Pesti Napló, 1923. március (74. évfolyam, 48–73. szám)
1923-03-24 / 68. szám
2 Vasárnap PESTI NAPLÓ 1923 március 25. Marinovich főkapitány szerint a rendőrség egymaga feltétlenül biztosítja a rendet (Saját tudósítónktól) Napok óta nyugtalan híresztelések keltek szárnyra a városban. Utcai tüntetések, megismétlődő verekedések és éjszakai igazoltatások, szélső sajtóizgatások és titokzatos tárgyalások foglalkoztatták a közhangulatot, amely a lábrakelt ellenőrizhetetlen hírek alapján nyugtalanná vált. A rendőrség kötelességéhez híven tudomást szerzett ezekről a híresztelésekről és megtette a szükséges intézkedéseket azoknak ellenőrzésére. Ma azonban, a parlamentben történtek után, a rendőrségen is nyugodtabbnak ítélték meg a helyzetet , a híresztelések értéke is redukálódott. A miniszterelnöknek a parlamentben adott felvilágosításai és határozott, megnyugtató kijelentései után kérdést intéztünk Marinovich Jenő rendőrfőkapitányhoz, hogy a rendőrség az ucca rendjének biztosítása céljából milyen intézkedéseket foganatosít. A főkapitány a következő nyilatkozatot tette: — Minden intézkedés megtörtént, hogy semmiféle rendzavarás elő ne fordulhasson. A rendőrség az első tüntetések alatt elrendelt szigorú készültség megszüntetése óta állandóan mérsékelt készültségben van és a tartalékszolgálat is el van rendelve. A rendőrség mindenre fel van készülve és egymagában teljesen elegendő arra, hogy a rendet feltétlenül biztosítsa. Egyébként általában nyugodtnak látszik a hangulat. a felforgatók ellen Budapest törvényhatósága a lakásrendelet ellen . A hatósági Iisitellátist 600.000 emberre terjesztik ki (Saját tudósítónktól.) A főváros mai közgyűlésén elmaradtak a várt politikai szenzációk. Az egész ülést a lakáskérdés foglalta el, az indítványokra és az interpellációkra, amelyek keretében a politikai kérdések felvetődtek volna, nem került sor. A polgármester mindent megtett, hogy a kényes kérdések tárgyalását elhalassza, az ellenzék hosszú napirendi vitában próbált a polgármester ellen harcolni, de végül a többség úgy határozott, hogy csak a napirendet tárgyalják le és az interpellációkra egy későbbi, most mégmeg nem határozott időben tartandó közgyűlésen kerül a sor. Különösen Horváth Károly ismeretes indítványa volt kellemetlen a többségi pártnak. Horváth ugyanis bizalmat akart szavaztatni a kormánynak, amiért az egyetemi ifjúság és a rendőrség közti konfliktusban a rendőrséget megvédte. Ez az indítvány kényelmetlen helyzetbe hozta volna Wolfféket. Wolff és Csilléri úgy akarta megkerülni a furcsa szituációt, hogy Horváth indítványára nem akarta kimondani a sürgősséget, egyszerűen le akarta venni a napirendről és kiadni a tanácsnak. Amikor Horváth ezt megtudta, érintkezést keresett az ellenzéki vozárférfiakkal, akik, bár politikai ellentétek vannak a kormány és közöttük, de mégis támogatni akarják a miniszterelnököt a forradalmi jellegű törekvések megfékezésében. Horváth Károly feltétlenül szavazás alá akarja bocsátani indítványát és ezért úgy határozott, hogy az indítványt nem mondja el a rendes közgyűlésen, har nembi kérdés tárgyalására rendkívüli komuniátus összehívását kérte. A rendkívüli közgyűlés összehívását kérő ívet negyven bizottsági tag aláírtan már be is nyújtották és igy a polgármesternek, a leffitihidebb időn belül össze kell hívnia a törvényhatóságot. Wolff Károlyt nagyon kellemetlenül érintette ez a fordulat és annyira ideges volt, hogy többször átkiáltott Horváth Károlynak: „Minket nem hoz zavarba az indítvány!" . Az ellenzék minden erejével azon lesz, hogy a rendkívüli közgyűlést hamarosan összehívják és így elő fog állni az a furcsa helyzet, hogy Wolff, Csilléri és Budaynak a kormánypárthoz való viszonyát a főváros közgyűlésén fogják eldönteni. A főváros a lakásrendelet ellen Sipőcz Jenő polgármester nyitotta meg a közgyűlést. Bejelentette, hogy március 31-ikén feltámadási körmenet lesz irredenta zászlókkal a szabadság téri irredenta szobrokhoz, amelyben a törvényhatóság testületileg vesz részt. Lobmayer Jenő tanácsnok a lakáskérdésről referált. A lakásrendeletről elterjedt rémhírek miatt eljártak illetékes helyen. A miniszter kijelentette, hogy a tervezet még nem kész, de jelentékeny béremelést tart szükségesnek, mert csak így érhető el az építkezések megindítása és így lehet elkerülni, hogy az ingatlanok megbízhatatlan elemek kezébe kerüljenek. A főváros álláspontja az, hogy csak akkor lehet szabad felmondás, ha már elegendő üres lakás áll rendelkezésre. Béremelést csak fokozatosan lehet keresztülvinni és a lakónak negyedévvel előbb tudnia kell a jövő évnegyedi béremelést. A főváros nézete az, hogy a felmondás jogát nem lehet a háziúrnak biztosítani, a főváros csak méltányos emelést engedne meg májusra, a többi évnegyedre pedig fokozatos emelést tart helyesnek. Kislakás és nagylakás között az emelés kulcsa tekintetében nem lehet különbség. A megindult vitában Ilovszky János hasonló szellemben beszélt. A béremelés nem lehet túlságosan nagy és azt indítványozta, hogy amíg a valuta ingadozása tart, minden negyedévben külön állapítsák meg a béremelést. Ha a lakó felmond, akkor a lakással a lakáshivatal beleszólása nélkül a háziúr szabadon rendelkezhessék. Végül azt kívánta, hogy a lakáscsere a háztulajdonos nélkül is lehetséges legyen. Amíg nem építenek, nem lehet szabadforgalom Az ellenzék szónoka Bródy Ernő volt, aki nagy beszédben terjesztette elő ismeretes indítványát, amely tulajdonképpen alapja volt a lakáskérdés tárgyalásának. Eddig már minden egyesület foglalkozott a lakáskérdéssel, csak a nemzetgyűlés nem. Egyszer már volt arról szó, hogy a nemzetgyűlés veszi kezébe a ügyet és akkor a szabadforgalmat akarták behozn Olyan nagy volt azonban a felzú- Cssítipi^fi ^dlsäiiirMolást szállít, vállal, jav!8*ufl Fr'emets Társa, Deák tér 3. sz. dúlás, hogy kénytelenek voltak a tervet módosítani. Csak a drágasági bizottság vitatta meg a rendeletet és a szabadforgalmat teljesen elejtette. A tegnapi impozáns tüntetés után nem lehet szó a szabad forgalomról. Búzában, húsban, zsírban van termelés, de lakásban hiány van. Amíg nem építenek, nem lehet szabad forgalom. A háziurak szónoka pergőtűzben A háziurak megbízásából Teles Béla beszélt állandó zajban. Folyton rákiáltottak, hogy összeférhetetlen, mert a háztulajdonosok szövetségének a titkára. Hosszasan polemizált Bródy Ernővel és azt fejtegette, hogy akik ma a mérsékelt béremelés mellett vannak, azok két év előtt nem akartak hallani a béremelésről, holott, ha akkor valami keveset emeltek volna, ma már nem volna lakáshiány. Szerinte a lakás ma már jövedelmi forrás és spekuláció alapja. Heltai Béla Teles érveit cáfolta, Krammer József pedig a kisiparosok nevében arra kérte a polgármestert, hogy mindent tegyen meg az üzletek felszabadítása ellen. Aem lehet Interpellálni ! Közben félhat óra lett, s rá kellett volna térni az