Pesti Napló, 1923. február (74. évfolyam, 25–47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
, Budapest, 1923 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra 400 K Negyedévre ... 1100 K Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon ..... 20 K Ausztriában és Bécsben 1000.— osztrák korona Jugoszláviában 1 dinár SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL, Erzsébet körút 18. szám, TELEFON: József 62-30, 62-31, 62-32 Nyomdai telefon: József 71-15. Felelős szerkesztő: József 62-36 Szerkesztőség Bécsben, L. Kohlmarkt 7. Lakásrazzia Nagyon helyesen van, uraim! Csak méltóztassék szorgosan és szigorún eljárni azzal kellő energiával és szociális érzékkel csakugyan meg lehet oldani. Itt a kormány nem kénytelen olyan merev tényezőkkel számolni, mint a kenyér, a zsír, a liszt, a szén kérdésében. Ellenkezőleg ez a dolog rugalmas: az egyik félnek kissé összébb kell húzódnia és akkor a másik máris szabadabban nyújthatja ki a pincében vagy a vagonban elgémberedett tagjait. Itt vannak latitude-ök, amelyeket az okosság, a méltányosság bölcsen és meleg szívvel kihasználhat. Csak azt az egyet legyen szabad mind a razziázó uraknak, mind pedig a döntésre hivatott népjóléti miniszter úrnak kegyes gondjába ajánlani, hogy ne térjenek le az elfogulatlan ítélkezés nyílegyenes útjáról, ne tévedjenek az egyoldalúság bozótjaiba, mert különben művük ártalmas lesz a közre és haszon nélkül való az ügyre, amelyet képviselnek. A terv az, hogy a tőkeerős vállalatok irodáit, amelyek eredetileg magánlakások voltak, kiürítik és visszaadják eredeti rendeltetésüknek. Ezzel kényszerítik e vállalatokat arra, hogy építsenek. Helyes a terv. Kitűnő a gondolat, hogy építkezzenek. De azt gondoljuk, hogy egyfelől a legtőkeerősebb vállalat ebben az országban a magyar állam, másfelől a legtöbb magánlakást hivatali helyiségek céljára a magyar állam foglalja el. Illő és méltányos volna tehát, ha ott kezdenék a razziát és a kilakoltatást. Tételünk igazolására legyen elegendő egyetlen példa. Régebbi-budapesti lakosok még emlékezni fognak rá, hogy vagy 20—25 évvel ezelőtt a Hold ucca 36. sz. alatti négyemeletes bérpalotát magánfelek lakták. Ekkor aztán a kultuszminisztérium kibérelte a palota egy részét, majd azgész négy emeletet. Amint kultúránk fejlődött, a népiskolák, középiskolák, egyetemek, szakiskolák stb. száma gyarapodott, a központi igazgatás is egyre jobban terjeszkedett. Végre nem fért el a kolduccai kaszárnyában. Eozzá kellett venni a Báthory ucca 12. számú négyemeletes palotát is, amelyben azelőtt szintén magánfelek laktak. A Palatínus Szalay uccai palotájába, a Hold ucca egy másik házába szintén jutott egy-egy ügyosztály. Hisz ez úgy magában nézve felette örvendetes jelenség. A központi igazgatás nagyarányú terjeszkedése kétségen kívül a kultúra nagyarányú terjeszkedésének függvénye. De méltóztassék hirtelen összeszámolni, hány magánlakást vont el a kultuszminisztérium ezzel az extenzivitással? Tessék a kultuszminisztériumot rászorítani, hogy építsen. Ha jól emlékszünk, a tervek — s méghozzá igen szép, művészi és praktikus tervek — készen vannak. Hogy most az építkezés ezerannyiba kerül, mint tíz évvel ezelőtt, azt mi is tudjuk. De ez nem jelent semmit. Először azért, mert ugyanezzel védekezhetnének azok a „tőkeerős" vállalatok is, amelyeket a lakásrazzia alapján rá akarnak szorítani az építkezésre. Másodszor azért, mert az állam tud még leginkább megbirkózni a drágulásokozta nehézségekkel. A végső bölcsesség pedig az ma is, az is marad, amit a népjóléti miniszter államtitkára csak a minap fejtett ki a Magánmérnökök Országos Szövetségében: építeni kell. Építsen minden bank még egy emeletet a székházára, megbízja valamennyi. Építsen minden erős vállalat új házat irodái számára. Legelől pedig járjon az állam maga és visszaadván a régi magánlakásokat eredeti hivatásuknak, oldjon meg egyszerre két nehéz problémát: szüntesse meg a már-már elviselhetetlen lakáskérdést és vigyen új vért gazdasági életünk pangó vérkeringésébe azzal, hogy épít és példát ad az építőmunkára. A népszövetség dörnt a magyapcsefi határkérdésben Tatjanát, Brazília párizsi követét bízták meg a vizsgálat lefolytatásával •s lakásrazziával. Végre ezt a problémát a Párizs, január 31. A népszövetség tanácsa szerdándélután nyilvános ülést tartott, amelynek napirendjén első pontként a magyar—cseh határkérdés szerepelt. Úgy Magyarország, mint Csehország a salgótarjáni határ megállapítása dolgában a népszövetséghez fordult és a tanács mai ülésén mindkét ország képviselője kijelentette, hogy elfogadják a népszövetség döntését. Erre a tanács Taganat, Brazília párizsi követét bízta meg a vizsgálat lefolytatásával és a jelentés elkészítésével. A népszövetség legközelebbi ülésén, amely körülbelül két hónap múlva lesz, fogja meghallgatni Tagana jelentését. (II.) Párizs, január 31. A népszövetség bizottsága, amely Ausztria kölcsönügyét zárt ajtók mögött tárgyalta, elkészült munkájával és holnap terjeszti jelentését a népszövetség tanácsa elé. A bizottság Ausztriára nézve kedvező döntést hozott, amelyet Balfour fog felolvasni a holnapi ülésen. (II.) 71 népszövetség mégis beavatkozik a német—francia konfliktusba Párizs, január 31. A népszövetség tanácsának tagjai között eszmecsere indult meg aziránt, hogy a népszövetség valamely formában mégis nyilvánítsa érdeklődését a jóvátételi kérdésben és kísérelje meg a közvetítést a német—francia konfliktusban. Az eszmecserének különös fontosságot ad az a körülmény, hogy Viviani, Franciaország népszövetségi képviselője, részt vesz a tanácskozásokban. (II.) tíz egységes párt Nagy Emilt bízta meg a házszabályrevizió kidolgozásával Nagy Emil szerint a revízió nem irányul az ellenzék ellen . Tavaszig elkészül a tervezet (Saját tudósítónktól.) Az egységes párt kedd esti pártértekezletén Nagy Emil indítványt terjesztett a párt elé, hogy a párt sürgősen dolgoztassa ki a házszabályrevíziót. A házszabályrevízió kérdése már hosszú idő óta van állandóan felszínen s valahányszor egységespárti oldalról ezzel a gondolattal hivatalos formában foglalkoztak, ez mindig féligmeddig fenyegetésként hangzott el az ellenzéki pártok felé. A házszabályrevíziót leginkább Nagy Emil sürgette és ilyen értelemben már a párt legutóbbi vacsoráján is aktív állásfoglalásra igyekezett bírni a miniszterelnököt. A kérdés most komoly formában nyomult előtérbe s a jelek szerint tavaszig a Ház kénytelen lesz foglalkozni a házszabályrevízióval. A Pesti Napló munkatársa ma hosszasan beszélgetett a házszabályrevízió kérdéséről Nagy Emillel, aki az ügyről így nyilatkozott: — A házszabályrevízió megvalósítására a párt tegnap esti értekezletén indítványt tettem, amelyet szavazás után a párt jogügyi bizottságához utasítottak azzal, hogy a bizottság véleményes javaslatát lehető rövid időn belül terjessze a párt plénuma elé. A házszabályrevízió-javaslat kidolgozásával engem bíztak meg. Hogy mennyire szükség van a házszabályrevízióra, arra élénk példa Rupert Rezsőnek éppen mai interpellációja. Szerintem ezt az interpellációt tíz perc alatt el lehetett volna mondani és semmi értelme annak, hogy valaki szpkcset tartson ügyvédi klientúrája tapasztalatairól. Hogy félreértés ne legyen, már most kijelenthetem, hogy a házszabályrevízió szükségét előttünk kizárólag az indokolja, hogy a parlament tanácskozásából kiküszöböltessük a teljesen fölösleges locsogás s a Ház tagjainak kellő idő maradjon komoly tanácskozásra. Az ország érdekeit akarjuk tehát megvédelmezni akkor, amikor azt kívánjuk, hogy az ország ügyeiről tárgyaljunk objektíven, és komolyan. Nyilvánvaló tehát, hogy bennünket nem vezet semmiféle ellenszenv, sem támadó szándék az ellenzékkel szemben. Nem a Tisza-féle házszabályszigorításról val szó. Nem Tisza-féle időkben élünk, amikor obstrukciót kellett letörni. Mi nem félünk az ellenzék obstrukciójától, nem félünk az ellenzéktől sem, különben is az ellenzék nem is gondol obstrukcióra. — Arról