Pesti Napló, 1923. július (74. évfolyam, 146–170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
Vasárnap PESTI NAPLÓ Öl részletek® derített ki a tentszőrség a Kovács testvérek bűnlajstromából (Saját tudósítónktól.) A főkapitányságon szombaton délben végre kiadtáka régen ígért hivatalos jelentést a Kovács-testvérek ekrazitos társaságának jegyében. Ez a hivatalos jelentés a társaság fantasztikus üzelmeiről és terveiről számol ba Maga a jelentés azonban, amelyet alább ismertetünk, nem terjeszkedik ki a nyomozás minden mozzanatára, hanem annak csak főbb és fontosabb megállapításaira vonatkozik, így a jelentés sem emlékezik meg a Kovács-testvéreknek néhány, olyan tervéről és előkészületeiről, amelyeket a nyomozás nagyrészt már teljesen tisztázott. : " Fantasztikus terv emberrablásra Ezek között szerepel az a terv, hogy három társukat azzal bízták meg, hogy menjenek Bécsbe és ott egy általuk megjelölt emigráns kommunistát fogjanak el, ültessék autóba és hozzák át a határon, ahol majd végeznek vele. Kiderült, hogy itt valójában nem egy emigráns kommunistáról van szó, hanem egy gazdag ékszerészről, akit a Kovács-testvérek ilyen módon akartak kirabolni. Ebből a tervből azonban nem lett semmi, mert ehez az emberrabláshoz autóra lett volna szükség, amelyet ők meg is akartak szerezni, de nem tudták tervüket végrehajtani, mert időközben a Nemzeti Múltunk Kulturális Társasága révén gyűjtött pénzt, amelyet az autó megvásárlására akartak fordítani, elköltöttek. Kényes külföldi megbízatások A nyomozás kiterjeszkedett arra is, hogy a Kovács-testvérek, azoktól, akiket üzelmeikre nézve kellemetleneknek tartottak, a leglelketlenebb módon akartak megszabadulni. Így kiderült, hogy a Kovács-testvérek társaságának két fiatal egyetemi hallgató tagja nem tudott teljesen beleilleszkedni ennek az ekrazitos társaságnak a moráljába. A Kovács-fiúk gyanút fogtak és ezeket a fiatal egyetemi hallgatókat olyan módon akarták elnémítani, hogy valamilyen bizalmas külföldi, szerintük hazafias, megbízatást szántak nekik, hogy azok ilyen módon külföldre távozzanak. Ugyanakkor megtették a lépéseket arra nézve is, hogy ott őket elfogják és börtönbe vessék, éppen, ezen megbízatásuknál fogva. A Kovács-testvéreket és társaikat ezenkívül még a múltból is számos súlyos bűncselekmény terheli. A letartóztatottak között nem egy olyan név szerepel, amelynek viselője az utóbbi idők sokat emlegetett bűncselekményeiben már szerepelt. A legismertebb név ezek között Becker Istváné, aki a Landauügyben szerepelt és ezért a bíróság felelősségre is vonta őt. Ugyancsak ismeri a közönség Márfy Józsefnek a nevét is, aki a Fővárosi Operettszínház elleni merésyletnél vállalta a vezető szerepet. A többi név nem lesz talán annyira ismerős a közönség előtt, de ezek is gyakran kerültek gyanúba az utóbbi idők kiderítetlenül maradt bűncselekményeivel kapcsolatosan. Az Erzsébetvárosi Kör és a Reismann-ügy A nyomozás során szóba kerültek az utóbbi idők bombamerényletei is. Ugyanis a Kovács-testvérekről a mostani rendőri nyomozás megállapította, hogy egyik tervük az volt, hogy a dohányutcai zsinagógát egy pénteken este, amikor ott istentiszteletet tartanak, a csatornahálózaton keresztül felrobbantsák. Maga a terv és annak a keresztülvitelére tett előkészületi cselekmények sokban megegyeznek az eddigi bombamerényletek végrehajtásával. A rendőrség ezért a nyomozást kiterjesztette arra vonatkozóan is, hogy a már letartóztatásban