Pesti Napló, 1924. március (75. évfolyam, 51–75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

Sí SaomHat VWJtaPOLITIKM A PÁRIZSI SZERB követ ritka erélyes nyilat­kozatot jelentetett meg egy boulevard lapban a szerb kormánynak Bulgáriával szemben követendő politikájáról. Ez a "politika, szerinte, abban foglal­ható össze,­­ h­a Bulgária nem marad nyugton, s csakugyan beváltja azt a fenyegetését, hogy a ta­vasszal a macedón kérdés ürügye alatt betör szerb területre, akkor Szerbia teljes erejével ellene fog fordulni, s igen valószínű, hogy Bulgária mint ön­álló állam meg fog szűnni. A párizsi szerb követ nem mondotta meg, mi­lyen alapon állítja azt, hogy Bulgária tavasszal e­bbe a kalandba akarna belebocsátkozni. Azt­ sem mondotta meg, miért éppen ő eresztette szárnyra ezt a szokatlanul erőshangú nyilatkozatot, és miért nem maga a belgrádi kormány, am­ely bizonyára illetékesebbnek látszanék erre a szerepre. E forma­litásoktól eltekintve, a kérdés lényege az, hogy a macedón kérdés valóban él és ez a kérdés az utóbbi időben mindjobban idegesíti Szerbiát. A Cankov­kor­bány ugyan minden lehetőt megtett, hogy ezt az idegességet eltüntesse, de úgy látszik, Belgrádban nem bíznak benne. Az elfogulatlan szemlélőnek azt kell mondania, hogy ez a bizalmatlanság nem éppen alaptalan. Szer­bia számára ninős macedón kérdés. Begrádban Ma­cedóniáról úgy beszélnek, mint Szerb­ia déli részéről s az ottani lakosokat szerbeknek tekintik. A ju­goszláv kormány nem törődik azzal, hogy körülbelül egymillió macedón elhagyta Szerbia déli részét, ne­­hogy szerbbé kelljen váliania. Ez az egymillió ember Bulgáriába vándorolt s itt, természetesen­­, nem szólva arról, hogy az amúgy is gazdasági bajokkal kü­zdő kis ország számára rendkívül nagy megterhel­tetés a, macedón testvérek eltartása — állandó gyújtóanyagot alkotnak a bolgár nemzet testében. A közvélemény figyelmét állandóan Macedónia felé irányítják, ahol »a testvérek senyvednek«. A sajtó­ban, népgyűléseken és a képviselőházban szünet nél­kül napirenden tartják a kérdést, sőt ezenfelül néh­a­­ néha azt is megengedik maguknak, hogy betörjenek Szerbia déli részébe, s ott szerb vámőröket vagy katonákat alaposan helybenhagyjanak. Ez a Cankov-kormánynak rendkívül kellemetlen, •a kormány a macedón mozgalmat tompítja is, amennyire teheti, de teljesen elnyomni, mint ahogy a belgrádi kormány követeli, ainas módjában. Ezért hív­­almatlan Jugoszlávia Bulgáriával szemben. Minthogy pedig a fiumei kérdést elintézték s Izá­m felé Szerbiának teljesen szabad keze van,, úgy lát­szik, a párizsi szerb követ megengedhetőnek tartja, hogy ily erselerangú nyilatkozatban adjon a maga vagy a kormánya felfogásán­ak kifejezést. * .. KIS ÉSZTORSZÁGRÓL ritkán ér ide hír. Ez «•CiMibau nem azt jelenti, hogy ebben az új államban minden olajozott kerekeken­­partit Az őszi függetlenség kikiáltása óta koalíciós kormány vezette az ügyeket. Ebb­ől a koalícióból most. .t. munkáspárt kilépett s ex*el az e*rt n­adiká­nak lij­szaka kezdődött. V. munkáspárt kilépése a gazdasági válságra ve­zeti a óta vissza. A múlt esztendőben igaz, rossz a­ra­tás volt Észtországiban. Olyan agráráillaimban, mint. .-imilyen Észtország, a rossz aratás sohasem múlhat el nyomtalanul. Minthogy a termelők nem hozták a­ piacra a szokásos búzamennyiséget, a magvak ára felszökött és a városokat nem lehetett élelmiszerrel rendesen ellátni. V.