Pesti Napló, 1924. szeptember (75. évfolyam, 181–204. szám)

1924-09-30 / 204. szám

14 Csütörfösi PESTI NAPLÓ 1924 szeptember 55. Színházak, hangversenyek és kabarék hírei — Johanna — Bajor Gizi. Bajor Gizi a Magyar Színházban elsőnek Shaw »Johanná«-jában, az utóbbi évek legjelentősebb színpad-irodalmi remekében lép föl. A darabban, amely elsőrendű irodalom, amellett a londoni és newyorki szezon legnagyobb kassza­sskere, Csortos és Törzs játsszák a férfifőszerepeket. Bánóczi László rendezi Shaw remekművét, díszleteit pedig, amelyek közt a rheimsi székesegyház is sze­repel, Baja Benedek, az Unió új tervezőművésze készíti. (—) Blaha Lujza-színház: Boross Géza, Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Kökény Ilona, Vendrey Ferenc, Arkadij Avercsenko, Em­őd Tamás, Harsányi Zsolt, Pásztor Árpád, Kosztolányi Dezső, Nádor Mihály, Moris Rosenfeld, Zágon István neve szerepel a Blaha Lujza-színház új műsorában, amelyet a jövő héten vasárnap, október 5-én mutatnak be. (—•) Vidámság, romantika, az igazi nagy siker minden kelléke megvan »A nagyhercegnő és a pin­cér«-ben. Háromszáz párizsi táblás ház után magyar premierje szerdán lesz a Belvárosi Színházban. Fő­szereplők: Titkos Ilona, Mészáros Géza, Kertész Dezső, Z. Molnár. (—) Budai Színkör. Ma, kedden esti 7 órakor a Budai Színkör évadzáró előadása. Színre kerül Jatzkó Cia fölléptével a bájos, népszerű operett, a »Pintyőke«. (—) »A 28-as*, Zerkovitz Béla és Bus Fekete László vidám operettje pénteken este kerül bemuta­tóra a Budai Színkertfen. A főszerepet Sarkadi Ala­dár játssza mint vendég. A Budai Színkör előadá­saira jegyek előre válthatók a színház jegypénztárá­nál és valamennyi jegyirodában. (—) Orska-esték a Renaissance-színházban. Maria Orska, a német színpad legdivatosabb csillaga, kinek tavaszi előadásaira napokkal előbb elfogyott minden­­jegy, e hét csütörtökjén folytatja vendégjátékát a­­Renaissance színházban, nagyobbrészt teljesen új és szenzációs műsorral. Az Orska-esték műsora a kö­vetkező: csütörtökön és pénteken 128 órakor: »Meine Cousine aus Warschau«, szombaton és vasárnap 10V1 órakor: »Musik«, hétfőn V18 órakor: »Kameraden«. A Renaissance-színház magyar előadásai e héten a következők: szerda, szombat, vasárnap V28 órakor: »Csókoljon meg!«, kedden: »Haláltánc« és vasárnap déluitrák­: »Vena Miliceva« (fél helyárakkal.) (—) Minden művelt embernek meg kell néznie Strindberg főművét, a »Haláltánc«-ot a Renaissance­színházban. (Somlay, Forgács Rózsi, Gellért.) (_) A mai előadások. Operaház: Aida (7). — Nemzeti Színház: Aranyember (7). — Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Májusfa, Mizantróp (1/»8). — Vá­ros! Színház: A mikoldó (7). — Vígszínház: Bunbury (V28). — Fővárosi Operettszínház: A drótostót (V18). — Magyar Színház: Sasfiók (/28). — Renaissance­színház: Haláltánc (V18). — Király­ Színház: Árvácska (V28). — Belvárosi Színház: Kreutzer szonáta (P/18). — Blaha Lujza-színház: I love you, Székelyfonó stb. (­9). — Budai Színkör: Pintyőke (7). — Apolló Szín­­ház: