Pesti Napló, 1924. február (75. évfolyam, 27–50. szám)
1924-02-01 / 27. szám
milem elgondolásából indult ki Mi benne vagyunk — úgymond — a nagy trianoni vörös malomban. De ez a malom nem fog megőrölni bennünket, mert a magyar nemzetben is megvan az a gyémántszemcse, amelyet a malom nem tud megőrölni. Nekünk megvan magyar Robiantunk — mondotta Vass — Bethlen személyében, akinek az lesz a feladata, hogy a vörös malom őrlőkerekével szembeszállva, ne engedje a magyar erőt felőröltetni. Beszéde végén köszöntötte a Magister Rubicante Hungaricust és Celestrist, a vezért és seregét és azt kívánta, hogy a sereg legyen méltó a vezérhez, mert a vezér már méltóvá tette magát arra, hogy vezére legyen a magyar nemzetnek. hogy fizesse vissza a választást a (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés mai ülésén folytatta a birtokreform vitáját. Sokat faemlegettek ma, mert ez az ülés is főként Eőri Szabóval foglalkozott. A délelőtti ülés Tizenegy óra előtt nyitotta meg a nemzetgyűlés Mai ülését Scitovszky Béla elnök. Az ülés elején az indemnitási törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta a Ház. Ezután áttértek a földreformjavaslat részletes tárgyalására, amelynek kapcsán Farkas Tibor a visszavándorlók érdekében szólalt fel. Nagyatádi Szabó István kifejtette, hogy az Amerikából visszavándorolni akaróknak kénytelen volt azt válaszolni, hogy egyelőre ne jöjjenek haza tömegesen, mert nincs módjában földet adni mindnyájuknak. Gaal Craszton a legmesszebbmenőleg szirkoztatja, ha nadrágos embernek juttatnak földet. Az, hogy nemzetgyűlési képviselők földet igényelhessenek, a közéleti morállal nem egyeztethető össze. Nagyatádi Szabó István megjegyzi erre, hogy vannak olyan kisgazdaképviselők, akik, ha nem volnának képviselők, bekerülnének az igénylők közé. Dénes István elfogadta Gaal Gaszton indítványát. Tud egy esetről, hogy egy volt főispán, aki a választáson megbukott, fájdalomdíjul 600 hol földet kapott. Hosszabb vita után Rácz János indítványára elhatározták, hogy a törvényhozás tagja, tényleges közszolgálati alkalmazott, tényleges katonatiszt vagy a végrehajtással megbízott intézetek alkalmazottja földhöz nem juthat, az előbbi szakaszokban felsorolt pontok kivételével. Az elnök ezután az ülést délután négy óráig felfüggesztette. J¥ délutáni illés Délután folytatták a földbirtokreform rézletes tárgyalását A második szakasznál Dénes István, Szeder Ferenc, Létay Ernő szólalt fel. Azt kívánták, hogy a földigénylők a községhez közdeső földekből kapjanak járandóságot. Mikor Dénes István ilyen tárgyú javaslatát elvetette a Ház, Stiiger Miklós közbekiáltott: — Mindegyikünk fog benyújtani javaslatot és három hétig beszélünk róluk! Forster Elek egységes párti, Farkas István ás Nagy Ernő felszólalása után Gaal Gaszton azt kívánta, hogy az adott viszonyokhoz képest a községhez lehetőleg közel juttassanak földet az igénylőknek. Nagyatádi Szabó István kijelentette, hogy Gaál Gaszton módosításához hozzájárul. Erre a módosítást elfogadták. A harmadik szakasznál a felszólalók főként az ellen tiltakoztak, hogy politikai okok zárjanak ki egyeseket a földreform áldásaiból, vagy hogy az igénylőket előéletük kutatásával zaklassák. Ezután a mentelmi bizottság jelentette, hogy Steimer Lendvait a Ház megkövetésére utasította és egyben megállapította, hogy az illető a határozatnak már eleget tett. Huszár Károly elnök indítványára azután kimondották, hogy a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt tartja és folytatja a földbirtokreform-novella részletes tárgyalását. Vétkesfos hevültség a nemzetgyűlésen a választási tehenek miatt Eőri-Szabó Dezső szólalt fel ezután azzal a céllal, hogy a szerdai óriási botrányok keserű hatását enyhítse és azt a bizonyos tehénügyet — amit szemére vetettek — kimagyarázza. — Tegnap, amikor egy országos panamaügy elintézését sürgettem, a személyes invektívák egész orkánja zúdult felém. — Megérdemli! — mondják az egységes párton. — Rászolgált. Az egységespárti képviselők minden oldalról türelmetlenül kiabálnak Eörs-Szabó felé. Hedry Lőrinc: Botrányhajhászás! Közönséges botránykeresés! Szeder Ferenc: Nem botránykeresés, hanem