Pesti Napló, 1923. február (74. évfolyam, 25–47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

, Budapest, 1923 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 400 K Negyedévre ... 1100 K Egyes szám ára: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon ..... 20 K Ausztriában és Bécsben 1000.— osztrák korona Jugoszláviában 1 dinár SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Erzsébet körút 18. szám, TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Szerkesztőség Bécsben, L. Kohlmarkt 7. Lakásrazzia Nagyon helyesen van, uraim! Csak mél­tóztassék szorgosan és szigorún eljárni azzal kellő energiával és szociális érzékkel csak­ugyan meg lehet oldani. Itt a kormány nem kénytelen olyan merev tényezőkkel számolni, mint a kenyér, a zsír, a liszt, a szén kérdésé­ben. Ellenkezőleg ez a dolog rugalm­as: az egyik félnek kissé összébb kell húzódnia és akkor a másik máris szabadabban nyújthatja­ ki a pincében vagy a vagonban elgémbere­dett tagjait. Itt vannak latitude-ök, amelye­ket az okosság, a méltányosság bölcsen és meleg szívvel kihasználhat. Csak azt az egyet legyen szabad mind a razziázó uraknak, mind pedig a döntésre hivatott népjóléti mi­niszter úrnak kegyes gondjába ajánlani, hogy ne térjenek le az elfogulatlan ítélkezés nyíl­egyenes útjáról, ne tévedjenek az egyoldalú­ság bozótjaiba, mert különben művük ártal­mas lesz a közre és haszon nélkül való az ügyre, amelyet képviselnek. A terv az, hogy a tőkeerős vállalatok iro­dáit, amelyek eredetileg magánlakások vol­tak, kiürítik és visszaadják eredeti rendelte­tésüknek. Ezzel kényszerítik e vállalatokat arra, hogy építsenek. Helyes a terv. Kitűnő a­­ gondolat, hogy építkezzenek. De azt gondol­juk, hogy egyfelől a legtőkeerősebb vállalat ebben az országban a magyar állam, más­felől a legtöbb magánlakást hivatali helyisé­gek céljára a magyar állam foglalja el. Illő és méltányos volna tehát, ha ott kezdenék a razziát és a kilakol­tatást. Tételünk igazolá­sára legyen elegendő egyetlen példa. Régebbi-b­udapesti lakosok még emlékezni fognak rá, hogy vagy 20—25 évvel ezelőtt a Hold ucca 36. sz. alatti négyemeletes bérpalotát magán­felek lakták. Ekkor aztán a kultuszminiszté­rium kibérelte a palota egy részét, majd az­­­gész négy emeletet. Amint kultúránk fejlő­dött, a népiskolák, középiskolák, egyetemek, szakiskolák stb. száma gyarapodott, a köz­ponti igazgatás is egyre jobban terjeszkedett. Végre nem fért el a k­olduccai kaszárnyában. E­ozzá kellett venni a Báthory ucca 12. számú négyemeletes palotát is, amelyben azelőtt szintén magánfelek laktak. A Palatínus Sza­lay uccai palotájába, a Hold ucca egy másik házába szintén jutott egy-egy ügyosztály. Hisz ez úgy magában nézve felette örvende­tes jelenség. A központi igazgatás nagy­arányú terjeszkedése kétségen kívül a kul­túra nagyarányú terjeszkedésének függvé­nye. De méltóztassék hirtelen összeszámolni, hány magánlakást vont el a kultuszminiszté­rium ezzel az extenzivitással? Tessék a kul­tuszminisztériumot rászorítani, hogy építsen. Ha jól emlékszünk, a tervek — s még­hozzá igen szép, művészi és praktikus tervek — készen vannak. Hogy most az építkezés ezer­annyiba kerül, mint tíz évvel ezelőtt, azt mi is tudjuk. De ez nem jelent semmit. Először azért, mert ugyanezzel védekezhetnének azok a „tőkeerős" vállalatok is, amelyeket a la­kásrazzia alapján rá akarnak szorítani az építkezésre. Másodszor azért, mert az állam tud még leginkább megbirkózni a drágulás­okozta nehézségekkel. A végső bölcsesség pedig az ma is, az is m­arad, amit a népjóléti miniszter államtit­kára csak a minap fejtett ki a Magánmérnö­kök Országos Szövetségében: építeni kell. Építsen minden bank még egy emeletet a szék­házára, megbízja valamennyi. Építsen min­den erős vállalat új házat irodái számára. Legelől pedig járjon az állam maga és vissza­adván a régi magánlakásokat eredeti hivatá­suknak, oldjon meg egyszerre két nehéz problémát: szüntesse meg a már-már elvisel­hetetlen lakáskérdést és vigyen új vért gaz­dasági