Pesti Napló, 1924. október (75. évfolyam, 205–231. szám)
1924-10-24 / 225. szám
Péntek PESTI NAPLÓ M4 október 24 -113 KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ A nagyipar nem tud belföldi hitellel dolgozni Külföldi valutaelőlegek, a vállalatok saját rezervtőkéi s kis részben a Nemzeti Bank fedezik a termelés költségeit Bár a bankok betétállománya emelkedő irányzatot mutat, a pénzintézetek távolról sem jutottak még abba a helyzetbe, hogy a hitelszükségletet kielégíthessék. A kisipar igényeinek kielégítésére a Pénzintézeti Központ indított kormány-felhatalmazással akciót s ez a hitel viszonylag olcsó, amennyiben a Pénzintézeti Központ az iparosvéltót benyújtó pénzintézetnek évi 16,5 százalékot számít s a bankok ezt a pénzzt legfeljebb 16,5 százalék mellett adhatják tovább a kisiparosnak, ámde a kereskedő és a nagyiparos váltóhitelt ma legjobb esetben 22—26 százalék mellett kaphat. A nagyipar ezzel a drága pénzzel nem bír dolgozni, mert a magas kamatot csak inflációs időben bírta el a gyáripar, ma azonban, amikor jelentős külföldi versennyel dolgozik és a gazdasági viszonyok egyre közelebb nyomják őket a világpiaci árakhoz, 22—24 százalékos hitel mellett eredményes foglalkoztatásuk nem képzelhető el. A sokat emlegetett külföldi tőkéből a magyar gyáripar még nem sokat látott. Külföldi Német Rentenmark — magyar aranykorona. Amikor a ruhrvidéki passzív rezisztenciáról már a hivatalos Németország is kénytelen volt megállapítani, hogy megbukott, amikor a bankóprésnek nyakló nélkül járatása oda vezetett, hogy 1700 milliárd márka volt egyenlő értékű egy dollárral. 1923 őszén alakult meg a német járadékbank, mely a Renten-Ollark-ot bevezette a német gazdasági életbe. A járadkmárka bevezetésének tanulságairól tartott ma előadást az Országos Iparegyesületben Tonelli Sándor. Elmondta, hogy alig pár héttel a Rentenmark megjelenése után megszűnt a német pénzpánik, a tényleges dollárkurzus visszament 4500 milliárd márkára és ezzel stabilizálódott, a Rentenmark értéke. A papír maára megmaradt fizet eszközr ne, de az értékmérő és számolási egysége Rentenmark lett és maradt mind e mai napig. Az állandó értékű Rentenmark-ra való átérés persze nem történhetett meg komoly gazdasági megrázkódtatások nélkül. De üdvös hatásai is hamar érezhetővé váltak. Mihelyt a békemárkával egyenlő értékű járadékmárka lett a számolási egység, ehez alakultak a javadalmazások is. Az árak rohamosan ugrottak fel a békeszínvonalra. Németország drága ország lett, de belső értékben hamarosan megtörtént a keresetek és megélhetési költségek kiegyensúlyozódása. Bent a fix fizetésükből, a munkabérükből élő osztályok sokkal kevésbé érzik a drágaságot, mint nálunk, ahol még mindig óriási aránytalanság áll fenn a keresetek és megélhetési költségek között. Németországban mz az állam, mintha magánvállalatok tapasztalják, hogy a keresetek megnövekedésének arányában a munkafegyelem jelentősen megjavult és a munkateljesítmény erősen megnövekedett. Mindebből azt a tanulságot vonja le Toneri, hogy nekünk sincs