Pesti Napló, 1923. március (74. évfolyam, 48–73. szám)

1923-03-23 / 67. szám

2 Péntek PESTI NAPLÓ •1 V : 1923 március 23. A Közmunkák Tanácsa nyolc, engedély nélküli építkezést le akar bontatni (Saját tudósítónktól.) Mindenki arról beszél, h­ogy az építkezések megindítását elő kell segíteni, mert az egészséges gazdasági fejlődés csak így alakulhat ki. Ebben az atmoszférában a Közmunkák Tanácsa egészen különös határozatot hozott, amely éppen el­lenkezőleg az építkezések lehetőségét akarja megszű­kíteni. Mindenki, akinek bármiféle építkezéssel dolga volt, jól tudja, hogy milyen fáradságba kerül az építke­zési engedélyek megszerzése és néha hónapokig tart, amíg a jóváhagyást ki lehet eszközölni. Az építészek és a vállalkozók úgy igyekeznek kifogni a hatósági adminisztráció lanyhaságán, hogy a benyújtott ter­vek alapján egyszerűen építkeznek és amikor a jó­váhagyás megérkezik, rendesen már az építkezést be is fejezték. Másképpen lehetetlen is dolgozniok, mert ma képtelenség három-négy hétre előre számításokat csinálni. Az anyagárak olyan rohamosan emelked­nek, hogyha az építési engedélyek megadását be­várják, úgy arra az időre a költségek már kétsze­resre, háromszorosra ugrottak föl. Ezen a módon járt el egy Kossuth Lajos utcai cukrászda, amely feltűnő portált építtetett. Az épí­tési engedélyt nem várta be és az üzletet nemrég meg is nyitotta. A Közmunkák Tanácsa most foglal­kozott az építési tervekkel és azokat nem hagyta jóvá. Ezen az alapon értesítette a tanács a cégtulaj­donost, hogy az építkezést nyolc napon belül rom­boltassa le. Ennek a határozatnak nem engedelmes­kedett a cég, de a Közmunkák Tanácsa sem enged és ha a cég továbbra is hajlíthatatlan marad, úgy a hatóság fogja a portált lerombolni. Ez nem egyedülálló eset, hanem még nyolc ha­sonló ügyben hozott a Közmunkák Tanácsa ilyen ha­tározatot. A kifogás rendszerint az, hogy esztétikai szempontból nincsenek megelégedve a tervekkel. A tervek készítői azonban rendesen másképpen indokol­ják meg az elutasítást. A Közmunkák Tanácsa nem elégszik meg a kon­krét hozott rendelkezésekkel, hanem szigorú leirat­ban utasította a fővárost, hogy minden építkezésnél az elöljáróság felügyeljen arra, hogy az építési en­gedélyt kiadták-e. Ha nincsen engedély, úgy az épít­kezéseket feltétlenül szüntessék be. Az ellen senkinek sem lehet kifogása, ha a ha­tóság rendet akar teremteni és a rendre felügyel. Ennek a kérdésnek azonban a megoldása egészen más. A fővárosnak arra kellene törekedni, hogy az építkezési engedélyeket a lehető legrövidebb időn be­lül, egy-két nap alatt adják ki, ne kallódjon az épí­tési kérelem az adminisztráció dzsungeljében. Ha az építési engedélyekre nem kell hosszú ideig várni, akkor az építészek bevárják a jóváhagyást és bün­tető rendelkezésekre igazán nem lesz szükség, s nem áll elő az a lehetetlen állapot, hogy már felépített épületrészeket leromboljanak. A Közmunkák Taná­csa pedig akkor állana igazán hivatása magasla­tán, ha az építkezéseket elősegítené, de semmi esetre sem lehet az a feladata, hogy az annyira várt épít­kezéstől a vállalkozók kedvét elvegye. 