Pesti Napló, 1924. november (75. évfolyam, 232–256. szám)
1924-11-07 / 236. szám
Csütörtök PESTI NAPLÓ 1924 november 6 . . bingátlan bujdosásig, makacsul szembehelyezkedik az idegen gyűlöletes zsarnoksággal és elnyomással, hálásan köszönti az alkotmány újjáéledését, közelébe jut a törvényesség útjára tért uralkodónak és családjának és tanújává lesz nemzete lendületes fejlődésének, jóban való gyarapodásának, híre, neve, becsülete szüntelen emelkedésének. * Váljon csak tanúja ! Bizonyára nem.Részese, ható fényezője, buzgó és sikeres előmozdítója. Jókai nélkül a régi, boldog Magy-Magyarország képe csonka volna. Ó, de mennyivel csonkább volna Csonka-Magyarország, ha e nagy fiát kellőképpen tisztelni és értékelni nem tudná! Mily csüggeteg kétségbeeséssel kellene tekintenünk sivár jelenünkre és kilátástalan jövőnkre, ha ez az egész nemzet, osztatlanul, egységesen, az ősi átkot, a meghasonlástés pártos szenvedélyt félrevetve nem volna képes felemelkedni hozzá! Gondoljuk meg, mit jelent számunkra az évszázados ünnep. Február 18-án a megcsonkított Magyarország határhegyein kigyulladnak az örömtüzek. Szelíd lobogásukat észre fogják venni túl a határon is mindenütt, ahol elszakadt véreink látnak és boldogtalan lelkekben az örömtüzekre örömtüzek fog-. íjak felelni. Mert ahol magyar él és ami ezzel egyet jelent, küzködik és szenved, és szenvedve is reménykedik, ott él Jókai Mór is. És él a láng, amelyet ő gyújtott. És él az örökmécs, amelyet ő táplál géniusza kifogyhatatlan olajával. S míg szerte a végeken, nyugaton és északon és keleten és délen a gyűlölt járom alatt nyögő testvéreink Jókait fogják ünnepelni, egyúttal siratni fogják önmagukat, akik hazátlanokká lettek önönhazájukban és siratni fognak minket, akiken örökké vérző sebet vágott Trianon. És az ő szent nevében meg fogják újítani néma fogadalmukat, hogy holtig hívek lesznekJókai Nagy-Magyarországához és ebben a hűségben fogják nevelni fiaikat és unokáikat; hogy hagyatékul adják át nekik a rendületlen honszerennyét és a haza egyik legnagyobb fiának, Jókai Mórnak élő kultuszát. * Mert ha nyomon követnők Jókai mesemondó fantáziáját, akkor el kellene kísérnünk a Szepességbe, hogy viszonttalálkozzunk A lőcsei fehér asszonnyal és újra köszönthetnők Az aradi nőket és vele bujdosnánk az erdélyi havasokban és magunkkal hoznák Fráter Györgyöt a messze Lengyelből és beállítanánk a pozsonyi diétára Kárpáthy János uramhoz, a magyar nábobhoz. És útba kellene ejtenünk a nagy fejedelem városát, Kassát és Erdély aranykorának nevezetes székvárosát. Az egész magyar földet. Mert Jókaié volt az egész magyar föld, az is, ami elraboltatott tőlünk, az is, amit a gonosz irigy szomszédok meghagytak: a Dunántúl lankás dombjai, a Sárga rózsa délibábos Alföldje, a Bükk sűrű erdősége. És Jókaié volt az egész világ, az egyenlítőtől föl az északi pólusig. És övé volt a levegőég, mielőtt repülőgépek szelték át végtelenségét. Múlt és jövő fölfedték előtte titkukat és hódolásra járt fejedelmi trónja elé a Jelen. * Mit adhatunk mi, koldusszegények a Krőzusnál gazdagabbnak' Mit fogadhat el az élőktől az örök fényességben megdicsőült? Szobra már ott van fővárosunk legbüszkébb útja mentén. Sírját nemsokára emlékkel fogja ékesíteni a kegyelet. Csak a szívünket tehetjük eléje. A hálánkkal áldozhatunk géniusza oltárán. Az igaz magyarságunkkal vallhatunk hitet mellette. És nem is igaz magyar az, aki el fog maradni ünnepségéről. Reméljük, még mostanvaló nyomorúságunkban, meghasonlásunkban, annyi emésztő gondjaink és bajaink között sem fog akadni gyászmagyar, aki Jókai Mór cent-mnáriumának "innepro-"jává aljasodik- A kérdése a választójag után tervül a Máz elé Farkas Tüme .arva JUí.útít fel a kispuiás. jl£.yolnét, hogy"nemcsak a választójog kérdése, hanem a felnölt ár kérdése, a nemzetgyűlésnek kétkamarás orzzággyűléssé való átalakulása is szoros kapcsolatban van a házszabályrevízió problémájával. Gróf Khien István miniszterelnök újra felszólalt és bejelentette, hogy ez a kérdés már többször került megvitatás alá, legutóbb pedig a Keresztény Gazdasági Párt szerda esti értekezletén. A maga részéről az a felfogása, hogy a felsőház kérdése a házszabályrevízió után, a választójog kérdésével együtt, vagy pedig közvetlenül az után okvetlenül letárgyalandó. A házszabályrevízió kérdésével foglalkozva, ezután azt fejtegette, hogy e pillanatban nem kíván dönteni arról a kérdésről, váljon az 1908. vagy az 1913. évi házszabályok alapján kezdje-e a bizottság érdemleges munkáját. Hajlandó azonban hozzájárulni ahoz, hogy örós albizottságot