Pesti Napló, 1923. március (74. évfolyam, 48–73. szám)
1923-03-23 / 67. szám
2 Péntek PESTI NAPLÓ •1 V : 1923 március 23. A Közmunkák Tanácsa nyolc, engedély nélküli építkezést le akar bontatni (Saját tudósítónktól.) Mindenki arról beszél, hogy az építkezések megindítását elő kell segíteni, mert az egészséges gazdasági fejlődés csak így alakulhat ki. Ebben az atmoszférában a Közmunkák Tanácsa egészen különös határozatot hozott, amely éppen ellenkezőleg az építkezések lehetőségét akarja megszűkíteni. Mindenki, akinek bármiféle építkezéssel dolga volt, jól tudja, hogy milyen fáradságba kerül az építkezési engedélyek megszerzése és néha hónapokig tart, amíg a jóváhagyást ki lehet eszközölni. Az építészek és a vállalkozók úgy igyekeznek kifogni a hatósági adminisztráció lanyhaságán, hogy a benyújtott tervek alapján egyszerűen építkeznek és amikor a jóváhagyás megérkezik, rendesen már az építkezést be is fejezték. Másképpen lehetetlen is dolgozniok, mert ma képtelenség három-négy hétre előre számításokat csinálni. Az anyagárak olyan rohamosan emelkednek, hogyha az építési engedélyek megadását bevárják, úgy arra az időre a költségek már kétszeresre, háromszorosra ugrottak föl. Ezen a módon járt el egy Kossuth Lajos utcai cukrászda, amely feltűnő portált építtetett. Az építési engedélyt nem várta be és az üzletet nemrég meg is nyitotta. A Közmunkák Tanácsa most foglalkozott az építési tervekkel és azokat nem hagyta jóvá. Ezen az alapon értesítette a tanács a cégtulajdonost, hogy az építkezést nyolc napon belül romboltassa le. Ennek a határozatnak nem engedelmeskedett a cég, de a Közmunkák Tanácsa sem enged és ha a cég továbbra is hajlíthatatlan marad, úgy a hatóság fogja a portált lerombolni. Ez nem egyedülálló eset, hanem még nyolc hasonló ügyben hozott a Közmunkák Tanácsa ilyen határozatot. A kifogás rendszerint az, hogy esztétikai szempontból nincsenek megelégedve a tervekkel. A tervek készítői azonban rendesen másképpen indokolják meg az elutasítást. A Közmunkák Tanácsa nem elégszik meg a konkrét hozott rendelkezésekkel, hanem szigorú leiratban utasította a fővárost, hogy minden építkezésnél az elöljáróság felügyeljen arra, hogy az építési engedélyt kiadták-e. Ha nincsen engedély, úgy az építkezéseket feltétlenül szüntessék be. Az ellen senkinek sem lehet kifogása, ha a hatóság rendet akar teremteni és a rendre felügyel. Ennek a kérdésnek azonban a megoldása egészen más. A fővárosnak arra kellene törekedni, hogy az építkezési engedélyeket a lehető legrövidebb időn belül, egy-két nap alatt adják ki, ne kallódjon az építési kérelem az adminisztráció dzsungeljében. Ha az építési engedélyekre nem kell hosszú ideig várni, akkor az építészek bevárják a jóváhagyást és büntető rendelkezésekre igazán nem lesz szükség, s nem áll elő az a lehetetlen állapot, hogy már felépített épületrészeket leromboljanak. A Közmunkák Tanácsa pedig akkor állana igazán hivatása magaslatán, ha az építkezéseket elősegítené, de semmi esetre sem lehet az a feladata, hogy az annyira várt építkezéstől a vállalkozók kedvét elvegye. 