Pesti Napló, 1923. május (74. évfolyam, 98–121. szám)

1923-05-01 / 98. szám

4 Kedd PESTI NAPLÓ 1923 május 1. " — Egy bécsi úriasszony öngyilkossága. Bécsi tudósítónk táviratozza: Käthe Rosen, Louis Rosen nagyiparos elvált felesége és Drach nagykereskedő leánya, egy rendkívüli szépségéről ismert bécsi úriasszony, szerelmi bánatában Aussigban veronállal megmérgezte magát és egy ischli szanatóriumban, ahova szállították, ma meghalt. Az öngyilkos egy Hohenlohe herceg iránt érzett vonzalma miatt vált meg az élettől. — Az Andrássy-centennárium. Budapest közön­sége vasárnap délelőtt az Országház kupolacsarno­kában ünnepséggel hódolt idősb gróf Andrássy Gyula emlékezetének, születése századik évfordulója alkalmából. Megjelent az ünnepségen József főher­ceg is családjával együtt, ott volt továbbá Isabella főhercegasszony, az Andrássy-család több tagja s a kormányzó és a miniszterelnök képviseletében Da­ruváry Géza külügyminiszter, Gróf Apponyi Albert, mondotta az emlékbeszédet, melyben ismertette Andrássy államférfiúi jelentőségét. Kifejtette, hogy Andrássy a fajának minden fényes adományával ékeskedett, annak hibái nélkül. Fejtegetését így fe­jezte be: „ Andrássy konkrét alkotásainak rombadőlte nüt sem bizonyít koncepciójának eredeti helyessége ellen. A romok nem temették maguk alá az oszlopot, melyet ő magának a történelemben emelt, a helyzet gyökeres megváltoztatása nem csökkentette ennek a tanításnak értékét, amelyet a nemzet e nagy fiának életéből merített. Az ünnepség Andrássy lovasszobrának megko­szorúzásával fejeződött be. — Az Újságkiadó Tisztviselők Egyesületének köz­gyűlése. Az Újságkiadó Tisztviselők Egyesülete s­zombaton tartotta meg harmincegyedik évi rendes közgyűlését Sümegi Vilmos elnöklete alatt Az elnöki megnyitó és a felmentvény megadása után a köz­gyűlés egyhangúlag határozta el az eddigi évi 1200 korona özvegyi segélynek évi 12.000 koronára való felemelését, majd az egyesület tevékenysége körébe felvették az állásközvetítést is. A megüresedett tiszt­ségekre a következőket választották meg: társelnö­kök: Berkes Róbert és Szilányi Miklós, titkár: Pór Géza, igazgatósági tag­ok: Róna Ödön, Timár Sán­dor, Maros Sándor, Bródy László és Fazekas József. A közgyűlés után ünnepi vacsora volt, melyen lel­kesen ünnepelték az egyesület elnökét, Sümegi Vil­most és vele együtt az új vezetőséget is. Közel 60.000 korona gyűlt össze az ünnepi vacsorán a Joanovich­serlegre. — Házasság. Dr. Patak Rudolf orvos és Fényes Böske­ házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Dr. Gedö Árpád és Aczél Magda jegyesek. (Min­den külön értesítés helyett.) Dr. Ország Sándor és Kovács Mici házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) — Leégett fűtőház. Savanyúkútról Jelentik: A szentmargitbánya—ruszti állomás fűtőházában tűz ütött ki, amely a fűtőházat és két állomási épületet teljesen elhamvasztott. A tűz keletkezésének oka is­mereten. A vasúti forgalmat akadálytalanul lebo­nyolítják. — Halálozás. Vidor Jenő hírlapíró, a Magyar Távirati Iroda munkatársa, negyvenéves korában Budapesten elhunyt. Mint főhadnagy küzdött a vi­lágháborúban s több kitüntetést kapott Betegen tért vissza a harctérről s ott szerzett betegsége okozta halálát. Özvegyén kívül kiterjedt rokonság gyászolja. — A májusi ügető versenyek. Május elsején kezdi meg a Budapesti Ügető Versenyegylet nyolcnapos