Pesti Napló, 1922. július (73. évfolyam, 146–171. szám)
1922-07-02 / 147. szám
Vasárnap most elítélte Petrovácz eljárását. Az indulatokmég viharzottak egy darabig, majd folytatták a napirendet és Faner Sándor magasabb bérösszeg megállapítását javasolta a szóban levő itelekbérletnél. A többség szigorítani akarja az ügyrendet A többség nevében Ereki Károly kezdett taökre arról beszélni, hogy itt műfelháborodással és igazi felháborodással állunk szemben. Ha ilyen személyeskedő harcokkal fogják tarkítani a tárgyalást, akkor az ügyrendet kénytelenek lesznek módosítani. Éber Antal rögtön megmagyarázt, hogya kisebbség azért kénytelen a közgyűlésen részletkérdésekkel bajlódni, mert a többség a parlamentarizmus elvével helyezkedett szembe és még példátlanabb dolog az, hogy a tanács is követte a példáját Az orvoslásnak egyetlen módja nem az ügyrend szigorítása, hanem az ellenzéknek a bizottságokba, való bebocsátása. Éber után Baracs Marcell döntötte meg Ereki érvelését ,és kijelentette, hogy a kisifjálltó bizottságban is a többség nem azzal a szakértelemmel kezeli az ügyeket, amely a főváros érdekében kívánatos lenne. Ereki rögtön megsértődött s ezt kiáltotta: — Szégyen, ht'ogy ezt el lehet mondani. — Ez a magyarság meggyalázása. — toldotta meg Lázár, Ferenc. A többség Baracsnak azt az Indítványát, hogy az ügyet adják vissza az ügyosztálynak, elvettte és a tanács előterjesztését elfogadta. Interpellációk sorozata Ekkor tértek rá az interpellációkra. Heltai Béla részletes adatokkal világította meg a szénbányavállalatok manipulációit és kifejtette, hogy a főváros lakosságának érdekeit meg kell védeni, nemcsak az. egy-kétszobás lakosoknak kell szénjegyet adni, hanem másoknak is. A vacsorai szünet után Törökné Kovács Hermin a piacok egységesítését s a hatósági mérleg felállítását kívánta. Offimusz Öfán arról panaszkodott, hogy a Teleki-téren pamrtalpu cipőket állnak. Pakots József leleplezte, hogy a főváros egy magánvállalatnak egymillió koronáért öt esztendőre ö villamos jelzőtáblák oszlopaira hirdetőtáblákat engedélyezett és ezáltal a fővárosi hirdető üzemet károsította meg. Azután Körmöczy Zoltán mondotta el inter- pellációját az iskolaigazgatók elbocsátásának ügyében. PESTI NAPLÓ 1922 szájus 9. 11 Legyen vége az embervadászatnak! Trofikóczy az interpellációját nyugodtan mondhatta el, amilyor azonban beterjesztette az Interpelláció szövegét, a következőkkel végezte: ennek az — Hajlandó-e a polgármester: 'embervadászatnak véget vetni! Sipőcz polgármester idegesen közbeszólt: — Ezt nem fogom tűrni s ezért a kifejezésért a bizottsági tag urat rendreutasítom. Az interpellációt nem fogadom el, ha ezt a kifejezését nem korrigálja. "A polgármester szavai olyan tikart idéztek fel, amely túltett mindazokon, amik a köz- gyűlési teremben valaha lezajlottak. A többségi párt hangosabb tagjai össze-viszva kiabáltak, Csilléri úgy kiáltozott, hogy végül egészen berekedt és csak a szájának a mozgásából lehetett látni, hogy nagyon haragszik. Kreisler, Jenő nevetett rajta s odakiáltott Bedő Mórnak: — Pont Csillérit fogják a te kerületedben megválasztani! Csak ülésfelfüggesztéssel vették elejét a verekedésnek Csilléri a nevét hallotta emlegetni, erre előreszaladt, az öklét Kreisler felé rázta és vagy nehezen azt lehetett kivenni hogy a következőket mondja: ,, Mit beszél maga ottani Maga szociáldemokrata agitátor! Kreisler csak a kijelentés első részét hallotta és leintette Csillérit. — Mi köze van hozzá? Erre az egész többségi párt felugrott, az öklök a levegőbe emelkedtek, Ereki kiugrott a padjából és elkiáltotta magát: — Verekedni fogunk! Mi többen vagyunk. Majd meglátjuk, hogy mit fognak csinálni! És erre valóban elindultak a kisebbségi oldal felé. Az