Vonósnégyes, Egy úr két kutyával, Tavasz ébre­dése stb. (8). — Terézkörúti Színpad: Az igazgató úr unja a nőket, Rex stb. (7/­9). — Royal­ Orfeum Nem­zetközi Varieté: Szeptemberi műsor (8). — Papagály: Szeptemberi műsor (11). Regény Rákóczi Korából (38) Írta: KOCSIS LÁSZLÓ Miklós sötét tekintettel felelt: — Mindenki áruló. Andrássy Péter kezdte miközülünk a sort, mikor Bécsbe szakadt, csá­szár lakásának elszegődött. Úgy látom, — va­gyonért, asszonyokért, áruló lesz Andrássy Ist­ván is... Búsan maga elé meredt. — Eh!... Meghalunk a becsületért, ennyi az egész... Nem akarok még egyszer ölteni ba­rátcsuhát. Pedig ha a császár győz, nem marad más nekem, csak a barátcsuha, az olvasó, fa­papucsos remeteség... Megnyírják, szenteltvíz­zel szelídítik Andrássy Miklós konok üstökét, jámbor barátnak szelídül a dervisgenerális ... Elgondolkoztak, Gotthardt Mihály töltött, azután nagyot hallgattak ketten. Később And­rássy Miklós vette fel a szót: — De nem ezért jöttem Gotthardt Mihály uramhoz, hogy egymást keserítsük. Másért jöttem... — Hallgatom kegyelmedet. — Régen volt. Eger-földet romboló féktelen haragomban bosszút esküdtem kegyelmed fe­jére. Szépséges unokáját a dervisek poklába szántam, erőszakos, hatalmas harmadiknak szálltam sorompóba érte. Az volt az első vesz­tett csatám. A Szontagh-gyerek fölém került. Gotthardt Mihály szelíd mosollyal vetette közbe: — Övé lesz a leány. Andrássy igent intett. — Tudom. Hallottam. .. Azok ketten ma­radtak a leány mellett... Szontagh Pál és Bátky Béla. A második piszkos áruló. Nyitra mellett alig tudtuk kivágni Rákóczit a császá­riak kezéből. Az a gazember hozta a nyakára őket. Azután megszökött... — Három hete — erre járt. — Hallottam. Sajnálom. Szerettem volna a szemébe nézni. Azután megpróbálni, karddal ki győzi jobban. Talán még találkozunk. Közelebb hajolt öreg Gotthardt Mihályhoz: — Ezért jöttem el kegyelmetekhez. Elmon­dani, hogy én, az erőszakos harmadik — Bátky Bélát méltatlannak tartom a leány kezére... Gotthardt Mihály megvetően legyintett: — Kidobtam. — Andrássy Miklós tovább beszélt. — Még egy kérésem lenne, Gotthardt Mi­hály uram. — Parancs lesz számomra. — Tegnap jöttem meg Krasznahorkára s holnapután indulok tovább. Holnap szeretnék tanú lenni azon az esküvőn. Gotthardt Mihály nem ismer­t rá a dervis­generálisra. Átszólt a szomszédba az asszonyokért, Menyhért úrért. Menyhértre rámordult: — Az ebadta u­tán letennéd azt a­ pipát! Menyhért úr riadtan tette a sarokba a taj­tékpipát és meghajolt Andrássy Miklós előtt. Az öreg egy piruló leányt vezetett a dervis­generális elé: — A menyasszony... Andrássy Miklós. A báró mosolyogva egészítette ki: — Az első férj-jelölt. A rabló­, Nagyanyó boldog mosollyal tiltakozott: — Látod, fiacskám, Andrássy úr tréfált... összemosolyogtak. Az ajtóban félszeg mozdulattal állott Szon­­­tagh Pál, gondolkozott: bejöjjön, kint ma­radjon... Azután bejött, bemutatták. Andrássy Mik­lósnak, Miklós jól megnézte. Gyerekarcán ott ék­telenkedett a krasznahorkai seb. Az ifjú