Pesti Napló, 1924. szeptember (75. évfolyam, 181–204. szám)

1924-09-02 / 181. szám

Budapest, 1924 #150 / 4 AIVT­T­75. évfolyam 181. szám Kedd, szeptember 2 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra .... 40.000 K negyedévre . . 120.000 K Egyes szám ára: Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon 2000 K Vasárnap 3000 K Egyes szám Ars Ansitriában kéttíznap is vasárnap 2500 osztrák korona. PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG: Rákóczi út 54.­ szám. KI­ADÓ­H­IV­ATA­L: Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFÓN I József 62-30, 62—31,62—32 felelős szerk.: J. 62—36. Szerkesztőség Bécsben» Kohlmarkt 7. És mégse ... »Háromszor annyit veszít az ország az idei termés leromlásával, mint amekkora a külföldi kölcsön összege«. Nagyatádi Szabó Istvánnak, Magyarország földmívelésügyi miniszterének vasárnap elhangzott sok ke­serű kijelentése között talán ez a legszomo­rúbb és legfájdalmasabb, mert hiszen a legautentikusabb helyről hangzott el s bár­mennyire szeretnénk is, nem tudunk vele perbeszállani. Lehajtjuk a fejünket és re­zignáltan sóhajtunk, most hát érezzük, ta­pasztaljuk a magunk kárán, mit jelent a májusi eső és a júniusi napsütés elmara­dása. Ám ha ez így van, mégsem érhetjük be a puszta rezignációval. Akarva-akaratlan fölágaskodik bennünk a kérdés: miért foly­nak hát ilyen nehéz körülmények között mégis meddő irányban az ország gazdasági és kereskedelmi életének megnyilvánulá­sai? Miért kell olyan tehetségtelen gazda­ságpolitika vergődését látnunk, amilyet esztendők óta aggódva szemlélünk? Ha egy rossz termés, íme, olyan értékeket tud tő­lünk elvinni, amelyek fölérnek a külföldi kölcsön összegével, miért nem csinálnak itt céltudatos mezőgazdasági politikát, miért nem készítenek előrelátó, gondos és részle­tes ipari, kereskedelmi programot s miért intézik már oly hosszú ideje csupán ötlet­szerűen, félkézzel a többtermelés égetően fontos ügyét? Ha akármennyire agrikultúr állam vagyunk is, ha akármennyire a ter­mőföld is a bázisa fizikai jólétünknek, mégse lenne szabad bekövetkeznie olyan helyzetnek, hogy egy rossz termés a legsú­lyosabb gazdasági krízis örvényébe sodorja az országot. Sőt éppen azért, mert nagyon jól tudjuk, mennyire a búzát termő földre vagyunk utalva s mennyire az időjárás szeszélyének van kiszolgáltatva minden­napi kenyerünk sorsa, kétszeres erővel kel­lene minden erőnek megmozdulnia ebben az országban az elesett ipar és kereskede­lem talpraállítására, anyagi javainknak más oldalról való biztosítására. Fájdalom, mégse látunk olyan intézkedéseket, amelyek ezt céloznák. Nálunk a különböző minisztériu­mokban valósággal könyörögni kell minden ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szán­dék támogatásáért, vagy éppen azért, hogy az ilyen szándékokat hagyják megvalósulni és ne gáncsolják el — illetékes helyen. Kö­zénk cseppent idegen számára bizonyára érthetetlennek tetszenék ez a különös hely­zet. De bevallhatjuk: a magunk részéről is érthetetlennek találjuk. Eső híján a magyar földet az idén ke­ményre szikkasztotta a szárazság, alig adta vissza a beléje vetett magot. A termés in­kább ocsinak való s a szenvedett kár mér­téke a külföldi kölcsön horribilis összegével egyenlő. És mégse hallunk arról, hogy a folytonos ankétezések helyébe végre terv­szerű, céltudatos,a gyakorlati gazdasági po­litika programpontjainak megvalósítása lépne. És mégse hallunk komoly iparfej­lesztésről, kereskedelmet bénító bilincsek széttöréséről, általános gazdasági felszaba­dulásról, amelyben minden feszülő erő gyü­mölcsözhetnék és