Pesti Napló, 1922. május (73. évfolyam, 99–122. szám)

1922-05-03 / 99. szám

2 szerda Mennyi házbért fogunk fizetni? Itt 1917-es bérösszeg a számítási alap — Akinek bére 4000 koronán alul volt, a bérösszeg háromszorosát, 4000—6000 koronáig a bér 6t­szörösét, hatezer koronán felül a bér hatszorosát fogja fizetni Bethlen a felekezeti békéért . (Saját tudósitánkrál.) Alig néhány hét van már hátra a nemzetgyűlési képviselőválasztásokig és így könnyen érthető, hogy az elmúlt vasárnapot minden párt teljes erővel felhasználta az agitáció folytatá­sára. Az ország majd minden nagyobb városában voltak gyűlések, a pártoknak majdnem minden em­bere a kerületeket járta, hogy a választók előtt pro­grammját kifejtse. A vasárnap eseményei közül legjelentősebbek gróf Bethlen István miniszterelnök egri­ és gróf Klebelsberg Kunó soproni beszédei, a legitimista ellenzék szombathelyi zászlóbontása, amelyen gróf­­'Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula szólaltak fel, Friedr­ich István miskolci beszéde, továbbá Rassay Károly nagykaniizsai és gróf Batthyány Tivadar szentesi programmbeszédei. Ezenkívül számos kiebb gyűlés volt az ország különböző részein. Népgyűlések az ország minden vidékén­á­ jus 1-én 1000 koronánál kevesebb lakbért fize­tett, csak a rendeletben körvonalazott emelésre számíthat, viszont, akinek lakbére 1920 máju­s 1-én négyezer koronánál több volt, annak a la­kását nagylakásnak tekintik és ebben az eset­ben szóba kerülhet az egyéni elbírálás. Itt­ azt fogják vizsgálni, vájjon a lakó vagyoni viszo­nyai megváltoztak-e annyira, hogy a rendes emelésen miinl nagyobb emelést elbír. "(Saját tudósítónktól.) A lakásankét ma fog­lalkozott a kiadandó lakásrendelet legfonto­sabb részével, a bér megállapításának ügyével.­­Maga az ankét elismerte, hogy,­­ "a lakbér kiszámítása olyan komplikált, hogy igazán csak hozzáértő emberek tudnak a különféle százalékok közt el­igazodni és többen kifejezték azt az óhajukat, hogy ezt­ a kérdést egyszerű­­e­­síteni kellene. zavarokat ugyanis az okozta, hogy a házi­uraknak járó béremelés az 1917 november 1-i bérnek bizonyos százaléka volt, mi­nt a közüzemi pótlékot eddig az 1920 május 1-i házbér után szá­llították. Az 1920. évi május 1-i házbérbe azon­­ban már bele volt­­sántítva körülbelül harminc­százalékos béremelés, tehát nem száz százalék, h hanem százharminc százalék után vetette ki a főváros a közüzemi pótlékot. A miniszter a ren­delettervezetben a kérdést már leegyszerű­sí­ítette, még­­pedig úgy, hogy alapárnak az 1917 .novem­ber 1-i házbért vette, a közüzemi pótlé­kot ötvenkét százalékról hatvan százalékra.­­emelte, de ennek ellenében minden egyéb hozzá­járulást az 1917-es alaptól számíttat, így tehát ii. számítás egyszerű volna, az 1917 november 1-i riázbérnek a négyszázhúsz százalékát kellene a lakóknak fizetni.