Pesti Napló, 1923. február (74. évfolyam, 25–47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
I Csütörtök NAPIHÍREK Maurice Rostand ódája Petőfi Sándorhoz A párizsi Comoedia című irodalmi és színházi lap legutóbbi számában közli Maurice Rostand-nak, a nagy Edmonde Rostand költő fiának ódáját Petőfi Sándorhoz, melyet a Sorbonne-on tartott Petőfi-nnep alkalmából írt. A lap bevezető soraiban rendkívül meleg hangon emlékszik meg Petőfiről, a legnagyobb lírikusnak tartja, aki addig fog élni, ameddig az emberiség s akinek sorsát (melyet André Chenier sorsához hasonlít) tragikusan szép halál koszorúzta. Maurici Rostand ódáját Zilahy Lajos fordításában itt közöljük: Mikor az óriás harc véget ért S a haldoklóknak felszakadt melléből A föld habzsolva itta fel a vért Es alkonyat tündöklött le az égről És mélyen hátrahajlott sok magyar fej, Mely büszkén hordta mindig homlokát És szájukon a kín hörgése halt el, S halál repült a néma síkon át: A vérző pázsiton nem látta senki Hogy meggyúlnak a barna fellegek, A tűnő napban lengni és kerengni Nem látta senki a te lelkedet! Nem látott senki holtan téged, Költő, A tompa gyászhír hasztalan dobol S hiába szállt el három emberöltő, Legenda lett, hogy élsz és bujdosol. Történelem! Sírod megásta régen S fölépült néked is a földi kripta. De élsz a költők Urai egében, Mely neved holdként önmagára írta. Mert akit Isten költőnek teremtett És aki szívét fenéked odaadja, Nem hiheti, hogy téged eltemettek És földben porladsz Segesyfa lovagja!Ha van in sírod, megnyílik e hang, Mert hangod most, e földöntúli hang* Dörögve száll át minden tengeren, S kiált, kiált: Szabadság! Szerelem! — ,,A hatósági Petőfi". Ezzel a címmel érdekes Cikkecske jelent meg az Akadémia konzervatív folyóiratában, a Budapesti Szemlében. A cikk a Petőfi-centennáriumra kiadott „hatósági" Petőfi-kiadásokkal foglalkozik s megállapítja, hogy a költőnek, aki életében sem kedvelte a hatóságokat, halála után is csak bosszúságára vannak ezek a derék intézmények, így elsősorban Pest vármegye, amely azzal ülte meg a százéves évfordulót, hogy külön kötetben kinyomatta Petőfinek a vármegye területén írott verseit. Ez gyerekes gondolat, — írja a cikkíró — senkit sem érdekelnek a „pestvármegyei" versek, amelyek különben kikereshetők bármelyik Petőfikiadásból, hiszen a költő mindig kiírta versei alá keletkezésük helyét. Így ez a könyv fölösleges. Ugyancsak Pest vármegye egy kis füzetben kinyomatta Petőfinek tíz deákkori versét és hét epigrammáját is, amelyekkel annak idején a költő sikertelenül kínálta meg Wigand pozsonyi kiadót. „E füzet kiadása époly fölösleges volt, mint az előbbié. Ezek a versek mind ismeretesek s minden teljes Petőfi WVVS,WA\\VV\^VVWVWVWVWWWW PESTI NAPLÓ 1923 február 1.3 Az angolok árulással vádolják a franciákat Lausanne, január 31. A törököknek szerdán átadták a békeszerződéstervezetet. Izmed basa nyolcnapi időt kért a tervezet tanulmányozására, amelyet meg is kapott. Egyébként most már nem maga a keleti kérdés, hanem inkább az antant válsága áll az érdeklődés központjában. A helyzet az utóbbi huszonnégy óra alatt veszedelmesen kiéleződött és angolok és franciák mint ellenségek állnak szemben egymással. Lord Curzon a mai ülésen bejelentette, hogy azonnal elutazik Lausanneból és nem folytatja a tárgyalásokat a törökökkel. A franciák és az olaszok nem tettek hasonló kijelentést, sőt magánbeszélgetésekben nyíltan megmondták, hogy ők maradnak és folytatják a tárgyalásokat. A franciáknak és az olaszoknak ez az eljárása nagy izgalmat keltett angol körökben, mert ezzel a franciák és az olaszok angol felfogás szerint megszegték a csak néhány nap előtt létrejött együttes megállapodást. Egyébként angol politikai körökben most bevallják, hogy a Franklin Bouillon által megkötött angorai szerződés óta bizalmatlanok voltak a franciákkal szemben, akik