termő értéket hozna. Pe­dig sopánkodással a kárvallott cigány pa­naszánál nem jutunk tovább s az imádság­tól se lehet mindent várni, rendszeres pro­gramot betöltő munka nélkül. És mégse, mégse... "Valóban elszomo­rító ez s okát is alig tudjuk adni. Csak érez­zük, hogy így nem mehet tovább". • ^ rwt'i 2- * r Herriot és MacDonald Lyonban találkoznak, hogy megvitassák az amerikai garanciatervezetet Genf, szeptember L (A Pesti Napló külön, tudósítóidtól) Itt az a hír van elterjedve, hogy Mac­Donald angol miniszterelnök Londonból nem egyenesen Genfbe megy, hanem először Lyonba megy és találkozni fog Herriot francia minisz­terelnökkel. A két miniszterelnök meg fogja beszélni azt a garancia-szerződéstervezetet, amelyet Bliss amerikai tábornok terjesztett a francia miniszterelnök elé. Sőt MacDonald és Herriot tárgyalásain a tervezet egyik szerzője is részt fog venni. Herriot és MacDonald az­után szerdán együtt mennek Genfbe. Genf, szeptember . (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Megerősítést nyer az a hír, hogy Lyonban Herriot tárgyalásokat foltat az amerikai ga­rancia-paktumtervezet egyik szerzőjével. A tárgyalásokon MacDonald is részt fog venni. Az az amerikai, aki Herriot-val most tárgyal, Shottwell, aki Bliss tábornokkal és Hunter Millerrel együtt dolgozott ki egy tervezetet, amelyet a Népszövetség elé fognak terjeszteni. Shottwell már régebben tárgyal Herriot-val és most is Herriot meghívására ment Lyonba. Azt hiszik, hogy az amerikai kormány nemhi­vatalosan hajlandónak nyilatkozott arra, hogy csatlakozik az előterjesztett paktumtervezet­hez, amely az állandó nemzetközi bíróságnak nagy jogkört biztosít. A támadó hadjárat Kim­ Genf, szeptember 1. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az az amerikai tervezet, amelyről Herriot Lyonban Shotwell-lel tárgyalt, a támadó had­járatokat törvénytelenségnek dek­larálja. Két első cikke egyezik a jegyzőkönyvtervezettel és kimondja, hogy a támadó hadjárat nemzetközi bűn és a szerződő felek kötelezik magukat, hogy ezt a bűnt nem fogják elkövetni. Minden állam, amely egy háborúba mással mint véde­kező szándékkal fog bele, ebben a bűnben bű­­nösnek mondatik ki. A harmadik és a követ­kező cikkek a nemzetközi bíróság jurisdictióját mondják ki. A Jóvátételi bizottság magállapította, hogy Németország teljesítette a Dawes­zervezet első feltételét Párizs, szeptember . (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Temps ma azt jelenti, hogy a francia­ kormány még szombaton éjjel utasította Dé­goutte tábornokot, hogy a dortmundi zóna kato­nai kiürítésére minél előbb tegye meg az intéz­kedéseket. A Rajna jobbpartja, mely 1923 ja­nuár 11-ike óta van megszállás alatt, a leggyor­sabban fog a megszállás alól szabadulni, kap­csolatban a Ruhr-vidék katonai kiürítésével. December 7-én az egész területet a francia" belga rezsim át fogja adni az új vasúti társa­­ságnak. Párizs, szeptember 1. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A jóvátételi bizottság ma délután hat óra­kor tartotta ülését. Az ülésről hivatalos kom­münikét adtak ki, amely szerint a bizottság Barthou elnöklete alatt megá­llapította, hogy a londoni egyezmény harmadik pótlékának har­madik pontjaként a Dawes-tervezet funkcionál­­ásához szükséges törvények a megállapodott szöveg értelmében elintézést nyertek, ennél­fogva a főbiztos megkezdi működését. 1/ Mottát választották meg a Népszövetség közgyűlése elnökének Az ideálhoz való törhetetlen ragaszkodás Genf, szeptember 1. A Nemzetek Szövetségének ötödik üléssza­kát ma délelőtt 11 órakor nyitotta meg Hymans, a Nemzetek Szövetsége tanácsának elnöke. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy az idén öt­vennégy állam vesz részt az üléseken. Miután a jóvátételi kérdés a megoldás útján halad, a biz­tosság kérdése került előtérbe. Vezető állam­féfiak, mint MacDonald, Herriot és Theunis jelenlétében fogják tárgyalni a leszerelés és fegyverkezés kérdéseit, ami nagy fontosságot biztosít az idei üléseknek. Genf, szeptember 1. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Népszövetség ma délutáni ülésén meg­választották az elnököt. A leadott 47 szavazat közül 45 szavazat Mottára esett. A választás eredményét viharos éljenzéssel fogadták. Az elnöklő Hymans üdvözölte Mottát, akinek el­nökké való megválasztása — úgymond — meg­tisztelése hazájának, megtisztelése a nemes svájci népnek, mely a maga országában helyet adott a Népszövetségnek. Motta hosszantartó éljenzés közben foglalja el az elnöki széket. Hymans, sir Eric Drumond, a Népszövetség főtitkára, továbbá a Népszövet­ség számos főhivatalnoka üdvözlik őt, mire szép beszédben mond köszönetet megválasztá­sáért, melyben a bizalomnak és jóindulatnak bizonyságát látja. — Tudom, — mondja — mily nagy felelős­séggel járó feladat vár reám, de igyekezni fo­gok követni elődeim kiváló példáit s ebben szá­mítok az önök elnézésére és jóindulatára. Min­denesetre bizonyosak lehetnek abban, hogy az ideálhoz való törhetetlen ragaszkodás fog ve­zérelni. Juntenista a fegyver-­ér. IBszsz­oresHetSefent ellen­őrzése mellett Genf, szeptember 1. . A berni amerikai követ Drumondhoz, a Nemzetek Szövetségének főtitkárához, jegyzé­ket intézett, amely közli, hogy az Egyesült­ Ál­lamok hajlandók résztvenni egy olyan nemzet­közi konferencián, amelynek célja a fegyver- és lőszerkereskedelem ellenőrzéséről szóló megál­lapodás megkötése, úl bizottságok jelentése Genf, szeptember 1. A Nemzetek Szövetségének most ülésező ötödik közgyűlése elé terjesztett jelentés részletesen foglal­kozik a fegyverkezés csökkentésével és ismerteti azo­kat az intézkedéseket, amelyeket a Tanács és a szö­vetségi bizottságok tettek abból a célból, hogy a ne­gyedik közgyűlésnek e kérdésre vonatkozó határoza­tait végrehajtsák. A kölcsönös segélyszerződés tervezete tekinteté­ben a negyedik közgyűlés úgy határozott, hogy fel­kérte a Tanácsot, bocsássa a tervezetet az egyes kor­mányok megvizsgálása alá és hívja föl őket, hogy is­mertessék arra vonatkozó állásfoglalásukat. A fegyverkezési költségek korlátozására vonat­kozó közgyűlési határozat tekintetében múlt évi de­cemberi és folyó évi márciusi ülésszakában a tanács úgy határozott, hogy a kérdést későbbi időre ha­lasztja. Az egyes országok fegyverkezésének statisztiká­ját most dolgozza ki a titkárság. A fegyverekkel folytatott kereskedés ellenőrzése tekintetében a vegyes-ideiglenes bizottság egy egyez­mény-tervezetet dogozott ki. A bizottság egyben ajánlotta, hogy a titkárság gyűjtse össze és tegye közzé a fegyver- és lőszerkereskedésre vonatkozó adatokat, még­pedig úgy a tagállamokra, mint a nem-tagállamokra vonatkozóan. A lőszerek és fegyverek magánüzemű gyártása tekintetében az ideiglenes vegyesbizottság 81 szak­értőből álló szűkebb körű albizottságot küldött ki, amely megállapította a nemzeti ellenőrzés alapjául szolgáló egyezmény több általános rendelkezését. A kémiai háború kérdésében az ideiglenes ve­gyesbizottság szintén részletes jelentést dolgozott ki, ismertetve azokat a hatásokat, amelyekkel a ké­miai felfedezések a jövő háborúban járhatnak. Az ideiglenes vegyesbizottság foglalkozott még az országközi egyezségek kérdésével is­ I

Next