55 kereskedőt 18 millió pénzbüntetésre ítélt a rendőrség valutaüzérkedés miatt (Saját tudósítónktól.) A VII. kerületi rendőrkapitányságon ma délután hetvenhat kereskedő valutaüzérkedési ügyében hozott ítéletet a rendőrbíró-ság. A rendőrbíró 55 kereskedőt bűnösnek mondott ki valutaüzérkedésben és összesen 18 millió korona pénzbüntetéssel sújtotta őket. Rajtuk kívül az ügy főszereplője 10 millió korona pénzbüntetést kapott néhány héttel ezelőtt, úgyhogy a büntetéspénzek megközelítik a 30 millió koronát. Mindannyiuktól több millió korona értékű idegen valutát is elkoboztak. Emlékezetes, hogy Spiegel Miksa, egy brentzi textil- és posztóárugyár vezérképviselője Budapestre jött, hogy a gyár itteni követeléseit a gyár üzletfeleitől behajtsa. Felkereste azokat a ker^s^flute^. fik^fi % gyárnak már régebb idő óta tartoznak és felszólította őket, hogy tartozásaikat haladéktalanul fizessék ki. Ugyanakkor azonban felajánlotta az is, hogy engedményt ad nekik, ha azonnal fzetnek készpénzben és külföldi valutában. A kereskedők erre az engedmény megszerzése érdekében valuta után is néztek, amit a Devizaközpont megkerülésével szereztek meg maguknak. A rendőrség tudomást szerzett a kereskedők tiltott valutavásárlásairól és nyomozást indított az ügyben. Spiegel Miksa került először a rendőrségre és őt néhány httel ezelőtt hat hónapi fogházra és tízmillió korona pénzbüntetésre ítélte a rendőrség. A nyomozás során a rendőrség kinyomozott minden kereskedőt, aki összeköttetésben volt Spiegel Miksával és megállapította, hogy kik fizették ki tartozásaikat külföldi valutával. Ezek ellen megindult az eljárás, amelynek munkálatai körülbelül három hónapig tartottak. Csütörtök délután öt órára tűzte ki ez ügyben az ítélethirdetést Sípós Géza rendőrfőtanácsos, a VII. kerületi rendőrkapitányság vezetője. Hetvenhat kereskedőt idézett be a rendőrkapitányságra, akik valamennyien ügyvédeikkel jelentek meg. A megjelent kereskedők előtt felolvasták az ítéletet, amely a 6722. számú miniszterelnöki rendelet alapján idegen pénznemekkel való üzérkedés miatt elkövetett kihágásban bűnösnek mond ki ötvenöt kereskedőt, tizenhetet pedig felmentett. A bűnösnek talált kereskedők büntetése a következő: Gottesmann József I.ipót 2,080.000, Vermes Ármin 900.000, Szendrő Miksa 100.000 és egy hónapi fogház, Weisz Sándor 155.000, Herlinger Miksa 1,080.000, Silbermann Lajos 330.000, Héti Sándor 1,080.000, Leitersdörfer Ödön 430.000, Itrieger Oszkár 480.000, Wellner Sándor 580.000, Gellért Dezső 3.080.000, Rosenfeld József 1.080.000, Bermann Ferenc 280.000, Komját Artúr 580.000, Vándor Imre 280.000, dr. Angyal Ödön 1.580.000, Kovacsevics Milanko 180.000, Pártos Zsigmond 780.000 korona pénzbüntetést kapott. Egyenként 80.000 korona pénzbüntetést kaptak: Klein Jenő, Mayer Samu, Radványi József, Tabak Miksa, Breitner Tódor, Herczog Mór, Weinstein Ferenc, Weinstein Béla, Kenete József, Schnitzer Mór, Herzka Rezső, Hirsch Jenő, Semler Elemér, Deutsch Dezső, Vajda Aladár, Csemer Lajos, Bruck Sándor, Vas Ármin, Radó Mór, Pajor Géza, Kisfalvi Gyula, Láng Simon, Tesser Sándor, Gross Dezső, Krasznai Béla, Gross Andor, Donáth Árpád, Klinger Pál, Messinger Artúr, Hölzer Sándor, Baner Mór, Deutsch Viktor. 20.000 korona büntetést raktak Barna Zsigmondra. Az ítélet ezenkívül valamennyi elítélt kereskedőt egyenként 2000 korona eljárási költségben is elmarasztalja. Végül az eljárás során lefoglalt többmillió értékű valutát is elkobozta a rendőrség. Az ítélet ellen tizenöt nap alatt fellebbezés nyújtható be. Az ítélet indokolása szerint a rendőrbíróság enyhítő körülménynek vette, hogy a kereskedők régi tartozásaikat akarták kifizetni, bár ezt a Devizaközpont útján is megtehették volna, súlyosbító körülménynek pedig azt, hogy a valutavásárlással külön hasznuk is volt, amennyiben fizetési kötelezettségükből engedményt kaptak ezen a címen. GIRARDI JÓZSEF Telefonszám: 950 khr. üdv. szállító cég ív. Koronaherceg u. 1 Crepe Orient-, foulard-, nyersselyem-, szövet- és kész modelajdonságai szenzációsak Cuno kancellár Franciaország világtörténelmi