Pesti Napló, 1924. május (75. évfolyam, 84–105. szám)
1924-05-06 / 84. szám
Budapest, 1924 75. évfolyam 84. szám" ELŐFIZETÉSI ÁRAK: JSay hóra .... 40.000 K negyedévre . . 120.000 K Egyes szám ára: Budapestül, vidéken és a pályaudvarokon 2000 K Vasárnap 3000 K •es szám ira Ausztriában ,arnap és vasárnap 2000 osztrák korona. m fing 2Q00 korona Kedd, május 6 SZERKESZTŐSÉQt • i v* Rákóczii út'i!548»tel. KIADÓ HIVATALl f Erzsébet körút 18—20.' »a. "f ^TELEFON : József 62-30,62-31,62-33 Feles08._szerk.:^Jf62-?36. Szerkesztőség Bipthini fX,iKoh]teukkt^. ' 'j A sajtó szabadsága Hosszú, évszázados küzdelmek véren él és könnyen szerzett vívmánya, a gondolat szabad közlésének joga, a sajtó szabadsága. Drága, talán legdrágább kincse a modern társadalomban élő embernek. Közös kincs, mindenkire nézve egyforma érték, amiből önként következik, hogy senki részére privilégiumként ki nem sajátítható. Nem teheti rá kezét uralkodó hatalom, kormányzati rendszer, de nem verheti békába, nem némíthatja el egyes osztályok, társadalmi rétegek önkénye sem. Valahányszor ez történik, a sajtószabadság nagy elvén esik halálos sérelem. A jelen pillanatban, amikor közel négyheti szünetelés után újra megindulnak a lapok s a békés megegyezés öröme feledteti velünk a közelmúlt áldatlan harc keserűségeit, ha objektívek akarunk lenni, nem térhetünk ki ennek megállapítása elől. Elismerjük-e, ,vagy nem ismerjük el egy bérharc jogosságátt — teljesen más lapra tartozik, mint azai itt történt. A munkásságnak joga van törvényes eszközök igénybevételével jobb helyzetet küzdeni ki a maga számára, ám semmiképpen sem tudjuk helyeselni ennek a küzdelemnek azt a módszerét, amellyel a harc megindult. A nyomdafőnökök és a nyomdászok között, egymáshoz való viszonyukat szabályozó kollektív szerződés állott fenn. Ezt a szerződést a nyomdászoknak, ha magukra nézve már nem tartották kielégítőnek, annak rendje és módja szerint fel kellett volna bontaniok, de semmiesetre sem lett volna szabad sztrájkkal és félórás ultimátummal megszegni, felborítani a kölcsönösen aláírt jogok és kötelezettségek formuláját. Nem akarunk rekriminálni. Azt azonban meg kell mondanunk, hogy az írott jogokba vetett bizalmat rettentő kártékony "módon destruálja minden olyan cselekedet, amely egyodalúan, a megengedett határokat átlépve, önkényesen bontja fel megkötött szerződések szankcióját. Ma különösen kártékony hatású tehet az ilyen példa, amikor amúgy is annyi szentnek hitt intézményben rendült meg az emberek bizalma. Nem szabad hát, hogy ez a szerencsétlen példa követőkre találjon, mert ebből kiszámíthatatlan bajok és károk tömege zúdulhat az egész országra. De főkép nem szabad hasonló esetnek megismétlődnie ugyanezenen a téren, ahol minden erőszakos intézkedés elsősorban a szabad sajtó, a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadságának jogát sérti. Még egyszer hangsúlyozzuk: A sajtó szabadsága közkincs, nemzeti értékeink immanens, integrális része, amelyhez egyformán joga van mindenkinek. Különkülön azonban senki sem béníthatja meg működését. Sem a munkásság, sem a kormány. Tengerkár, érték és munkaalkalom elvesztése háramlott ránk ebből a négyhetes sztrájkból, amelynek nemcsak a harcban álló felek fizették meg az árát, hanem az egész ország közgazdasági, kereskedelmi, ipari, politikai és kulturális élete is. Legfőkép azonban maga a sajtószabadság szenvedte itt alegsúlyosabb sebeket. Ezek a sebek pedig a legveszedelmesebbek közül valók s most már mindenkinek egyformán össze kell fogni mielőbbi begyógyításukra. A sajtó szabadsága szent, véren szerzett vívmánya ennek az országnak, amely sok mindent elveszthetett, de erről az egyről nem mondhat le. S nem is fog lemondani — senki kedvéért. a német választások nem tisztázták zavaros politikai helyzetét Vagy koalíció vagy polgári blokk alakítását tervezik . Eddig hivatalosan 465 képviselő megválasídtását állapították meg Berlin, május 5. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A birodalmi gyűlési választások eddigi eredményéről beérkezett jelentéseket ma éjjel lényegesen helyesbítették. A helyesbítés kiterjed mind az új Reichstag pártjainak számarányára, mind pedig a birodalmi gyűlési tagoknak számára. A vasárnap megtartott választásokon ugyanolyan nagy számban jelentek meg a választók az urnák előtt, mint 1920-ban és a német köztársaság második birodalmi gyűlésén a képviselők száma nem lesz kisebb, mint eddig volt. A képviselők száma ugyanis a szavazatok száméhoz igazodik. Eddig hivatalosan 467 képviselő megválasztását állapították meg. E képviselők a következőképpen oszlanak meg az egységes pártok között: Centrum 64 (eddig 68), német néppárt 46 (67), demokraták 28 (38), szociáldemokraták 103 (eddig a független szocialistákkal együtt, 186), kommunisták 60 (14), német nemzeti 96 (66), bajor néppárt 16 (21), bajor parasztszövetség 4 (4), hannoveriek 5 (3), fajvédő 30 (3), német szociálisok 1 (0), agrárszövetség és nemzeti liberális egyesülés 8 (0), gazdasági párt 6 (0). Ez a most közölt eredmény sem végleges és kiegészítésre szorul elsősorban a birodalmi listára eső mandátumok számával. A töredékszavazatok ugyanis az egyes kerületekből a pártok birodalmi listáján szereplő képviselők jalmára esnek. Főképpen a demokrata képviselők szátrta fog ily módon még emelkedni, de még több napba telik, amíg a választási eredmények hivatalos megállapítása és feldolgozása lehetővé teszi a mandátumok elosztását a választói kerületi körzetekre és a birodalmi listára. A végleges választási eredményt előreláthatóan csak május 15-ikén állapíthatják meg. Ennek ellenére is az új birodalmi gyűlés képe meglehetősen kialakult és a pártok számarányában való néhány kisebb eltolódás nem igen változtat azon a tényen, hogy a polgári középpártok mintegy 135 mandátumot, a szociáldemokraták 23-at, a bajor néppárt 5-öt és a többi pártok összesen 75 mandátumot vesztettek. Érthető, hogy a pártok már ma azzal a kéréssel foglalkoznak, hogy miképpen alakul majd ki a többség az új birodalmi gyűlésen, noha ez a kérdés csupán a május vége felé, a birodalmi gyűlés egybe ülése után válik időszerűvé. Az új Reichstagban még nehezebben alakul ki a kormányzat vitelére alkalmas többség, mint az előző birodalmi gyűlésen, mert figyelemmel az eldöntendő nagyjelentőségű külpolitikai kérdésekre, aligha lehet a kisebbségi kormány kisegítő eszközéhez nyúlni és egy, jobboldali pártokra támaszkodó kormány alakulása már eleve ki van zárva. Két megoldási lehetőség kínálkozik: vagy úgynevezett nagykoalíció alakul, amely azonban már a múlt évben alig három havi kormányzás után fölbomlott, vagy pedig az úgynevezett polgári blokk, amelyre a németnemzetiek a maguk vezetése alatt törekednek. A centrumból a demokrata, a szociáldemokrata és a német néppártból alakuló nagykoalíció az eddigi választási eredmények szerint 241 mandátummal rendelkeznék a 467 mandátum közül. Ez a koalíció szembenállana a jobboldali és a baloldali radikálisok pártjaival, amelyek 226 tagot számlálnának és így a koalíciónak csupán 15 főnyi, többsége volna és ki volna téve a szavazások mindenféle esetlegességének. A polgári blokk elméletileg a német nemzeti pártból, a centrumból, a német és a bajor néppártból és a parasztszövetségből alakulhat. Ez a blokk 246 szavazattal rendelkeznék, többsége tehát valamivel több volna és így szélesebb kormányzati alapot nyújt. Mindkét koalíció meglehetősen egyenlő erősségű és ellenzékük sem marad messze mögöttük, ha figyelembe vesszük a mandátumok számarányát. Könnyen érthető, ha az első pillanatban még csak föltevésként szereplő politikai gondolat most már azzal az óhajjá fejlődött, hogy amely gyorsan csak lehetséges, ismét a választókhoz kell apellálni és új birodalmi gyűlési választásokat kiírni. A választási eredmény újabb hivatalos helyesbítése Berlin, május 5. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Ma éjfélkor hivatalos jelentést tettek közzé, amely az eddig közölt választási eredményeket a következőképpen újból helyesbíti: szociáldemokraták 90, német nemzeti 90, centrum 62, kommunisták 61, német néppárt 45, demokraták 24, fajvédők 32, bajor néppárt 15, hannoveriek 5, német szociálisok 4, bajor parasztszövetség és középosztálybeliek 10, agrárszövetség ;.. ..v. Az eddig megválasztott birodalmi képviselők összes, száma tehát 165. A Temps a német választások eredményétől Európa békéjét félti Páris, május 5. ; A Temps írja: A nacionalisták, a fajvédők, a bajor néppártiak és a kommunisták már most több mint 175 mandátummal rendelkeznek az új birodalmi gyűlésben, tehát a szavazatoknak több mint egyharmada az övék. A Dawas-féle tervezet végrehajtására azonban kétharmad többségre van szükség és ezzel fennáll az a veszély, hogy ezeket a törvényeket Turpitz admirális vagy pedig Moszkva cenzúrája alá vetik. Ez semmi esetre sem biztató peraeplitiva Európa békeszerető államai részére. " Jb. angol sajtó nem félti a szakértői javaslatok sorsát London, május 5. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A londoni esti lapok a német birodalmi választások eredményének közlésére szorítkoznak és noha az új Reichstag képe már jóformán teljesen kialakult, alig fűznek kommentárt a választások eredményéhez. A legtöbben megelégednek azzal az utalással, hogy a régi koalíciónak aligha lesz többsége és ezért a németnemzetieket is be kell vonni a kormányba, jóllehet e párt eddig ellenezte a szakértői bizottságok javaslataiban foglalt intézkedések végrehajtását. Londoni jól értesült körökben megelégedéssel fogadták a fajvédők kudarcának hírét és bizakodnak abban, hogy egyik számottevő párt sem húzódozik majd a szakértői javaslatok végrehajtásának munkájától. Stresemann és a berlini orosz nagykövet éles hangú jegyékváltása Berlin, május 5. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Krsztenszki berlini orosz nagykövet a német birodalmi külügyminiszterhez újabb jegyzéket intézett, amelyben a szovjet kormány szokásos éles hangján tiltakozik ,az orosz képviselet hallatlanul súlyos megsértése és ezzel az orosz kormányt ért sértés ellen is. Szombaton ugyanis német kommunisták az őket üldöző rendőrök elől az orosz nagykövetségre menekültek, mire két német rendőrtiszt behatolt a követségi épületbe és letartóztatta a bűnügyi eljárás alatt álló kommunistákat. Stresemann külügyminiszter nyomban válaszolt az orosz nagykövet jegyzékére. Válaszában csodálkozásának ad kifejezést, hogy az orosz nagykövet helyénvalónak tartja, hogy Stresemann előtt teljesen érthetetlen feltevéseket közöl a német rendőrtisztek megjelenésének indító okairól. A külügyminiszter viszszautasítja Krsztenszkinak azt a szemrehányását is, hogy a német rendőrtisztek bűnössé-H-palástolása és eljárásuk mentegetése céljából terjesztettek eléje a Valóságnak meg nem felelő jelentést. Végül visszautasítja az orosz jegyzéknek azt az állítását is, hogy a szombati esetben a két állam között érvényben lévő szerződésen csorba esett és hogy német részről megsértették a nemzetközi jogot is, mert nem történt egyéb, mint az, hogy bűnös német embereket hatósági közegek letartóztattak.