vál­lára vert: — Ne haragudj, öcsém! Én tettelek em­berré... Alkonyodott, mikor Szontagh Sándor uram a szobába lépett. — Elgyöztem megkérdezni kegyelmedet, Andrássy Miklós uram, hogy városnak hábor­gatása, avagy egyéb okokból jött-e miközénkbe. Andrássy Miklós barátságosan a szemébe nézett: — Egyéb okokból jöttem... Esküvőre jöttem... Erre azután Szontagh Sándor uram szája maradt nyitva a nagy csudálkozástól. XV. Virágerdőben úszott a templom, a termé­szet az esküvőhöz jólelkűen szállította a ta­vasz­t. Vén városi hajdúk, templomszolgák forgo­lódtak az oltár körül, a templomajtónál, Ba­log János hajdú is a bejárónál búsult a rongyo­lódó nadrágja miatt. — Nem lenne bolondság, ha jókedvükben városbíró uraimék megszavaznák... (Véce holnap következik.) MOZI a száguldó kévék (Ha Roue) Eposz napjainkból, hét részben, előfutókkal írta és rendezte: Abel Gance, Főszereplők: Seve­rin Mars és Ivy Close. Szertezúzódott vasúti kocsik szörnyű romhalma­zán, szélkorbácsolta lángnyelvek közt riadt árnyak imbolyognak és tünedeznek el a füstfellegben. Két vo­nat ütközött össze. Az égő romok között kis leány­gyermek nyakán érem, az érem hátoldalán két szó van bevésve: NORMA London. Bonnard mozdonyvezető elhatározza, hogy felneveli a kis árvát. Tizenöt esztendő telt el. Norma, a­kinek kis ró­zsája, gyönyörű hajadonná serdült. Senkin sem tudja származásának titkát. Elie, a mozdonyvezető álmo­dozó lelkű fia is azt hiszi, hogy testvérbátyja a paj­kos leányának. Egy nap Hersan mérnök felkeresi a mozdonyvezetőt és szemére veti életmódját. Kártyás, verekedő, iszákos. Bonmard feltárja Hersan előtt a titkot, mely testcéd-lercét emészti: szerelmes Normába. Eddig a film első részének a főmotívuma. A má­sodikban a szerelem harcát játsszák a meg Severin Mars és Ivy Close, m­eg az a színész, aki Hersant, a szerelmes mérnököt alakítja. Van ebben a film­ben minden, amire csak egy tölk­életes filmnek szüksége lehet: rendezői trükkök tö­mege (a gyorsan, gyorsabban haladó, rohanó vo­nat, a vonatösszeütközés, a sziklacsúcson lefolyó élet­halál harc st­b. stb.), szentimentális jelenetek hosz­szú sora, fotográfiai, tökéletességek és végül (még egy abszolút biztos, tökéletes alakítások. Ezek azok, amelyek még azt is elfeledtetik ve­lünk, hogy az író túl szigorú volt: három ember ha­lálát követelte. De még azt is hajlandóak vagyunk megbocsátani, hogy a tizenötfelvonásos film bőven elfért volna tíz felvonásban is. Fricsay zenekara ki­tűnően felsiette alá az előadást. X Betiltott film. A Corvin Színházban október 3-ára premiert hirdettek. A premier műsorának attrakciója a Scaramouth­e című film volt. A film a francia forradalom idejében játszódik és ha vannak is benne motívumok, melyek nem mentesek a forra­dalmi mentalitástól, jóllehet a forradalom maga nem főmotívuma a filmnek. Az emberi sors és mint min­den filmben, úgy ebben is a szerelmi história az, amely ennek a filmnek a gerincét alkotja. A cen­zúra — mint értesülünk — ahelyett, hogy az aggá­lyosnak tartott forradalmi részt kivágatta