Pesti Napló, 1922. május (73. évfolyam, 99–122. szám)
1922-05-16 / 110. szám
Csütörtök Gróf Klebelsberg belügyminiszter programmbeszéde • • 1 " 1 '' ' ''*_' "T Hazudik az, aki azt állítja, hogy a kormány lövetett a királyra, — mondotta Bethlen István Sopronban Gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter ma mondta el programmbeszédét Sopronban. A népgyűlésen, melyen a belügyminisztert ovációval fogadták, részt vett gróf Bethlen István mi- niszterelnök is, aki Vas megyéből érkezett oda és szintén nagy beszédet mondott. Gróf Klebelsberg programmbeszédében kijelentette, hogy a személyét ért támadásokra nem reflektál, mert azokat undorral elutasítja magától. Majd rátért a királykérdésre és ezeket mondotta: A puccsisták azzal az önvallomással leptek meg bennünket, hogy ha többségre jutnának, nem emelnék azonnal trónra az ifjú Ottót, hanem diplomáciai eszközökkel előkészítenék visszahozatalát. De nem éppen erre vállalkozott-e gróf Bethlen István pécsi beszédében és ennek a politikának sikerét nem éppen az a puccs hiusitotta-e meg, amelyet éppen a pécsi beszéd napján gróf Andrássy Gyula és társai kíséreltek meg? Gróf Andrássy Gyula a lassú előkészítés politikájában megegyezett gróf Bethlen Istvánnal, aki a megegyezés alapján lement Pécsre és ott elmondotta ismert beszédét. Andrássy ellenben eljött Sopronba, itt nemcsak beugrott a puccsba, ami a megegyezéssel homlokegyenest ellenkező volt, hanem az emlékezetes vonat indulása előtt elővette óráját és gúnyosan megjegyezte, hogy „Bethlen István most kapcsolja ki Pécsett a királykérdést". A puccsisták most a kudarc után ki akarják sajátítani gróf Bethlen István akkori politikáját. Ez azonban legkevésbé nekik sikerülhet, akiket az egész külföld a legnagyobb bizalmatlansággal fogadna a kormányon és akiknek minden előkészítő lépését a legridegebben utasítanák vissza. Nem is juthatnának tehát abba a diplomáciai helyzetbe, hogy a restaurációt külpolitikailag előkészítsék. Csak a jómódú ember, aki a mai élet ezernyi gondját és nyomorát nem ismeri, vallhatja azt az álláspontot, hogy ma ennek az "országnak nincsen égetőbb politikai kérdése, mint a királykérdés. Az ellenzék távolról sem homogén csoportosulás. Éppen ellenkezőleg, a legellentétesebb irányzatú és meggyőződésű emberek vannak annak soraiban. Vannak ott puccsisták és októbristák, vannak ott nagybirtokosok, úgynevezett feudális grófok, és mellettük a szélsőséges demagógiának hódoló radikálisok. Kérdem, hogy ilyen homlokegyenest ellenkező, egymást elvileg kizáró irányzatokat valló ellenzéki csoportokból lehetne-e egy politikai hordképes egységet létesíteni, amely a kormányt az egységes párttól átvehetné? Ők nem ismerik el a választójogi rendelet törvényességét és ennek következtében az új nemzetgyűlés törvényességét sem. Ők tehát minden erejükkel azon fognak munkálkodni, hogy az új nemzetgyűlés egyáltalában ne alkothasson törvényeket, amelyek szerintük úgyis érvénytelenek lennének. Ebből egy újabb alkotmányjogi harc fejlődhet és kérdem, hogy ebben az országban, ahol a lakosság számottevő része nélkülöz és éhezik, hogy egy ilyen országban közjogi vitákra van-e szükség, vagy pedig közgazdasági, szociálpolitikai tanácskozásokra. Az ellenzék régi politikusai Rip Van Winkle benyomását teszik, akik az utóbbi évek katasztrófáit átaludták. A miniszterelnök újból megerősíti azt, hogy Andrássy is ajánlotta a detronizálást Gróf Klebelsberg belügyminiszter után Bethlen miniszterelnök beszélt. Először a nyugatmagyarországi kérdés elintézésével foglalkozott, majd rámutatott arra, hogy ugyancsak Sopron táján indult meg az a kísérlet, mely a magyar egységet megbontotta. A kormány arra törekszik, hogy ezt az egységet helyreállítsa. Vázolta a miniszterelnök az ország szomorú helyzetét s azt fejtegette, hogy most erőforrásainkat kell