­. a gaz­dasági válság természetszer­űen a poli­tikai alakulatokba 11 is csakhamar mutatkozni kez­dett. A városokban a­ kom­munisták számara teteme­sen megszaporodott. Bérmál fővárosban például a tör­vényhatósági bizottság százegy tagból áll s ebből a kommunisták harminchat helyet hódítottak el. Ilyen ütemben győzitek másutt is. Az tar kormány a gazdaságii válság ellen egyelőre azzal védekezik, hogy­­ takarékoskodik. Minden vonalon és minden ponton csak addig nyújtózkodik, ameddig a takaró ér. A politikai és a gazdasági válság ellenérte a kor­mány úgy a belügyi, mint külügyi téren túrá-Mi is a megkezdett úton akar haladni. Belügyi politiká­ja­warte egyik legfontosabb b­thek­edése az utóbbi idő­ben az volt, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tarrtására törvényjavaslatot dolgozott ki. E javaslat szerint a svéd, német és orosz kisebbségei megőríz­tet­ik nyelvüket és műveltségüket. A külügyi politi­kája azon a szövetségen nyugszik, amelyet a­­ múlt esztendőben Lengyelországgal kötött. Emlékezetes, hogy a balti államok é­s Lengyel­ország között hosszabb ideig folytak a tárgyalások szövetségi megkötése végett. Ezek a kis államok, ép­pen úgy, mint Lengyelország, állandóan félnek Oroszországtól. Az utóbbi időben Oroszor­­­-­zágban mindinkább élesebbé válnek a nacionalista hangok. Igaz ugyan, hogy addig, amíg­­a bolsevizmus ural­mon van, nem kell az orosz agresszivitástól félni, de abban a pillanatban, ami­kor­ ez megbukik és helyét polgári uralom foglalja el, igen valószínű, hogy en­nek külügyi politikája a keleti tenger felé fog irá­nyulni s majdnem legelső feladatai közé fogja ik­tatni e hajdan orosz tartományok visszaszerzését. E baljóslata jövőre felkészülendő, Lengyelország a balti államokkal akart szövetséget­ kötni. A kis­államok azonban bizalmatl]« akodtak Lengyelország­'­­»a] szemben, minthogy szerintük Lengyelország túl­ságosan militarisztikus és offenzív szellemű, sem­hogy hozzájuk köthetnék a sorsukat. Ezért önmaguk között kezdtek tárgyalni s e tárgyalások eredménye lett az, hogy Lettország és Esztl­and gazdasági és ka­tonai szövetséget kötöttek. A két ország között, a vámsorompókat felenaplik s a külfölddel szemben közös vámokat fognak meghatározni. Litvánia még nem csatlakozott hozzájuk, de le­het, hogy előbb-utóbb ő is belép ebbe a szövetségbe. PESTI NAPLÓ 1924 mártáttal. A kalifátus megszüntetéséről tettek ma indítványt a tör­ök parlamentben Angóra, február 28.­(A Pesti Napló kiküldött­ munkatársának távirata.) A török parlament nemrégiben alkotta meg n.i választójogi törvényét,­­ amely­ szerint a ka­ lifa családjának bármely tagja nem szavaz­hat és nem választható. A kalifai tisztet most tudvalevőleg Abdul Medsid tölti be, a­ volt­ trónörökös, aki a­­ konstantinápolyi Dolma-Bagcse­ palotában­. székel. A költségvetés most folyó vitájában Vászif bej képviselő a mai napon szóvátette, hogy az iszlám vallási feje, a­ kalifa udvartartásának költségeire havonta, huszonhatezer török fontot kap. Ezzel kapcso­latban Vaszif bej azt indítványozta, hogy szüntessék mert a kalifátust. A török nemzet­gyűlés uralkodó pártja, a néppárt általános helyesléssel fogadta Vaszif bej indítványát. Komoly helyről azt az információt nyertük, hogy az indítvány legközelebb keresztül is fog menni, még­pedig előreláthatóan simán. Ebben az esetben a­ kalifa egész családjával együtt el fogja hagyni az országot. Léstyán Sándor. Sürgősen aktuálissá vált a pénzüsszenthísziszi tárca hrntmtés® (Saját tudósítón­któl) A pénzügyminiszteri tárca betöltése, úgy látszik, már egészen ak­tuálissá vált. Egy h­ír szerint Walkó Lajos, az ideiglenes pénzügyminiszter sürgeti a legerő­sebben a tárca betöltését. Már olyan hír is lábra kelt, hogy a maga részéről be is adta le­mondását a pénzügyminiszterségről. Illetékes helyén ezt, megcáfolták ugyan, esténben — bár hallgatással — megerősítették Az Estnek azt az információját, hogy a miniszterelnök K­ud János közélelmezési miniszterrel tárgyal olyan irányban, hogy vagy ő vegye át­ a­ pénzügy­mi­niszterséget, vagy pedig, ha. Walkot meg le­hetne nyerni a pénzügyi tárca végleges betöl­tésére vegye át Walko mai tárcáját. Ez a kombináció egyébként Kállay lemon­dásával