volna a filmből, egyszerűen úgy oldotta meg a problémát, hogy betiltotta az egész filmet. Eltekintve attól, hogy ezzel a betiltással nagy veszteség éri úgy a forga­lomba hozó Orion filmgyárat, nagy zavarokat idé­zett elő a Corvin Színháznál is, amely már minden előkészületet megtett a film ünnepélyes bemuta­tására . Balogh matinéi. Zsúfolt nézőtér előtt jelent meg a Royal-Apolló vásznán Balogh Béla filmren­dező legújabb alkotása, Molnár Ferenc világhírű re­génye, a Páluccai fiúk. Balogh már régebben is meg­csinálta ezt a filmet, amelynek már akkor is óriási sikere volt. Azóta sokat haladt a filmtechnika s Ba­logh most újra megcsinálta, vasárnap bemutatta új Páluccai fiúkat. Az első, ami írói nézőpontból egy©­, neven szenzációs, azzal a felfogással szemben, hogy a rendezőnek kötelessége beledolgozni a szerző mun­kájába, az, hogy Balogh Béla megmutatta filmen is Molnár Ferencet, az írót. A Páluccai fiúk a valódi, a hamisítatlan Molnár Ferencet adja s ez biztosítja is a világsikert. Képekben Nagy Dezső és Eiben­ István a legtökéletesebbet nyújtják s a szereplők já­téka a legjobb, amit csak elképzelhetünk. A kis Ne­­mecsek Ernő szerepében új csodagyermeket, Faragó Gyurit ismertünk meg. A Páluccai fiúk kivitelben, játékban, rendezésben minden magyar film legelsői között áll. A közönség szülni nem akaró tapssal üd­­­vözölte a kitűnő rendezőt. Mozgófényképszínházak műsora: Carmen-mozgó: Hawai rózsája (6 felv.) — A mámor rabja (6 felv.) (előadások 4 órától folytatólagosak): Corvin Színház (J. 89—88, J. 95—84); A kaland (8 felv.) — Ciklon II., avagy Haragszik az ember (burleszk, 2 felv.) — A Corvin Színház zenei különlegessége — Fogj meg, ha tudsz (Fix-Fox­burleszk, 2 felv.) — Híradók ('/«6, V»8 ée '/»10). Eldorádó (Népszínház ucca 31., J. 31—71). Hat nap (9 felv.) — Szerencse katonái (dráma, 6 felv.) (előadások V15 órától folytatólagosak). Homoros kerti mozgó: Az utolsó állomás (dráma, 6 felv.) — Az öngyilkosok klubja (dráma, 6 felv.) (5, 7 és 9). Kamara (1. 140—27): Ki a Ghettóból (történet, 10 felv.) Henry Porten-film — Fogj meg, ha tudsz (FixFox) — Híradó (1/15, V,7, 8 és 10). Mozgókép-Otthon (182-82): Tigrisvér (8 felv.) — Orgia (7 felv.) — Híradó (4, 6, 8 és 10). Nyugat (71—62): Finita la Comedia (Mossoukine— Lissenko, 7 felv.) — Párizs leánya (Betty Comp­son, 6 felv.) (V24, y,6, '/18 és */­10). Olympia (J. 129—47): A házasság pokla (Gutm­ar Tonnaes, 7 felv.) — Zsuzsikám drága (Constance Talmadge, 7 felv.) (4, 6, 8 és 10). Royal-Apolló (J. 118—94): A Notre Dame-i toronyőr (Hugo Victor regénye 2 részben, II fejezetben) (V.6, '­.8 és V.10). Uránia: A Notre Dame-i toronyőr (Hugo Victor re­génye 2 részben, 12 fejezetben) (5, V.7,­­9, 10.10). Tivoli (VI., Nagymező ucca 8., 30—49). Ki a Ghettó­ból­ (Henry Porten, 10 felv.) — A jóbarátok vá­rosa (Tom Moore) (4, 6, 8 és 10). JX Corvin Színházban m HHumisíti naponta IÜF A kaland Tomboló sikerű Orion-műsor Előadások kezdete '/,6-kor, V.8-kor és l/il0 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék