Pesti Napló, 1924. október (75. évfolyam, 205–231. szám)
1924-10-25 / 226. szám
Szombat PESTI NAPLÓ 1924 október 25 11 SZÍNHÁZ ÉS A MŰVÉSZET A házasságok az égben köttetnek A Nemzeti Színház pénteki bemutatója Csathó Kálmán új vígjátéka azt a jól öltözött fiatalembert juttatja eszünkbe, akivel csak a régi, háború előtti Belváros zsúrjain lehetett találkozni. Hiszen emlékeznek rá: kedves, kitűnő modorú, biztos és fölényes megjelenésű. Minden szaván, minden mozdulatán látszik, hogy állandóan a legjobb társaságban forog. Herczeg Ferencnek személyes ismerőse. Plasztrónja vakító fehér, álla rózsaszínre beretvált, zsebikendője diszkrét cigarettafüst és szénaillat enyhe keverékét lebbenti, nyakkendőcsokrának hiemyag eleganciájában ősi, örökölt, úri tradíciók pihennek. Rokonszenves fiatalember. Ökos, művelt, szellemes. Másfél órára a legkellemesebb csevegő. Nehéz kérdésekkel, fárasztó problémákkal nem terheli barátait s mindig tudja a pontos határvonalat: mikor kell abbahagyni a csípős megjegyzéseket? Szereti a könnyed fordulatokat és a nehéz aszúbort. De sohase csíp be. Vannak, akik azt mondják: ez az egyetlen fogyatékossága. Különben pedig legtöbbször már kissé ismert történetekkel szórakoztat. Ám annyi ötlettel, frisseséggel és jókedvvel szövi át mondanivalóit, hogy szinte azt hisszük, most halljuk először. Nincs benne semmi pretenzió. Igénytelen, öntudatosan szerény és finom. Esze ágában sincs megsértődni, ha öt perc múlva el is felejtjük a perszáit. Szeretetreméltó fiatalember. Ma, egy elromlott és elsavanyodott világ szegényes napjaiban, különösen szívesen emlékezünk rá vissza. S lám, most egyszerre itt van. Szerencsésen átugrotta a világháború szörnyű szakadékát,— hiszen nagyszerűen sportol, — elénk áll régi eleganciájával, beszélni kezd és nemcsak figyelmünket hangolja maga mellé, hanem mosolygásunkat is földeríti. E pillanatban ép a Gyurkovics-leányok felejthetetlen történetét idézi, új variációban, új mese fonalára fűzve a hajdani gyöngyöket, kihasználva minden mulatságos ötletet, ártatlan csúfolódásra kínálkozó alkalmat, leleményesen, ügyesen és biztos sikerrel. Ritka, a nagyon ritka fiatalember. Meg kell becsülni és hálásnak kell lenni iránta, már csak azért is, mert párja alig akad mostanság. Ahogy Malvinka s a csinos és okos, ifjú özvegy házassági tervét, három felvonás gyorsan perdülő játékán, ravasz mama és még ravaszabb nagynéni cselvetésein keresztül, a szerencsés megvalósuláshoz segíti, s minden elismerést megérdemel. Abbahagyva a képletes beszédet, Csathó Kálmán, az Új rokon népszerű szerzője, új darabjával is tanúságot tett róla, hogy pompásan ismeri a színpadot, különösen a nemzeti színpadot, a hatás titkait és a közönséget. Amellett becsületesen szavának áll: amennyit ígér, anyagit ad. Az utolsó felvonásban talán még többet is, némi túlzással komédiáig feszítve a mulatságot. De ez se baj. Akik szórakozni akarnak, legalább kedvükre szórakozhatnak majd, úgy, mint Bérczik Árpád idejében. A Nemzeti Színház előadása... itt álljunk meg egy szóra. Ezt az együttest, ezt a stílust, ezt a remek művészi matériát sehol másutt nem tudta volna megkapni a szerencsés szerző. Mindenki úgy játszik, mint hogyha rászabott legjobb szerepét kapta volna meg. A kitűnő művészek közül első helyen Vízváry Mariskát kell említenünk, akinek érett művészete egyképpen sugározza az intelligenciát s a bölcs, kesernyésségében is engesztelő humort. Elmésségét, iróniáját és megindító melegségét az