Pesti Napló, 1924. október (75. évfolyam, 205–231. szám)

1924-10-24 / 225. szám

Péntek­ PESTI NAPLÓ M4 október 24 -113 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ A nagyipar nem tud belföldi hitellel dolgozni Külföldi valutaelőlegek, a vállalatok saját rezervtőkéi s kis részben a Nemzeti Bank fedezik a termelés költségeit Bár a­ bankok betétállománya emelkedő irányzatot mutat, a pénzintézetek távolról sem jutottak még abba a helyzetbe, hogy a hitelszük­ségletet­ kielégíthessék. A kisipar igényeinek kielégítésére a Pénzintézeti Központ indított kormány-felhatalmazással akciót s ez a hitel vi­szonylag olcsó, amennyiben a Pénzintézeti Köz­pont az iparosvéltót benyújtó pénzintézetnek évi 16,5 százalékot számít s a bankok ezt a pénzz­t legfeljebb 16,5 százalék mellett adhatják tovább a kisiparosnak, ámde a kereskedő és a nagyipa­ros váltóhitelt ma legjobb esetben 22—26 száza­lék mellett kaphat. A nagyipar ezzel a drága pénzzel nem bír dolgozni, mert­ a magas kama­tot csak inflációs időben bírta el a gyáripar, ma azonban, amikor jelentős külföldi versennyel dolgozik és a gazdasági viszonyok egyre köze­lebb nyomják őket a világpiaci árakhoz, 22—24 százalékos hitel mellett eredményes foglalkoz­tatásuk nem képzelhető el. A sokat emlegetett külföldi tőkéből a ma­gyar gyáripar még nem sokat látott. Külföldi Német Rentenmark — magyar aranykorona. Amikor a ruhrvidéki passzív rezisztenciáról már a hivatalos Németország is kénytelen volt megállapí­tani, hogy megbukott, amikor a bankóprésnek nyakló nélkül járatása oda vezetett, hogy 1700 milliárd márka volt egyenlő értékű egy dollárral. 1923 őszén alakult meg a német járadékbank, mely a Renten-Ollark-ot bevezette a német gazdasági életbe. A jára­d­­kmárka bevezetésének tanulságairól tartott ma elő­adást az Országos I­paregyesületben Tonelli Sándor. Elmondta, hogy alig pár héttel a Rentenmark meg­jelenése után megszűnt a német pénzpánik, a tényle­ges dollárkurzus visszament 4500 milliárd márkára és ezzel stabilizálódott, a Rentenmark értéke. A pa­pír maár­a megmaradt fizet­­ eszközr ne, de az érték­mérő és számolási egység­e Rentenmark lett és ma­radt mind e mai napig. Az állandó értékű Renten­mark-ra való átérés persze nem történhetett meg ko­moly gazdasági megrázkódtatások nélkül. De üdvös hatásai is hamar érezhetővé váltak. Mihelyt a béke­márkával egyenlő értékű járadékmárka lett a számo­lási egység, ehez alakultak a javadalmazások is. Az árak rohamosan ugrottak fel a békeszínvonalra. Né­metország drága ország lett, de belső értékben ha­­marosan megtörtént a keresetek és megélhetési költ­ségek kiegyensúlyozódása. Bent a fix fizetésükből, a munkabérükből élő osztályok sokkal kevésbé érzik a drágaságot, mint nálunk, ahol még mindig óriási aránytalanság áll fenn a keresetek és megélhetési költségek között. Németországban mz az állam, mint­ha magánvállalatok tapasztalják, hogy a keresetek megnövekedésének arányában a munkafegyelem je­lentősen megjavult és a munkateljesítmény erősen megnövekedett. Mindebből azt a tanulságot vonja le Toneri, hogy nekünk sincs okunk