Pesti Napló, 1922. augusztus (73. évfolyam, 172–197. szám)

1922-08-01 / 172. szám

4 Kedd? PESTI NAPLÓ 1622 augusztus 1. hangoztatta. Azoknak, akik uralmon vannak,­­csak a haza érdekeivel szabad törődniük. (Taps a jobboldalon.) Azok, akik csak magukra gon­dolnak- amikor a köz érdekeiről van szó, min­denre valók, csak éppen vezetésre nem (Élénk helyeslés a szociáldemokratáknál.) Meg vagyok győződve, — mondja — hogy azok az osztályok, amelyek ez idő szerint a gazdasági erő és ennél­fogva a politikai hatalom birtokában is van­nak, elég érettek arra, hogy felfogják ezeket az igazságokat. Ily alapokon állítottam fel a ma­gam programmját, amely afelé tart, hogy a bankóprés igénybevételét, amellyel eddig él­tünk, be kell szüntetni, mert nem juttathatjuk mi mind rosszabb helyzetbe a tisztviselőket. Be kell szüntetnünk a bankóprést, mert biztos szá­mítási lehetőséget akarunk adni a kereskedők­nek, hogy össze ne emöljék középosztályunk, mert be akarjuk szüntetni a szociális össze­omlást, mert nem akarunk Oroszországnak, Ausztriának és most már, úgy látszik, Német­országnak a példáján elindulni. (Élénk helyes­lés a szociáldemokrata párton.) Jövedelmi adó és a községi háztartások rendezése — Ennélfogva olyan áldozatot kell kér­nünk, amely a termelő osztályokat veszi igénybe. Ezt a célt szolgálja az a négy javaslat, amelyet benyújtottam. Ezeket a javaslatokat fogja követni a jövedelemadóról szóló javaslat a nyári szünet után, továbbá a községi háztar­tások rendezéséről szóló javaslat. Nem akarok most ezekkel részletesen foglalkozni, csak any­nyit mondok ezúttal, hogy akkor, amikor a ho­zadéki adórendszerünket teljesen átépítjük, amit ez a reform jelent, akkor egyidejűleg meg kell változtatni bizonyos mértékben a jövede­lemadóról szóló rendelkezéseket és a községi háztartásokról szóló rendelkezéseket is. Nem tarthatjuk be a jövedelmi adónál azt a létmini­mumot, amely ott ez idő szerint meg van álla­pítva, másképpen kell megállapítani a fokoza­tot is, a lényegen azonban nem változtatunk. Mindenesetre magasabb összegben állapítjuk meg a minimumot és magasabb összegben álla­pítjuk meg azt a jövedelmet, ameddig a­ jöve­delmi adó fokozata emelkedik. A mostani két­milliót huszonötmillióig fogjuk emelni, a kulcs pedig 35 százalék lesz a 25 milliónál. A községet háztartásán elsősorban a kere­set adó­ átengedésével segítünk. Ez szól a na­gyobb városokra, a­ rendezett tanácsú­ váro­sokra és törvényhatósági városokra. Maxi­málni kell a pótadók kulcsát az igazság érdeké­ben, hogy a legkisebb községben se haladhasson meg a pótadó bizonyos maximumot. Ha ezen­felül szükség lesz, akkor természetesen segí­teni kell az ilyen községen. (Helyeslés a jobb­oldalon.)­­ Ezektől az adóktól várom azoknak az­­igazságtalanságoknak a megszüntetését, ame­lyek a teherviselés tekintetében ez idő szerint megvannak. Ettől várom, hogy a százallásnak a közgazdasági életben biztos alapot nyújtsunk, ,várom ezektől az államháztartás rendbehozá­sát. A tekintetben, hogy a normális viszonyo­kat helyre tudjuk-e állítani, bizalommal nézek a jövőbe. • A korona remiásit a márka árf­nlfi­tat­ása okozza . A legutóbbi napokban azt látom, hogy óriási lépésekkel halad lefelé a koronánk érté­kelése. Azt kell erre mondanom, valóban nem értem ezt a jelenséget,­­ ámbár meg tudom ma­gyarázni. Se államháztartási helyzetünk, sem gazdasági helyzetünk, sem ipari fejlődésünk, se külkereskedelmi mérlegünk alakulása, nem teszi indokolttá ezt a rohamos koronaesést. Ha tehát mégis ez a helyzet, úgy ennek kétségen­kívül nincs más oka, mint a márkának az az új hanyatlása, amelyet látunk, az a kevés ered­ménnyel való küzdelem, amelyet Németország folytat. Ha végignézünk az országon, minden­kinek az a belső meggyőződése, hogy Magyar­országnak megvan a jövője. Meg fogunk tudni állni, minél jobban támaszkodunk a saját erőinkre. Úgy tudom, a belső okokat kell meg­szüntetni, hogy ezt a helyzetet megteremtsük. Az utolsó nehézséget azzal szüntetjük meg, ha rendet teremtünk és helyreállítjuk az állami egyensúlyt. — Tudatában vagyok, hogy a tünetek gyó­gyításával nem sokat érünk el. De beállhat bi­zonyos idő, amikor a tünetek kezelésére is szükség van. Több intézkedés között felkértem