Pesti Napló, 1922. december (73. évfolyam, 274–297. szám)

1922-12-01 / 274. szám

udape­st, 1922 73. évfolyam 274. szám Péntek, december 1 ÁRAK. Egy hóra 200 kor. Negyedévre •—'^•etip kor. Egyes szám ára: Brnis­­pesten, vidéken és a pálya­udvarokon 10 kor. Ausztriában és Bécsben 1000.— osztrák K. Jugo­szláviában 1 dinár. SZERKESZTŐI ÉS, KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 18. szám. TELEFON: József 62-30, 63-31, 62-32 Nyomdai telefon József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Kiadóhivatal Wienben i I_ Kohlmarkt 7. A gyermek, akiből férfi lesz Színielőadást nem egyszer zavartak meg fiatalemberek vagy diákok. Ifjonti felhábo­rodásukat szilajul dobták bele az előadás közepébe, ökölbeszorult kezük a hősnő ajkára fagyasztotta a szót, villogó tekintetük mene­külésre bírta a félénkebbeket, a rendőrség közbelépett, de­­ nagyobb baj sohasem lett belőle. Fiatalok, hadd tombolják ki magukat, elvégre ha őket megragadja valami, ezt nem fejezhetik ki úgy, mint a Kisfaludy Társa­,­ság esztétikus tagjai. A Vörösmarty-előadás megzavarása azonban más megítélés alá esik. Ekkor a színházban nem nemes indulat tört magának utat, de a legútszélibb ripőkség merészkedett a Szózat költőjével és megszen­telt tradíciókkal szembekerülni. De mi még ezt sem tartjuk égbekiáltó bűnnek, s nem vagyunk hajlandók ezeket a megtévedt gyermekeket elvetemült sihe­derekként odaállítani. Nem szabad elfelej­teni, hogy e gyermekek lelke a háborús évek alatt kezdett nyiladozni, akkor néztek szót maguk körül,­­ vájjon mit láthattak maguk körül? Ha a háború sokszor az emberi áldo­zatkészség nagyszerű példáit is vetette fel­színre, a kiontott vér, az erőszak, a durva­ság, s a szabadjára eresztett szenvedelmek mégis erősebben hagytak nyomot maguk után. Azoknak a gyermekeknek, akik ily rettenetes emlékeket vonszolnak maguk mö­gött, sok mindent el kell nézni. Ennek az elnézésnek még nagyobb fokú­nak kell lennie, ha meggondoljuk, hogy a háború után elkövetkezett összeomlás mi­csoda dúlást vitt végbe az erkölcsökben. De még ebben az időben is, amikor a nemzet már összeszedte magát, a rombolás szelleme nem tudott elnyugodni, a napi politika álarca alatt beosont a tantermekbe s ott egészséges­nek megmaradt részeket igyekezett maga­r magával telíteni. A fórumon bukfenceket hányó politika erős visszhangra talált az iskolapadok között , így igazán csak tar­tóffecsködés volna, ha csodálkoznánk, hogy az egyetemi ifjak az egyetemi hatóságokkal arról tárgyalnak, kik vehetnek részt az elő­adásokon és kik nem — s hogy a Szózat köl­tője egyik művének előadását ízléstelen meg­jegyzéssel zavarják meg középiskolai tanulók. Hiszen csak azt aratjuk le, amit vezet­tünk! Még a főigazgatónak a diákok pártját fogó nyilatkozata is beletartozik ebbe az ara­tásba. Az is hozzátartozik korunkhoz, hogy a tanító nem néz feddő tekintettel a helyte­lenkedőre, hanem másutt keresi a bűnbakot, abból indulván ki, hogy ami az ő keze alatt nőtt fel, az csak tiszta búza lehet, konkoly nincsen benne. A helytelenség nem helyte­lenség, ha a "mi emberünk követi el. Sőt éppen az a hazaárulás és destrukció, ha erről levonják a leplet és a nyilvánosság elé viszik. Ugyan kit ejt ámulatba ez az elv manapság? A megzavart Vörösmarty-előadáson és a főigazgató magatartásán tehát nem akadunk meg. Csak akkor akad el lélekzetünk, ha arra gondolunk, mily generáció készül a mostani sarkába hágni? Mi lesz abból a gyermekből, aki a Szózat költője előtt nem rezzen össze s ha a színpad küszöbére lép, hogy egy Vö­rösmarty-előadást meghallgasson, képtelen a magáraszedett­ profánságokat az öltözőben hagyni?! Mily fogalmai vannak idealizmus­­ról, hazáról, nemzeti munkáról, emberbaráti szeretetről, vallási eszményről® Nem merünk e kérdésekre válaszolni. Csak azért írtuk le, hadd lássák a politikusok, hová vezet a féke­veszettségük. Értsék meg végre, hogy az iskola nem gyűlésterem, de templom s a tanító nem kortes, de pap. Ez a pap ebben a templomban csak fenköltségről, rajongó ha­zaszeretetről beszélhet, csak arról a hazáról beszélhet, amely az érette dolgozókat egy­forma szeretettel szorítja