életünk pangó vérkeringésébe azzal, hogy­ épít és példát ad az építőmunkára. A népszövetség dörnt a magyap­csefi határkérdésben Tatjanát, Brazília párizsi követét bízták meg a vizsgálat lefolytatásával •s lakásrazziával. Végre ezt a problémát a Párizs, január 31. A népszövetség tanácsa szerdán­­délután nyilvá­nos ülést tartott, amelynek napirendjén első pont­ként a magyar—cseh határkérdés szerepelt. Úgy Ma­gyarország, mint Csehország a salgótarjáni határ megállapítása dolgában a népszövetséghez fordult és a tanács mai ülésén mindkét ország képviselője ki­jelentette, hogy elfogadják a népszövetség döntését. Erre a tanács Taganat, Brazília párizsi követét bízta meg a vizsgálat lefolytatásával és a jelentés elké­szítésével. A népszövetség legközelebbi ülésén, amely körülbelül két hónap múlva lesz, fogja meghall­gatni Tagana jelentését. (II.) Párizs, január 31. A népszövetség bizottsága, amely Ausztria köl­csönügyét zárt ajtók mögött tárgyalta, elkészült munkájával és holnap terjeszti jelentését a népszö­vetség tanácsa elé. A bizottság Ausztriára nézve kedvező döntést hozott, amelyet Balfour fog fel­olvasni a holnapi ülésen. (II.) 71 népszövetség mégis beavatkozik­­ a német—francia konfliktusba Párizs, január 31. A népszövetség tanácsának tagjai között eszme­csere indult meg aziránt, hogy a népszövetség vala­mely formában­ mégis nyilvánítsa érdeklődését a jó­vátételi kérdésben és kísérelje meg a közvetítést a német—francia konfliktusban. Az eszmecserének kü­lönös fontosságot ad az a körülmény, hogy Viviani, Franciaország népszövetségi képviselője, részt vesz a tanácskozásokban. (II.) tíz egységes párt Nagy Emilt bízta meg a házszabályrevizió kidolgozásával Nagy Emil szerint a revízió nem irányul az ellenzék ellen . Tavaszig elkészül a tervezet (Saját tudósítónktól.) Az egységes párt kedd esti pártértekezletén Nagy Emil indítványt terjesz­tett a párt elé, hogy a párt sürgősen dolgoztassa ki a házszabályrevíziót. A házszabályrevízió kérdése már hosszú idő óta van állandóan felszínen s vala­hányszor egységespárti oldalról ezzel a gondolattal hivatalos formában foglalkoztak, ez mindig félig­meddig fenyegetésként hangzott el az ellenzéki pár­tok felé. A házszabályrevíziót leginkább Nagy Emil sür­gette és ilyen értelemben már a párt legutóbbi va­csoráján is aktív állásfoglalásra igyekezett bírni a minis­zterelnököt. A kérdés most komoly formában nyomult előtérbe s a jelek szerint tavaszig a Ház kénytelen lesz foglalkozni a házszabályrevízióval. A Pesti Napló munkatársa ma hosszasan beszélgetett a házszabályrevízió kérdéséről Nagy Emillel, aki az ügyről így nyilatkozott: — A házszabályrevízió megvalósítására a párt tegnap esti értekezletén indítványt tettem, amelyet szavazás után a párt jogügyi bizottságához utasítot­tak azzal, hogy a bizottság véleményes javaslatát lehető rövid időn belül terjessze a párt plénuma elé. A házszabályrevízió-javaslat kidolgozásával engem bíztak meg. Hogy mennyire szükség van a házsza­bályrevízióra, arra élénk példa Rupert Rezsőnek ép­pen mai interpellációja. Szerintem ezt az interpellá­ciót tíz perc alatt el lehetett volna mondani és sem­mi értelme annak, hogy valaki szpkcset tartson ügy­védi klientúrája tapasztalatairól. Hogy félreértés ne legyen, már most kijelenthetem, hogy a házszabály­revízió szükségét előttünk kizárólag az indokolja, hogy a parlament tanácskozásából kiküszöböltessük a teljesen fölösleges locsogás s a Ház tagjainak kellő idő maradjon komoly tanácskozásra. Az ország érde­keit akarjuk tehát megvédelmezni akkor, amikor azt kívánjuk, hogy az ország ügyeiről tárgyaljunk ob­jektíven, és komolyan.