vállalkozásáról München, március 22. Cuno birodalmi kancellár fogadtatása alkalmiéval tartott beszédében többek közt azt mondta: — Franciaország nem elégedett meg a német birodalom gyengítésével, hanem szét akarja zúzni és lábát rá akarja tenni a német nemzet nyakára. Nem rögtönzött kalandról, hanem alaposan meggondolt világtörténeti vállalkozásról van szó. Nyolcvanezer tonna szén és tizennyolcezer tonna koksz ment Franciaországba, és Belgiumba, vagyis jóval kevesebb, mint amennyit erőszak nélkül három nap alatt kapott volna Németországtól. Egyre világosabb lesz, hogy Franciaországra nézve nem a gazdasági teljesítőképességről van szó, hanem egészen más célokról, amelyek a versaillesi szerződést is messzire túlhaladják. — Németországnak nagyobb szüksége van biztonságra, mint Franciaországnak, amelynek a legnagyobb szárazföldi hadserege és a legnagyobb légi flottája van. A kancellár beszéde végén a nemzet egységére apellált. Eredménytelen békéltetési kísérlet a vasmunkások kizárása ügyében (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délután fél öt órakor a kereskedelmi miniszter meghívására a kereskedelmi minisztériumban a Vasművek és Gépgyárak Egyesületének képviselői, a szociáldemokrata szakszervezet megbízottai, valamint a keresztényszocialista szakszervezet képviselői a vasipari munkások kizárásának megszüntetése ügyében békéltető tárgyalásokra jöttek össze. A kormány részéről Tőry Gergyely miniszteri tanácsos, Andréka Károly főkapitányhelyettes, a munkaadók részéről Kende Tódor, valamint a Ganz-gyárak és a Weiss Manfrédgyár igazgatói, a szociáldemokraták részéről Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő, Bernáth és Matykó szakszervezeti vezetők, a keresztényszocialista vasmunkások részéről Ankner Béla és Tihanyi Béla jelentek meg. Tőry Gergely miniszteri tanácsos az értekezlet elején kijelentette, hogy a kormány fontosnak látja, hogy a vasipari kizárás ügyében a békés megegyezés létrejöjjön. Kérte a munkaadókat és a munkások megbízottait, hogy legyenek bizalommal egymás iránt, mert a munkaszünetelésnek nemcsak ők, hanem az ország is kárát látja. A Vas- és Fémmunkás Szövetség képviselői nevében Kabók Lajos kijelentette, hogy azok a differenciák, amelyek köztük és a Vasművek és Gépgyárak Egyesülete között fennállanak, csak a közöttük való tárgyalás útján intézhetők el, nem érdekeltek közbeékelésével nem tárgyalhatnak és ezért kérik a keresztényszocialisták távozását. A keresztényszocialista szakszervezetek megbízottai tiltakoztak ez ellen, azonban a szociáldemokraták álláspontjuktól nem voltak hajlandók eltérni és ezért a békéltetőtárgyalás résztvevői eredménytelenül oszlottak szét. Ezer korona jelenléti díjat kapnak a képviselők (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlésnek legkimagaslóbb mozzanata ma az, hogy rendezték a képviselők fizetését A rendezés úgy történt, hogy nem a fizetést emelik föl, hanem megállapítottak napi ezer korona jelenléti díjat, amit tehát a képviselők csak azok után az ülések után kapnak, amelyeken részt vesznek. Hogy ott vannak, azt minden egyes alkalommal igazolni kell a jegyzői irodában. Még annyi történt ma, hogy a nemzetgyűlés részleteiben is megszavazta a mezőgazdasági munkaviszonyokról szóló törvényjavaslatot, miközben nagyatádi Szabó István földmívelési miniszter felszólalásai során kijelentette, hogy nem egy osztálynak akar a minisztere lenni, hanem az egész nemzetnek. Volt néhány személyes összetűzés is, ezek közül a legélesebb Zsilinszky Endre és Rupert Rezső között történt. Rupert azt kiáltotta