szerintük a kulisszák mögött más játékot folytattak és most egyenesen elárulták az antantot, mert külön kedvezményekben akarják részesíteni a törököket. Az angolok azt mondják, hogy a franciák ezzel döntő csapást mértek az antantra, amely ha egyáltalán még fenmarad, csak látszólag fog élni. (II.) „függelékében" megtalálhatók." A székesfőváros is hatósági kiadvánnyal ünnepelte meg a centennáriumot: kiadta Petőfi összes költeményeit. Erről a „fővárosi Petőfiről" így emlékezik meg a cikkecske: „ Nem nézhetjük szerencsés gondolatnak, hogy egy hatóság beáll könyvkiadónak. Nem áll az, amit Ferenczi Zoltán előszava végén hangoztat, hogy Petőfi költeményei újabban a nagyközönségnek hozzáférhető alakban nem voltak kaphatók. Nem egy kiadásuk volt forgalomban... Bizonyosra lehetett venni, hogy a százados ünnepekre nem is egy kiadó fogja kiadni, aminthogy ...az Athenaeum, Petőfi régi kiadója egész sereg különböző kiadással árasztotta el a könyvpiacot... Mi szükség, hogy a főváros a magyar könyvkiadás vállalkozásait rontsa s kivegyen kezéből egy biztos sikerrel járó kiadványt, mikor a magyar könyvkiadás úgyis válságos napokat ér az előállítási költségek hallatlan emelkedése miatt... A főváros kiadványa nem olcsó, sőt hasonló kiállítású könyvek közt a drágábbak sorába tartozik. Falragaszokon hirdetik, hogy az összes költeményeket tartalmazó kötet ára Hó korona, a kisebb válogatott gyűjteményé pedig 670 korona. Értse, aki tudja... a főváros az államra is ráerőltetett jelentős példányszámot, bolti áron. Ezzel Petőfit szubvencióra szoruló íróvá tette, mintha ingyen nem is olvasnák. Mindez így nem kegyelet, nem álozat Petőfi szellemének, hanem üzlet. A kemény bírálat végül így végzi: — Ha egy hatóság támogatni akarja az irodalmat s áldozni kíván náci, ne azon kezdje, hogy maga áll be kiadónak, hanem vásárolja az illetőhi műveit és osztogassa iskoláiban. Hiába, Petőfinek nincs szerencséje a hatóságokkal! — A budapesti olasz iskola megnyitása. Az olasz-magyar szellemi kapcsolat fejlesztése végett ingyenes olasz nyelvi tanfolyamot nyitott meg kedden a Magyarországi Olaszok Patronázs Egyesülete, a Lega Italiana magyarországi osztályának közreműködésével.Az ünnepies megnyitáson Pignatelli herceg, a Trega Italiana magyarországi osztályának elnöke mondotta a megnyitó beszédet, majd Siciliano Italo tanár bejelentette, hogy a hallgatók a féléves tanfolyam után bizonyítványt is kaphatnak . Castagneto herceg, budapesti olasz követ ezer lírát ajánlott fel a tanfolyam legjobb hallgatójának. Petőfi költeményeiből népies kiadást ad az állam. A nemzetgyűlés közoktatásügyi bizottsága szerdán délután Huszár Károly elnöklésével ülést tartott, amelyen a Petőfi Sándor emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ismertette a törvényjavaslatot, amelyhez Janka Károly szólott hozzá és azt a kívánságát fejezte ki, hogy Petőfi költeményeiből az állam egy népies kiadást terjesszen a magyar nemzet minél szélesebb rétegeiben. A közoktatásügyi miniszter ehez készségesen hozzájárult A bizottság a törvényjavslatot mind általánosságban, mind részleteiben egyhangúlag elfogadta. A kilencvenévesek életbölcsessége. Newyorkból írják, hogy a Kilencvenévesek Klubja most tartotta meg szokásos évi ünnepi lakomáját. Ennek a klubnak csak azok a férfiak lehetnek tagjai, akik kilencvenedik esztendejüket betöltötték. Az öregurak frissen és jókedvűen ülték körbe az asztalt. Étkezés után mindegyik a maga múltjából adott elő érdekesebbnél érdekesebb eseményeket. Egy orvos, akit szintén meghívtak, feszült figyelemmel hallgatta a történteket s közben egy-egy orvosi tanácsot kockáztatott meg. — Talán már elég volt a dohányzásból, — jegyezte meg szelíden, amikor az egyik kilencvenéves egy vastag havannára akart rágyújtani. A hosszúszakállú patriarcha haragosan nézett az orvosra: — Elég! Ebből édes mesém