interpellációkra. Ekkor állott fel szólásra Joanovits Pál és azt indítványozta, hogy folytassák a lakáskérdésről szóló vitát. A polgármester kapva-kapott az alkalmon, hogy a kényes interpellációkat így lehetetlenné tegye és rögtön megkérdezte az indítványozót, váljon indítványát nem úgy érti-e, hogy előbb a napirendet tárgyalják le végig. Joanovitsot addig biztatták a keresztény községi párt vezetői, míg igent mondott. Baracs Marcell, Horváth Károly és Gál Jenő kimutatták, hogy törvénytelen ezt a kérdést szavazásra feltenni, de ennek ellenére a közgyűlés a polgármester javaslata mellett határozott. Azután a lakáskérdésről szóló tanácsi előterjesztést Müller Antal és Miklós Ferenc felszólalása után az előterjesztett indítványokkal együtt elfogadták. A hatósági lisztellátást kiterjeszti a főváros A közgyűlés végén Vajna Ede tanácsnok előterjesztette javaslatát, amely szerint a hatósági lisztellátást százhúszezer ember helyett hatszázezerre terjesszék ki. Éber Antal szerint ez a legrosszabb politika. Szerinte nem a lisztellátás korlátozása okozta a drágaságot, hanem a búza áremelkedése. A lakosság túlnyomó része nem tudja életviszonyait a fennálló viszonyokhoz alkalmazni. Az állam nem vásárolhat ilyen nagymennyiségű gabonát, mert a valutáris kockázatot nem viselheti A vitában még két többségipárti szónok vett részt és a javaslatot elfogadták. A legközelebbi közgyűlésre külön meghívóval fogják a bizottsági tagokat összehívni. Eloyd George nemzetközi csendőrséggel kívánja helyettesíteni a megszálló csapatokat London, március 23. A Lloyd George vezetése alatt álló szabadelvűek az alsóháznak jövő szerdán tartandó ülésén beterjesztik a Hajna-tartományok demintarizációjáról szóló javaslatukat. Az ülésen maga Lloyd George fog fölszólalni és beszédében a Ruhr-kérdéssel s az ezzel összefüggő problémákkal foglalkozik. Ugyancsak ő ismerteti Shears tábornoknak a demilitarizációra vonatkozó javaslatának részleteit. A javaslat lényege az, hogy a rajnai tartományokat nemzetközi csendőrség szállja meg és a népszövetség által kiküldendő bizottság fogja e tartományok gazdaságát és közlekedésügyét igazgatni. (V.) A jobbpárti sajtó meghamisította Cuno kancellár müncheni beszédét Berlin, március 23. Az egyesült szocialista párt birodalmi gyűlési frakciója Stresemann képviselőt, mint a birodalmi gyűlés külügyi bizottságának elnökét felkérte, hogy a bizottságot a legközelebbi napok valamelyikére ülésre hívja egybe. Az egybehívásnak az az oka, hogy a szocialisták szóvá akarják tenni a német jobboldali lapoknak cikkeit, amelyekben Cuno birodalmi kancellár müncheni beszédét hamisan, a német érdekeket sértő módon adják vissza. (II.) Viharos jelenetek a francia kamarában Poincarét megvádolják, hogy enged Daudet zsarolásainak Párizs, március 23. A kamara ma délelőtti ülésén az egyhavi ideiglenes költségvetés tárgyalásánál olyan viharos jelenetek játszódtak le, aminekre évek óta nem volt eset a francia parlament történetében. A szocialista Bracke indítványozta, hogy a Ruhr-megszállás költségeinek fedezéséről szóló javaslat tárgyalásáig függesszék föl az egytizenketted költségvetési javaslat tárgyalását. Poincaré miniszterelnök kérte az indítvány elutasítását, mert a kamara a húsvéti ünnepek előtt határozhat a megszállás költségeiről. Berthon kommunista követeli, hogy Poincaré kötelező ígéretet tegyen a Ruhr-hitelnek húsvét előtti letárgyalására nézve. Poincaré újabb