­­ Nyilvánvaló tehát, hogy bennünket nem ve­zet semmiféle ellenszenv, sem támadó szándék az ellenzékkel szemben. Nem a Tisza-féle házszabály­szigorításról val­ szó. Nem Tisza-féle időkben élünk, amikor obstrukciót kellett letörni. Mi nem félünk az ellenzék obstrukciójától, nem félünk az ellenzéktől sem, különben is az ellenzék nem is gondol obstruk­cióra. — Arról sincsen szó, hogy bárkinek szólássza­badságát a házszabályrevízióval rövidítsük. Jogosult nem akarunk csonkítani, csupán a házszabályokat akarjuk a mai modern idők követelményeinek meg­felelően átalakítani. Szükség szerint az egész vona­lon át kell idomítani a mostani viszonyoknak megfe­lelően a házszabályokat. Hogy csak egy példát em­lítsünk, szerintem az lenne helyes megoldás, hogyha egy interpelláció csak tíz percig tarthatna, fontosabb esetekben a Ház engedélyével egy fél óráig. Főként azt akarjuk elérni, hogy a k­épviselők panaszaikat bizottsági úton keresztül minisztériumi referensek elé vigyék. Ez nem jelenti azt, hogy megvonjuk a képviselőtől a miniszterek felelősségrevonásának jo­gát. Az angol parlamentben a képviselő ha interpel­lál, egyszerűen csak kérdést intéz az illetékes mi­niszterhez, amelyre az válaszol. — A magam részéről a revízió gondolatmenetét e pillanatban még nem tudom konkretizálni részle­tekre kiterjedően. Sürgősen be fogom, szerezni az angol, francia és német házszabályokat s ezeknek a mintáknak áttanulmányozása után kezdek hozzá ja­vaslatom kidolgozásához. Természetesen nem felüle­tes, hanem nagyon alapos munkát kívánok végezni, mindamellett remélem, hogy rövid néhány héten be­lül a párt jogügyi bizottsága elé kerülhet a dolog. Ezt követőleg pedig hamarosan foglalkozhat a Ház a házszabály revízió most már sürgőssé vált kérdé­sével. 11 A franciák megtették az előkészületeket a Rajna köztársaság kikiáltására Düsseldorf, január 31. A franciák és belgák mérnöki bizottsága még mindig nem tudta a kellő statisztikai anyagot meg­szerezni, amely nélkül a ruhrvidéki bányák kihasz­nálása lehetetlen. Ezért lúr szerint a francia kormány ultimátumban fel fogja szólítani a német kormányt, hogy 18 órán belül kezdje meg újra a jóvátételi szállítasokat, mert különben a legszigorúbb kényszer­rendszabályokat fogják alkalmazni. A franciák tehát úgy látszik két nappal kitolták a Ruhr-vidék teljes elzárását. Düsseldorfban egyébként azt hiszik, hogy a franciák már a legközelebbi napokban meg fogják kísérelni a Rajna Köztársaság kikiáltását. Állítólag már elkészítették a szükséges proklamációkat és itt elterjedt hírek szerint lefoglaltak egy német nyom­dát, amelyben éjjel-nappal zárt ajtók mögött gyárt­ják a Rajna köztársaság kormánya számára a nyom­tatványokat és aktaanyagot. (II.) Berlin, január 31. A német néppártnak a rajnai köztársaság fel­állításáról szóló interpellációjára a belügyminiszté­rium képviselője kijelentette, hogy a minisztérium ennek a hazaáruló tervnek megvalósítását minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja akadályozni. A birodalmi gyűlés egyhangúlag elfogadta a cen­trumnak a polgári pártok és a szociáldemokraták hozzájárulásával beterjesztett indítványát, amelynek értelmében a birodalmi gyűlés erélyesen toltakozik a megszálló hatóságok túlkapásai, elsősorban az ellen, hogy a Ruhr-vidék erőszakos megszállása folytán számos iskolát be kellett zárni. Párizs, január 31. A francia kormány jegyzékben értesítette a né­met ügyvivőt, hogy február 1-től kezdve a megszál­lott területről nem szabad sem szenet, sem kokszot kivinni a meg nem, szállott Németországba. Egyúttal Franciaország bejelenti, hogy szükség esetén további szankciókat fog alkalmazni. Hasonló jegyzéket ka­pott a brüsszeli német ügyvivő is. (II.) A franciák nem tudják helyreállítani a ruhrvidéki vasutak üzemét Düsseldorf, január 31. A francia műszaki személyzetnek eddig nem si­került a vasutak üzemét helyreállítani. Sem a vasutak biztonsági berendezkedésével, sem az egyéb gépekkel nem tudnak boldogulni. Ezért a franciák valóságos razziát indítottak teher- és személyautókra, és ahol autót látnak, azonnal elrekvirálják. Egyéb­ként a megszálló csapatok folytatják a német hiva­talnokok letartóztatását és kiutasítását. Ma figyel­meztették a pénzügyi, posta- és közigazgatási tiszt­viselőket, hogyha első felszólalásra nem engedelmes­kednek a megszálló csapatoknak, azonnal letartóz­tatják és kiutasítják őket. (II.)

Next