átélés őszinte ereje fűti. Mellette Kürti József, BZ a nagyszerű színész, bugyogtatta robosztus jókedvét, egy öregedő vidéki gavallér szerepében. Cs. Aczél Ilona, a szép özvegy gyengéd vonalú figuráját ösztönös ízléssel segítette át a kényes pontokon s tette élettel teljessé. Somogyi Erzsi Malvinkája összesimulón egyesítette magában a csinált naívságot s a természetes együgyűséget. Horváth Jenő, mint »szamaras Karcsi«, egyszerűen ellenállhtatatlan. Odry Arnád, Petheő Attila, Ughy Böske, Kiss Irén és Mihályfi Béla, mind egy-egy ragyogó színfoltja a darabnak. Hevesi Sándor művészi, gondos rendezése főkép az előadás sima, zavartalan tempóján érzett. A díszletek kissé régimódiak, de stílusosak. A premier közönsége rendkívül lelkesen, tüntető melegséggel fogadta az új vígjátékot s minden felvonás után sokszor szólította lámpák elé a kitűnő szerzőt. Kárpáti Aurél (?) »A vörös malom« repríze a Magyar Színházban. A Magyar Színházban ma este fölújították Molnár Ferenc A vörös malom című színművét, amely a tavalyi szezon kimagasló sikere volt és amelyet azóta már külföldön is játszottak a közönség és a sajtó egyhangú elismerése mellett. A mai reprízen érdekes újítással szolgáltak a közönségnek. A darabot, bécsi mintára, három részben játszották. A mai felújításon is nagy sikere volt a darabnak és az előadásnak. Darvas Lili kiforrott művészetét,Jelért) Lajos nagy intelligenciáját, Pécsi Blanka finom nőiességét és Dávid Mihály erős drámaiságát zajos tapsokkal honorálta a Magyar Színház közönsége. (*) Zongora—gordonka-est. Egyik legkiválóbb zongoraművészünk, Szatmári Tibor Mainardi Enricoval, a jónevű olasz csellóművésszel együtt komoly hangversenyt tartott tegnap a Zeneakadémiában. Két duo és két szólószám volt a műsoron. Bár a formalizmusra hajló olasz gordonkás és a ragyogó temperamentumú, vibráló idegzetű magyar zongorista csak kevéssé illettek egymáshoz, az együtt előadott számok ezúúttal mégis jobban sikerültek. Pizzetti f-dúr szonátája, színpadias al fresco színeivel, különösen Szatmári zongoráját inspirálta nagyszerű tónusokra, lenyűgöző fényhatásokra. Szatmári kezei alatt olyan a hangszer, mint valami prizma, mely egy költői lélek érzelmeinek erőteljes, ha nem is egyenletes kisugárzását ezer színre bontja. Gyönyörűség megfigyelni, mint uralja a zenei anyag ezt az ideges, szeszélyes muzsikust. Valóban ez a költői váltólázban zárkódó művészlélek a szeszély és idegizgalom legerősebb rohamaiban is biztosan tartja kezében a gyeplőt. Váltólázas költő, de egészséges muzsikus. Kár, hogy Mozart egyik c-dúr szonátájában meddő kísérletezésbe tévedt. Addig analizálta a zongorán Mozart kifejezési eszközeit, míg elsikkadt a mozarti szellem. Mozart nem törekedett eszközeiben forradalmi eredetiségre; onnan vette őket, ahol találta s külsőleg nem sokat változtatott rajtuk. De annál többet belsőleg. Szatmári a zongora szellemén át intuitíve megérezte, honnan jönnek bizonyos stílusalakulatok s egyiket öntudatlanul úgy játszotta, mint J. Ch. Bachot, a másikat mint valami graciőz, gáláns francia mestert s ahol stílusintuiciója cserbenhagyta, ott durva Steinway-fényeskket vakított bele a műbe. Az így szétanalizált Mozartból csak zseniális dekoratív szintézist teremthetett. Mozarti közvetlenséget, teremtő naivitást nem találtunk sehol. Szatmári partnere komoly, ízléses muzsikus; tónusa tiszta de nem mélyen zengő, inkább zománcos fényű. A Pizzetti-szonátában, Kerpely tavalyi pompás interpretációja után, csak