sincsen szó, hogy bárkinek szólásszabadságát a házszabályrevízióval rövidítsük. Jogosult nem akarunk csonkítani, csupán a házszabályokat akarjuk a mai modern idők követelményeinek megfelelően átalakítani. Szükség szerint az egész vonalon át kell idomítani a mostani viszonyoknak megfelelően a házszabályokat. Hogy csak egy példát említsünk, szerintem az lenne helyes megoldás, hogyha egy interpelláció csak tíz percig tarthatna, fontosabb esetekben a Ház engedélyével egy fél óráig. Főként azt akarjuk elérni, hogy a képviselők panaszaikat bizottsági úton keresztül minisztériumi referensek elé vigyék. Ez nem jelenti azt, hogy megvonjuk a képviselőtől a miniszterek felelősségrevonásának jogát. Az angol parlamentben a képviselő ha interpellál, egyszerűen csak kérdést intéz az illetékes miniszterhez, amelyre az válaszol. — A magam részéről a revízió gondolatmenetét e pillanatban még nem tudom konkretizálni részletekre kiterjedően. Sürgősen be fogom, szerezni az angol, francia és német házszabályokat s ezeknek a mintáknak áttanulmányozása után kezdek hozzá javaslatom kidolgozásához. Természetesen nem felületes, hanem nagyon alapos munkát kívánok végezni, mindamellett remélem, hogy rövid néhány héten belül a párt jogügyi bizottsága elé kerülhet a dolog. Ezt követőleg pedig hamarosan foglalkozhat a Ház a házszabály revízió most már sürgőssé vált kérdésével. 11 A franciák megtették az előkészületeket a Rajna köztársaság kikiáltására Düsseldorf, január 31. A franciák és belgák mérnöki bizottsága még mindig nem tudta a kellő statisztikai anyagot megszerezni, amely nélkül a ruhrvidéki bányák kihasználása lehetetlen. Ezért lúr szerint a francia kormány ultimátumban fel fogja szólítani a német kormányt, hogy 18 órán belül kezdje meg újra a jóvátételi szállítasokat, mert különben a legszigorúbb kényszerrendszabályokat fogják alkalmazni. A franciák tehát úgy látszik két nappal kitolták a Ruhr-vidék teljes elzárását. Düsseldorfban egyébként azt hiszik, hogy a franciák már a legközelebbi napokban meg fogják kísérelni a Rajna Köztársaság kikiáltását. Állítólag már elkészítették a szükséges proklamációkat és itt elterjedt hírek szerint lefoglaltak egy német nyomdát, amelyben éjjel-nappal zárt ajtók mögött gyártják a Rajna köztársaság kormánya számára a nyomtatványokat és aktaanyagot. (II.) Berlin, január 31. A német néppártnak a rajnai köztársaság felállításáról szóló interpellációjára a belügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy a minisztérium ennek a hazaáruló tervnek megvalósítását minden rendelkezésére álló eszközzel meg fogja akadályozni. A birodalmi gyűlés egyhangúlag elfogadta a centrumnak a polgári pártok és a szociáldemokraták hozzájárulásával beterjesztett indítványát, amelynek értelmében a birodalmi gyűlés erélyesen toltakozik a megszálló hatóságok túlkapásai, elsősorban az ellen, hogy a Ruhr-vidék erőszakos megszállása folytán számos iskolát be kellett zárni. Párizs, január 31. A francia kormány jegyzékben értesítette a német ügyvivőt, hogy február 1-től kezdve a megszállott területről nem szabad sem szenet, sem kokszot kivinni a meg nem, szállott Németországba. Egyúttal Franciaország bejelenti, hogy szükség esetén további szankciókat fog alkalmazni. Hasonló jegyzéket kapott a brüsszeli német ügyvivő is. (II.) A franciák nem tudják helyreállítani a ruhrvidéki vasutak üzemét Düsseldorf, január 31. A francia műszaki személyzetnek eddig nem sikerült a vasutak üzemét helyreállítani. Sem a vasutak biztonsági berendezkedésével, sem az egyéb gépekkel nem tudnak boldogulni. Ezért a franciák valóságos razziát indítottak teher- és személyautókra, és ahol autót látnak, azonnal elrekvirálják. Egyébként a megszálló csapatok folytatják a német hivatalnokok letartóztatását és kiutasítását. Ma figyelmeztették a pénzügyi, posta- és közigazgatási tisztviselőket, hogyha első felszólalásra nem engedelmeskednek a megszálló csapatoknak, azonnal letartóztatják és kiutasítják őket. (II.)