megijedni az arany­koronától, mint a jövendő értékmérőtől és számolási egységtől. Lesz-e szükség tavasszal gabonabehozatalra. A gabonakereskedők között az az ált­alános felfogás, hogy az idei búzatermés, — amelyet hivatalosa­n 13,7 millió métermázsára, becsülnek — a tavalyi termás­ból csépléskor még meg volt 1,5—2 millió métermázsa búzát is fiegyelembe véve, nem biztosítja tavaszig a belső ellátást. A kereskedők számítása szerint tehát a tavaszig rendelkezésre álló búzamennyiség leg­feljebb 16 millió métermázsa. A fö­ldmívelésü­gyi mi­nisztériumban ezzel szemben legalább 19 millió mé­termázsára becsülik a­ búzakészletet, a tavalyi 4 millió métermázsa maradvánnyal együtt. Ennek az álláspontnak ellentmond ugyan az október 4-iki hi­vatalos termésjelentés, mert a 13,7 millió m­étermázsa búzatermés még a 4 millió métermázsára becsült ta­valyi maradvánnyal együtt sem tett ki 19 millió mé­termázsát, azonban a minisztériumban arra hivat­koznak, hogy a hivatalos becslés 20%-kal mindig re­dukálja a beérkezett jelentések eredményét. Hogy e két szélső becslés közüt hol van az igazság, azt mi nem dönthetjük el, de feltesszük, hogy a kereskede­lem és a malmok nem tévednek 2,5 milliót a termés becslésénél. Magyar előadó a világ pénzintézeteinek kongres­-szusán. Windisch Herman, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatója ma Milánóba utazott, ahol a világ pénzintézetei konferenciára gyűlnek össze. A konferenciát abból az alkalomból hívták össze, h­ogy a Cosa di Rispomo dell' Pr­i­ncie Lombarde nevű milánói pénzintézet fennállásának százéves jubi­leumát ünnepeli meg. Windisch­ Herman francia­nyelvű előadást fog tartani a Pénzintézeti Központ szervezetéről, am­elyhez hasonló intézmény Európá­ban nincsen. A konferencia legfőbb problémái nők: 1. a világ s főleg Európa pénzügyi helyzeté­nek megvitatása; 1­. a takarékosság eszméjének megvalósítására irányuló propaganda főleg Euró­pában; 3. a kivándorlók pénzének kezelése és továb­b­ttása a legpraktikusabb módszerekkel; 4. megvita­pénz lépten-nyomon jelentkezik ugyan és pél­dául Svájcból milliókat ajánlanak a magyar gyáriparnak, de ezeket a hiteleket nem vehe­tik igénybe, mert csak három hónapra szól­nak, ez alatt az idő alatt pedig nem bírják visszafizetni. Ezek a 3­0­1 földi h­itelajánlatok tehát az ipari termelés szempontjából nem jö­hetnek számba. Hol jut­­ át mégis pénzhez a nagyipar? Hol fedezik jo­.n­ul a cukorgyárak, malmok, szalámigyáraik, szeszgyárak milliárdos hitel­szükségletüket? A kérdett annál érdekesebb, mert a cukor­gyárak például ezideig a Nemzeti Bank által nyújtott hiteleiket sem merítették ki. Ezeknek a gyáraknak nagy valutakészleteik vannak­­­üföldi szállításaikból. Ez a legerősebb terme­lési bázisuk. De azonkívül majd­ minden gyár szerzett, magának külföldi előlegeket­ a szállí­tandó árubra és a kampány végéig mégis csak kénytelenek lesznek a Nemzeti Bank megdrá­gított hitelét is igénybe venni. Mása annak, hogy a takarékpénz­tárakat miképpen lehetne eredeti hivatásuk sérelme nélkül bankszerű üz­l­etekre a legpraktikusabbak fe­lhasználni. A