kiépítenünk, mert a jog csak megfelelő erővel érvényesülhet. Európa békéjét mi nem bonthatjuk meg fegyveresen, de azt sem fogadhatjuk el, hogy elsősorban a királykérdést oldjuk meg. Az országot kell újjáépíteni, aztán majd foglalkozhatunk a királykérdéssel. Foglalkozik azzal a váddal, hogy ők lövettek volna a királyra. — Mi nem lövettünk a királyra, sőt ellenkezőleg azt a parancsot adtuk ki, hogyha tudva van az, hogy hol van a király, arra a pontra lőni nem szabad. Rosszindulatú ráfogás az, hogy ezt a parancsot nem tartották be. Hazudik, ha valaki azt állítja, hogy a magyar kormány a királyra lövetett volna. Ezután Bethlen megismételte azt a kijelentését, és ezt bizonyíthatja is, ha kell, h hogy Tihanyban maga Andrássy mondotta azt, hogy a detronizálást elkerülhetetlennek tartja és hogy azt Bethlen hajtsa végre. Majd kijelentette, hogy a király halála után három milliót utalt ki a király Családjának saját felelősségére, amiért még felmentést . A LIDÉRC Regény írta: Földi Mihály — Jó friss kávét hozok az én kislányomnál?, — mondta. — No, igyék belőle, kisfiam. Csak egy kicsit. Anna fölkorbácsoltan meredt rá, s hirtelenében nem tudott szóhoz jutni. Mihály odanyújtotta a párolgó csészét. — Aztán szépen tovább fog mesélni nekem, hogy megkönnyebbüljön. És szép lassan talán rá fog térni olyan tényekre is, amelyek megmutatják nekem a mai életét. Anna sóhajtott s bénultan nyelt egyet, aztán szomorúan így szólt: — Igaza van, barátom, nem szabadna ily durván és minden fentartás nélkül szenvednem. A fájdalmat is, miként az egész életet, művészettel kellene viselni tudni Fel-alá járt most a szobában, szinte önmagával vitázott. — Barbárságnak tartom, — mondotta — újra kezdeni az életet, ha egyszer nem sikerült. És én sohasem lehetek egy férfié sem! Én túlságos fontosságot tulajdonítok magamnak. Én nem lehetek szerető és én nem lehetek feleség. Egyik tulbizonytalan, a másik tulbizonyos. És maguk férfiak sokszor meglelnek minket nőket, mi csak a vágyak poharai vagyunk nektek, mig ti nekünk a bölcsőnk és koporsónk. Hol az a férfi, akiben én megszülessek és akiben én eltemetkezzem? Akik értettek volna hozzám, más korokban éltek. Nekik is csak én hiányoztam. Most senkit sem találok. Mit akar tőlem? Mit akar még tőlem . . . — sóhajtotta most kétségbeesetten s megállt Mihály előtt. — Ne higyje, hogy szeretem magát, ne higyje, hogy maga meg tudna váitoztatni engem. Szeressen engem, legyen jó hozzám. Én nem tudok szeretet nélkül élni. Elpusztulok, ha magamra hagynak. De mutassa meg, hogy szeretni tud engem, mutassa meg azzal, hogy mindent odahagy én értem, és mindent feláldoz egy percnyi, jólétemért. De tőlem ne várjon: semmit, semmit. . . . Mihály mélyen szippantott cigarettájából, s Anna arcába fújta fel a füstöt. Keményen nézett most a gyötrődő lányra, volt valami ellenséges hidegség a tekintetében, ami még véresebben felkorbácsolta Annát. — Nem, ne iiggyen nekem. Megint nem én beszéltem! Én jó akarok lenni és szeretném, ha maga boldog lenne. Tegyen engem jóvá, Mihály, kényszerítsen rá, oly szerencsétlen vagyok . . . — Mondja, fiam, — kérdezte most enyhülőbben Mihály — honnét van a vagyona, amelyből maga ezt a nagyúri életet folytatni tudja? Anna kicsinylőn és bosszúsan nevetett: — Ez érdekli magát ... — vetette oda lebiggyedt szájjal, de aztán megértette a kérdésnek ki nem mondott értelmét s részletesen válaszolt. — Ó, — mosolygott szomorúan — maga nem hisz nekem. De igaza van. Ez, ami itt most elúszik, még nagyrészt mind a nagyapámtól van. Amíg élt, nem is tudtuk, mily nagy a vagyona. S mennyivel több lett volna, ha gondját viseli... Igen, öt évvel ezelőtt halt meg. Egyedül, magányosan, senki sere volt mellette. Utolsó esztendejében már senkit sem engedett magához, az öreg dadát sem. Az egyik félreeső cselédszobában húzódott meg, amelyet