egyidejűen merült fel és a Pesti Napló akkoriban regisztrálta . Közben azonban fel­merült báró Korányi Frigyes meghívásának­­gondolata, majd számolva azzal, hogy­­ a pénzügyminiszteri megbízatást nem vállalná, báró Papp­­Géza kinevezése, s ekkor a Bud­i­éle kombináció háttérbe szorult. Ha most mégis ehez­ a kombinációhoz térnek vissza, en­nek kétségtelen magyarázata az, hogy Walko a két nagy tárca, a kereskedelmi és pénzügyi tárca ügyeit még ideiglenesen sem képes el­látni. A­ kombinációk megerősítéséül szolgál az is, hogy a­ szanálási terv végrehajtásával a közélelmezési minisztérium amúgy is halálra van ítélve és ily módon K­ud János, aki ma köz­élelmezési miniszter, továbbra is helyet foglal­hatna a kormányban. Úgy vagyunk informálva, hogy a miniszt­­er­elnök nem látná annyira sürgősnek a pénz­ügyminiszteri tárca betöltésének személyi megoldását, s ha ez most mégis az aktualitás előtérbe lépett, ezt a fenti okok indokolják. Egy információnk szerint a kormányzónál ma megjelent kihallgatáson Lukács László volt pénzügyminiszter és kihallgatásának infor­matív jellege volt. Szercyán kezdi tárgyalni a Ház a valorizációs törvényjavaslatot Az egységes párt tizenkettes bizottsága foly­tatta vitáját a kényszerkölcsönről. A tanácskozásban Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter és gróf Bethlen István miniszterelnök is résztvett, Szabó Sándor, gróf Bethlen István, Szijj Bálint, Vargha, Imra államtitkár, Szily Tamás és Walkó Lajos pénz­ügyminiszter felszólalása után a bizottság óhajtá­sait tizenkét pontban foglalta össze. Ezek a követ­kezők:­­ A belföldi kölcsön, alapj­a maradjon a jövedelemi-és vagyonadó, de minimum és progresszió megálla­pításáva!; vonják be a pénzintézeteket is a Pénzin­tézeti Központ kurális beisztása alapján, úgyszin­tén a részvénytársaságokat, a kereskedelmi cégeket és tőzsdebizományosokat. A részvénytársaságok be­vonása a tőzsdén jegyzett papírokra, bizonyos száza­lék­ kivetése formájában, minden vállalat saját pa­pírjainak leadásával történnék, a kereskedelmi cé­geké és a tőzsdebizotmányosoké pedig úz értékfor­galmi adó alapulvételével. További követelések: a legutóbbi négy eszten­dei ingatlanforgalom megadóztatása, a hitbizomá­ny­ok külön megterhelése 5 százalék erejéig, a­­jegy­bank részvényjegyzésének és a kölcsönnek funk­u­mba hozása. A vagyonváltsághátralékosoknak kü­lön pótlékolása, a" valorizálatlan hitelt élvezők kü­lön pótlékolási". kedvezmény azoknak, akik a bel­földi kölcsönelőlegét egyszerre fizetik le, a tízmillión felüli jövedelmi adónak erősebb megadóztatása, vé­gül 50 százalék pótlék azokra, akikre csak 1923-ban vetettek ki először jövedelmi és vagyonadót. Walko Lajos pénzügyminiszter a tanácskozás során bejelentette, hogy az elhangzott felszólalásokat nemcsak komolyan megfontolja, hanem ezek alapján statisztikát készít és így vizsgálja meg, melyik eszme vihető át a gyakorlati életbe. A javaslat tárgyalását egyébként a legközelebbi ülésen, mely szerdán lesz, megkezdi a nemzetgyűlés. Az ellenzék részéről az első szónok Beck Lajos lesz. A szocialisták kizárják a fajvédőiket az egységes ellenzéki irányból A szociáldemokrata párt országos választmánya pénteken délután értekzez­letet tartott Batitz Gyula elnöklésével. Peidl Gyula folytatta részletes beszá­molóját a londoni tanácskozás anyagáról és ennek során áttekintést nyújtott az európai mun­kásmol­­gálomról is, amelynek fejlődési irányvonalát, kedve­zőnek látja. Farkas István a politikai helyzetet is­mertette és kiemelte, hogy a pénzügyi javaslatoknak­ az egységes pártban is erős ellenzéke van. Ötletszerű pénzügyi intézkedésekkel s­őt nem gondolt, tervek révén a pénzügyi és gazdasági szanáláshoz nem juthat el az ország. Követelik az alkalmazottak és munkások számára a­ létminimumot. A belső