Zsilinszkynek: — ön még több pénzt kap, mint az ügyvédek, még pedig a rombolásokért. Ezért Zsilinszky a szélsőbaloldal nagy lármája közepette Rupertet „nagyszájú népbarát"-nak nevezte és kijelentését „alávaló gyanúsítás"-nak. Holnap még lesz ülése a Háznak, aztán megkezdi húsvéti szünetét. Ma éjszaka készenlétben volt a rendőrség Próbariadó a rendőrségen (Saját tudósítónktól.) A főkapitányságon intézkedés történt, hogy az éjszaka folyamán az egész rendőrség készenlétben álljon. Ezzel együtt próbariadót is rendeztek a főkapitányságon, mellyel azt akarták kipróbálni, hogy milyen gyorsan lehet a rendőrséget mozgósítani. A próbariadó fényesen sikerült és bizonyságát adta annak, hogy a rendőrség percek alatt akcióképes és minden tekintetben a helyzet magaslatán áll. A mai verekedések Az egyetemeken tovább folynak a verekedések. A bajtársi szövetségek még mindig diákőrséget állítanak az egyetemek kapuiba és igazoltatják az érkezőket. A zsidó vallású egyetemi hallgatókat a kapukban több helyütt súlyosan bántalmazták, úgyhogy nem mernek megjelenni az előadásokon. A Pázmány Péter Tudományegyetem kapuiban őrséget álló diákok nem engedték be az előadásokra a zsidó vallású diákokat. A Műegyetem épületébe a zsidó diákok bejuthattak ugyan, azonban bent az épületben igazoltatták őket és ők is kénytelenek voltak az épületből eltávozni. A pozsonyi egyetemen szintén voltak rendzavarások. Az egyetem egyik diákja ma délelőtt ajánlott levelet intézett a rektorhoz, amelyben bejelenti, hogy bántalmazták őt és kéri, hogy mivel ilyen körülmények között nem tudja indexét egyeztetni, mert azt elvették tőle, hogy szerezze vissza az indexét és hivatalból rendelje el az egyeztetést. Nemcsak az egyetemeken, de a felsőbbszakiskolákban is voltak ma verekedések. Kilenc óra után a technológián megjelent a bajtársi szövetség egy csoportja és zsidókat keresett. Ha ráakadtak egyre, azt elvették. A zsidó vallású technológusok Dömötör Pál igazgatóhoz mentek védelemért, aki erre az intézet kapuja előtt álló igazoltatókat felszólította, hogy azonnal távozzanak el. A verekedők közül csak néhányan engedelmeskedtek az igazgató felszólításának, a többi az udvaron és a folyosókon tovább folytatta az inzultusokat- Dömötör igazgató erre a rendőrséghez akart fordulni, mire a verekedők elillantak. Az oroszlán utcai iparrajziskolában is volt rendzavarás, az iparművészeti főiskola néhány hallgatóját szintén inzultus érte. Az egyetemek rektori hivatalai az verekedésekről és egyetemeken történt botrányos események dolgában tudósítónk kérdést intézett az érdekelt egyetemek rektori hivatalához. A Pázmány Péter Tudományegyetem rektori hivatalának nem volt módjában felvilágosítást adni. A pozsonyi egyetem részéről azt mondották, hogy három napja teljes rendben folynak az előadások. A Műegyetem részéről azt felelték, hogy a prorektor tegnap elhatározta, hogy csak a főkapun jöhetnek be a hallgatók, a mellékkapukat lezáratta, mert közelfekvő volt, hogy idegen elemek, nem műegyetemi hallgatók,, bejönnek az intézetbe és zavart keltenek. Ennek az intézkedésnek az eredményekép semmi zavargás nem volt, az előadások nyugodtan folytak le. A diákoktól annyit tudunk, így folytatódik az információ, hogy hungaristák ügyelnek a rendre. Éjszakai tanácskozás a Pátriában A diákok vezetői egyébként a velük szimpatizáló politikusokkal ma éjjel fél egykor a Pátria-klubban gyűlésre jöttek össze, hogy a diákság további magatartását megbeszéljék. Legszebb tavaszi újdonságok között mellények, dsömperek és kosztümökben GUTTMflNrt. IV, Koronaherceg ucca 6. szám