nem engedett takarítani, amelynek sohasem nyitotta ki ablakát. Kevéske ennivalóját maga főzte, a földdel még annyit sem törődött, mint azelőtt. „A föld az Istené, — mondta — aki megengedte nekünk, hogy műveljük. Istené minden, mi csak kölcsön kaptuk tőle" — s nem vett többé pénzt a kezébe. Anyám akkor átadta ezt a dolgot egy ügyvédnek, az bérbe adta a földet, s gondot viselt a családi vagyon többi részére is. Anyám egyszer leküldte hozzá a bátyámat. Nem ismerte meg s kiutasította a szobából. Nem is mertünk közeledni hozzá. Egy napon arról értesített minket az ügyvéd, hogy halva találták a szobájában. Ült egy széken, halott volt. Vastag por borította a kis homályos szobát, őt is. Az asztalon mindenféle száraz gyümölcs meg zöldség hevert, egy tálban piszkos zsír, beledobálva répa meg nyers paradicsom, mellette valami spirituszfőzöm a lábainál a Biblia feküdt. Így halt meg. Ott temettük el, kívánsága szerint, az ét földjében, ahol ősei is pihennek. Ez is egy teher az életemen, melyet gazdaggá tett öröksége. Akkor annyi minden ellenséges érzés halt még az anyámban, hogy az adósságokkal egyébként is agyonterhelt s rosszul jövedelmező birtokot anyám kívánságára eladtam. Rosszul tettem. Most gyakran emlékezem arra, hogy rendületlen kívánsága volt: maradjon mindig Dávidbirtok ez a föld, melynek közvetlen közelében porlanak a csontjai." Most egy más országban van minden . . . Hogy lehet oda jutni! Szeretném visszavásárolni a földet, csak nem tudom, miből. Egyelőre tönkremegyek, ha ez így tart tovább. — Mi, ez az „igy"? — fogatta Mihály. Anna vállat vont. — Mi?... Hát minden... S átugorva néhány gondolatot, melyet, úgy látszik, nem tudott kimondani, sírásra görbülő szájjal felsóhajtott: — Most Erzsébet is eltűnik. Szinte imádkozva s közeledve élete nagy titkához vagy hazugságához, szenvedélyesen tördelte a kezét. — Jó kicsi, hajlékony, szentszáju Erzsébet sincs már, s tán hiába irnék levelet, amellyel visszakértem. Minden elmúlik igy az életemből, pedig hittem benne, mint ahogy magamban s a Dumában hittem. — Ki, az a Dáma? — kapta fel fejét Mihály., (32) PESTI NAPLÓ 1922 május 18. 3 kell kérnie a nemzetgyűléstől. Az előzően kiutalt pénzből nem annyi jutott propaganda célra, mint Andrássy állítja, hanem sokkal több, egy milliónál is nagyobb összeget fordítottak propagandára. Végül a középosztály pusztulásával és a tisztviselők helyzetével foglalkozott. Utána Vass miniszter mondott beszédet. A VILÁGHÍRŰ ANGOL esc/ne SZftPPAN POUOER EREDETI BÉKEBELI MNŐSÉGBEN. SZEPLŐ, MÁJFOLT ÉS KIÜTÉS ELLEN A LEGJOBB. KAPHATOK MINDENpTT! «kszsrt, aranyat, azüstöt, haml» ?E fi b ffl a©§ ni: as® isg fogat ne adjon el senki, mígnem hall ' *atja Fischer Testvérek äÄÄ?^ meg ! Telefon 11-47 7 • Telefon 11:47 Május 15-től 21-ig, hétfőtől vasárnapig: C. H. Williamson regénye filmen, Edith Storey a főszerepben Hantuszó szerip 'ÍÍSJI? HszimozMikatról Pedrow kQDlisny számnak leleplezése stb. Előadások 8 és 10 órakor és mindennem famunkákat, diszes és egyszerű kivitelben legolcsóbban vállal Propper ice FalszörHiArta HSttsz ervezéssel szolg&loftt. PESTI NAPLÓ könyvkereskedése Budapest, VII., Erzsébet-körut 1. szám Courtes Mahler kitünő szórakoztató regényeiből uj kiadásban ka.nhatok: J A fogatlon leány — — — — — 77 K Szilaj Orsolya — — — — — — 77 ,, Szegény kis Anni — — — — — 132 ,, Csillagok idló ______ 80 ,, Iola hercegnő — — — — — — 77 ,, Bocsáss meg Lóri — — — 77 „ Piros rózsák _____ — 110 „ Végzet —— — — — — — — 110 ,, Konzul felesége — — — — __ 77 „ Éva — — — — — — — — — 77 „ Az ő felesége — —7 — — — — 77 „ Iiseletbe házassága — — — _ _ 88 „ A fejedelemasszony nyakéke — — 133 ,, Bettina-asszony és Gai — — — _ 110 „ A szép mis,, Lilian — — — _ — 110 ,, A kertészet hatója— — — — _ SS Két asszony — — _ _ — — — 121 „ Warnstetten Lena — — — — — 77 „ -I