Pesti Napló, 1922. május (73. évfolyam, 99–122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
2 szerda Mennyi házbért fogunk fizetni? Itt 1917-es bérösszeg a számítási alap — Akinek bére 4000 koronán alul volt, a bérösszeg háromszorosát, 4000—6000 koronáig a bér 6tszörösét, hatezer koronán felül a bér hatszorosát fogja fizetni Bethlen a felekezeti békéért . (Saját tudósitánkrál.) Alig néhány hét van már hátra a nemzetgyűlési képviselőválasztásokig és így könnyen érthető, hogy az elmúlt vasárnapot minden párt teljes erővel felhasználta az agitáció folytatására. Az ország majd minden nagyobb városában voltak gyűlések, a pártoknak majdnem minden embere a kerületeket járta, hogy a választók előtt programmját kifejtse. A vasárnap eseményei közül legjelentősebbek gróf Bethlen István miniszterelnök egri és gróf Klebelsberg Kunó soproni beszédei, a legitimista ellenzék szombathelyi zászlóbontása, amelyen gróf'Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula szólaltak fel, Friedrich István miskolci beszéde, továbbá Rassay Károly nagykaniizsai és gróf Batthyány Tivadar szentesi programmbeszédei. Ezenkívül számos kiebb gyűlés volt az ország különböző részein. Népgyűlések az ország minden vidékéná jus 1-én 1000 koronánál kevesebb lakbért fizetett, csak a rendeletben körvonalazott emelésre számíthat, viszont, akinek lakbére 1920 május 1-én négyezer koronánál több volt, annak a lakását nagylakásnak tekintik és ebben az esetben szóba kerülhet az egyéni elbírálás. Itt azt fogják vizsgálni, vájjon a lakó vagyoni viszonyai megváltoztak-e annyira, hogy a rendes emelésen miinl nagyobb emelést elbír. "(Saját tudósítónktól.) A lakásankét ma foglalkozott a kiadandó lakásrendelet legfontosabb részével, a bér megállapításának ügyével.Maga az ankét elismerte, hogy, "a lakbér kiszámítása olyan komplikált, hogy igazán csak hozzáértő emberek tudnak a különféle százalékok közt eligazodni és többen kifejezték azt az óhajukat, hogy ezt a kérdést egyszerűesíteni kellene. zavarokat ugyanis az okozta, hogy a háziuraknak járó béremelés az 1917 november 1-i bérnek bizonyos százaléka volt, mint a közüzemi pótlékot eddig az 1920 május 1-i házbér után szállították. Az 1920. évi május 1-i házbérbe azonban már bele voltsántítva körülbelül harmincszázalékos béremelés, tehát nem száz százalék, h hanem százharminc százalék után vetette ki a főváros a közüzemi pótlékot. A miniszter a rendelettervezetben a kérdést már leegyszerűsíítette, mégpedig úgy, hogy alapárnak az 1917 .november 1-i házbért vette, a közüzemi pótlékot ötvenkét százalékról hatvan százalékra.emelte, de ennek ellenében minden egyéb hozzájárulást az 1917-es alaptól számíttat, így tehát ii. számítás egyszerű volna, az 1917 november 1-i riázbérnek a négyszázhúsz százalékát kellene a lakóknak fizetni. Az ankéten kialakult vélemény következtében azonban ettől a számítástól el fognak ttérni, az 1917 november 1-i alap azonban minden körülmények között megmarad. A kialakult vélemény szerint mindazok, akiknek 1917. november 1-én 11000 koronán alul volt a házbérük, az 1917. november 1-i házbér háromszorosát fogják fizetni, azok, akik ugyanebben az időben 1000 K-tól 6060 K-ig rótták le házbérüket, a 1917-es házbéralap ilsztését, 6000 K-n felül pedig a tizenhetes évi bér italszorosát fogják fizetni. LV kibocsátandó rendelet azonban bizonyos tekintetben méltányolni akarja a htáziuraknakazt az érvelését, hogy egyesek vagyoni viszonyai annyira megváltoztak, hogy a magas bégeket könnyen elviselhetik és egyes esetekben egyéni elbírálásra van szükség. Az ankét azonban tartott attól, hogy az egyéni elbírálás esetleg magát az egész rendeletet felborítaná és azért úgy határoztak, hogy a kislakások és a tárgylakások között a precíz határvonalat meghúzzák, a kislakásoknál semmi körülmények között egyéni, értékelés nem lehet, a nagylakásoknál azonban a meghatározott mértéken felül is lehet emelni, de viszont az aránytalan emelés ellen kifogással lehet élni a bírósághoz. rv/A nagylakások és kislakások meghatározásánál szintén nagy vita volt. A népjóléti miniszter most kiadott lakásrendelettervezete Ugyanis megváltoztatta az eddigi gyakorlatot. ti lakások meghatározását a szobák számához kötötte. Az ú új kategorizálás szerint kislakás legfeljebb hat szoba, azonfelül pedig nagylakás. Tíz ankét visszatért az előző meghatározáshoz, amely