okunk megijedni az aranykoronától, mint a jövendő értékmérőtől és számolási egységtől. Lesz-e szükség tavasszal gabonabehozatalra. A gabonakereskedők között az az általános felfogás, hogy az idei búzatermés, — amelyet hivatalosan 13,7 millió métermázsára, becsülnek — a tavalyi termásból csépléskor még meg volt 1,5—2 millió métermázsa búzát is fiegyelembe véve, nem biztosítja tavaszig a belső ellátást. A kereskedők számítása szerint tehát a tavaszig rendelkezésre álló búzamennyiség legfeljebb 16 millió métermázsa. A földmívelésügyi minisztériumban ezzel szemben legalább 19 millió métermázsára becsülik a búzakészletet, a tavalyi 4 millió métermázsa maradvánnyal együtt. Ennek az álláspontnak ellentmond ugyan az október 4-iki hivatalos termésjelentés, mert a 13,7 millió métermázsa búzatermés még a 4 millió métermázsára becsült tavalyi maradvánnyal együtt sem tett ki 19 millió métermázsát, azonban a minisztériumban arra hivatkoznak, hogy a hivatalos becslés 20%-kal mindig redukálja a beérkezett jelentések eredményét. Hogy e két szélső becslés közüt hol van az igazság, azt mi nem dönthetjük el, de feltesszük, hogy a kereskedelem és a malmok nem tévednek 2,5 milliót a termés becslésénél. Magyar előadó a világ pénzintézeteinek kongres-szusán. Windisch Herman, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatója ma Milánóba utazott, ahol a világ pénzintézetei konferenciára gyűlnek össze. A konferenciát abból az alkalomból hívták össze, hogy a Cosa di Rispomo dell' Princie Lombarde nevű milánói pénzintézet fennállásának százéves jubileumát ünnepeli meg. Windisch Herman francianyelvű előadást fog tartani a Pénzintézeti Központ szervezetéről, amelyhez hasonló intézmény Európában nincsen. A konferencia legfőbb problémái nők: 1. a világ s főleg Európa pénzügyi helyzetének megvitatása; 1. a takarékosság eszméjének megvalósítására irányuló propaganda főleg Európában; 3. a kivándorlók pénzének kezelése és továbbttása a legpraktikusabb módszerekkel; 4. megvitapénz lépten-nyomon jelentkezik ugyan és például Svájcból milliókat ajánlanak a magyar gyáriparnak, de ezeket a hiteleket nem vehetik igénybe, mert csak három hónapra szólnak, ez alatt az idő alatt pedig nem bírják visszafizetni. Ezek a 301 földi hitelajánlatok tehát az ipari termelés szempontjából nem jöhetnek számba. Hol jut át mégis pénzhez a nagyipar? Hol fedezik jo.nul a cukorgyárak, malmok, szalámigyáraik, szeszgyárak milliárdos hitelszükségletüket? A kérdett annál érdekesebb, mert a cukorgyárak például ezideig a Nemzeti Bank által nyújtott hiteleiket sem merítették ki. Ezeknek a gyáraknak nagy valutakészleteik vannaküföldi szállításaikból. Ez a legerősebb termelési bázisuk. De azonkívül majd minden gyár szerzett, magának külföldi előlegeket a szállítandó árubra és a kampány végéig mégis csak kénytelenek lesznek a Nemzeti Bank megdrágított hitelét is igénybe venni. Mása annak, hogy a takarékpénztárakat miképpen lehetne eredeti hivatásuk sérelme nélkül bankszerű üzletekre a legpraktikusabbak felhasználni. A kongresszus