kon­gresszus védnöke az olasz király, elnöke pedig Mus­solini olasz miniszterelnök. A kereskedelem még vár a­­leépítésé­sel. A ban­kok, vállalatok tudvalevőleg alaposan csökkentették alkalmazottaik számát. Ez az úgynevezett leépítési folyamat lassankint mind szélesebb lett s már már átterjedt a kereskedelemre is. Meg kell azonban álla­pítani, hogy a kereskedők, kereskedelmi cégek csak az első lépéseket tették meg a létszánt­apaszt­ás terén, de tovább­­sem mentek és ma is tartják, sokszor je­lentékeny áldozatokkal személyzetüket. A kereske­dők azt hangoztatják, hogy a legvégsőkig tartani akarjál, alkalmazottaikat, akik a jó időkben ép oly mérséklettel viselkedtek, mint a­milyen szerényen várják most az idők jobbrafordulását. Bécsből visszahozott magyar búzát adtak el a gabonatőzsdén. A mai gabonatőzsdén né­hány nagyobb tétel olyan búza cserélt gadát, amelyet Bécsből hoztak vissza Budapestre uszályban. E komplikált tranzakciót azzal ma­gyarázzák, hogy Bécsben ,csak hosszabb fizetési terminus mellett lehetett volna a szóbanforgó két uszály gabonát elhelyezni, míg Budapesten azonnali készpénzfizetés mellett is könnyen leh­et rá vevőt találni. A malmok váltói leg­feljebb ."!•—4 nap alatt leszámítolhatók és mi­vel a malmok a kamatot és a leszámítolás költségét megtérítik, v­oltaképpen a­ malomváltó ellenében történt eladás is készpénz-kasszának tekinthető. Hétezer korona egy kiló marhahús Erdélyben. Erdélyben a gazdák nem tudják állataikat kiteleltetni a magas takarmányárak miatt. Még akinek termett is takarmánya, jobban jár, ha eladja, mert az állatára­k rendkívül alacsonyak. A magas — darabonként 10.000 lej — kiviteli vám miatt a kivitel alig emelkedik. Ez év első felében 61.800 darabot exportáltak a ta­valy első félévi 54.000 darab szarvasmarha-kivitellel szemben, így oly nagymennyiségű szarvasmarha ke­rül piacra, h­ogy már a közvetlen fogyasztó sem fizet többet 16 lejnél egy kiló marhahúsért az erdélyi vá­rosokban, ami 7000 magyar koronának felel meg. Az erdőgazdaságok is termelési hitelt kérnek. A gyenge gabonatermés miatt az erdőgazdaságok ter­melési és fuvarköltségeit ez idén a mezőgazdaságok jövedelméből nem tudják fedezni. A termelési költsé­gek egyébként is kétszer-háromszor felül fogják múlni a múlt évi költségeket, annyira emelkedtek a munkabérek és a fuvarköltség. Bankhitelekkel az er­dőgazdaságok sem bírnak ma még dolgozni, mert 24—28 százalékon alul nem juthatnak hitelhez, ezért a Magyar Erdőgazdák Országos Szövetsége a fater­melők érdekeltségével együtt beadvánnyal fordu­ltak a kormányhoz, amelyben azt kérik, hogy a Nemzeti Bank közvetlenül folyósítson hitelt az erdőgazdasá­goknak termelési célokra. Csik­itT­löfti deviza- és valu­tazánlat Bécsben. BfTfinften és fn­iti&ften Wev. •— Bécs Berlin* Prága Vat. Bécs • — Berlin* Prága Budap. 0-9270 I 0-005460 J'0446 M. kor. 0.90300 005420,0.0445'/. Bécs ... —.— 0'005330' 0 0481 O. kor. —.— 0-0059V, 0.018OV4 Berlin .. 16 WO -— 812.50 Márka... 16700 811.­Prága ... 2122.-12.53'­­.-Cs. kor 2110.-12.48 New-V 71060 -420.- 3410 -Dollár.. 70660. -420.-3407! — London., Párizs 320200.