Pesti Napló, 1923. október (74. évfolyam, 221–246. szám)

1923-10-02 / 221. szám

2 Kedd TESTI NAPLÓ 1923 október 2. Egy közbeszólás következményei Ideges pillanatok következtek és olyan általános volt a zűr­zavar, hogy senki sem tudta mi történt. Stoltz Zsigmond rendőrkapitány magából kikelve mondotta»­­ — Itt vala,ki azt mondotta, hogy: ingyenrész­vényes főkapitány!« És hozzá, kezével furcsa mozdu­latot tett, mintha valaki elemett volna valamit. Így nem­­ lehet gyűlésen viselk­edni. Közben a már kitódult emberek közül többen visszajöttek , izgatottan kiabálták: — Mocsáryt és Kaszát rendőrök viszik el! Ést nem hagyjuk! Amikor Stoltz kapitány meghallotta, hogy intéz­kedésének téves értelmezésére a rendőrök tényleg el akarták kísérni a szónokokat, intézkedett hogy azonnal jöjjenek vissza az emberek. Azután, megkezdődött a hajsza az után, aki a főkapitányt megsértette. A rendőrkapitány világo­­­san emlékezett rá, hogy Kasza szónok mellett állott és igen sokszor közbeszólt. Gúnyosan kört­­írt le a levegőben és úgy kiáltotta: — Az ingyenrészvényes főkapitány! Kasza nem emlékezett rá, hogy ki volt a közbe­n szóló és a teremben senki sem akadt, aki a nevét tudta volna. Erre Kelemen Géza elnök felil­ent az emelvényre, egy percre csöndet kért és messzehangzó hangom hirdette ki: — A jelenlévő rendőrhatósági­ képviselő úr ké­résére kérem, jelentkezzen­ az, aki a főkapitány úrra tértő kifejezést mondott! Halotti csend volt a válasz, amire Kelemen még hozzátette, hogy »valószínűleg az illető már eltávo­zott­. Csak ekkor derült ki az igazi félreértés, a rend­őrök ugyanis Kaszát azért fogták körül, mert azt hitték, hogy ő volt a sértegető közbeszóló. Kelemen Géza tovább akarta folytatni a gyűlést, de a rendőr­kapitány most már nem engedte és felszólította Ke­lement, hogy oszlassa, fel a gyűlést. — Ahol a főkapitányt így aposztrofálják, ott a gyűlést folytatni nem lehet! — jelentette ki. Erre a gyűlés tényleg szétoszlott. A rendőrka­pitány még hosszú ideig vitatkozott Szabó József országgyűlési képviselővel és több keresztényszo­cialista törvényhatósági bizottsági taggal, akik a gyűlésen résztvettek, majd­ a szónokokat­­ és a veze­tőembereket faggatta, hogy a főkapitány megsértő­jének személyazonosságát megállapítsa, de hiába. Még az óceán játszódott le egy kis jelenet. A köspüpemi alkaalmazottak azt hitték, hogy vezéreiket letartóztatták és erre a Sándor utcába gyülekeztek. Amikor a vezérek megjelentek, a tömeg megélje­nezte őket és nyugodtan szétoszlott. Báró Petrichevich-H­orváth Emil az állami lakásépítési törvényről Kik kaphatnak építkezési kölcsönt ? (Saját tudósítónktól.) Báró Petrichevich-Horváth Emil munkaügyi és népjóléti államtitkár ma délután hat órakor az Országos Mérnök- és Építészegyesület­ben a Lakásépítési akció hitelügye címmel előadást tartott, melyet a közélet, különösen a mérnöki kar számos kitűnősége hallgatott végig. Petrichevich államtitkár az építkezési tevékeny­ség fontosságának hangoztatásából indult ki. Az újonnan épített házakban a háztulajdonos a lakások 30 százaléka fölött maga rendelkezik, 50 százaléka fölött pedig a lakásügyi hatóságok. A lakásínség radikális megoldása csak a szabadforgalomhoz való visszatérés útján valósítható