fölszólalás® során Vailant-Couturier közbekiált: — Poincaré politikáját nem lehet francia politikának tekinteni! A miniszterelnök erre azt válaszolja Vaillant-Couturiernek, hogy visszataszító cikkei után, amelyekért a bíróság előtt felelnie kell, nem áll jogában a francia politikáról véleményt mondani. Berthon képviselő azt kiáltja Poincaré felé, hogy Leon Daudet hatalmában van, majd kérdi, hogy milyen zsaroló eszközei vannak Daudetnek Poincaré-val szemben.Rendkívüli közgyűlésen foglal állást a főváros E szavakra óriási lárma kerekedik az egész Házban, Poincaré az izgalomtól remegő hangon azt kiállja a kommunisták felé, hogy Moszkva és Berlin zsaroló ügynökei, mire Berthon azzal válaszol, hogy Baudot valóságos diktatúrát gyakorol Poincaré fölött és nem átallja, úgy mint szólóval szemben tette, még családi ügyekkel is, zsaroló szándékból föllépni. Poincaré odakiáltja Berthonnak: Maga alávaló fráter! Fahre volt alállamtitkár követeli, hogy az elnök utasítsa rendre a miniszterelnököt. Az elnök, nem tudván helyreállítani a rendet, felfüggesztette az ülést. (V.) Az ellenzék a nemzetgyűlés együttmaradását kívánta (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés politikai érdekességei ma nem az ülésteremben zajlottak le, hanem a képviselőház elnöki elfogadótermében. Itt voltak azok a bizalmas konferenciák, amiket gróf Bethlen István miniszterelnök tartott előbb az ellenzék megbízottaival, majd a saját pártjával. Ezek után, a konferenciák után a folyosókon a megelégedett és a lenyugvást mutató arcok tömegét lehetett látni, csak a szélsőkurzus képviselői vonultak el elégedetlenül a kupolacsarnok homályába. Az ellenzék is megnyugvással vette tudomásul azt, hogy Bethlen ura a helyzetnek és annak a hatalomnak, amely a rend biztosításához kell. A konferenciák miatt csak kevés idő maradt az ülésre. Itt előbb mentelmi ügyeket intéztek el, majd egy hosszú napirendi vita következett. Szakács Andor ugyanis az elnökkel szemben új napirendi programot terjesztett elő, hivatkozva arra, hogy a pénzügyminiszter politikája nem járt eredménnyel, a deflációs politika megbukott, aminek részben az az oka, hogy a pénzügyi politikának spiritus rectora egy a régi időkből ittmaradt pénzügyi kapacitás, Teleszky. Hivatkozott még a munkáskizárásokra, a hitelinségre, a kosztpénz-anomáliákra, az utcai tüntetésekre, amelyek mind szükségessé teszik azt, hogy a nemzetgyűlés együtt maradjon. Farkas István szocialista támogatta Szakács Andor indítványát, míg a kormánypártból Nagy Emil és Eörs Szabó Dezső ellenezték azt. Ezek után úgy alakult a dolog, hogy húsvét előtt a Ház már csak egy ülést tart és pedig kedden délelőtt 10 órakor. Az ülés azzal végződött, hogy Szcitovszky Béla elnök egy tanulmányszerűen nagyszabású beszédben megemlékezett gróf Andrássy Gyula születésének századik évfordulójáról és vázolta Andrássy ragyogó politikai és diplomáciai pályafutását. — Amint a Mátyás-korabeli nagy magyar reneszánsz fényét nem homályosította el a rákövetkező Mohács — mondotta az elnök — nem fogja Trianon sem kitörölni történelmünkből a nemzeti fellendülésnek és virágzásnak azokat a ragyogó évtizedeit, amelyeknek fénykorában él és világít a Széchényi, Kossuth és Deák emléke mellett Andrássy Gyuláé. Az ő példájából merítsük azt a tántoríthatatlan hitet a jog és igazság erejében, mely a nyers erőszak uralmának megdöntésével az ő nemzetének is meghozza az új dicsőségre való feltámadást.