kebelére I­nterpalláció a lusiowise Ottó-miséje miatt (Saját tudósítónktól.) A Bazilikában tartott Ottó-mise Titán gróf Bethlen István miniszterelnök kijelentette az egységes párt értekezletén, hogy amennyiben szükségét látja, egyszakaszos törvény­javaslattal jön a nemzetgyűlés elé és így fogja meg­akadályozni a legitimista propaganda továbbterje­dését. Minthogy azonban a miniszterelnök bejelenté­sét semmiféle aktív cselekedet nem követte, sőt úgy látszik, hogy a beígért egyszakaszos törvény előter­jesztése most nem is időszerű, a legitimisták napi­rendre tértek az ügy fölött. Most valószínűleg ismét szóba kerül az Ottó-mise ügye, amelyet ez alkalommal gróf Andrássy Gyula hívei tesznek szóvá. Huszár Elemér ugyanis elmon­dotta csütörtökön a Ház folyosóján, hogy a Ludo­vika-akadémia növendékei saját házi kápolnájukban mindennap misét hallgatnak. Ottó születésnapján a szokottnál többen jelentek meg a misén, amit a Lu­dovika-ak­adémia vezetősége tüntetésnek tekintett s emiatt kontroverzia támadt az intézet egyik tanára és a misén résztvett katonai növendékek között. A legitimista képviselők — mondotta Huszár Elemér — nem hagyják annyiban a dolgot, hanem interpel­lációt jegyeznek be az ügyben és a Ház ülésén akar­ják meghallgatni, hogyan vélekedik a kormány eb­ben a kérdésben. külön földi»et®v»mblokkba tömörültek Gróf Zicsey János srát*tja, a feormday lapintern­elete ellen (Saját tudósítónktól.) Az egységes párt kisgazda­képviselői körében régebb idő óta nyugtalansággal figyelik azokat az interpellációkat, amelyek ellenzéki oldalról a földreform végrehajtása ügyében sűrű egymásutánban elhangzanak. A pártnak agrárde­mokrata tagjai nincsenek megelégedve a földreform végrehajtására vonatkozó kormányintézkedésekkel és csütörtökön elhatározták, hogy az egységes párt kebelében a birtokelosztás méltányos végrehajtásá­nak sürgetésére külön szövetséget létesítenek. Az elégedetlen egységespárti képviselők száma — értesülésünk szerint — meghaladja a harmincat. Az elégedetlen kormánypárti kisgazda-képviselők csütörtökön este a s­ispipa-vendéglőben külön va­csorát tartottak, amelyen behatóan megvitatták ak­ciójukat. Hangoztatták, hogy Bethlen kormánya iránt teljes bizalommal viseltetnek, de mert a föld­reform végrehajtása nem halad olyan gyorsan, ahogy ők választóiknak megígérték, ezért egyelőre a párt­fegyelem tiszteletben tartásával, de küzdeni fognak a régi kisgazdapárt erre vonatkozó programpontjá­nak megvalósításáért. Szijj Beálinték mozgalma a párt f miatt Az elégületlen képviselők azzal az elhatározással mentek fel az egységes párt csütörtök esti értekezle­tére, hogy nyomban komoly ígéretet fognak kicsi­karni a kormánytól követeléseik tekintetében. Úgy látszik, hogy a kormánypárt többi része, amely ani­mozitással nézi a kisgazdák mozgolódását, értesült erről a szándékról és az agrárdemokrata képviselőket mindjárt az értekezlet megnyitása után, napirend előtt megtámadták. Szijj Bálint volt a támadások célpontja, akinek szemére vetették, hogy aláírta az ellenzék, által kezdeményezett földreform-blokk ívét. Hangoztatták, hogy ez az eljárás sehogysem egyeztet­hető össze a pártfegyelemmel, különösen most nem, amikor a kormány és az ellenzék között ennyire ki­élesedtek az ellentétek. Szijj Bálint nyomban reflek­tált a támadásra. Kijelentette, hogy az ellenzéknek a földreform sürgős végrehajtására vonatkozó kíván­sága n­igyon jogos. — Legalább már egy kis megnyugtatást kell nyújtani a népnek, — mondotta — ne csak mindig a nagy adóterheket róják a polgárokra, hanem jöjjön a kormány szociális intézkedésekkel is. Van­nak kívánalmak, amelyek elől kitérni lehetetlenség, ő nem lépett be a fajvédelmi koncentrációba, amely pedig hasonlóképpen pártokon felül álló mozgalom volt s amelynek ügyét a kormánypártból is számos képviselő aláírta, éppen ezért feljogosítva érzi ma­gát arra, hogy helyeselje az ellenzéknek ezt a moz­galmát. A kritikát elnyomni nem lehet és ha ez a párt többségének nem tetszik, ő hajlandó levonni a konzekvenciát. Ma a fios­ rzr.