levő terhelteknek nincs-e valamely régebbi bombamerényletben részük. Erre nézve azonban a nyomozás súlyosabb terhelő adatokat nem tudott produkálni. Mindazonáltal az iratok nagyon sok érdekes adatot tartalmaznak a rendőri nyomozásnak erről a részéről is. Ugyancsak nagyon sok szó esik az iratokban Reismann zongoragyáros meggyilkolásáról is. Miután a gyanúsítottakkal együtt az iratok is átkerülnek az ügyészségre, bizonyosan be fog következni az, hogy úgy a vizsgálóbírói, mint az ügyészi kihallgatások során feszegezni fogják ezeket a még teljesen ki nem derített részleteket is. Antiszemitizmus a zsidó pénzen A" rendőrséget nyomozásában nagyban, segítették "a letartóztatottak, akik a legnagyobb részletességgel tették meg beismerő vallomásukat. Majdnem mindannyian uszító kurzusjelszavakhoz híven azt adták elő a rendőrségen, hogy »hazafiasságból« követték el tettüket, mert gyűlölettel viseltetnek a zsidók ellen. Bevallották azt is, hogy gyűjtésükre a zsidóktól is szedtek össze pénzt. Ha keresztényhez mentek, ott az ébredő eszmékre hivatkoztak, a zsidókhoz, akkor mint a kultúra támogatóitól kértek pénzt. A székhelyük és az irodájuk először a Dohány utcában volt, a Hadirokkantak szövetségében. Ott azonban nem tudtak zavartalanul dolgozni, mások is megfordultak abban az irodában, úgyhogy átmentek a Pannonié-szállóba, ahol Becker István lakása volt. Itt szőtték azután tovább terveiket. Ezeknek a terveknek során több gyilkosság is szóba került. . . .1 . Politikusok meggyilkolása«— pártkülönbség nélkül Hosszasabban tárgyaltak arról, hogy gróf fieth-Ien István miniszterelnököt kellene meggyilkolni, mert szerintük, gróf Bethlen zsidóbarát, politikát folytat. Tervezték, hogy néhány ellenzéki politikust is eltesznek láb alól. Ezek között az ellenzéki politikusok között voltak többek között Vázsonyi Vilmos, Rassay Károly, Rupert Rezső és Drózdy Győző. Ez volt az első turnus és arra számítottak, hogyha ezekkel végeznek és tovább is zavartalanul dolgozhatnak, másokra is sor kerül. Ezekhez a gyilkosságokhoz kellett nekik a pénz, ezért követtek el mindent, hogy pénzhez jussanak, ezért gyűjtöttek, de aztán a befolyt pénzt elköltötték. Hogyan tervezték Kovácsék a zsidótemplom felrobbantását ? A Kovács-testvérek bevallották azt is, hogy a dohányutcai templomot ez év áprilisában akarták felrobbantani. Már le is szálltak a zsinagóga körül lévő csatornahálózatba, éjszakának idején végigmászták azt és egy megfelelő helyet kerestek, amelyen keresztül azután a hívőkkel teli zsinagógát felrobbanthatják. Ezt a tervüket azonban még meg akarták toldani egy másik súlyos cselekménnyel is. Ugyanis azt tervezték, hogy abban az időben, amikor a dohányutcai templomot felrobbantják, nagy tüntetést is rendeznek és ennek a során, régi módszerük szerint, végig akarták verni a Dohány ucca és a Roinbach ucca környékét. Ehez a tervükhöz megfelelő és kipróbált embereket kerestek, ezért érintkezésbe léptek bizonyos helyekkel, hogy onnan megfelelő számú embereket kapjanak, akik azután, mialatt ők a robbantást végzik, az utcai zavargást végrehajtják. . Hivatalos jelentés az ekrazitos ügyben A rendőrség, mint már említettük, ma hivatalos jelentéstadott ki a nyomozás eredményéről. Ebbena jelentésében közli, hogy a Magyar Nemzeti Múltunk kulturális társasága azért alakult, hogy nagyarányú gyűjtésekkel a vezetők — tagok nem voltak — pénzhez jussanak és ezzel maguknak fényes megélhetést biztosítsanak. A