­­ Az ankéten kialakult vélemény következ­tében azonban ettől a számítástól el fognak ttérni, az 1917 november 1-i alap azonban min­den körülmények között megmarad. A kiala­kult vélemény szerint m­indazok, akiknek 1917. november 1-én 11000 koronán alul volt a házbérü­k, az 1917. november 1-i házbér háromszoro­sát fogják fizetni, azok, akik ugyaneb­ben az időben 1000 K-tól 6060 K-ig rót­ták le házbérüket, a 1917-es házbéralap il­sztését, 6000 K-n felül pedig a tizen­hetes évi bér italszorosát fogják fizetni. LV­ kibocsátandó rendelet azonban bizonyos te­kintetben méltányolni akarja­ a htáziuraknak­­azt az érvelését, hogy egyesek vagyoni viszo­nyai annyira megváltoztak, hogy a magas bé­geket könnyen elviselhetik és egyes esetekben egyéni elbírálásra van szükség. Az ankét azon­ban tartott attól, hogy az egyéni elbírálás esetleg magát az egész rendeletet felborítaná és azért úgy határoztak, hogy a kislakások és a tárgylakások között a precíz határvonalat meghúzzák, a kis­lakásoknál semmi körülmények között egyéni, értékelés nem lehet, a nagylaká­­soknál azonban a meghatározott mérté­ken felül is lehet emelni, de viszont az aránytalan emelés ellen kifogással le­het élni a bírósághoz. r­­v/A nagylakások és kislakások meghatározá­sánál szintén nagy vita volt. A népjóléti mi­niszter most kiadott lakásrendelettervezete Ugyanis megváltoztatta az eddigi gyakorlatot. ti lakások meghatározását a szobák számához kötötte. Az ú új kategorizálás szerint kislakás legfeljebb hat szoba, azonfelül pedig nagylakás. Tíz ankét visszatért az előző meghatáro­záshoz, amely szerint kislakásnak tekin­tendő az, amelynek bére 1920 május 1-én négyezer ko­rona, vagy azon alul­i volt, nagylakás pedig, amelynek bére 1929 május 1-én négyezer koronánál' na­gd ifj­óbb volt.­­Ez'a megh­atározás csak Budapestre vonatko­zik', a­­vidék számára megmarad az az osztá­lyozás, hogy kislakásnak tekintendő az, amely­­n­égy szobánál kevesebb, nagylakás pedig, amely négy szobánál több. Ez a határozat azonban semmi körülmé­nyek között sem azt jelenti, hogy a béremelés­­alapja az 1920 május 1-iki, vagy esetleg egy­­még későbbi lakbér: az ankét' -világosan lekű­lötte magát az 1917­­november 1-iki házbér, mel­lett, mint házbéremelési alap mellett. Az 1920 május 1-iki lakbér jesuván annak a kérdésnek !Az eldöntésénél fontos, hogy a lakást kis- vagy­­nagylakásnak számítják-e! Aki tehát 1920 má­jról Bethlen István Egerben, ahová Egri Nagy Jánosnak, a hivatalos jelöltnek támogatására utazott is, elsősorban a felekezeti béke teljes helyreállításá­nak szükségét hangsúlyozta. Nem a felekezeteket, ha­nem a vallástalanságot kell üldözni, — mondotta a miniszterelnök. Nem a zsidókat kell üldözni, hanem azokat a zsidókat, akik istentelenségeket követtek el, de ezeket éppen úgy, mintha ugyanezeket a tetteket keresztények követték volna el. A politika terén az egységes párt biztosítani kívánja nemzeti független­ségünket, ezért n­em fogadja el sem a Duna-konföde­ráció tervét, sem a régi monarchia feltámasztásához nem járulna hozzá. Véget kell vetni annak, hogy míg minket lefegyvereztek, szomszédaink folytonos fegyverkezéssel fenyegetnek minket. A miniszterelnök után Egri Nagy­­János, majd Gömbös Gyula beszélt. A népgyűlés után nagyszabású bankett volt a Korona-szállóban, amelyen a minisz­terelnök hosszabb felköszöntőt mondott. Beszédében kijelentette, hogy súlyosan ártanak az országnak azok a bűncselekmények, amelyeket itt elkövettek, még súlyosabban ártanak azonban azok a kijelenté­sek, amelyek szerint a kormány nem mer, vagy nem akar a tettesek ellen fellépni, mert a külföld előtt leszállítják a kormány tekintélyét. Gróf Klebelsberg K­unó belügyminiszter a királykérdés felvetése ellen Gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter vasárnap délután programmbeszédet mondott soproni választói előtt. "A mostani választási mozgalomba nem szívbac­ a királykérdést belevinni, — mondotta a belügyminisz­ter. — A királykérdés gyakorlatilag mai is a ha belügyünk, hanem általános európai kérdés Habsb­org-ház restaurációját e percben megvalósítani nem lehet. Belpolitikailag is nagy veszedelmeket je­lent a királykérdés felvetése, mert ellentéteket szít az országban. Iva még a nemzetgyűlés elején mint titkos tanácsos tanácsot adtam a királynak, amely úgy szólt,­hogy Sietsége a puccsot a világért­­e kísérelje meg. A második királypuccs szlkalmával pedig azt tanácsoltam a királynak, hogy Sopronból azonnal térjen vissza Svájcba. Ezután a felekezeti kérdésről szólt a belügym­i­nisz­t­er és utalt arra, hogy ő már 1919 decemberében vonakodott az agresszív antiszemita irányhoz csatla­kozni. Végül a választójog tekintetében elfoglalt álláspontját ismertette és kifejezte azt a reményét, hogy a második nemzetgyűlés színvonala és ötűkö­dése az elsőt lényegesen felül fogja múlni. Jó kurzust kereszténynek nevezni — blaszfém­ia Gróf 'Apponyi Albert és gróf 'Andrássy Gyula voltak a szombathelyi legitimista ellenzéki gyűlés szónokai, akiket hatalmas néptömeg hallgatott végig a Főtéren. Gróf Apponyi Albert élesen bírálta a egységes pártot és a kormányt, az állampolgári jogokt terén a teljes egyenlőséget követelte. Gróf Andrássy Gyula beszélt ezután, ugyancsak erős ellenzéki han­gon támadta a kormányt, amely, — amint mondotta, — forradalmi alapon áll, és azon csinál reakciós poli­tikát. Visszautasította Bethlennek azt a támadását, amely szerint ő a királyi család vagyonából nagyobb összeget propagandacélokra használt volna fel. Ki­jelentette, hogy mindössze öt-hatszázezer koronáról volt szó, amelyet a király maga utalt ki propaganda­célokra. A legitimista tábor vezérei ezután Kőszegről mentek át, ahol szintén gróf Apponyi Albert szólalt fel elsőnek. — A kormány politikáját ellentétben állónak lá­tom az alkotmány két pillérével, — mondotta Appo­nyi — a szent korona és a nép jogává). A kifogásta­­lan jogrendet egyedül a törvényes királyság helyre­állítása fogja meghozni, amikor nem lesz többé dol­gunk titkos hatalmi tényezők felelőtlen cselekedetei­vel. Olyan állapotot, amikor bizonyos irányból jö­val bűncselekmények éveken át büntetlenül maradnak, keresztény jelzővel illetni blaszfém­ia és ez ellen én keresztény lelkiismeretem egész hevével tiltakozom. Az egységes párt nem lehet a konszolidációnak Alapja. Bethlen súlyos lovagvárat akar építeni a futóhom­okra, ami sikerre nem vezethet. Ezután gróf Amb­ássy Gyula beszélt. Kijelentette, hogy célja minden körülmények között lehetetlenné tenni a „királyválasztás svindlis és kellő előkészítés után visszahozni Ottó királyt. Miskolcon herceg Windischgraetz Lajos és Weisa Konrád, a város Andrássy-párti képviselőjelöltjei mondották el programmbeszédük­, támogatásukra megjelent Miskolcon Friedrich István is. Weiss Kon­rád és herceg Windischgraetz Lajos programmbeszé­dei után Friedrich István mondott hosszabb beszé­det a Korona-szálló nagytermében tartott népgyűlé­sen. Beszéde során élesen kritizálta a kormányt, majd a választói rendelettel foglalkozott; a­ nemzet­gyűlés legnagyobb bűne az volt, — mondotta — Koszy kétéves fennállása alatt megszavazott mindenféle ja­vaslatot, csak egyet mulasztott el, a választójogi tör­­vény meghozatalát. ..