ellenzéki oldalon néhány nagyon erős ember van, akik szintén kitódultak a padokból és nyugodtan felkészülve várták a támadást. Parébl tanácsnok ijedtenodarohant Erekihez és lefogta a karját. Platthy pedig Csilléri elé ugrott és visszafelé tolta. Mindez pillanatok alatt történt és csak nagy nehezen sikerült a helyzetet megmenteni. Sokan közbevetették magukat és igy a két ellenséges tábor csak sértő szavakat dobott egymás felé. Sipőcz polgármester gyorsan felfüggesztette az ülést, ő is a küzdők közé lépett, rögtön mellette termett Berczel tanácsnok, Rényi alpolgármester, Buzáth alpolgármester és tíz percnyi izgalmas békítés után sikerült újra megnyitni az ülést. A többségi párt az ülés megnyitása után Jlfra Kreislerra támadt és azt kiáltották feléje, hogy szociáldemokrata agitátor volt. Kreisler az asztalt csapkodta és úgy kiabált: — Nem voltam. Aljas rágalom! Sipőcz polgármestert azzal kezdte, hogy nem először kérte már a közgyűlést, hogy tartózkodjanak a személyes összetűzésektől. Nem hagyhatja szó nélkül Ereki Károly kijelentését, aki azt mondta, hogy most már verekedni fognak. Arra kérte a közgyűlés tagjait, hogy a személyes ügyeket intézzék el a közgyűlési termen kívül. Most az egyszer hajlandó eltekinteni a történtektől. Erre megéljenezték a polgármestert, majd Petrovácz Gyula mondotta el interpellációját az „Erzsébetvárosi Kaszinó alapszabályellenes működéséről". A fővéros külföldi kölcsönes Éber Antal azt az interpellációt intézte Sipőcz polgármesterhez, hogy miért nem tájék Jtotattak készülést a külföldi kalfisonok rendezéséről s a közúti ügyeiről. Sipőcz válaszában azzal érvelt, hogy a nyers tárgyalásokat nem akarta a közgyűlés elé vinni, de megígérte, hogy a tárgyalások egész anyagát idejében nyilvánosságra fogja hozni. Már előre kijelentheti, hogy nem lesz semmi baj. A főváros több pénzügyi szakértőt hallgatott meg, így Teleszky Jánost, Schobert és a Pesti Hazai Takarékpénztár vezérigazgatóját, valamint vezérigazgatóhelyettesét. Ami a villamosvasutak megváltásának ügyét illeti, Till tanácsnok külföldön igen értékes tapasztalatokat gyűjtött Ebben az ügyben a tárgyalások még szintén folyamatban vannak s a főváros első őszi közgyűlésén "fogják előterjeszteni. Annak ellenére, hogy az interpelláció elmondása, a polgármester válasza és Éber viszontválasza után az éjfél már jóval elmúl, mégis rátértek az indítványok tárgyalására. Szaszowsky és Záahy Kis Jenő tanácsnokok régi interpellációkra válaszoltak, majdAmbrus Gyula a Haller-téri piac ügyében terjesztett be indítványt. Negyedkét órakorfegyrenci vita volt, amelyben úgy a többségi párt, mint az ellenzék több tagja vett részt. Utána Kovács Andor azt indítványozta, hogy azAmerikai Titat Pedrow kapitányról nevezzék el. Az utolsó Indítványozó Rerich Elemér volt, aki azt kívánta, hogy az Ingatlanok megszerzésénél „bizonyos korlátozásokat" tegyenek. Rerich indítványára kimondták a sürgősséget és nyomban részleteiben tárgyalták. A részletes vitában Körmöczy és Fayer, vettek részt. Közgyűlés reggelig "A harmadik felszólaló Heltai Béla volt. Heltai beszéde közben Berich észrevette, hogy az ellenzéki szónokok mind fel fognak szólalni és avita a végletekbe fullad. Erre vissza akarta vonni a sürgősséget. A többségi pártból azonban többen odaugrottak az elnökhöz és azt mondták neki, hogy nem lehet a sürgősséget visszavonni, mert ez kellemelten precedens lehet. Negyedháromkor még mindig erről az indítványról beszél Horváth Károly. A közgyűlés előreláthatólag reggelig fog tartani. v **' /V 5» Szabókfi Alajos a statisztikai társaság feladatairól és a statiszta adatszolgáltatás tírusanézéséről (Saját tudósítónktól.) Röviden hírt adtunk már arról, hogy a statisztika elméleti és gyakorlati művelői értekezletre gyűltek össze, amelyen magyar statisztikai társaság alakítását határozták el. A Pesti Napló tudósítója dr. Szabóky Alajos miniszteri tanácsos, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatójához fordult, aki az értekezletet összehívta volt és a következő nyilatkozatot tette: — A társaság programjáról egyelőre semmit sem mondhatok. A programmot és a munkatervet később fogjuk kidolgozni. Azt sem tudjuk még, hogy a társaság milyen módon fogja tevékenységét kifejteni. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy a társaság teljesen független, autonóm szerv, amely semmiféle vonatkozásban nincs és iem is lesz a statisztikai hivatallal, vagy más államhivatalokkal. Feladata a statisztikai tudomány fejlesztése, kiépítése és népszerűsítése, hogy ez milyen nagy és fontos és mennyire ,úttörő munkát igényel, arra talán nem szükséges bővebben rámutatnom. A nyugati országokban évtizedek óta működnek már hasonló társulatok. Az angol királyi statisztikai társaság 1834-ben alakult meg és az amerikai és párisi statisztikai társaságok a múlt század közepe óta működnek. Ott ugyancsak függetlenek a kormánytól és az államhivataloktól és ezzel az irányelvvel alakult meg a magyar statisztikai társaság. Azért szükséges ezt kiemelni, mert különben a társaság mozgási szabadsága bizonyos tekintetben korlátozva volna és a szükséges propagatív tevékenységet nem tudnak kellő siker£el elvégezni. Igaz ugyan, hogy a statisztikai adatgyűjtés az adókivetés alapjául itt soha nem szolgált, de a városi és vidéki lakosság ennek ellenére mindig bizonyos tartózkodást tanúsított és ez a körülmény az adatgyűjtés megbízhatóságát gyakran veszélyeztette, sőt illuzórikussá tette. Még az intelligencia köréből is sokan nem fogják fel azokat a nagy érdekeket, amelyek a bemondások feltétlen valóságához fűződnek. Hiszen végeredményben minden helyes kormányzati intézkedésnek statisztikai adatokon kell alapulni és minden állampolgár jól felfogott érdeke azt kívánja, hogy az államháztartás viszonyai, aktív és passzív tételeicsak olyan pontosak és áttekinthetők legyenek, mint a magánháztartáséi. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a statisztikai tudományokat sikerül népszerűsítenünk. 12 külkereskedelmi statisztika reformálásán kívül tévben van a mezőgazdasági adatszolgáltatás és az ipari termelési statisztika újjászervezése. A mezőgazdasági statisztika reformjáról ugyan kormányrendelet intézkedett, az illetékes körök felfogása szerint azonban az újításokat törvényes alapra kell helyezni és ebből a célból a közeljövőben megfelelő javaslat kerül majd a nemzetgyűlés elé. A mezőgazdasági adatszolgáltatás újjászervezésével Magyarországnak azt az előnyös helyzetét akarjuk kiaknázni, hogy feleslegeinket legkorábban értékesíthessük a világpiacon. Ennek azonban a mai viszonyok között, amikor élelmiszerbehozatalra nem is gondolhatunk, előfeltétele, hogy a termés megállapítása ne becslés alapján történjék, mint ahogy eddig, hanem az egyéni felvétel és acséplési statisztika életbeléptetése útján. Ez a két, egymást ellenőriző adatszolgáltatás remélhetőleg megközelítő bizonyosságot fog adni a termés mennyiségéről és ennek alapján jókor meg lehet majd állapítani az exportkontingenseket. Éppen ezért elkerülhetetlenül szükséges, hogy a statisztikai társaság propagatív tevékenységét terjessze ki a vidékre is, ahol a háború alatt és a háború után dívott kényszerrendszabályok talán mélyebb nyomokat hagytak hátra, mint a városokban. Igyekezni fogunk a termelők öntudatába vésni, hogy a vetésterületről és a termésről szóló adatok megbízhatóságán és pontosságán fordul meg az a kérdés, tudunk-e exportálni ,hogy az export elmaradásának minthatafilan fik