55 kereskedőt 18 millió pénzbüntetésre ítélt a rendőrség valutaüzérkedés miatt (Saját tudósítónktól.) A VII. kerületi rendőr­kapitányságon ma délután hetvenhat kereskedő va­lutaüzérkedési ügyében hozott ítéletet a rendőrbíró-ság. A rendőrbíró 55 kereskedőt bűnösnek mondott ki valutaüzérkedésben és összesen 18 millió korona pénzbüntetéssel sújtotta őket. Rajtuk kívül az ügy főszereplője 10 millió korona pénzbüntetést kapott néhány héttel ezelőtt, úgyhogy a büntetéspénzek megközelítik a 30 millió koronát. Mindannyiuktól több millió korona értékű idegen valutát is elko­boztak. Emlékezetes, hogy Spiegel Miksa, egy bren­tzi textil- és posztóárugyár vezérképviselője Budapestre jött, hogy a gyár itteni követeléseit a gyár üzlet­feleitől behajtsa. Felkereste azokat a ker^s^flute^. fik^fi % gyárnak már régebb idő óta tartoznak és felszólította őket, hogy tartozásaikat haladéktalanul fizessék ki. Ugyanakkor azonban felajánlotta az is, hogy engedményt ad nekik, ha azonnal fzetnek kész­pénzben és külföldi valutában. A kereskedők erre az engedmény megszerzése érdekében valuta után is néztek, amit a Devizaközpont megkerülésével sze­reztek meg maguknak. A rendőrség tudomást szer­zett a kereskedők tiltott valutavásárlásairól és nyo­mozást indított az ügyben. Spiegel Miksa került elő­ször a rendőrségre és őt néhány httel ezelőtt hat hónapi fogházra és tízmillió korona pénzbüntetésre ítélte a rendőrség. A nyomozás során a rendőrség kinyomozott min­den kereskedőt, aki összeköttetésben volt Spiegel Miksával és megállapította, hogy kik fizették ki tar­tozásaikat külföldi valutával. Ezek ellen megindult az eljárás, amelynek munkálatai körülbelül három hónapig tartottak. Csütörtök délután öt órára tűzte ki ez ügyben az ítélethirdetést Sípós Géza rendőrfőtanácsos, a VII. kerületi rendőrkapitányság vezetője. Hetvenhat ke­reskedőt idézett be a rendőrkapitányságra, akik va­lamennyien ügyvédeikkel jelentek meg. A megjelent kereskedők előtt felolvasták az ítéletet, amely a 6722. számú miniszterelnöki rendelet alapján idegen pénz­nemekkel való üzérkedés miatt elkövetett kihágás­ban bűnösnek mond ki ötvenöt kereskedőt, tizenhetet pedig felmentett. A bűnösnek talált kereskedők bün­tetése a következő: Gottesmann József I.ipót 2,080.000, Vermes Ármin 900.000, Szendrő Miksa 100.000 és egy hónapi fogház, Weisz Sándor 155.000, Herlinger Miksa 1,080.000, Silbermann Lajos 330.000, Héti Sán­dor 1,080.000, Leitersdörfer Ödön 430.000, Itrieger Osz­kár 480.000, Wellner Sándor 580.000, Gellért Dezső 3.080.000, Rosenfeld József 1.080.000, Bermann Ferenc 280.000, Komját Artúr 580.000, Vándor Imre 280.000, dr. Angyal Ödön 1.580.000, Kovacsevics Milanko 180.000, Pártos Zsigmond 780.000 korona pénzbünte­tést kapott. Egyenként 80.000 korona pénzbüntetést kaptak: Klein Jenő, Mayer Samu, Radványi József, Tabak Miksa, Breitner Tódor, Herczog Mór, Weinstein Fe­renc, Weinstein Béla, Kenete József, Schnitzer Mór, Herzka Rezső, Hirsch Jenő, Semler Elemér, Deutsch Dezső, Vajda Aladár, Csemer Lajos, Bruck Sándor, Vas Ármin, Radó Mór, Pajor Géza, Kisfalvi­ Gyula, Láng Simon, Tesser Sándor, Gross Dezső, Krasznai Béla, Gross Andor, Donáth Árpád, Klinger Pál, Mes­sing­er Artúr, Hölzer Sándor, Baner Mór, Deutsch Viktor. 20.000 korona büntetést raktak Barna Zsig­mondra. Az ítélet ezenkívül valamennyi elítélt ke­reskedőt egyenként 2000 korona eljárási költségben is elmarasztalja. Végül az eljárás során lefoglalt többmillió értékű valutát is elkobozta a rendőrség. Az ítélet ellen tizenöt nap alatt fellebbezés nyújt­ható be. Az ítélet indokolása szerint a rendőrbíróság enyhítő körülménynek vette, hogy a kereskedők régi tartozásaikat akarták kifizetni, bár ezt a Devi­zaközpont útján is megtehették volna, súlyosbító kö­rülménynek pedig azt, hogy a valutavásárlással kü­lön hasznuk is volt, amennyiben fizetési kötelezett­ségükből engedményt kaptak ez­en a címen. GIRARDI JÓZSEF Telefon­szám: 9­50 khr. üdv. szállító cég ív. Koronaherceg u. 1 Crepe Orient-, foulard-, nyersselyem-, szö­vet- és kész modelajdonságai szenzációsak Cuno kancellár Franciaország