a bankokat és intézeteivel, hogy a külföld fede­zetlen kölcsönkéréseit ne teljesítsék. Intézkedni fogok, hogy az utóbbi időben igen elszaporo­dott bankházaknak, magánváltócégeknek eset­leg szükséges meg­rendszabályozása megtörtén­jék és tovább is el fogok menni a magam ré­széről, ha azt látom, hogy az emberek telesen elvesztik fejüket. (Helyeslés.) Tudom, hogy ilyen esetekben nem az az orvoslás, ha erősza­kaál Gaszton elnök. A tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Először felteszem a kérdést, elfogadja-e a Ház az egyes képviselők által benyújtott javaslato­kat. Legelőször Nagy Emil javaslata fölött szavaz a Ház és elveti. Negyvenkilenc ilyen javaslat kerül szava­zás alá. Drózdy Győző javaslata következik ezután, amelyben indítványozta, hogy a nemzetgyűlés­nek hetenként tegyenek jelentést a földreform előhaladásáról. Nagyatádi Szabó István kezd beszélni, is­merteti, hogy 11900 községben folyik az eljárás, 21.000 katasztrális holdat utaltak eddig ki. (Fel­kiáltások: Nagyon kevés!) Drózdy Győző közbevág: Ezeket az adato­kat én is ismertettem! — Akkor minek kéri a képviselő úr az ada­tokat, ha ismeri — mondja a földmivelésügyi miniszter — és ezzel le is ül. A Ház Drózdy ja­vaslatát elveti. Drózdy Győző másik javaslata kerül ezután sorra, a határkiigazító bizottságok működése tekintetében. Gróf Bethlen István miniszterelnök kéri az elutasítását, miután befejezetlen tényekről van szó. A Ház Drózdy javaslatát elveti. Drózdy Győző következő javaslata a sza­badkőművespáholyok ügyeinek megvizsgálását és a páholyok, működésének újból való megkez­dését kívánja. Rubovszky Iván belügyminiszter: Kéri a javaslat elutasítását, mivel a lefolyt vizsgálat igazolta azokat a tényeket, amelyeket a szabad­kőművesek ellen felhoztak. A Ház a javaslatot elveti. A javaslat­ mel­lett csak a szocialisták, Drózdy, Létay és Pa­kots József szavaztak. Numerus clausus, amnesztiarendelet, internálótáborok­ Drózdy Győző és társainak következő ja­vaslata a numerus clausus eltörlését kéri. Gróf Bethlen István miniszterelnök: A kul­tuszminiszter úr távollétében én kérem a Há­zat, hogy a javaslatot vesse el. Először is a nemzetgyűlés nincs abban a helyzetben, hogy az új iskolaév előtt bármiféle határozatot hoz­zon, másfelől nem tartja helyesnek, hogy ilyen nagyfontosságú politikai kérdésben indítvány­nyal kapcsolatban határozzon. — Másképp beszéltek a választásokon! — mondja Drózdy. (Nagy zaj. Az elnök csenget.) Drózdy Győző: A zsidó választóknak mást ígértek! Gaál Gaszton elnök: Kérem Drózdy képvi­selő urat, tessék csendben maradni. A szocialisták padsoraiban újra zaj tör ki, mire az elnök csendre inti Propper Sándort. A kormány pártja nagy csendben ül eközben, fagyos nyugalommal hallgatják a miniszterel­nök szavait, csak egyik-másik kormánypárti képviselő, akiről közismert, hogy választói előtt lekötötte magát, hogy a numerus clausus ellen fog küzdeni, tekintgetett idegesen s látszott rajtuk, hogy nagyon szeretnének már ezen a ponton túllinni. Szavazásra kerül a kérdés, a szocialisták és az ellenzéki liberális képviselők Drózdy javas­lata mellett szavaznak, a kormánypárton azon­ban senki nem emelkedik fel. Csizmadia Andrásnak a malmok szabad­versenyéről szóló javaslatát utasítja el azután a Ház a közélelmezési miniszter felszólalása után. Pro­pper Sándort amnesztiát sürgető ja­vaslatát vetik el ezután a belügyminiszter fel­szólalása után. A következő javaslat Propper Sándor szo­ciáldemokrata képviselőé, aki az inter­nálótábo­rok feloszlatását javasolja. Daruváry igazságügy miniszter felszólalása után elutasítják. A szocialistákon kívül Drózdy és Bis­ntiac-Slh továbbá Létay Ernő és még egy­két ellenzéki képviselő szavaz Propper javas­lata mellett. Ugyanez a sorsa Farkas István lakásügyben előterjesztett javaslatának is. Farkas István kilencpontos javaslata kerül ezután sorra. Kállay pénzügyminiszter: Ez a javaslat valósággal kormányzati programm. Ezzel szem­ben a kormánynak is megvan a maga pro­grammja és ezt nem hajlandó mással felcse­rélni. Egyébként a 33-as bizottság foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Haller István kéri a pontonkénti szavazást, a Ház azonban ezt elveti és valamennyi pont felett