-1892 50115362 50 A. font 313700.-1392 50 15387.30 London., Párizs 3720.-22.—1178.62'' P. frank 3685.— 22­ 178 50 Brüsszel 3435.-20 20. 163 75 & frank 3400 -20.10 163.50 Am­stel 2300 -116-50 1346 50 H.forint 27780.-165 40 1845.­Zürich 18685.-80 80 653 50 S. frank 13560.- 80.72 655.­Milánó SCS8-18.25 143 50 Lira..... 3065.-18 29 143.50 Bukarest 405.--2.41 19.55 Lei ..­.. 399 — 2.3? Belgrád Szófii . 1016.-514.-6.02 48 90 Dinár ... 1010.-5 93 48 72 24.70 Belgrád Szófii . 1016.-514.-3 1,7" 24.38" Léva 504 -3.03­. 48 72 24.70 Varsó ... 13660.-80.30 056 50 L­ zloty 13560. -30.37­., 656 — Madrid 9430.-­ 56.36­­458.-1 Kábel... —1 — • M zürichi jegyzés Október 23 Megnyitás Zárlat Esti magán­jelentés • 0.0068 0.0063 0.0073 0. 0­0073'/. — 4 Osztr. bankj. —.— —.— Erk­in 123 50 123 50 — 2 95 2.95 Szófia ......m................. 3.75 3.75 15.50 15.48V. 7.50 7.42'/. — 520.­520.­London 27.25 27.25 London 2342— 2342.­— Milánó 22.62 22,60 Varsó Amslsrd. m.......,*..*•....*•..*...... 100-100.­Varsó Amslsrd. m.......,*..*•,...*•..*...... 204 75 204,75 M Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Okt. 23 Valuták Pénz Aru Osztr. korona „ Billió n. márka... Szokol Dinár „...„ Léva ............... Lei Lengyel márka.» Lira Francia frank „. Belga frank Svájci frank ...... Angol font Dollár. .. Holland forint.­Dán korona ...... Svéd korona ...„. Norvég korona... 1­0780 18100.-2261.-1078.-547.— 433.— 331­.— 4016.-3662.-14635 — 342000 76130.— 29870.­—3030 -201­0.-107­5.-1­0850­­.8257 -^280.— 1099.— 555.— 442.— 3845.— 4046.— 36?­..— 14780.-346000 76690.-30125. 13170--20300 10960-Okt. 23 Bécs ... Berlin... Prága Belgrád Szófia... Bukarest . Varsó .... Milánó .... Párzs....„. Brüsszel . Zü­rich London.„ Newyork , Amsterdam Kopenhága Stockholm Krisztiánja Detroit Pénz Aru . 1 0790 1 0850 18200.-18300.— 2281— 2293.—­ 1098 — 1104.— 552.­1­6.-438 — 443.— 3330.-3350.-4016.-4046.— 3692.-3712.— 1­735 — 14810.— 345000 347000 76630.-77030.-30170.-30325.— 13230 -13305.-20390-20500.— 10975.— 11085.^ Élénk nyitás után elcsendesedett a bécsi értékpiac Bécs, október 23. Az értéktőzsde élénk üzlet­menettel idült. Magyar értékekben a bécsi és buda­pesti spekuláció jelentékeny eladásai számottevő ár­eséseket eredményeztek. A tőzsdeidő további folyamán az üzlet elcsendesedett és a kukiszban, valamint a korlátpiacon alig fordult elő kötés. Zárlat: Osztr. aranyjárad. Osztr. koronajárai. Magy. aranyjárad. Magy. koro­najár. Délivasút elsőbbs. Wiener Bankver. Biedermann . . . Aug.-Osztrák Bank Aug.-Magyar Bank Pesti Ker. Bank . Osztrák Hitel . . Magyar Isitel . . Anglobank . . . Magy. Leszámítoló Magy. Jelzálog . . Nemzeti Bank . . Magy.­O­sz Bank Z I­nska . . Péti Foncier . . Adria . . . . Dunagőzhajózás! . Kassa—Oderberg . Államvasút . . . Déli­ .út . . . , Klotild . . . , • TMK­.-d­. Nob. i » Lillium . i m m Alpesi . ... , Osztrák Bányák. . Coburg . . . ,­­ S2000 2400 9001 494000 111500 123C3 41000 950000 142100 390000 178000 66000 1335000 97*5100 90a000 sil'000 406c'C9 54'?a 40S'1 1 365COOO mm­ SótünO 4740000 35800 Fel­én Pozsonyi Kábel . Krupp . . . . » Poldikohó­­ , , , Prágavas . . . , Rima . • • • , Skoda • • • , , Osztrák Fegyver . A. E. G. . . . „ Siemens . . » » Gutmann . . « » Egyesült Fa . , Mundus. . , , , Slavónia . . « » Eszt.