világtörténelmi vállal­kozásáról München, március 22. Cuno birodalmi kancellár fogadtatása alkalmié­val tartott beszédében többek közt azt mondta: — Franciaország nem elégedett meg a német bi­rodalom gyengítésével, hanem szét akarja zúzni és lábát rá akarja tenni a német nemzet nyakára. Nem rögtönzött kalandról, hanem alaposan meggondolt világtörténeti vállalkozásról van szó. Nyolcvanezer tonna szén és tizennyolcezer tonna koksz ment Franciaországba, és Belgiumba, vagyis jóval kevesebb, mint amennyit erőszak nélkül három nap alatt kapott volna Németországtól. Egyre vilá­gosabb lesz, hogy Franciaországra nézve nem a gaz­dasági teljesítőképességről van szó, hanem egészen más célokról, amelyek a versaillesi szerződést is messzire túlhaladják. — Németországnak nagyobb szüksége van biz­tonságra, mint Franciaországnak, amelynek a leg­nagyobb szárazföldi hadserege és a legnagyobb légi flottája van. A kancellár beszéde végén a nemzet egységére apellált. Eredménytelen békéltetési kísérlet a vasmunkások kizárása ügyében (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délután fél öt órakor a kereskedelmi miniszter meghívására a ke­reskedelmi minisztériumban a Vasművek és Gépgyá­rak Egyesületének képviselői, a szociáldemokrata szakszervezet megbízottai, valamint a keresztényszo­cialista szakszervezet képviselői a vasipari munká­sok kizárásának megszüntetése ügyében békéltető tárgyalásokra jöttek össze. A kormány részéről Tőry Gergyely miniszteri tanácsos, Andréka Károly főkapitányhelyettes, a munkaadók részéről Kende Tódor, valamint a Ganz-gyárak és a Weiss Manfréd­gyár igazgatói, a szociáldemokraták részéről Kabók Lajos nemzetgyűlési képviselő, Bernáth és Matykó szakszervezeti vezetők, a keresztényszocialista vas­munkások részéről Ankner Béla és Tihanyi Béla je­lentek meg. Tőry Gergely miniszteri tanácsos az értekezlet elején kijelentette, hogy a kormány fontosnak látja, hogy a vasipari kizárás ügyében a békés megegyezés létrejöjjön. Kérte a munkaadókat és a munkások megbízottait, hogy legyenek bizalommal egymás iránt, mert a munkaszünetelésnek nemcsak ők, ha­nem az ország is kárát látja. A Vas- és Fémmunkás Szövetség képviselői ne­vében Kabók Lajos kijelentette, hogy azok a diffe­renciák, amelyek köztük és a Vasművek és Gépgyá­rak Egyesülete között fennállanak, csak a közöttük való tárgyalás útján intézhetők el, nem érdekeltek közbeékelésével nem tárgyalhatnak és ezért kérik a keresztényszocialisták távozását. A keresztényszocia­lista szakszervezetek megbízottai tiltakozt­ak ez el­len, azonban a szociáldemokraták álláspontjuktól nem voltak hajlandók eltérni és ezért a békéltető­tárgyalás résztvevői eredménytelenül oszlottak szét. Ezer korona jelenléti díjat kapnak a képviselők (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlésnek leg­kimagaslóbb mozzanata ma az, hogy rendezték a képviselők fizetését A rendezés úgy történt, hogy nem a fizetést emelik föl, hanem megállapítottak napi ezer korona jelenléti díjat, amit tehát a kép­viselők csak azok után az ülések után kapnak, ame­lyeken részt vesznek. Hogy ott vannak, azt minden egyes alkalommal igazolni kell a jegyzői irodában. Még annyi történt ma, hogy a nemzetgyűlés részleteiben is megszavazta a mezőgazdasági munka­viszonyokról szóló törvényjavaslatot, miközben nagyatádi Szabó István földmívelési miniszter fel­szólalásai során kijelentette, hogy nem egy osztály­nak akar a minisztere lenni, hanem az egész nem­zetnek. Volt néhány személyes összetűzés is, ezek közül a legélesebb Zsilinszky Endre és Rupert Rezső kö­zött történt. Rupert azt kiáltotta Zsilinszkynek: — ön még több pénzt kap, mint az ügyvédek, még pedig a­ rombolásokért­. Ezért Zsilinszky a szélsőbaloldal nagy lármája közepette Rupertet „nagyszájú népbarát"-nak ne­vezte és kijelentését „alávaló gyanúsítás"-na­k. Holnap még lesz ülése a Háznak, aztán meg­kezdi húsvéti szünetét. Ma éjszaka készenlétben volt a rendőrség Próbariadó a rendőrségen (Saját tudósítónktól.) A főkapitányságon intéz­kedés történt, hogy az éjszaka folyamán az egész rendőrség készenlétben álljon. Ezzel együtt próba­ria­­dót is rendeztek a főkapitányságon, mellyel azt akar­ták kipróbálni, hogy milyen gyorsan lehet a rendőr­séget mozgósítani. A próbariadó fényesen sikerült és bizonyságát adta annak, hogy a rendőrség percek alatt akcióképes és minden tekintetben a helyzet ma­gaslatán áll. A mai verekedések Az egyetemeken tovább folynak a verekedések. A bajtársi szövetségek még mindig diákőrséget állí­tanak az egyetemek kapuiba és igazoltatják az ér­kezőket. A zsidó vallású egyetemi hallgatókat a ka­pukban több helyütt súlyosan bántalmazták, úgy­hogy nem mernek megjelenni az előadásokon. A Pázmány Péter Tudományegyetem kapuiban őrséget álló diákok nem engedték be az előadásokra a zsidó vallású diákokat. A Műegyetem épületébe a zsidó diákok bejuthattak ugyan, azonban bent az épületben igazoltatták őket és ők is kénytelenek volta­k az épületből eltávozni. A pozsonyi egyetemen szintén voltak rendzavarások. Az egyetem egyik diákja ma délelőtt ajánlott levelet intézett a rektor­hoz, amelyben bejelenti, hogy bántalmazták őt és kéri, hogy mivel ilyen körülmények között nem tudja indexét egyeztetni, mert azt elvették tőle, hogy sze­rezze vissza az indexét és hivatalból rendelje el az egyeztetést. Nemcsak az egyetemeken, de a felsőbb­­szakisko­lákban is volta­k ma verekedések. Kilenc óra­ után a technológián megjelent a bajtársi szövetség egy csoportja és zsidókat keresett. Ha ráakadtak egyre, azt elvették. A zsidó vallású technológusok Dömötör Pál igazgatóhoz mentek védelemért, aki erre az in­tézet kapuja előtt álló igazoltatókat felszólította, hogy azonnal távozzanak el. A verekedők közül csak néhányan engedelmeskedtek az igazgató felszólításá­nak, a többi az udvaron és a folyosókon tovább folytatta az inzultusokat- Dömötör igazgató erre a rendőrséghez akart fordulni, mire a verekedők elil­lantak. Az oroszlán utcai iparrajziskolában is volt rendzavarás, az iparművészeti főiskola néhány hall­gatóját szintén inzultus érte. Az­ egyetemek rektori hivatalai az verekedésekről és egyetemeken történt botrányos események dolgában tudósítónk kérdést intézett az érdekelt egyetemek rektori hivatalához. A Pázmány Péter Tudományegyetem rektori hi­vatalának nem volt módjában felvilágosítást adni. A pozsonyi egyetem részéről azt mondották, hogy három napja teljes rendben folynak az előadások. A Műegyetem részéről azt felelték, hogy a pro­rektor tegnap elhatározta, hogy csak a főkapun jö­hetnek be a hallgatók, a mellékkapukat lezáratta, mert közelfekvő volt, hogy idegen elemek, nem műegyetemi hallgatók,, bejönnek az intézetbe és za­vart keltenek. Ennek az intézkedésnek az eredménye­kép semmi zavargás nem volt, az előadások nyugod­tan folytak le. A diákoktól annyit tudunk, így foly­tatódik az információ, hogy hungaristák ügyelnek a rendre. Éjszakai tanácskozás a Pátriában A diákok vezetői egyébként a velük szimpatizáló politikusokkal ma éjjel fél egykor a Pátria-klubban gyűlésre jöttek össze, hogy a diákság további maga­tartását megbeszéljék. Legszebb tavaszi újdonságok között mellények, dsöm­perek és kosztümökben G­UTTMflN­rt. IV, Koronaherceg ucca 6. szám

Next