köl­csönre szükség van, de ezzel is csak úgy érheti el a kormány eredményt, ha ezt nem improduktív kiadá­sokra használják fel. A sxirt szükségesnek tartja a baloldali ellenzéki pártok egységes akciófrontját. Az erre irányuló «­keret teljes rokonér­zésével kíséri. Természetes, hogy ebbe az egységes baloldali ellen­zéki frontba, a fajvédők nem értendők bele. Ilyen értelmű határozatot hoztak. Ludendorff a császári ház s az ország süllyedéséről München, február 29. (A Pesti Napló tudósítójától.) A Hitler—Ludendorf­f-per mai — ezúttal nyilvá­nos — tárgyalásának megkezdése előtt híre jutott, hogy a mai napnak Ludendorff nagy beszéde lesz a szenzációja. Ludendorff maga kijelentette a hírlap­íróknak, hogy ez a btszéd vádbeszéd lesz, ame­ly Kahr állatabiztos, Faulhaber bíboros érsek, továbbá a, föd­eralisták (szeparatistiák) és a­ bajor centrum ellen irányul. Ludendor­f­ szerint "elérkezett"a le­számolás órája . Azt is kijelentette­ a hírlapírók­nak, hogy amennyiben nem engedik nyilvánosság előtt elmondani vádbeszédet, egy amerikai újság­ban fog megjelenít­.. A mai nap egyébként Kriebel alezredes vallo­másával kezdődött. Ő volt a Hitler-csapatok ka­tonai megszervezője és parancsnoka. Alantasai szá­mára teljes büntetlenséget kér a bíróságtól, mert azok vakon engedelmeskedtek parancsainak, ő­ pe­dig vállalja a felelősséget. Ezután ismertette a különböző puccskonferen­ciákat és súlyos vádakat hozott­ fel Kahr a Fananz­ios és Lossow tábornok ellen. Mindkettőjükről azt állítja, hogy a­, események elején velük éreztek és tanácskoztak, s csak akkor hagyták el őket, amikor cselekvésre került a sor. A különböző tanácskozá­sok történetének elmondása után ismertette a puccs kitörését és lefolyását. Vallomása délután egy óra­kor ért véget. Szünet után délután három órakor nyitotta meg az elnök ismét a tárgyalást, Ludendorff vezérezre­deshez azt a kérdést intézte ezuttán, hajlandó-e az ellene emelt vádra válaszolni. Ludendorff, ak­i előtt nagy terjedelmű iratcsomó fek­zik, igennel felelt. -- Barátaim és bajtársaim­­ így kezdte meg védekezését Ludendorff — különleges helyzetet akar­tak biztosítani számomra. Én­ azonban, mint egy­szerű német ember állok itt, aki nem kíván a­ maga részére különleges elbánást. Személyiségemről, azt hiszem, semmit sem kell mondanom. Lossow tábor­nok eljárását mindig lázadásnak és alkotmányszegés­nek értékeltem. Súlyos aggodalommal figyeltem azo­kat a törekvéseket, amelyeket itt régóta kifejlődni láttam. E dolgokat csak azért érintem, mert szük­ségesek annak a nézetnek kifejtéséhez, amelyre ju­tottam és amelynek alapján a múlt év október 21-ikén elhatároztam, hogy csatlakozom a vállalko­záshoz. Akkor történt a bajor védőrség fölesketése a bajor államra. Ha nincs is okom arra, hogy a wei­mari alkotmányt megvédelmezzem, mégis, ebben az eskütételben látom, a birodalmi kötelék lazításának a kezdetét. Megöregedtem a háború folyamán viselt rettenetes terhek alatt és ""azok alatt a, lelki megráz­kódtatások alatt, amelyeket át kellett élnem a saját népemmel való küzdelem során. Az, amit Hitler teg­nap a zárt tárgyaláson pompás beszédében mondott, én­­reám is áll: látom népünk, országunk, császári és királyi házunk süllyedését. A Wittelsbach fejedelmi család szerint a menekvés nem kardélen fordul. A marxisták eszmevilága dolgában nem foroghat fönn semmi kétség. A háború előtt elvben ellene nyilat­koztak annak, hogy a népet fölfegyverezzük. A há­ború alatt elhangzott egy német szocialistának az a kijelentése, hogy a német győzelem a párt érdekei ellen van. Azután jött a tölténygyári­ sztrájk és ok­tóber 20-ikán az a rettenetes jelszó, amely engem mélyen megrendített, hogy Németország örökre vonja be a lobogóját. Az ilyen gondolatvilág soha­sem adhatja nekünk vissza szabadságunkat. (UJ ).

Next