panama! Erdőhegyi Lajos (Szeder felé): Fogja be a száját! Nagy izgalom keletkezett erre a szocialista képviselők között, akik a padot verve kiáltják Erdőhegyinek: Fogja be maga a száját! Rothenstein Mór: Már megint szemtelenki.dikt Eőri-Szabó: Azoknak a képviselő uraknak, akik förtelmes invektívákat halmoztak rám ... Óriási zaj tör ki, amiből Koszi István hallatszik ki, aki azt mondja: Fentartjuk! — Mi, is fentartjuk! — zúgják utána kórusban a jobboldalon. Eőri-Szabó: Eljárásuk magán viseli a gyávaság bélyegét. (Nagy zaj.) — Könnyű papnak gyávasággal vádolni! — harsogja feléje Hedry Lőrinc. Eőri-Szabó: Hogy milyen beszédekkel támadtak ellenem, elég arra a bizonyos tehénügyre utalnom. Podmaniczky Endre: Hány tehén is volt* Eőri-Szabó Dezső: Úgy állították be, mintha én a választásuk után idejöttem volna az egységes pártihoz és azt mondtam vetea, térítsék meg a választási költségeimet. — De a két tehén árát megkapta* — érdeklődött nagy derültség közben báró Podmaniczky Endre. Mit írt Gömbös a vi£lasEtds2te!*ene&rÖS? Eöri-Szabó Dezső: Hogy az ügyet megvilágítsam, felolvasom Gömbös Gyula levelét. (Halljuk! Halljuk! — hangzik mindenrel?. Olvassa). — Szíves fölhívásodnak eleget téve, közlöm veled, hogy annak idején, mint a párt ügyvezető elnöke, én voltam, aki megtudtán, hogy választásod tégedet anyagikig úgy megingatott, hogy kénytelen voltál állatállományodat . . . Nem folytathatta tovább a levélolvasást, mert olyan derültség tört ki, hogy percekig kacagtak a képviselőik. — Illatállományt — mondják az ellenzéken. Tehát beismeri! Horváth Zoltán: Tehénértékről! Mikor a derültség kissé elült, Eőri-Szabó nagy idegességgel, kissé sápadtan folytatta az olvasást... — Felajánlottam tehát neked kiadásaidnak visszatérítését. — Helytelen tehát az a beállítás, mintha én a pártnál koldultam volna ezzel. — mondja Eőri-Szabó. Szűnni nem akaró derültség következett tájra. Az egész Ház kivétel nélkül kacagott, csak Grigoi Miklós hangja hallatszott ki, aki harsányan és heves gesztussal fordult az egységes párt felé. — Kompromittáló az égész egységes pártra! (Nagy zaj és ellentmondás.) Kitárt az egységes tehénspor! A derültség csak nem akart szűnni, sőt a nevetés újabb, erősebb és erősebb hullámokra topva, fogta el az egész Házat. Egymásután röpködtek a tréfás közbeszólások. — Van, aki csak kecskét kapott! — mondja Drózdy. — Halljuk tovább a Biszkáról a regényt! A legnagyobb sikert azonban Horváth Zoltán aratta, aki harsányan kacagva kiáltotta a jobboldal felé: — Éljen az egységes tehénpárt! Ez a közbeszólás azután lehetetlenné tett minden továbbá tanácskozást. A képviselők szinte dűltek a nevetéstől. Percekig tartott a derültség. Huszár Károly elnök komolyan szerette volna rendre inteni a Huzet, de csak a csengőt rázta, mert ő maga is fuldoklott a nevetéstől. Majd erőt véve jókedvén, kijelentette, hogy az ülést öt percre felfüggeszti és kacagva ment le az elnöki emelvényről. Az ülés megnyitása után Eőry-Szabó Dezső akarta tovább folytatni a beszédét. — Kíváncsi vagyok, hogy a közbeszóló urak "hányan vannak, akik nem kaptak támogatást! — kiáltotta dühösen az egységes párt felé. Erre megint kitör a botrány. Héjj Imre, több kisgazdaképviselő, Podmaniczky Endre, Hedry Lőrinc izgatottan verik a padot és úgy kiabálnak Eőri-Szabó felé. — Mi nem csináltunk elvekből ökröt! — kiátyja feléje Héjj Imre. — Mikor fizeti majd vissza a tehenek árát? — kérdezi töli bíró Podmaniczky Endre. Berky Gyula beszélt ezután, szintén nagy derültséget okozva beszédével. Berchy nem aktara belekeverkedni a maffiaügybe Berky Gyula: A képviselő úr engem is megnevezett. Nagyon sajnálom, hogy ebbe a marhaügybe engem is belekevert. (Derültség.) — Nem marhaügy ez, hanem pártügy." — mondja Horváth Zoltán óriási derültség közben. Berky Gyula: Pártunkat elvi meggyőződés veszett, — mondja az ellenzék gúnyos derültsége közben. Horváth Zoltán, Cserty József, Farkas István gúnyosan kiáltják Berky felé: — Ki kapott? Mennyit kapott? Hány tehenet kaptak? Sokáig tartott a zaj, mire Berky Gyula folytathatta beszédét. — Igenis, jogosan tettem föl a kérdést: Mi van a tehenekkel. Azt hiszem, a mi pártunkban ez a két utolsó tehén