védnöke az olasz király, elnöke pedig Mussolini olasz miniszterelnök. A kereskedelem még vár aleépítésésel. A bankok, vállalatok tudvalevőleg alaposan csökkentették alkalmazottaik számát. Ez az úgynevezett leépítési folyamat lassankint mind szélesebb lett s már már átterjedt a kereskedelemre is. Meg kell azonban állapítani, hogy a kereskedők, kereskedelmi cégek csak az első lépéseket tették meg a létszántapasztás terén, de továbbsem mentek és ma is tartják, sokszor jelentékeny áldozatokkal személyzetüket. A kereskedők azt hangoztatják, hogy a legvégsőkig tartani akarjál, alkalmazottaikat, akik a jó időkben ép oly mérséklettel viselkedtek, mint amilyen szerényen várják most az idők jobbrafordulását. Bécsből visszahozott magyar búzát adtak el a gabonatőzsdén. A mai gabonatőzsdén néhány nagyobb tétel olyan búza cserélt gadát, amelyet Bécsből hoztak vissza Budapestre uszályban. E komplikált tranzakciót azzal magyarázzák, hogy Bécsben ,csak hosszabb fizetési terminus mellett lehetett volna a szóbanforgó két uszály gabonát elhelyezni, míg Budapesten azonnali készpénzfizetés mellett is könnyen lehet rá vevőt találni. A malmok váltói legfeljebb ."!•—4 nap alatt leszámítolhatók és mivel a malmok a kamatot és a leszámítolás költségét megtérítik, voltaképpen a malomváltó ellenében történt eladás is készpénz-kasszának tekinthető. Hétezer korona egy kiló marhahús Erdélyben. Erdélyben a gazdák nem tudják állataikat kiteleltetni a magas takarmányárak miatt. Még akinek termett is takarmánya, jobban jár, ha eladja, mert az állatárak rendkívül alacsonyak. A magas — darabonként 10.000 lej — kiviteli vám miatt a kivitel alig emelkedik. Ez év első felében 61.800 darabot exportáltak a tavaly első félévi 54.000 darab szarvasmarha-kivitellel szemben, így oly nagymennyiségű szarvasmarha kerül piacra, hogy már a közvetlen fogyasztó sem fizet többet 16 lejnél egy kiló marhahúsért az erdélyi városokban, ami 7000 magyar koronának felel meg. Az erdőgazdaságok is termelési hitelt kérnek. A gyenge gabonatermés miatt az erdőgazdaságok termelési és fuvarköltségeit ez idén a mezőgazdaságok jövedelméből nem tudják fedezni. A termelési költségek egyébként is kétszer-háromszor felül fogják múlni a múlt évi költségeket, annyira emelkedtek a munkabérek és a fuvarköltség. Bankhitelekkel az erdőgazdaságok sem bírnak ma még dolgozni, mert 24—28 százalékon alul nem juthatnak hitelhez, ezért a Magyar Erdőgazdák Országos Szövetsége a fatermelők érdekeltségével együtt beadvánnyal fordultak a kormányhoz, amelyben azt kérik, hogy a Nemzeti Bank közvetlenül folyósítson hitelt az erdőgazdaságoknak termelési célokra. CsikitTlöfti deviza- és valutazánlat Bécsben. BfTfinften és fniti&ften Wev. •— Bécs Berlin* Prága Vat. Bécs • — Berlin* Prága Budap. 0-9270 I 0-005460 J'0446 M. kor. 0.90300 005420,0.0445'/. Bécs ... —.— 0'005330' 0 0481 O. kor. —.— 0-0059V, 0.018OV4 Berlin .. 16 WO -— 812.50 Márka... 16700 811.Prága ... 2122.-12.53'.-Cs. kor 2110.-12.48 New-V 71060 -420.- 3410 -Dollár.. 70660. -420.