májusi mítingjét, melynek díjazását az eddigiekkel szemben kétszeresére emelte fel A nyolc versenynap összdíjazása a tízmillió koronát meghaladja. A má­jusi sjifting két részből áll. Az első négy nap: 1-én, 3-án, 5-én és 7-én lesz, ezekre már megtörténtek a ne­vezések, még­pedig elég tekintélyes számban, noha 24 ügetőt felvittek a bécsi Derby-mítingre. Körülbe­lül 120 versenykész ügető áll most a városligeti boxokban, így tehát indulókban nem lesz h­iány. A nagy érdeklődés, amely az eddig lefolyt két mítingen mutatkozott, továbbra is biztosítottnak látszik, mert a várható sportélvezetek sem fognak hiányozni.­­ Az első nap programja az utolsó futam kivételével a várakozásnak megfelelően jól sikerült, sőt a Má­jusi hendikep, mely nehéz probléma elé állítja a papírszámítókat, szenzációsnak ígérkezik, ha a be­nevezettek nagyobbik hányada indulni fog benne. Az esélyek teljesen ki vannak egyenlítve, ehez képest feltétlen erős küzdelemre van kilátás, tehát idegfe­szítő látványosság is ígérkezik a fogadók számára. Nagy érdeklődésre számíthat még a Háromévesek versenye, me­rt a benevezettek legtöbbje a hároméves gárda elitjéhez tartozik. A napot egy szűkös mezőnyű Amatőr-verseny zárja be, melyben Libussának any­nyira kimagasló az esélye, hogy el sem veszítheti a futamot. Tipjeink ezek: I. Leleményes—Guillotine— Fr­isan. II. Schach—Árvalegény-Movák-hajtás. III. Erzerum—Cassolini-hajtás—Fredo. IV. Éva lánya— Pusztaberényi ménes—Kanpurka. V. Hebelia—C­asso-Ihii-hajtás—Robert. VI. Benkő-hajtás—Pali—Ferkó. VII. Libussa—D. Gayton—Jobban. — Orvosi hír. Dr. Proppcr Ödön orvosi kozmeti­ kai intézetét külön fogorvosi rendeléssel bővítette. Rendelés d. c. 10—l-ig, d. u. 'A3—6-ig. VIII., Rákóczi út 14 . II. Tel.: József 129-85. — Fogorvosi rendelés. Dr. Gencsi Eugenia fog­orvos rendelését megkezdte. Rendel d. c. 10—l-ig, d. u. y­&—6-ig. VIII., Rákóczi út 14. II. Tel.: József 129—83. — Angol ragján. A téli üzlettelenség alatt régi, bevált munkásai foglalkoztatása céljából készített modern szabású, valódi angol gyapjúszövet- és Bur­berry-tagjának megkezdett eladását folytatja Widder férfiszabó, IV., Városház utca 20. SZÍNHÁZ ÉS ÚJLÖVÉSZET 1íz új Hamlet A Lear király és a Velencei kalmár után hétfőn este Hamlet került színre a Nemzetiben, korhű és mégis modern köntösbe öltöztetett Shakespeare-tra­gédiák során. Hevesi Sándort az „igazi Shakespeare" megszólaltatóját illeti köszönet és elismerés érte. Végre megértettük ezt a csupa homálynak, köd­nek kikiáltott fenséges tragédiát. A rejtély megoldó­dott. S mint minden valóban új megoldásnál, itt is a legegyszerűbb eszközökkel. Hevesi visszaállította a tragédia eredeti beosztását Nem szakította el szüne­tekkel az egymáshoz tartozó jeleneteket, nem élt ön­kényes inverzióval, meghagyott mindent a maga he­lyén s szinte teljes csonkítatlanságában, nyílt válto­zásokkal pergette le előttünk a dán királyfi sötét tör­ténetét. Csak a felvonások közt volt szünet A füg­gönyszerű és plasztikus díszlet váltogatásával elérte a legteljesebb folyamatosságot, épúgy, mint a Lear­nél és a Kalmár­nál, amivel elsősorban biztosította az illúzió zavartalan megőrzését. Amellett a rende­zés céltudatosságával (kevés eszközzel mennél töb­bet és mennél világosabban kifejezni!), a csoportok helyes elosztásával és hangsúlyozásával, mindennek okát felfedte, ami fontos dolog a drámában