meg, azonban ezt csak kellő átmenet mellett lehet keresztülvinni. Mindaddig a magántőke csak állami kedvezmények mellett fog építeni. Az állami segélyeknek azonban rossz hatásuk van a gazdasági életre. A törvény értelmében a vállalatokra rótt építési kötelezettség teher is, nem is. Igen könnyen előnyös üzletté válhatik, ha kellő gonddal hajtják végre. Ugyanis az építkezés megindultával minden iparág az eddiginél fokozottabb mértékben lendül fel. A lakásépítési akció céljaira adandó állami köl­csön három,­­ illetve öt évre amortizálandó, hogy az esetleg hanyatló korona által előidézett veszteségek lehetősége csökkentessék. Az előadó ezután a lakásépítési akcióról szóló törvény részletes ismertetésére tért át. A törvény­cikk első része az építkezőknek nyújtható adó- és il­letékkedvezményeiről, a második része pedig az építkezési hitelről szól. A törvény a népjóléti minisz­tert­­ arra kötelezi, hogy a nemzetgyűlésnek évne­gyedenként tegyen jelentést arról, hogy kinek, mely érdekeltségnek mennyi hitelt engedélyezett. Ebből a paragrafusból világlik ki csupán a törvényhozás ama általános akarata, hogy az állam ilyen lakás­építési hitelt nyújtani kíván. Elvben bárki nyerhet lakásépítési hitelt. A kölcsön előfeltétele az, hogy az illetőknek megfelelő telek álljon rendelkezésre és az építési tőke 40 százaléka. A hiteligénylést a Lakás­építő Állandó Bizottság bírálja felül, a kölcsönkérő bonitását pedig a Pénzintézeti Központ. A kölcsönre biztosítékul szerepelhetnek: bekebelezés, kézizálog stb. A kölcsön folyósítása legrövidebb időn belül megtörténik. A kölcsönkérők építkezéseit műszaki és pénzügyi ellenőrzésben­­fogják részesíteni, vagyis el fogják azt a kérdést dönteni, hogy jó­, avagy rosszhistomís épít­kezésről van szó. Amennyiben •megállapítást nyer­­a rosszhiszemű építkezés, úgy a Lakásépítő Állandó Bizottság a kölcsönviszonyt megszüntetheti. A köl­csön visszafizetése valoriáltan történik,­ azonban méltánylást érdemlő esetekben megváltási­­ eljárás tárgya is lehet. Az egybegyűlt közönség báró Petrichevich elő­adását lelkesen megtapsolta. Az adóügyi hivatal főnökének lapja amely bankkommünikéket és kereskedők hirdetéseit közli (Saját tudósítónktól.) Köztudomású, — hiszen mindenki a saját zsebén tapasztalja — hogy a ke­reskedők minden eladott árucikk után kötelesek for­galmi adót leróni, ami jelenleg az eladott áru árá­nak 3%-át teszi ki. A kereskedők egy kisebb része ezt a forgalmi adót belekalkulálja az árba, a leg­többen azonban külön fölszámítják a vevőnek. A ke­reskedők a napi összforgalomnak a három szá­zalékát naponként kötelesek leróni forgalmi bélye­gekben, a nagyobb vállalatok és gyárak pedig kér­,­hetik, hogy a forgalmi adót bizonyos meghatározott időközökben készpénzben róják,le egy összegben. Talán mondani sem kell, hogy a forgalmi adó milyen terhet jelent úgy a kereskedőnek, mint a ve­vőnek és a kereskedők a megmondhatói annak, hogy a forgalmi adó annyira latba esik, hogy miatta ked­vezőnek látszó ügyletek megkötése hiúsul meg na­gyon gyakran. A forgalmi ellenőrök A kereskedők körzetekbe vannak osztva és min­den egyes körzetbe két-két forgalmi adó ellenőr jár, akik bizonyos meghatározatlan időközökben váratla­nul megjelennek a kereskedőknél és