í Zrírj nem tesz semmit, — hazamegyünk Szijj Bálint felszólalását növekvő zajjal és állan­dó közbeszólások között hallgatták a párt tagjai. Úgy látszik, ez késztette Csontos Imrét arra, hogy vé­delmére keljen Szijj Bálint álláspontjának. — Abban a szerencsés helyzetben vagyok, — mon­dotta Csontos — hogy nem írtam alá a földreform­blokk ívét. Mindamellett megállapíthatom, hogy az ország népe előtt nagyon gyűlöletes színben tűnik fel az a lassúság, ami a földreform körül tapasztal­ható. — Vagy van a pártnak hatalma, vagy nincs, — folytatta aztán emelkedett hangon Csontos Imre, amikor közbeszólásokkal próbálták zavarni. — Mi be­csülettel jöttünk ide s azzal akarunk haa­zamenni. Nem vagyunk hajlandók eltűrni az ellenzék provo­káló magatartását, de azt sem nézhetjük, hogy a földbirtokreformot ne hajtsák végre. Ha a kormány nem tesz semmit, mi nem ellenzékbe megyünk, hanem hazamegyünk. Csendesítik az o£égvgletlemezet Csontos Imre felszólalása után, amelyet a k kis­gazdaképviselők nagy helyesléssel fogadtak, Kuna P. András beszélt hasonló értelemben. Az ellenzéki hangulatot Temesvárt­ Imre, Héjj Imre és Eckhardt Tibor próbálták lokalizálni. Megállapították, hogy a földreform végrehajtása már sokkal a gyorsabb tempóban folyik, mint ezelőtt s a kormány mindent megtesz ennek a gyorsaságnak fokozására. Nagyatádi Szabó István is felszólalt s azt fejte­gette, hogy a birtoskelosztás menete a földbirtok­rendező bíróságtól függ. A kormány mindent meg­tett a reform végrehajtásának gyorsítására. Fel­emelte a földrbr­tokb­r­il­zi bíróság tat Hivatalnokai­nak fizetését, pótlékokat adott nekik s ezeket a bí­rákat munkájukban nem szabad elkedvetleníteni. Nagyatádi óvatos válaszát a kisgazdák növekvő nyugtalansággal hallgatták s egypárszor közbeszól­ kaikkal zavarták, mire a földmívelésügyi mi-­sz­ter energikusan rájuk szólt: " ...Vagy passziózunk, vagy tárgyalunk." A szavazásnál bent kell lenni Végül kijelentette,­ hogy a kormány mindent meg­tesz a felmerült kívánalmak honorálására. Ezután még szóvá tették, hogy a párt készviselőtagjai nem tartózkodnak a tárgyalások folyamán az ülésterem­ben. A minisztereknek folytonos aggodalmakkal kell küzdeni, mert sokszor attól lehet tartani, hogy az el­lenzék leszavazza őlet. Felhívták tehát a képviselő­ket, hogy az elnök csengetésére siessenek be mindig az ülésterembe a szavazáshoz. Ezután áttértek az értekezlet napirendjének tár­gyalására. Letárgyalták a párt földmívelésügyi és közgazdasági bizottsága által már előzőleg elfogadott erdőbirtokhitelről, erdészeti igazgatásról és erdészeti alapról szóló javaslatokat és a bizottság jelentését, amely szerint az Alföld befásításáról szóló törvény­javaslat egyes szakaszait átdolgozzák, tudomásul vették. Pakárt jelölték a külügyi bizottság elnökévé Ezután betöltötték a megüresedett nemzetgyűlési bizottsági tagságokat. A párt elhatározta, hogy a súlyos betegen fekvő gróf Teleki Pál helyére a kül­ügyi bizottság elnöki tisztjére Pekár Gyulát dele­gálja. A párt értekezletén a kormány részéről csak nagyatádi Szabó István és Krud János vettek részt. A miniszterelnök csak az értekezlet legvégén ment föl a tanácskozóterembe, az értekezlet ideje alatt a klubban külföldi vendégekkel volt elfoglalva. A Budapesten tartózkodó olasz vendégek közül több képviselő jelent meg a párt klubjában, ahol Bethlen miniszterelnök, Walkó kereskedelmi és Da­ruváry igazságügyminiszter hosszasan­ beszélgettek az olasz képviselőkkel. A Nemzeti Összetartás Társasköre a sérelmes papír című SeSaf ellen A Nemzeti Összetartás Társasköre csütörtökön rendes heti összejövetelt tartott, melyen a kör tagjai nagy számmal jelentek meg. Megjelent a körben gróf Zichy János elnök, nemzetgyűlési képviselő, va­lamint gróf Zichy Aladár is. Az értekezleten élénk vita volt az aktuális lakásügy és a lapok papír­­ellátásának ügye körül. A papírelátás ügyében az a vélemény alakult ki, hogy a kormánynak nem lehet továbbra is a saj­tót korlátok közé szorítania, mert a közvélemény ki­alakulása ezáltal teljesen veszélyeztetve van. Külö­nösen rámutattak arra, hogy ezek a korlátozások súlyosan érintik a keresztény sajtót is, miért is el­várják, hogy a kormány ezt a kérdést sürgősen rendbehozza.

Next