társaságnak csak tisztikara volt, amelyben a fontos pozíciókat a három Kovácstestvér töltötte be. Kilenc milliót gyűjtöttek s ezt el is sikkasztották. A gyűjtés sikeresebbé tételére a Kovács-testvérek társelnököknek közéletünknek egyes kiválóságait — ezek megtévesztésével — megnyerték. Tervbe vették a nagyváradi román állampénztár kifosztását is, el is utaztak Nagyváradra, azonban ez a terv nem valósulhatott meg. Tervbe vették ezenkívül a kormány egyes tagjainak erőszakos eltávolítását, azonban ez is csak terv maradt, foglalkoztak a dohányuccai zsinagógának az uccai csatornákon keresztül való felrobbantásával is, de miután kiderült, hogy a főváros csatornahálózatának nagyrészét is elpusztítanák ilyen módon, ettől is elállottak. Végül ismét, hogy anyagi helyzetükön javítsanak, Szalay János nevű társuk, üllői úti lakásán szokos hamisításhoz is hozzákezdtek. A Kovács testvérek társasága arra is szőtt terveket, hogy egyes neki nem tetsző politikusokat elnémít, sőt , meggyilkol. Erre a célra egy csukott autót és egy kültelki házat akartak vásárolni, hogy ide szállítsák és itt végezzenek ktr hazának szerintük ártalmas politikusaival. Terveik végrehajtásához egyes katonai egyének vétkes könnyelműsége folytán már régebben hozzájutottak mintegy I0 kilogram ekrazithoz. A rendőrség szerint ezeknek az ekrazitmennyiségeknek a lefoglalásával a társaság egész robbanóanyaga kézrekerült. Tizenhét előzetes letartóztatás A rendőrségen az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény alapján és sikkasztás bűntette címén előzetes letartóztatásba helyezték és az ügyészségre kisérték: Kovács Kornélt, Kovács Tivadart, Kovács Árpádot, Becker Istvánt, Vas Tituszt, Szalay Jánost, lovag Umlaut Siegfriedet, Szabadeczky Aladárt, Tarnovszki Pált, Mayer Oszkárt, Sztaho Szevért, Láng Edét, Kovrig Mártont, Weinberg Sándort, Czigány Sándort, Jób Fancsali Győzőt és Márki Józsefet. Azok ellen a katonai személyek ellen, akiknek vétkes könnyelműsége folytán a Kovács-testvérek és társaik már régebben hozzájutottak a robbanóanyaghoz, a királyi ügyészség fog a katonai ügyészséghez fordulni az eljárás megindítása végett. Beszélgetés a Kovács-vágány lakóival A Ahol megromlik a kenyér és a tej és beesik az eső (Saját tudósítónktól.) Sötét, néma postakocsit álldogálnak egymás mellett a Kovács-vágányon, vagonlakók laknak bennük, a nyugati pályaudvarnak szinte már őslakói. — Már két éve ez az otthonunk, — mondja egy kedves szőke kisasszony, aki szép fehér jumpert horgol a nővérével együtt a lakásuk egyetlen villanykörtéje alatt. A kisasszony szőke feje és a fehér jumper alkotja a két világos szigetet a »lakás« vigasztalan füstszürke tengerében. — De a szomszérdunk már a harmadik nyarat tölti itt. — Ezt a három nyarat, lidércnyomásos lázálmunkban sem képzeltük el otthon, Erdélyben, — mondják. A kiszolgált öreg postakocsiban szép vidéki úrilakás romjai, a magyarstilű üveges vitrinben ágynemű és mellette szinte tragikomikus fen,séggel terpeszkedik a hatalmas zongora. — Mikor az első két-három hónapban kérdezték, hol lakunk, — mondja egy gyászruhás, finom, okos-' arcú fiatal lány — nevetve feleltem, hegy : vagonyban«. Egy év múlva már kettőt köhintettem és csak úgy halkan a fogam között, csúszott ki a válasz:' •még mindig.... Ma! Tessék elhinni, még egy telet itt ebben a pokolkocsiban nem élek túl. Itt halt meg az apám, a vágón halottja volt, a sok izgalom vitte a sírba. Mert amíg élt, járt, kelt, könyörgött