keveset mondhatott. Bach g-dur szólószvitjét finoman, de olyan szigorú stílusban játszotta, amilyen csak egészen nagy egyéniség érintésére elevenedik meg meleg, lüktető valósággá. Az estét Bach A-dur szonátája zárta be. (T-b) (*) A színházak helyárainak leszállítása. A Pesti Napló mai számában beszámoltunk arról, hogy aSzínigazgatók Szövetségének határozata értelmében a magánszínházak leszállították a helyárakat Az Unió színházainál hétfőn, a Vígszínháznál és a Fővárosi Operettszínháznál, valamint a Renaissanceszínháznál már szombaton lépnek életbe a leszállított helyárak. A Vígszínháznál és a Fővárosi Operettszínháznál tíztől harminc százalékig szállították le a helyárakat, olykép, hogy a földszinti középárú jegyek harminc százalékkal lettek olcsóbbak, míg a többi kategóriánál tíztől huszonöt százalékig szállították le az árakait. Itt említjük meg, hogy a Színészszövetség szombaton ülésezik a helyárak leszállításával kapcsolatos gázsiredukció ügyében. A Színészszövetség különösen a létminimumos fizetésű színészeknél szeretné megmenteni a jelenlegi helyzetet. Arról is szó van, hogy a szbok és nagyfizetésű színészek fizetésük egy hányadát ajánlanák föl arra a célra, hogy kisfizetésű kollégáik exisztenciáját megmentsék. Színházak, hangversenyek és kabarék hírei (—) A Vígszínházban szombaton a »Bunbury«, Wilde vígjátéka kerül színre. Vasárnap két előadás lesz: este »A vadkans-t, Móricz Zsigmond történelmi színdarabját ismétlik, délután pedig azImádom!« szerepel a műsoron. (—) A Fővárosi Operettszínházban »A nótás kapitány« minden előadására zsúfolásig telik meg a nézőtér. A mulatságos szöveg és a szebbnél-szebb nóták mindenkit elragadtatnak. Az esti műsort »A nótás kapitány« egymagában tölti be. Vasárnap délután »A drótostót« kerül színre. (—) A legolcsóbb színház a Renaissance-színház, mely a tavalyi helyárak mellett játszik. (—•) Az »Árvácska« első délutáni előadása. Vasárnap, november 2-án első ízben játsszák a Királyszínházban délutáni előadásban Zerkovitz Béla—Bus Fekete László száznál többször adott, rendkívüli sikerű operettjét, az »Árvácská«-t. A főszereplők ez alkalommal is Vaály Ilona, Somogyi Nusi, Rozsnyai Ilona, Kiss Ferenc, Boross Géza, Latabár és Szirmai lesznek. Az előadás 3-kor kezdődik s mérsékelt helyára. (—) Félhelyárakkal a szárem« kerül színre vasárnap délután a Renaissance-színházban. (Németh Juliska, Bérczy Ernő, Kürthy György, Réth Marianne, Sugár.) (—) Sikerek sikere a »Marina grófnő«. Kálmán Imre gyönyörű operettje estéről-estére táblás házak előtt, ünnepi előadásban, a közönség lelkesedése közben kerül színre a Király-színházban. (—) »A vörös malom« hét előadása Darvas Lilivel. A Magyar Színház péntek estétől hétszer tűzte műsorra Molnár Ferenc világhírű művét, »A vörös malom« című színjátékot, amely kedden a százötvenedik előadás kivételes ünnepi jubileumához érkezik. (—) Heltai Jenő »Masamód«-ját szombaton, november 1-én játssza a Magyar Színház. A poézis és a humor mesterműve Heltai Jenőhöz méltóelőadásban kerül színre. Bajor Gizi, T. Fonai Rózsi, Gombaszögi Ella, Csathó Gitta, Horváthy Elvira, Csortos Gyula, Hegedűs Tibor, Kürthy György, a Nemzeti Színház tagja és Kertész Endre vesznek részt a parádés előadásban. (—) Szenes Béla »Az olasz asszony« című új vígjátékát jövő pénteken mutatja be a Belvárosi Színház, amely »A buta ember« és » A gazdag lány« szerzőjét megillető gonddal készül az új Szenesdarabra. »Az olasz asszony« vidámság, ötletesség és