-3407! — London., Párizs 320200.-1892 50115362 50 A. font 313700.-1392 50 15387.30 London., Párizs 3720.-22.—1178.62'' P. frank 3685.— 22 178 50 Brüsszel 3435.-20 20. 163 75 & frank 3400 -20.10 163.50 Amstel 2300 -116-50 1346 50 H.forint 27780.-165 40 1845.Zürich 18685.-80 80 653 50 S. frank 13560.- 80.72 655.Milánó SCS8-18.25 143 50 Lira..... 3065.-18 29 143.50 Bukarest 405.--2.41 19.55 Lei .... 399 — 2.3? Belgrád Szófii . 1016.-514.-6.02 48 90 Dinár ... 1010.-5 93 48 72 24.70 Belgrád Szófii . 1016.-514.-3 1,7" 24.38" Léva 504 -3.03. 48 72 24.70 Varsó ... 13660.-80.30 056 50 L zloty 13560. -30.37., 656 — Madrid 9430.- 56.36458.-1 Kábel... —1 — • M zürichi jegyzés Október 23 Megnyitás Zárlat Esti magánjelentés • 0.0068 0.0063 0.0073 0. 00073'/. — 4 Osztr. bankj. —.— —.— Erkin 123 50 123 50 — 2 95 2.95 Szófia ......m................. 3.75 3.75 15.50 15.48V. 7.50 7.42'/. — 520.520.London 27.25 27.25 London 2342— 2342.— Milánó 22.62 22,60 Varsó Amslsrd. m.......,*..*•....*•..*...... 100-100.Varsó Amslsrd. m.......,*..*•,...*•..*...... 204 75 204,75 M Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai Okt. 23 Valuták Pénz Aru Osztr. korona „ Billió n. márka... Szokol Dinár „...„ Léva ............... Lei Lengyel márka.» Lira Francia frank „. Belga frank Svájci frank ...... Angol font Dollár. .. Holland forint.Dán korona ...... Svéd korona ...„. Norvég korona... 10780 18100.-2261.-1078.-547.— 433.— 331.— 4016.-3662.-14635 — 342000 76130.— 29870.—3030 -2010.-1075.-10850.8257 -^280.— 1099.— 555.— 442.— 3845.— 4046.— 36?..— 14780.-346000 76690.-30125. 13170--20300 10960-Okt. 23 Bécs ... Berlin... Prága Belgrád Szófia... Bukarest . Varsó .... Milánó .... Párzs....„. Brüsszel . Zürich London.„ Newyork , Amsterdam Kopenhága Stockholm Krisztiánja Detroit Pénz Aru . 1 0790 1 0850 18200.-18300.— 2281— 2293.— 1098 — 1104.— 552.16.-438 — 443.— 3330.-3350.-4016.-4046.— 3692.-3712.— 1735 — 14810.— 345000 347000 76630.-77030.-30170.-30325.— 13230 -13305.-20390-20500.— 10975.— 11085.^ Élénk nyitás után elcsendesedett a bécsi értékpiac Bécs, október 23. Az értéktőzsde élénk üzletmenettel idült. Magyar értékekben a bécsi és budapesti spekuláció jelentékeny eladásai számottevő áreséseket eredményeztek. A tőzsdeidő további folyamán az üzlet elcsendesedett és a kukiszban, valamint a korlátpiacon alig fordult elő kötés. Zárlat: Osztr. aranyjárad. Osztr. koronajárai. Magy. aranyjárad. Magy. koronajár. Délivasút elsőbbs. Wiener Bankver. Biedermann . . . Aug.-Osztrák Bank Aug.-Magyar Bank Pesti Ker. Bank . Osztrák Hitel . . Magyar Isitel . . Anglobank . . . Magy. Leszámítoló Magy. Jelzálog . . Nemzeti Bank . . Magy.Osz Bank Z Inska . . Péti Foncier . . Adria . . . . Dunagőzhajózás! . Kassa—Oderberg . Államvasút . . . Déli .út . . . , Klotild . . . , • TMK.-d. Nob. i » Lillium . i m m Alpesi . ... , Osztrák Bányák. . Coburg . . . , S2000 2400 9001 494000 111500 123C3 41000 950000 142100 390000 178000 66000 1335000 97*5100 90a000 sil'000 406c'C9 54'?a 40S'1 1 365COOO mm SótünO 4740000 35800 Felén Pozsonyi Kábel . Krupp . . . . » Poldikohó , , , Prágavas . . . , Rima . • • • , Skoda • • • , , Osztrák Fegyver . A. E. G. . . . „ Siemens . . » » Gutmann . . « » Egyesült Fa . , Mundus. . , , , Slavónia . . « » Eszt.