-Szász­vár. . FelsiSra. Koltó­­ . Salgó Magy. Alt Kőszén Urikány . . . . Os­.trái Hoffber . liagyar HoffVor . B'aoto . . Cal. Kárpát Galicia . .­­ . . Sein. J. 'i.i., Kender­.' ita . , Horvát Cukor . , niagyar Cukor « . .v­agyar Vasforg. , . Győri Olaj , , , « . 305000 181100 1520000 112000 1337000 29000 65100 93000 420000 14500 790100 70000 ?r/oo; £«£000 405000 2500000 670000 32999 91900 200000 132000 llb5000 205000 859000 1800000 59000 Prágai tőzsde Prága, október 23. Csehországi Cukor 1160, Hor­vát Cukor 408, Nestomir 1533, Schöller 2350, Kolini spiritusz 1195, Petróleum 162, Königsh­off Cement 1100, Cseh-morva gépgyár 6180, Ringhofer 698, Rot­kosteletz 280­, Poldi 284, Prágai vasmű 743, Bánya­kohó 2280, Skoda 652, Bergmann 460, InVald 270, Union 380, Leszámítoló 380, Zsivno 390, Merkur 461..." Az irányzat nem egységes. a mai álatv csúpolc Budapesti vágómarhavásár, 1924 október 23. Felhajtották: •j., bikát, 146 ökröt, 335 tehenet, 2 bivalyt, 112 növendékmar­h­át, összesen 646 vágómarhát. Árak (kilogramonként élű súlyban, levonna nélkül): Ökör, legjobb minőség 18.500— 21.000, kivételesen 21.000—22.600, közép­minősé 13.000—18 000 gyengébb 8500—1S.OOO; bika, jobb minőségű 16.500—26'ooo­ kivételesen 20.500-21.000, gyengébb 10.500—16.000; tehén jobb minőségű 15.500—20.000, kivételesen 21­.500—21.500, gyengébb 8500—15.000; kicsontozni való marha 0500—8000; növendék­marha 8500—15.600 korona. A kisebb felhajtás következtében az üzletmenet a­­­é­n­k volt és az árak középminő­ségű áránál kg.-ként 500 koronával, az elsőrendű és kicson­tozni való marháknál — különösen bikáknál — még többel is drágultak. Ferencvárosi sertésvesér, 1924 október 1S. Felhajtottak: 1400 darab sertést. Árak (élősúlyban, kilogramonként)­Könnyű sertés 26—27.500, közepes 27—28.500, nehéz 26—29.000 korona. Irányzat: élénk. Bécsi állatvásárok Bácsi marhavásári jelantás, 1921 október 20. Felhajtás 1­150 rom­án marha, 1043 magyar marha, 406 jugoszláv marha­, 100 belföldi marha, i­fl cseh marim, 78 német marha, össze­sen 2687 darab. Árak­ilogramonként, élősúlyban­: ökrök­ (extrem) 22.500—24.000, (prima) 17— 22.000, (másodrendű) 11— 16.000, (harmadrendű) 11—13.000; bikák: (extrem) 17—18.000, (príma) 15.500—16.300, (másodrendű) 13—15.000: tehenek: (extrem) 17.500—18.500, (prima) 15—17.000, (másodrendű) 12— 14.000, (harmadrendű) 10-11.0­­0: kicsontozni va­ló marha: 8000—11.000 korona. A vásár él­énk irányzat mellett folyt le, csupán a bikák árai m­aradtak változatlanok, vaig az egyéb minőségűek ára kilogrammonként 1000 koronával emel­kedett. Bécsi ssrtásvásári jelentés, 1924 október 24. Felhajtás: 8482 darab­ sertés. Árak (kilogramonként, élősúlyban): Ura­sági fajnehéz sertés 29—19.500, kivételesen 5­0.000, szedett sertés 27—29.000, öreg sertés 27—28.000, sü­rdők 21—27.000, ki­vételesen 28.000 korona. A vásár élénk irányzat mel­lett folyt le.

Next