­•• . . Rassay Károly nagykanizsai programmbeszédé­nek meghallgatására hatalmas tömeg gyülekezett össze vasárnap délelőtt. A gyűlés meglehetősen zava­ros körülmények között kezdődött, a nagykanizsai ébredők ugyanis egész szervezetüket mozgósították, hogy Hassayt megzavarhassák, sőt segítséget kértek a keszthelyi ébredőktől is, akik szintén kiküldtek né­hány tucat hatalmas furkósbotokkal felszerelt fiatal­embert. Az ébredők kisebb-nagyobb csoportokban el is helyezkedtek a gyűlésen megjelent tömeg között, amint azonban akcióba akartak lépni, kiderült, hogy a nagykanizsai munkásság teljesen felkészült foga­dásukra. A szociáldemokrata párt ugyanis elhatá­rozta, hogy a Rassay-párt gyűlését a munkásság vé­delme alá helyezi. Így azután a munkásság teljes számban vonult fel a gyűlésre, ahol rögtön körül­vették az ébredőket és az első közbekiáltásra elhall­gattatták őket. Többeket kiemeltek a tömegből és a gyűlés tartamára becsukták őket egy fészerbe, mikor pedig néhányan újból kiabálni kezdtek, hármat kö­zülük megvertek és a többieket kikergették, sőt fel­­szólították őket,­ hogy rögtön távozzanak el Nagy­kanizsáról. Az idegenből jött ébredők rögtön ki is mentek a vasútállomásra, a nagykanizsai munkások­ és polgárok azonban az egész úton követték őket, végig szidalmazva és gúnyolva a póruljárt botosokat. Rassay Károly programmbeszédében a következő­ket mondotta: — Azért küzdök, hogy a törvénytisztelet legyen h úrrá az országban, újból helyreálljon, az alkotmányos rend és megszűnjék az önkény. A kormánynak meg kell küzdenie azokkal a titkos és illegitim szerveze­tekkel, amelyek eddig csak gyászt és szégyent hoztak a magyar nemzetre. Az irredentizmus politikáját nem lehet napidíjak alapján csinálni, az irredentizmus nem lehet kenyérforrás. Amíg az elkövetett bűncse­lekményeket meg nem torolják és a bűntényeket elő­készítő gócpontokat fel nem oszlatják, addig ebben az országban jólét nem lehet. Én is az egységet hirde­tem, de az egységet nem lehet mesterségesen helyre­állítani. Ha a különböző klikkek félretiltanak az út­ból, magától létre fog jönni az igazi nemzeti egység. Ezután Sümegi Vilmos mondott hosszabb beszé­det, hangsúlyozva, hogy Magyarország neki lehet Európa közepén a reakció szigete, a mai kormányzati rendszernek tehát el kell tűnnie. ? '^«í^íj* A megbotozott botosok r — • •­­Tavaszi árleszállitás LÁSZLÓ ÉS FEKETE lB «aww|ffli MB méhben iv„ KORONAHERCEG­ UTCA h-16. sz. feltűnő nagy választék nyári mesé-kölSnlenessésfe bem (Főpostéval szembetű PESTI NAPEÓ VLTSZ májusa. • Gróf Batthyány Tivadar ma is októbristának vallja magát Szentesen gróf Batthyány Tivadar mondotta a Programm beszédét, óriási hallgatóközönség előtt. Be­szédében követelte a botbüntetés és a numerus clausus eltörlését, majd kijelentette, hogy am a­z októbristá­nak vallja magát, mert az októbrizmus Magyarország állami önállóságának visszanyerését jelentette. A Nemzeti tanácsban egy sereg arisztokrata és munka­párti is helyet foglalt, nagyatádi Szabó István is tagja volt úgy a tanácsnak, mint a Berinkey-kor­mánynak.­­A ma vezető állásban levők közül sokat, az oktobristák közé tartoztak, névsorukat azonban még nem akarja ismertetni.

Next