egyszerre szavaz és Farkas István javas­latát elveti. Györki Imre szocialista képviselő javaslata­­ azt kéri, hogy az igazságügyminiszter terjesz­szen kimutatást a nemzetgyűlés elé, hogy a különböző amnesztiarendeletek alapján kii kaptak amnesztiát, mikor és milyen bűncselek­ményért. Az igazságügy miniszter kéri a javaslat el­utasítását, nem látja semmi célját és reméli hogy a nemzetgyűlés nem akar 26.000 esettel foglalkozni. A szocialisták Drózdy, Létay és Hegymegi szavaz a javaslat mellett. Rendőri jelentkezés, B-lista, el ártatlanok . Györki Imre következő javaslata, a rendőri jelentkezés kötelezettség megszüntetését és úz internáltáborok feloszlatását kéri. Rakovszk­y Iván belügyminiszteri bejelenti, hogy már a beszédében, kilátásba helyezte a könnyítést és olyan rendelet jelenik meg, amely majdnem teljesen megszünteti ezt az intézke­dést­. A szavazásnál az egész ellenzék Györki ja­­avaslata mellett szavaz. A többség elveti. Györki Imre következő javaslata a gazda­­sági programmot sürgeti. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter felszó­lalása után a Ház elveti ezt a javaslatot is. • Következik Györki Imre negyedik határo­zati javaslata a B. listás tisztviselőknek más pályára való elhelyezéséről és a tisztviselők szervezkedésének engedélyezéséről. Kállay Tibor pénzügyminiszter: A­ B. listás tisztviselők elbocsátása már 1920-ban elhatároz­tatott kényszerhelyzet következtében. A mene­kültügyi hivatal hetvenhat tanfolyamot akart felállítani, amelyek az elbocsátandó tis­ztviselő­ket átképezték valamely más gyakorlati pá­lyára, de a jelentkezők hiánya miatt csak tizen­négy ilyen tanfolyamot lehetett megtartani. Az elbocsátott tisztviselőknek előjogot biztosítunk arra, hogy ha egy állás megüresedik, akkor elsősorban őket nevezik ki. Szerződéseknél is gondoskodunk róluk, így például a földgáz­szerződésnél kikötöttük, hogy a vállalkozók nagy percenkben állami tisztviselőket kötelesek alkalmazni. Kéri a határozati javaslat elutasí­tását. Vass József népjóléti miniszter­: Több oldal­ról felemlítették az elemi iskolai, B. listás taní­tók ügytjét. Ezeknek a számát én állapítottam meg. Kulturbotrányról beszéltek s azt mondot­ták, hogy egyetlen elemi iskolai tanítót sem lett volna szabad elbocsátani. Drózdy Győző: Kerületemben két faluban nincs tanító. A Ház a Határozati javaslatot elveti. Ugyancsak elveti Térfy közélelmezési minisz­ter indítványára Szabó József két határozati javaslatát az ellátatlanok kategóriájának mó­dosításáról. Szabó József harmadik határozati javaslatát, amely a forgalmi adóról szóló­ törvény visszavonását kéri, Kállay pénzügy­miniszter indokolás nélkül elvetésre ajánlja. A Ház így határoz. Elvetik a negyedik indítvá­nyát is, a B. listás tisztviselők névsorának a­ parlamenti bizottság elé utalásáról. Nagyatádi a földreformról Szeder Ferenc indítványához, mely a föld­refort végr­ehat?Mlé­gy&jobb. lebonyolítá* H Hét sorban elveti a határozati javaslatokat kos intézkedésekkel nyúlunk bele, hiszen a hő­mérőt, amely a lázt mutatja, nem szokás össze­törni, de előfordulhat az az eset, hogy szüksé­gessé válik az, hogy egy-egy félórára hideg vízbe tesszük. (Derültség.) . .Remélem, hogy azok az intézked­ések, amelyeket tervezünk a rend helyreállítása, a bevételek fokozása érdekében, helyreállítják a nyugalmat, amely kívánatos ilyen nehéz idő li­beg. A repparáció gondolata — megbukott — Nem fog bennünket túlságosan aggasz­tani és nem fogja az idegességet növelni a reparáció gondolata sem. Meggyőződésünk, hogy az a reparáció, amely teljesen­ lehetetlen gazdasági és pénzügyi eszméken épült fel, az egy centime-os alá sülyedt német márkával megbukott. Arról lehet még vitatkozni entente­körökben, vájjon fenntartható, vagy fenntar­tandó-e a reparáció. Egy azonban bizonyos: a nemzetgazdaságtannak és pénzügytannak meg­vannak a maga örök törvényei és az olyan re­parációs követeléseket, amelyeket a békeszerző­désbe bevettek, nem tűrnek meg. Azok az en­tente-bizottságok, amelyek megvannak, bizo­nyára még jó ideig működnek. Azt a ceruzát és papirost, amelyet felhasználnak a jó békesség kedvéért, meg is fogjuk fizetni, hanem repará­ciót nem fizethetünk. (Taps és helyeslés a kor­mánypárton.)

Next