ellenőrzik köny­veiket, hogy megállapíthassák a forgalmi adó pon­tos lerovását. Gyakran megtörténik, hogy egyes ke­reskedőknél a forgalmi ellenőrök hibás vagy hiányos beírásokat vélnek felfedezni és erről kötelességükhöz híven azonnal jelentést tesznek felsőbb hatóságok­nak, amelynek ez a pontos címe: Magyar királyi adó­ügyi útmutató és ellenőrző hivatal. A hivatal helyi­sége a Rudolf rakpart 6. szám alatt van. Ez a hiva­tal azután a forgalmi adó ellenőrök jelentése alap­ján dönt a kereskedőkről. Nagyon gyakran igen sú­lyos, többmilliós büntetéseket is kirónak így azokra a kereskedőkre, akiknek adólerovását nem tartják teljesen elfogadhatónak. Az adóügyi és útmutató hi­vatalnál néha 50 millió korona pénzbírságot is ki­rónak egyesekre. Az eljárás néha abból áll, h­ogy a kereskedőnél megjelennek az adóügyi út­mutató hivatal kiküldöttei, a kereskedő üzleti köny­veit lefoglalják és elviszik a hivatalba, hogy ott könyvszakértővel­ átvizsgáltassák azokat. A keres­kedő üzleti könyvei néha, hetekig is ot­t fekszenek a hivatalban, naponként kpiőfoltárh­ták érte s ez alatt az idő alatt természetesen minden hivatalos üzleti feljegyzés lehetetlenné válik.­­ '1'' Az Adóügyi Útmutató Az Adóügyi útmutató és ellenőrző hivatalnak Szakáts Sándor miniszteri tanácsos a vezetője. Sza­káts­­­ándor, mint a hivatal vezetője, elsőfokon dönt a hivatala elé került kereskedők ügyeiben. Szakáts­­Nándornak, a hivatal igazgatójának van egy havonként kétszer megjelenő lapja, melynek­­ Adóügyi Útmutatói a címe. Ez a lap címéhez híven adóügyekkel foglalkozik. A lap főszerkesztőjének neve az első oldalon nagy betűkkel olvasható, még­pedig a következőképpen: Főszerkesztő: dr. Szakáts Nándor miniszteri tanácsos, a magyar királyi adó­ügyi és útmutató hivatal igazgatója. A lap felelős kiadója szintén Szakáts Nándor. Szerkesztősége és kiadóhivatala az Adóügyi útmutató és ellenőrző hi­vatal helyiségében, Rudolf rakpart t1. alatt van és a lap telefonjaként szintén a hivatal telefonja van fel­tüntetve. Ugyancsak a lap első oldalán a cím alatt olvasható, hogy a lapnak postatakarékpénztári csekk­számlája is van és pontosan oda is van írva ez a szám. A lapnak ezelőtt dr. Pongrácz Jenő ügyvéd volt a szerkesztője és kiadója. Dr. Pongrácz­­Jenő volt lapjának az ügyében a napokban felterjesztést intézett Kolltay Tibor­­pénzügyminiszterhez, aki a lap jelenlegi szerkesztőjének a hivatalfőnöke. Ez a fel­terjesztés, amelyet alkalmunk­ volt megszerezni, a következőképpen szó.1. Felterjesztés a pénzügyminiszterhez N­agy méltósága m.M. kir. Miniszter Úr! Körülbelül két é­vvel ezelőtt Szakáts Nándor miniszteri tanácsos úr ő méltósága, a m. kir. adó­tügyi útmutató és ellenőrző hivatal nagyérdemű igazgatója azzal a kéréssel tisztelt meg, hogy Adóügyi Útmutató­ cím alatt bejelentett lapom kiadói jogát engedjem át­­neki. Én a legnagyobb készséggel teljesítettem ő méltósága kérését. Fölös­leges említenem, hogy minden ellenérték nélkül. Az Adóügyi Ú­tmutató azót­t­ megjelenik, főszer­kesztője és­­kiadójaként ötnéttesága van bejelentve. Volt lapom sorsát figyelemmel kiérv­e, a kii­­­­vetkező jelenségedet tapasztaltam: A lap szerkes­­tősége és kiadóhivatala a 111. kir. adóügyi útmutató és ellenőrző­ hivatal helyiségében