az, amely politikai szerepet játszott. (Nagy derültség.) Az előbb felolvasott levél tanúsága szerint nem az a lényeges, ki kérte a tehén árát, hanem az, hogy ki vágta zsebre a tehén árát. (Élénk derültség a jobboldalon.) Eőri-Szabó Dezső ellent akar mondani, de a közbeszólások özöne letorkolja. Báró Podmaniczky Endre: A zsebében van az ára! / Berty valovizátva ítéli vissza apolitikai teheneket Berky Gyula. Felszólítom tehát képviselő urat, hogy a két tehén árát a mi szegény pártunknak ötvenmillió korona értékben, valorizálva fizesse viszsza, vagy pedig természetben adja vissza. Óriási derültség következett erre s Berky Gyula csak nagysokára folytathatta beszédét. A mi pártunk szegény párt és ha a képviselő úr elveit megváltoztatta, akkor legalább vigyázzon arra, hogy ne kösse össze ezt a marhák szereplésével. Eőri-Szabó Dezső személyes megtámadás címén szólalt fel. A teheneket rámtukmálták! — jelentette ki viharos derültség közben. Én nem kértem a teheneket és hogy Gömbös rámtukmálta őket, arról én nem tehetek. — A hét legjobb vicce! — kiáltja feléje valaki és ezzel az ülás véget is ért. vi 5. ~ . Péntek PESTI NAPLÓ 1924 február 1. 2 A fpecsületügi&i választmány szerire! m mig9i$zt@?elnfl& a B®w®^Sasság szerint tart el a PronajH (Saját tudósítónktól) Gróf Bethlen István miniszterelnök annak idején egy nemzetgyűlési összetűzésből kifolyóan provokáltatta Rakovszky István nemzetgyűlési képviselőt, aki a lovagias elégtételadás elöl azzal zárkózott el, hogy Bethlen addig nem adhat elégtételt, amíg egy régebbi elintézetlen ügye van Prónay Pállal. A Bethlen—Prónay-affér elintézése tudvalevőleg ugyanis úgy történt, hogy a Bethlen két megbízottja egyoldalú jegyzőkönyvvel elintézettnek jelentette ki az ügyet. Gróf Bethlen István, amikor Rakovszky István kitért az elégtételadás elől, becsületügyi választmány döntését kérte maga ellen. A becsületügyi választmány szerdán este báró Vojnich Sándor elnökletével több mint háromnegyedóra hosszat tárgyalta az ügyét és a következőket állapította meg: gróf Bethlen István akkor, amikor két megbízottat küldött Prónay Pálhoz, a lovagiasság szabályainak eleget tett. Ha a Bethlen—Prónay-ügy folyamán valami szabálytalanság, vagy hiba történt, azért Bethlen nem felelős, legfeljebb a megbízottak követhettek el hibát, vagy szabálytalanságot. Ennélfogva a becsületüsgyi választmány megállapítja, hogy gróf Bethlen lassán úgy elégtételadásra, mint elégtétel verésére alkalmas. A becsületüraryi választmány négy tagja közül ketten gróf Bethlen kvalifikálása mellett, ketten pedig ellene szavaztak, s minthogy a szavazás 2:2 arányú volt, báró Vojnich elnök szavazata döntötte el a becsületügyi választmány határozatát. A becsületügyi választmány határozatának következtében most rövidesen meglesz a Bethlen—Bukovssky-párba, és ennek elintézése után valószínűen ismét sor kerül a régóta húzódó Bethlen—Prónay-affér megoldására is. VWWWVVA^^AVWSVWVA-vWWWWV MEGNYÍLT BEKEFFI-BOROSS új kabaréja, a VIDÁM SZÍNPAD a Fővárosi Operett Színház épületében. Telefon: 17—Sz. Előadás este fél 9 órakor WWWMmH Uff» ilPMtlM^ AAWWWWWWWWWW Anglia redukálja tengerészeti költségvetését, hogy olcsóbbá tehesse a cukrot Az angol kormány ötmillió fonttal redukiálja a tengerészeti költségvetését London, január 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) Snomden kincstári kancellár leiratot intézett az admiralitásihoz, amelyben követeli a tengerészet köllségvetésének ötmillió fonttal való mérséklését. Az így megtakarított összeget az angol kormány a cukor- és egyéb fogyasztási adók leszállítására akarja fordítani. (V.) Oroszország Angliára való tekintettel mérsékli ázsiai propagandáját London, január 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) A holnapi minisztertanács fog dönteni a szovjet kormány elismeréséről. A Népszövetség köreiben biztosra veszik, hogy Anglia el fogja ismerni a szovjetet minthogy két fontos kérdésben megnyugtató ígéreteket kapott. A moszkvai kormány még a legközelebbi kongresszus összeülése előtt kérni fogja fölvételét a Népszövetségbe és garanciákat adott Angliának arra vonatkozólag, hogy mérsékelni fogja ázsiai propagandáját. (II.)