és rimánkodott folyton, törvényszéki bíró volt és úgy bízott a jó összeköttetéseinkben ... Van is a kezünkben lakásigazolvány, nekünk ítélt lakásról. Csak arra kértek meg, hogy várjunk egy hónapig, míg a régi lakónak elkészül a háza és átköltözködhetik. Az az egy hónapnyi emberséges türelem a mi részünkről éppen elég volt a népjóléti minisztériumnak ahoz, hogy bírói végzéssel másnak adja a lakásunkat. — Állandóan az a panasz a vagonlakók ellen, hogy válogatunk, — mondja az édesanyja. — Ma tényleg visszautasítottam egy lakást, melynek öt esetben volt már hasonló sorsa. Egy elszánt lélek végre elfogadta, azt most a rendőrség nem engedi beköltözni a hatósági orvos jelentése alapján. — Tegnap kint jártam a Pongrácz-telepen, — veszi át a szót a doktor úr, a menekült törvényszéki jegyző. — Ha csak egy délelőttre kezembe adnák a hivatalos hatalmat, én elhelyezném kint az itag lakásokba az egész Kovács-vágányt. A doktor úr felesége többet él a kórházban, mint otthon a vagonban. A négy gyermeke nem ,jár iskolába, mert nem meri őket átküldeni a sínlabirintuson; egy vagonlakó gyereknek úgyis elvágta már a vonat a lábát. Közben kis vita indul meg arról, hogy melyik évszak elviselhetőbb a vagonban: a tél-e, vagy a nyári A többség a tél mellett dönt, mert télen ugyan reggel öttől éjfélig fűteni kell, tót nagy hidegben nappal is ágyban kell maradni. A lecsapódó párától, a beszivárgó hótól megpenészednek a bútorok és előfordul, hogy befagy az ajtó závarja éa a szomszédok fejszével szabadítják ki egymást. De nyáron az inkvizíció izzó ólomkamráira emlékeztet a vasfalú postakocsikban az atmoszféra. Estére megromlik a reggel fölforralt tej és két nap alatt penészes lesz a kenyér. — Vagonlakónak lenni a legköltségesebb luxus, sóhajtja a doktor úr. — Nem beszélek az orvos-és kórházszámláinkról, a szappanszükségletünkről. De nem tudunk élelmiszerkészletet gyűjteni, mikor esni kezd a korona, — hisz itt minden megromlik s a ruhánkat a városban kell mosatnunk. Hol száríthatnék itt a fehérneműnket? Az átmentett kis vagyonunk ráment ügyvédekre, tippekre. (Ezt a csúnya kis szót többet hallani a Kovács-vágány lakóinak szép színmagyar erdélyi beszédében, mint a Szabadság téren vagy flagon.) Van vagonlakó, aki hatvanhét lakástippet terjesztett be a lakáshivatalhoz. Eleinte a rokonaink, barátaink gyűjtötték őket, már húsz-huszonötezer koronát is elűzettünk az ügyvédnek egy tippért, a siker minden pozitív reménye nélkül. A lakáshivatal sokat köszönhet nekünk, szorgalmasan fölhasználván az adatainkat mások számára. A vasutat dicsérik a vagonlakók, ez «gavallér", mert legalább békében megtűri őket, sőt villannyal fölszerelt postakocsikat adott nekik, mert két év előtt a marhakocsikban való telelés életveszélyes volt. (Azt viszont nem lehet kívánni tőle, hogy még hátrányozza is az üzemen kívül helyezett kocsik tetejét, melyekbe most beesik az eső.) Csak a külföldi vendégek említésénél lesz fátyolos kicsit a hangjuk, akiknek a programjába, Pest látványosságai, a Halászbástya és a parlament közé újabban be szokták iktatni a Kovács-vágányt is és akik néha százkoronásokat csúsztatnak az őrnagy úr asztalára, a doktor úr bámész fiacskájának füstös kis kezébe. " ! ingyen vizespoharat fca& minden vevő, M e héten edényt vásárol a ^ WSIspl&El^SSJ^f ^M.R'UHM.Z'^an ^bíbí^SS^^ sss széllel »50 K sárolás és Budapest» VIII» kerület, Népszínház ucca 29. szám. ^öttesés uborkásüvege* sy4rur»kott «*«son.