szerint kislakásnak tekintendő az, amelynek bére 1920 május 1-én négyezer korona, vagy azon aluli volt, nagylakás pedig, amelynek bére 1929 május 1-én négyezer koronánál' nagd ifjóbb volt.Ez'a meghatározás csak Budapestre vonatkozik', avidék számára megmarad az az osztályozás, hogy kislakásnak tekintendő az, amelynégy szobánál kevesebb, nagylakás pedig, amely négy szobánál több. Ez a határozat azonban semmi körülmények között sem azt jelenti, hogy a béremelésalapja az 1920 május 1-iki, vagy esetleg egymég későbbi lakbér: az ankét' -világosan lekűlötte magát az 1917november 1-iki házbér, mellett, mint házbéremelési alap mellett. Az 1920 május 1-iki lakbér jesuván annak a kérdésnek !Az eldöntésénél fontos, hogy a lakást kis- vagynagylakásnak számítják-e! Aki tehát 1920 májról Bethlen István Egerben, ahová Egri Nagy Jánosnak, a hivatalos jelöltnek támogatására utazott is, elsősorban a felekezeti béke teljes helyreállításának szükségét hangsúlyozta. Nem a felekezeteket, hanem a vallástalanságot kell üldözni, — mondotta a miniszterelnök. Nem a zsidókat kell üldözni, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenségeket követtek el, de ezeket éppen úgy, mintha ugyanezeket a tetteket keresztények követték volna el. A politika terén az egységes párt biztosítani kívánja nemzeti függetlenségünket, ezért nem fogadja el sem a Duna-konföderáció tervét, sem a régi monarchia feltámasztásához nem járulna hozzá. Véget kell vetni annak, hogy míg minket lefegyvereztek, szomszédaink folytonos fegyverkezéssel fenyegetnek minket. A miniszterelnök után Egri NagyJános, majd Gömbös Gyula beszélt. A népgyűlés után nagyszabású bankett volt a Korona-szállóban, amelyen a miniszterelnök hosszabb felköszöntőt mondott. Beszédében kijelentette, hogy súlyosan ártanak az országnak azok a bűncselekmények, amelyeket itt elkövettek, még súlyosabban ártanak azonban azok a kijelentések, amelyek szerint a kormány nem mer, vagy nem akar a tettesek ellen fellépni, mert a külföld előtt leszállítják a kormány tekintélyét. Gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter a királykérdés felvetése ellen Gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter vasárnap délután programmbeszédet mondott soproni választói előtt. "A mostani választási mozgalomba nem szívbac a királykérdést belevinni, — mondotta a belügyminiszter. — A királykérdés gyakorlatilag mai is a ha belügyünk, hanem általános európai kérdés Habsborg-ház restaurációját e percben megvalósítani nem lehet. Belpolitikailag is nagy veszedelmeket jelent a királykérdés felvetése, mert ellentéteket szít az országban. Iva még a nemzetgyűlés elején mint titkos tanácsos tanácsot adtam a királynak, amely úgy szólt,hogy Sietsége a puccsot a világérte kísérelje meg. A második királypuccs szlkalmával pedig azt tanácsoltam a királynak, hogy Sopronból azonnal térjen vissza Svájcba. Ezután a felekezeti kérdésről szólt a belügyminiszter és utalt arra, hogy ő már 1919 decemberében vonakodott az agresszív antiszemita irányhoz csatlakozni. Végül a választójog tekintetében elfoglalt álláspontját ismertette és kifejezte azt a reményét, hogy a második nemzetgyűlés színvonala és ötűködése az elsőt lényegesen felül fogja múlni. Jó kurzust kereszténynek nevezni — blaszfémia Gróf 'Apponyi Albert és gróf 'Andrássy Gyula voltak a szombathelyi legitimista ellenzéki gyűlés szónokai, akiket hatalmas néptömeg hallgatott végig a Főtéren. Gróf Apponyi Albert élesen bírálta a egységes pártot és a kormányt, az állampolgári jogokt terén a teljes egyenlőséget követelte. Gróf Andrássy Gyula beszélt ezután, ugyancsak erős ellenzéki hangon támadta a kormányt, amely, — amint mondotta, — forradalmi alapon áll, és azon csinál reakciós politikát. Visszautasította Bethlennek azt a támadását, amely szerint ő a királyi család vagyonából nagyobb összeget propagandacélokra használt volna fel. Kijelentette, hogy mindössze öt-hatszázezer koronáról volt szó, amelyet a király maga utalt ki propagandacélokra. A legitimista tábor vezérei ezután Kőszegről mentek át, ahol szintén gróf Apponyi Albert szólalt fel elsőnek. — A kormány politikáját ellentétben állónak látom az alkotmány két pillérével, — mondotta Apponyi — a szent korona és a nép jogává). A kifogástalan jogrendet egyedül a törvényes királyság helyreállítása fogja meghozni, amikor nem lesz