történik. Értettük Hamletet, anélkül, hogy közbeszúrt magya­rázatokat kaptunk volna. Anélkül, — és ez talán még fontosabb — hogy a titokzatosan borongó félho­mályt, amelyből a remekmű aranyvörös fényfoltjai Rembrandti erővel villannak elő, szétfoszlatta volna a rendező láthatatlan keze. A legmélyebb és legcso­dálatosabb költészet fülledt atmoszférája párázott, szíesedett és kom­orlott minden jelenet fölött, úgy, ahogy azt Shakespeare fantáziája odalehelte. Nincs is Hevesi új rendezése ellen semmi kifogá­sunk. Csupán két, könnyen kiküszöbölhető s nyilván túlzott aggodalmaskodásból eredő, kissé zavaró mo­mentumra kívánunk rámutatni. Az egyik: a szellem­jelenet temetői díszlete. Itt a kevesebb több lett volna, sőt stílusosabb is, miután a többi jelenet — nagyon helyesen — inkább csak jelzi, mint teljes részletességgel ábrázolja a történés színterét. A má­sik: a harmadik felvonás szellem­ jelenése. Csak Hamlet látja atyja szellemét, a királyné már nem (hiszen Hamletnek a puszta űrbe meresztett szemé­ről beszél), tehát a láthatóan megjelenő szellemalak itt visszás érzést kelt Ez azonban csak apró szép­séghiba, amelyen könnyű segíteni. Úgyszintén a műszaki személyzet itt-ott még pontatlan munká­ján is. Ám Hevesi Sándor rendezői tehetsége és nagy­szerű munkája mellett is, az est sikerének oroszlán­része a címszerep megszemélyesítőjét, Odry Árpádot illeti. Ennek a sok és mélyhúrú, nagy, igen nagy művésznek mai szereplése szinte reveláció volt Azt a Hamletet játszotta, — nem­ élte, szenvedte, zokogta és fűtötte át a háborgó lélek forróságával , akit eddig csak Shakespearét olvasva ismertünk. Ember volt. Nemcsak királyfi, nemcsak rég letűnt századok tra­gikus regehőse, de ember. Mélységesen megindító, ma és mindenkor, minden időben élő, vívódó, önma­gát tépő, megtorpanó, leroskadó és kétségbeesve is diadalmaskodó ember — a halálig. Minden vonását minden rezdülését kizárta ennek a nagyszerű shake­spearei léleknek. Fokról-fokra nőtt, fejlődött és úgy ragadott magával, olyan lélekzetállító izgalommal, mintha most hallottuk volna először a szinte könyv nélkül tudott tragédiának megrázó szavait Külön ta­nulmányt kellene írni róla, amire itt most — sajnos — sem időnk, sem helyünk nincs. A kritikus így csak leteszi ceruzáját — és tapsol. A többi szereplőről is elismeréssel kell megemlé­keznünk. Fehér Gyula Claudiusa, Nagy Adorján Horátiója, I. Fáy Szeréna királynője s a régi szerep­osztásból ismert Gál finom színekkel árnyalt Polo­niusza és Váradi Aranka gyengéd Oféliája méltó ke­retet vontak az egész drámán szinte zsarnokian ural­kodó hős köré. Mihályfy, a színészkirály szerepében, jól megéreztette a színpadon folyó színjáték elütő stílusát, ám azt a színészi felfogást, amit Hamlet vall, már kevésbé. A közönség kissé nehezen melegedett fal Eleinte bosszantóan sokat köhögött és figyelmetlenkedett, de később lenyűgözte a színpadról áradó művészet ellen­állhatatlan heve­s lelkes tapsokkal köszöntötte min­den felvonás után az új Hamletet. A díszletek nem túl pompásak, de rendkívül tisztikusak. (*) Fecskék. (Bemutató az Írók Színházában.) Az írók kísérleti színháza vasárnap délelőtt egy fiatal írónak, Kertész Istvánnak „Fecskék" című vígjáté­kát mutatta be. A vígjáték mint színpadi alkotás bi­­zonytalan lábon jár, alakjai erőtlenek, cselekménye sovány és vontatott menetű. Maga a darab sok he­lyü­tt reminiszcenciákat kelt. A papirosfigurákba Vág­óné Margit, Bacsányi Paula, Doktor János, Su­­gár Károly öntöttek némi életet, a többiekre többé­kevésbé ránehezedett a szerep élettelensége. A dara­bot Siklósy Pál rendezte stílusosan. (?) Három gödöllői festő. Három gödöllői festő — Dettár György, Remsey Zoltán és Stellek Dénes — képeiből rendezett kiállítást a Helikon. Mind a há­rom művész fiatalember s az egyivásúak bizonyos egybehangoltsága föl is ismerhető munkáikon. Ám ez korántsem jelenti azt, mintha nem lennének kü­lön-külön zárt egyéniségek. Legkészebb s talán a legerősebb is közöttük Stellek Dénes, akinek két figurális kompozíciója Beszélgető pásztorok, Meg­dicsőülés) s pár szélesen összefoglalt tájképe (Szadai határ, Hóolvadás) teljes megoldottságában tükrözi a kiváló fiatal művész egyéni természetlátását, kevés eszközzel sokat kifejező, magvas szűkszavúságát és robusztus kifejező erejét. Remsey Zoltán, akinek ne­vével már több kiállításon találkoztunk, nagyon ér­dekes, forrongó periódusról számol be most kiállított anyagával. A leegyszerűsíett formák szenvedélyes keresése egyesül képein dekoratív törekvésekkel, de egész piktúráját még mindig hangulati, sőt gondo­lati elemek dominálják. Nagyon­ szép és a nyugtalan vívódásnak már szinte kész eredményeit mutatja Tóparti esti hangulata, a Csik­ósok s néhány borongó színekben tartott tájképe, azonkívül markáns ön­arcképe. Dettár György elsősorban tájképeivel tűnik fel. Rendkívül talentumos, erősen naturalista haj­landóságú piktor, bár dekorativst­ára való törekvései félreismerhetetlenül megnyilatkoznak, különösen az Este és Játék az estalkonyatban című vásznán. Még nem kész, kiforrott művész, idegen hatások és inga­dozások nyomai mutatkoznak képein, de nagyon sok ígéret is a jövőre. —b­. (•) Milliós helyárak Jeritza első bécsi fellépésekor. Bécsi tudósítónk táviratozza: Jeritza Mária, a bécs állami opera ünnepelt művésznője május 5-én a Tosca címszerepében lép föl először a bécsi operában, Ame­rikából való visszatérése után. A színház erre az al­kalomra a belépődíjakat olyan magasra szabta, ami­nkre még egyáltalán nem volt példa. A földszinti páholyok ára kétmillió, az első emeletieké másfél­millió, a második emeletieké egymillió és a harma­dik emeleti páholyoké ötszázezer korona. A leg­olcsóbb zsöllye 250.000 korona. Az előadás tiszta jö­vedelme azoknak a kistőkéseknek jut, akik munkából szerzett apró tőkéjük után most olyan csekély jöve­delmet húznak, hogy abból képtelenek megélni. (*) A napokban dől el a színészek szerződésének ügye. Ismeretes, hogy régebbi megállapodás szerin­t úgy a színigazgatók, mint a színészek május hónap 10-éig kötelesek nyilatkozni abban az irányban, hogy megújítják-e a lejáró szerződéseket Ez ügyben Lázár Ödön, az Unió-színházak igazgatója a követ­kezőket mondotta: — Már most megállapítható, hogy nem lesznek nagy eltolódások, a nevesebb színészek szerződéseit a színházak meghosszabbítják és csak néhány szárnál lesz az az eltérés, hogy őket egyes szerepekre vagy bizonyos számú föllépésre fogják a színházak szer­ 4 "Bireitbart" legnagyobb ellen­fele, szenzációs, bámulatba ejtő mutatványaival T7lBMRI3MBMJ)l VIII. "Rákóczi út 63. szám. Telefon : József 21-16 •jfi-fti'-j V- v'-y" V BELVEDERE = VACI UCCA tl/B. FÉLEMELET ===== Csoportkiállítás U) festőit és sz.obT'á.sz.ok MEGNYÍLIK MA, MÁJUS 1-ÉN

Next