-Szászvár. . FelsiSra. Koltó . Salgó Magy. Alt Kőszén Urikány . . . . Os.trái Hoffber . liagyar HoffVor . B'aoto . . Cal. Kárpát Galicia . . . . Sein. J. 'i.i., Kender.' ita . , Horvát Cukor . , niagyar Cukor « . .vagyar Vasforg. , . Győri Olaj , , , « . 305000 181100 1520000 112000 1337000 29000 65100 93000 420000 14500 790100 70000 ?r/oo; £«£000 405000 2500000 670000 32999 91900 200000 132000 llb5000 205000 859000 1800000 59000 Prágai tőzsde Prága, október 23. Csehországi Cukor 1160, Horvát Cukor 408, Nestomir 1533, Schöller 2350, Kolini spiritusz 1195, Petróleum 162, Königshoff Cement 1100, Cseh-morva gépgyár 6180, Ringhofer 698, Rotkosteletz 280, Poldi 284, Prágai vasmű 743, Bányakohó 2280, Skoda 652, Bergmann 460, InVald 270, Union 380, Leszámítoló 380, Zsivno 390, Merkur 461..." Az irányzat nem egységes. a mai álatv csúpolc Budapesti vágómarhavásár, 1924 október 23. Felhajtották: •j., bikát, 146 ökröt, 335 tehenet, 2 bivalyt, 112 növendékmarhát, összesen 646 vágómarhát. Árak (kilogramonként élű súlyban, levonna nélkül): Ökör, legjobb minőség 18.500— 21.000, kivételesen 21.000—22.600, középminősé 13.000—18 000 gyengébb 8500—1S.OOO; bika, jobb minőségű 16.500—26'ooo kivételesen 20.500-21.000, gyengébb 10.500—16.000; tehén jobb minőségű 15.500—20.000, kivételesen 21.500—21.500, gyengébb 8500—15.000; kicsontozni való marha 0500—8000; növendékmarha 8500—15.600 korona. A kisebb felhajtás következtében az üzletmenet aénk volt és az árak középminőségű áránál kg.-ként 500 koronával, az elsőrendű és kicsontozni való marháknál — különösen bikáknál — még többel is drágultak. Ferencvárosi sertésvesér, 1924 október 1S. Felhajtottak: 1400 darab sertést. Árak (élősúlyban, kilogramonként)Könnyű sertés 26—27.500, közepes 27—28.500, nehéz 26—29.000 korona. Irányzat: élénk. Bécsi állatvásárok Bácsi marhavásári jelantás, 1921 október 20. Felhajtás 1150 román marha, 1043 magyar marha, 406 jugoszláv marha, 100 belföldi marha, ifl cseh marim, 78 német marha, összesen 2687 darab. Árakilogramonként, élősúlyban: ökrök (extrem) 22.500—24.000, (prima) 17— 22.000, (másodrendű) 11— 16.000, (harmadrendű) 11—13.000; bikák: (extrem) 17—18.000, (príma) 15.500—16.300, (másodrendű) 13—15.000: tehenek: (extrem) 17.500—18.500, (prima) 15—17.000, (másodrendű) 12— 14.000, (harmadrendű) 10-11.00: kicsontozni való marha: 8000—11.000 korona. A vásár élénk irányzat mellett folyt le, csupán a bikák árai maradtak változatlanok, vaig az egyéb minőségűek ára kilogrammonként 1000 koronával emelkedett. Bécsi ssrtásvásári jelentés, 1924 október 24. Felhajtás: 8482 darab sertés. Árak (kilogramonként, élősúlyban): Urasági fajnehéz sertés 29—19.500, kivételesen 50.000, szedett sertés 27—29.000, öreg sertés 27—28.000, sürdők 21—27.000, kivételesen 28.000 korona. A vásár élénk irányzat mellett folyt le.