van és még a neui laikusnak is úgy tűnik fö, mintha a lap hivatalos lap­ volna. Mert hiszen a hivatalos órák alatt a hivatal tisztviselői foglal­koznak a lap expedíciós ügyeivel. Közelebbről megfigyelve a lapot, mégis nyilvánvaló, hogy az adóhivataloknak és a községi jegyzőknek szóló szerkesztői üzenetek ellenére sem hivatalos lap az Adóügyi Útmutató. Ez kitűnik abból, hogy hiva­talos lapnak nincs közgazdasági rovata, nem közöl egész ismeretlen cégektől hirdetéseket. Már­pedig volt lapom elég bő közgazdasági rovattal jelenik meg és számos hirdetője van. Kétségtelen tehát, hogy a lap magánvállalko­zás. De akkor még az a­ kérdés merü­l föl, ho­gyan viselheti ez a magánvállakozás állami hiva­tal címét, hogyan lehetséges az, hogy állami hiva­tal helyiségében szerkesztik, adják ki és ott a hi­vatalos órák alatt foglal­koznak vele. Ha a lap kizáróan tudományos­ kérdésekkel foglalkoznék, egy szót sem szólnék. De a lapnak közgazdasági rovata van, magánelőfizetői vannak, hirdetői is vannak, akiknek hivatalosan is lehet dolguk az ő méltósága vezetése alatt álló hivatallal. A mai viszonyok között, amikor a gyanú árnyé­kának sem szabad férkőznie egy vezető állásban lévő köztisztviselőhöz, szerény véleményem szerint, ő méltóságának, aki igen kényes hivatalt tölt be, —­­ kétségtelenül a­ legkorrektebben — a lap kiadásától és szerkesztésétől vissza kellene vonulnia. Igaz, hogy a lap szerkesztését és kiadását senki sem­ tilthatja meg őméltóságának, de az emberek rosz­szak, gyanakvók és őhséltóságát, ezt az igazán ki­váló pénzügyi kapacitást, alaptalan pletykálkodá­sok céltáblájának használnák. Mert, amint tud­juk: "canimpiare audaeter, Semper aliquid haeret«. Ezt pedig mindenkinek kötelessége megakadá­lyozni. Kérem Nagyméltóságodat, méltóztassék befo­lyását érvényesíteni, hogy őméltósága leíralább a hirdetéseket ..és • a közgazdasági újságírást szüntesse be,­ ha neki ínás az álláspontja, mint nekem, a­ destruktív ügyvédnek.­­ Kiváló tisztelettel •Nagyméltóságod kész híve: Dr. Pongrác Jenő. Mindenki érdeklődéssel várja, hogy a pénzügy­miniszter milyen álláspontot foglal el ebben a kér­désben. T. Gy. Két hajó elsüllyedt és három zátonyra futott a négy ködben Tizenkét hajóösszeütközés az angol partvidéken London, október 1. Az Anglia és Írország déli partvidéke környékéi­ elterjedt hatalmas köd következtében számos hajó­szerencsétlenség történt. A köd oly óriási volt, hogy a hajó végéről nem lehetett a hajó elejéig látni s így a nagy köd következtében több hajó el is süllyedt. A Cunard Line társaság Scythia és a White Star Lina­ Cédric nevű gőzöse Írország déli partvidéke közelé­ben vasárnap reggel összeütközött. Mindkét hajó könnyen megsérült. A Scythia óvatosságból vissza­tért Liverpoolba. Ezenkívül az angol Csatorna-szigetek kör­nyékén még körülbelül 12 hajóösszeü­tközés történt, amelynek következtében két hajó elsüllyedt, három pedig meg­feneklett. A következő külföldi hajók részben el­süllyedtek, részben zátonyra futottak: Laurens dán gőzös, Brobonne és Dernere francia gőzösök, Vassilios Desto Unis görög gőzös, Hill norvég gőzös és Gasfeld német gőzös. A Florence nevű angol gőzös összeütkö­zött egy másik hajóval és elsüllyedt. WWWwWVWVWWi AA/JVW WWAftfWW

Next