többé dolgunk titkos hatalmi tényezők felelőtlen cselekedeteivel. Olyan állapotot, amikor bizonyos irányból jöval bűncselekmények éveken át büntetlenül maradnak, keresztény jelzővel illetni blaszfémia és ez ellen én keresztény lelkiismeretem egész hevével tiltakozom. Az egységes párt nem lehet a konszolidációnak Alapja. Bethlen súlyos lovagvárat akar építeni a futóhomokra, ami sikerre nem vezethet. Ezután gróf Ambássy Gyula beszélt. Kijelentette, hogy célja minden körülmények között lehetetlenné tenni a „királyválasztás svindlis és kellő előkészítés után visszahozni Ottó királyt. Miskolcon herceg Windischgraetz Lajos és Weisa Konrád, a város Andrássy-párti képviselőjelöltjei mondották el programmbeszédük, támogatásukra megjelent Miskolcon Friedrich István is. Weiss Konrád és herceg Windischgraetz Lajos programmbeszédei után Friedrich István mondott hosszabb beszédet a Korona-szálló nagytermében tartott népgyűlésen. Beszéde során élesen kritizálta a kormányt, majd a választói rendelettel foglalkozott; a nemzetgyűlés legnagyobb bűne az volt, — mondotta — Koszy kétéves fennállása alatt megszavazott mindenféle javaslatot, csak egyet mulasztott el, a választójogi törvény meghozatalát. ..•• . . Rassay Károly nagykanizsai programmbeszédének meghallgatására hatalmas tömeg gyülekezett össze vasárnap délelőtt. A gyűlés meglehetősen zavaros körülmények között kezdődött, a nagykanizsai ébredők ugyanis egész szervezetüket mozgósították, hogy Hassayt megzavarhassák, sőt segítséget kértek a keszthelyi ébredőktől is, akik szintén kiküldtek néhány tucat hatalmas furkósbotokkal felszerelt fiatalembert. Az ébredők kisebb-nagyobb csoportokban el is helyezkedtek a gyűlésen megjelent tömeg között, amint azonban akcióba akartak lépni, kiderült, hogy a nagykanizsai munkásság teljesen felkészült fogadásukra. A szociáldemokrata párt ugyanis elhatározta, hogy a Rassay-párt gyűlését a munkásság védelme alá helyezi. Így azután a munkásság teljes számban vonult fel a gyűlésre, ahol rögtön körülvették az ébredőket és az első közbekiáltásra elhallgattatták őket. Többeket kiemeltek a tömegből és a gyűlés tartamára becsukták őket egy fészerbe, mikor pedig néhányan újból kiabálni kezdtek, hármat közülük megvertek és a többieket kikergették, sőt felszólították őket, hogy rögtön távozzanak el Nagykanizsáról. Az idegenből jött ébredők rögtön ki is mentek a vasútállomásra, a nagykanizsai munkások és polgárok azonban az egész úton követték őket, végig szidalmazva és gúnyolva a póruljárt botosokat. Rassay Károly programmbeszédében a következőket mondotta: — Azért küzdök, hogy a törvénytisztelet legyen h úrrá az országban, újból helyreálljon, az alkotmányos rend és megszűnjék az önkény. A kormánynak meg kell küzdenie azokkal a titkos és illegitim szervezetekkel, amelyek eddig csak gyászt és szégyent hoztak a magyar nemzetre. Az irredentizmus politikáját nem lehet napidíjak alapján csinálni, az irredentizmus nem lehet kenyérforrás. Amíg az elkövetett bűncselekményeket meg nem torolják és a bűntényeket előkészítő gócpontokat fel nem oszlatják, addig ebben az országban jólét nem lehet. Én is az egységet hirdetem, de az egységet nem lehet mesterségesen helyreállítani. Ha a különböző klikkek félretiltanak az útból, magától létre fog jönni az igazi nemzeti egység. Ezután Sümegi Vilmos mondott hosszabb beszédet, hangsúlyozva, hogy Magyarország neki lehet Európa közepén a reakció szigete, a mai kormányzati rendszernek tehát el kell tűnnie. ? '^«í^íj* A megbotozott botosok r — • •Tavaszi árleszállitás LÁSZLÓ ÉS FEKETE lB «aww|ffli MB méhben iv„ KORONAHERCEG UTCA h-16. sz. feltűnő nagy választék nyári mesé-kölSnlenessésfe bem (Főpostéval szembetű PESTI NAPEÓ VLTSZ májusa. • Gróf Batthyány Tivadar ma is októbristának vallja magát Szentesen gróf Batthyány Tivadar mondotta a Programm beszédét, óriási hallgatóközönség előtt. Beszédében követelte a botbüntetés és a numerus clausus eltörlését, majd kijelentette, hogy am az októbristának vallja magát, mert az októbrizmus Magyarország állami önállóságának visszanyerését jelentette. A Nemzeti tanácsban egy sereg arisztokrata és munkapárti is helyet foglalt, nagyatádi Szabó István is tagja volt úgy a tanácsnak, mint a Berinkey-kormánynak.A ma vezető állásban levők közül sokat, az oktobristák közé tartoztak, névsorukat azonban még nem akarja ismertetni.