz Ágnes, ?i s Je hova cimü költői műnk ja­ni Mari szavalata 1893-ban az i . ..• • •• ,n népszerűvé tett. Ezek a versek Uj­ab kő'. . 'nyek c.imen 1891-ben jelent­­ek meg. tö­bt u uieginditotta a Hét cimü szép­irodalmi heil n 'a­z t irodalmunkban szokat­lan elevenséggel. ... ..... . .-s változatossággal szerkesztett, egészen a legt.­bi ével­ig. Mint szer­­kesztő, nemcsak egész irót is tobz­­ott~ maga köré, hanem uj irókat is : la­ja irodalmi életünknek határozott szellem­­f­o­­lmává lett, 1908 ban jelentek meg újabb kö­vényei Levelek hullása címen, majd 191­0-ben a Legendák a nagy­apámról. A háború alatt még két kötet verse jelent meg Háborús versek és Esteledik — alkonyodik címen. A költő hetvenedik születésnapját országjos ünnepély keretében ülték meg 1914-ben, s e«kkor választotta rendes tagjai sorába Kiss Józsefet a Kis­faludyi Tár­aság is, a király pedig a Ferenc József­rend középkeresztjével tüntette ki. • * A háború alatt már állandó betegeskedés volt élete. De betegsége,pártyhoz kötött séfje mintha eladdig ritkán m­egnyilak­kozó kön­és­zetének új fölvillanyo­zója lett volna. Mennél inkább kell­ett kikapcsolód­nia az élő életből, annál színesebben, mélyebben és sűrűbben­­gyulladt ki alkotókedvének lángja. A háború s a forradalmak alatt, majd azután h­olt köl­teményei szinte ij ragyogásban csillogtatták költői talentumát s megragadó hangokat talált e gondter­hes idők honfibújának megéneklésére. A legutóbbi cégig­ öt esztendő alatt csaknem évről-évre jelent meg egy-egy ujabb verseskönyve. Zárkózottság­­ában is a külső élet­tel való ez a lüktető együvédobbanása egyszersmind szűkebb övéihez is szorosabbá, fűzte. Legújabb lírájában néhány n­emragadó dal jut legkisebbik­ unokájának s hitvesének, ki csaknem a legutóbbi hetekig a maga halálos kórságát leküzdve, férje ápolásában olvadt fel. A csöndes ass­zony, életének hű párja, meg­előzte Kiss Józsefet az elköltözésben. A költő nem tudta meg, eltitkolták előle, hogy felesége előtte ta­go.:v.l arra a titokzatos útra, mely csak a közlön­ett jw« u'.­k­­­i. nl távozást az életből,, de Kiss Józsefnek, az költőnek jelenti a mon­dandó élet kez­detét, az embertől elvonatkoztatott nagy költő ma­­radandó életét műveiben s az irodalom igaz értéke­lésében. A Magyarországi Újságírók Egyesülete ma rendkívül választmányi ülést tartott, amelyen Márkus Miksa elnök Kiss József halálát a követ­kező szavakkal jelentette be a­­választmánynak: ..Tisztelt választmányi Az év utolsó napjával az öreg költő megvált­­ földi hazájától és elköltözött atyái istenéhez. Amíg közöttünk járt, az isten és a Haza dicsőségét énekelte és ma fenn a mennyekben, az öre­g isten trónusánál eggyel több a nagy­­ma­gyar ember, aki szegény, eltiport, megkínzott ha­zánkért imádkozik. Eurip­idesről maradt ránk az a gondolat, hogy az élet talán nem is más, mint egy hosszabb tartamú halál és a halál az­ örök élet. Hogy áll ez a kérdés, ezzel mi, köznapi emberek talán ne is foglalkozzunk, egy azonban bizonyos, hogy a nagy szellem és a nagy író, a nagy költő a halállal megy igazán és egyenesen­ az örök életbe, amelynek mi csak a kapujához kísérhetjük el. Ezt cselekem,szűk most fájdalmunk megnyilatkozásával, " jegyzőkönyvi­­feljegyzésünkkel és azzal a koszorú­val", melyet a Magyarországi Újságírók nevében le fogunk tenni Kiss József ravatalával. Szeretettel ka­rolja őt magát..-/ a magyar haza szentséges földje, és adjon neki regiaem eternam, örök nyugalmat". .. válasz­tmány mély részvétt-c-t vette tudomásul a­ költő halálát és elhatározta, hogy gyermekeit rész­vétéről értesül és a költő koporsójára koszorút tesz le. 1 1922 január 1. 3

Next