romantika dolgában jobb az összes Szenes-daraboknál. Titkos Ilona, Róth Klári, Rozsnyai Ilona, Hahner Aranka, Kertész Dezső, Z. Molnár, Rubinyi gondoskodnak a legjobb vígjátéki előadásról. (—) Huszonötödször megy szombaton »A nagyhercegnő és a pincér« a Belvárosi Színházban. A vidám darabot most is a bemutató kitűnő gárdája, játssza: Titkos Ilona, Mészáros Giza, Kertész Dezső, Z. Molnár, Rubinyi, Gárdonyi. (—) »A kétnemű ember« a címe Karinthy Frigyes mai humoros felolvasásának. Az előadás kezdete Va9 órakor a Zeneakadémia kistermében. Jegyek már csak korlátolt számban kaphatók a portásnál. (—) Csodálkozni fog hétfőn az Apolló Színház hirdetésén! (—) Olcsóbb mint a mozi a Renaissance-színház vasárnapi és ünnep délutáni helyárai. (—) A Fővárosi Cirkuszban e hónap 26-án, vasárnap délután V24 és este/8 órakor nagy cirkuszi műsor keretében, hírneves fővárosi művészekkel együtt föllép Schenk Jenő, a világhírű telepatikus. Bemutatja a »Szikratáviratot agyból-agyba”. Schenk kitalálja bárkinek a gondolatát és a zenekar azonnal játssza azt a darabot, amelyet bárki gondol. Rendes helyárak. (—) A Royal Orfeum i. helyárai. Szombattól kezdődően új helyárakat állapított meg a Royal Orfeum igazgatósága. Az új helyárak a következők: erkélypáholy (négyszemélyes) 300.000 korona, földszinti zsöllye 90.000-től lefelé 40.000 koronáig, földszinti támlásszék 34.000-től lefelé 23.000 koronáig. Az emeleti helyárak 40.000—7000 korona között váltakoznak. A vasárnap délutáni helyárak még ezen alacsony helyáraknál is 40 százalékkal olcsóbbak. (—) Az Apolló Színház vasárnap délutáni előadása mozihelyárakkal. Színre kerül a kitűnő esti műsor. (—) A mai előadások. Operaház: Rigolstto (7). — Nemzeti Színház: A házasságok az égben köttetnek (7). — Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Candida (»8). — Városi Színház: Mályvácska királyki«asszony (7). — Vígszínház: Bunbury (V 18). — Fővárosi Operettszínház: A nótás kapitány (V18). — Magyar Színház: A vörös malom (Va8)) — Renaissance-színház: Kis muszkák (először, V18). — Király-színház: Marien grófnő (V28). — Belvárosi Színház: A nagyhercegnő és a pincér (V48). — Blaha Lujza-színház: Puszipajtások, Styriában stb. (V29). — Apolló Színház: Szépfensége, Szeánsz stb. (8). — Terézkörúti Színpad: Új műsor (Vi9). — Vidám Színpad (Békeffy-Kabaré): Októberi műsor (9). — Royal Orfeum Nemzetközi Varieté: Októberi műsor (1/19). — Papagály: Októberi műsor (11). MOZI A legklasszikusabb filmalkotás A Quo vacis ? bemutatója az Urániában és a Stoyal Apollóban A kinematográfia fejlődése magával hozta azt, hogy levetkőzte magáról a filmművészet a kezdetlegességet, amely eleinte jellemezte,, ami főleg abban nyilvánult, hogy erőszakolt és mondvacsinált témákat és cselekményeket rögzített meg filmen. A moziközönség ma már irodalmat és művészetet követel és ezt az irodalmat nyújtja a kinematográfia akkor, amikor a világirodalom elismert alkotásait pécézi ki arr, hogy feldolgozza filmre és így nagyértékű művészi alkotásokkal léphessen a közönség elé. Ilyen klasszikus irodalmi alkotás a Quo vadise, Sienkikvicz Henrik világhírű regénye, amely már ki is állotta a tűzpróbát, mert tizenkét év előtt egy olasz filmgyár feldolgozta és igen nagy sikert aratott vele. Természetesen az akkori feldolgozás, úgy technikában, mint rekvizitumaiban és a színészi munkában egyaránt teljesen primitív volt. MWVWWW^WWS^WAIWAftA^WVWm 1 CDi :sa INYAM! 1 Bhtszerepben llig Mary CE III | világattrakció ]