sohasem elég! Ennek köszönhetem, hogy hosszú életű lettem. Minél többet füstöltni, ez az igazi! A többiek nagyot nevettek s folytatták a szelíd mulatozást. A poharak összekoccantak, az egyik fiaskó a másik után ürült ki. Az orvos megint meg nem állhatta, hogy oda ne szóljon az egyik matuzsálemnek: — Nem lesz sok ebből a borból!.. Kissé erős! Az aposztrofált öregúr az orvoshoz fordult és így szólt: —• Jegyezze meg magának, fiatalember, hogy a bor tartja az emberben a lelket. Már rég a férgek martaléka lennék, ha annyira nem szeretném a bort. Nagy kacagás jutalmazta ezt az életbölcsességet is. Most más témára tértek át. Egy öregúr, aki a kilencvenötödik évét tapossa, arról kezdett el beszélni, hová menjenek el vacsora után. Főképpen olyan bárokat ajánlott, ahol könnyűvérű hölgyikék szoktak megfordulni. — De uram! — fordult feléje ijedten az orvos. — Hogy képzeli ön!... Az ön korában!... Hiszen halálát okozhatja! A kilencvenötéves felrántotta szemöldökét: , — A halálomat!... Mondhaton a szép orvos maga! Jókedvemet, egészségemet, mindenemet annak köszönöm, hogy sose haragudtam az asszonyokra! Most már tudja! ... Az orvos nem szólt semmit, felállott, némán meghajolt és magukra hagyta a kilencvenéveseket. — Németországban ismét fölemelték az újságpapíros árát. Berlinből jelentik. A gazdasági minisztérium papiros-bizottsága hat óráig tartó izgalmas tanácskozás után elhatározta, hogy az újsága papiros árát kilogramonként 1170 márkában állapítja meg. Az újságok képviselői hevesen tiltakoztak e horribilis ár ellen. A legtöbb reggeli lap bejelentette, hogy legalább kétszeresére lesz kénytelen fölemelni az előfizetési árat. Látnivaló ebből a hírből is, hogy a német sajtó helyzete egyáltalában nem mondható rózsásnak. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy magyar koronába átszámítva a magyar lapoknak, sajnos, lényegesen többe kerül az újságpapiros kilogramja, akkor viszont túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a magyar sajtó gazdasági helyzete még a németéhez képest is jóval kedvezőtlenebb. — Narutovicz gyilkosát kivégezték. Varsóból távirutózzák: Niewhadomszkit, Narutovicz elnök gyilkosát ma kivégezték. A gyárigazgató halálos szerencsétlensége. Kojanicz Elemér 30 éve a győri gyárigazgató néhány nappal ezelőtt a Gellért-szállóban szobát bérelt magának. Kedden délután az igazgatót szerencsétlenség érte. A Gellért-fürdő gőzfürdőjében ugyanis a nyugágyról leesett a földre és az esés következtében a koponya bal felén, a fül fölött zúzott nyílt sebe támadt és mind a két könyökén is megsérült. A fürdő alkalmazottai fölvitték a szállóban levő szobájába, ahol magához tért, de rövidesen ismét elvesztette eszméletét és szerdán reggel meghalt. Nyilván szerencsétlenségről van szó, minthogy a haláleset körülményei teljesen nem tisztázottak, a fürdő igazgatósága mint gyanús halálesetet bejelentette szerdán éjszaka a főkapitányságnak. Intézkedés történt, hogy a gyárigazgatót boncolják föl. A „Grafikus Művezetők Egyesülete", mely a háborús viszonyok következtében kénytelen volt szünetelni, ismét megkezdte működését. Januárban tartotta tisztújító közgyűlését, melyen Wezner Ignác nyomdaigazgatót választotta meg egyhangúlag elnöknek. Működése céljául főként a szakma fejlesz- tését tűzte ki,melyet a „Magyar Nyomdászat" című szaklapja révén biztosan el is fog érni. — D'Annunzio Amerikába megy. Párizsból írják, hogy D'Annunzio a legközelebbi hetekben Amerikába készül, hogy néhány előadás keretében megvilágítsa az amerikaiak előtt Olaszország gondolkodását és állásfoglalását a háború kitörésétől kezdve napjainkig. ELEMÉLE VI. Nagymező ucca 30. — Asztalrendelés 96-17 Szenzációs februári műsor! NESSTRAIHMAY prolongálva. ODETTE and H. WELMON világhírű néger énekesek. CHARLOTTE KÖÜ1IG KURT WARRiEBQLD Németország legnagyobb zongorahumanstája stb. felléptével