küldjenek ki, amely nézze át az előadó munkáját és állapítsa meg, hogy a módosítások az 1903-iki házszabályokba beilleszthetők-e. Az esetben, ha a kívánt módosítások úgy beilleszthetők az 1908. évi házszabályokba, hogy ez lényeges könnyebbséget jelent a tárgyalásra nézve, népi zajliunk el attól, hogy a revíziót ez alapon kezd,jék meg. •" * azután azt javasolta, hogy az ülés bizottságba Orffy Imre előadót, báró Kaas Albert helyettes előadót, Vadasi Halász Móricot, Rassay Károlyt. e,s lig,roh Gábort küldjék ki. Ugron Gábor a legközelebbi napokban való gragy elfoglaltsága miatt nem vállalhatja ezt a megbízást, amire helyette Farkas Tibort választották meg. A bizottság legközelebbi ülése kedden délután öt órakor lesz. A Ugrerc Babár a szavazás Szülnessagárnak kérését ésíztesístott stabmála Beszéltünk a bizottsági ülés után Ugrón Gáborral. Kijelentette előttünk, hogy rendkívül fontosnak tartja Bethlen ama kijelentését, mely szerint a választójog reformjánál a szavazás titkosságának ügyét nem fogja pártkérdéssé tenni.•• • ! — Az egész ellenzéken kívül, — mondotta Ugrón — az egységes párt jelentékeny része, így elsősorban a kisgazdák követelik a szavazás titkosságát, úgy, hogy ha Bethlen ezt az ügyet nem teszi pártkérdéssé, a szavazás titkossága biztosítottnak tekinthető. Párizsteast megszigorították a külföldiek Védekezés az orosz politikai agitáció ellen Párizs, november 6. Az orosz kormány de jure való elismerése újra felvetette az idegenek ellenőrzésének kérdését. A szovjet kormány elismerése feltétlenül magával hozza, hogy Franciaországba újabb orosz tömegek lépjenek be, akik között sok kereskedő, de különösen a jobboldali lapok szerint sok politikai ügynök is lesz. Miután maga a francia rendőrhatóság jelentette ki, hogy a mostani eszközökkel az idegenek ellenőrzése nem hatásos, a sajtó nagy része kezdi követelniaz ellenőrzés szigorítását. Párizs egyik képviselője, Missoff azonkívül népgyűléseken is hangoztatta, különösen az úgynevezett »carte d'identité« (személyazonossági igazolójegy) kiadásának megszorítását és a Párizsban letelepedett idegeneknek, akiknek számát közel négyszázezerre becsülik, a megadóztatását. Ezeknek az agitációknak hatására a kormány rendeletet adott ki, amely újból szabályozza az idegeneknek Franciaországba való ki- és belépését. Minden tizenötévesnél idősebb külföldinek megérkezése után 18 órán belül jelentkeznie kell a rendőrségen, hogy igazolójegyet kérjen. Ha véglegesen Franciaországban akar megtelepedni, két francia állampolgárt kell megneveznie, akik kezeskednek érte. A rendelet a vendéglősöket vagy más szállásadókat kötelezi arra, hogy a náluk megszálló idegenekét jelentsék be. Az igazolójegyek három évig érvényesek, amennyiben azonban a hatóság valakinek nem adna igazolójegyet, vagypedig annak érvényességét, megszünteti, az illetőnek nyolc napon belül el kell hagynia Franciaország területét. Mayer János egyelőre elhárítja magától a földművelésügyi tárcát Fajvédők és baloldaliak egyaránt szakadást próbálnak előidézni a kisgazdaképviselők táborában (Saját tudósítónktól.) Úgy értesülünk, hogy Bethlen miniszterelnök a földművelésügyi tárcát már formálisan is felajánlotta Mayer János kisgazdaképviselőnek, aki tudvalevően az egységes párt elnöke, Mayer János azonban maga helyett Schamll Károly államtitkárt ajánlotta a miniszterelnöknek. Schandlról viszont az a hír, hogy ő Mayer János földművelésügyi miniszterré való kinevezését kérte a miniszterelnöktől. A földművelésügyi miniszteri tárca betöltése tekintetében így némi huzavona mutatkozik. Mayer János álláspontjáról úgy informáltak bennünket, hogy ő egyáltalán nem pályázik a miniszterségre. Pillanatnyilag annyira pótolhatatlannak látja a veszteséget, mely a kisgazdapolitikát Nagyatádi halálával érte, hogy a maga személyét egyáltalán ki szeretné kapcsolni mindenféle miniszteri kombinációból. Mayer János egyetlen célt lát ez időszerint fontosnak: azt, hogy a kisgazdák egységesen bentmaradjanak az egységes pártban. Úgy látszik, ennek a célnak szem előtt tartása befolyásolja őt abban, hogy nem akarja a földművelésügyi tárcát vállalni. A kisgazdák egy része ugyanis némi gyanakvásai nézi Mayer Jánost, aki szerintük túlontúl hozzáforol a egységes párthoz, amelynek elnöke semhogy a kisgazdák egyetemessége és vezéréül elfogadhassa. Egyáltalán hihetetlen eröködései; folynak a politika kuli.'.-fái mögött a kisgazdák egy részénél, " egységes párttól való "kántorításúra. Különösen f. fajjelök- buzgólkodnak e tekintetben s a kisgazdák .'.07/ részeben meg is van a hajlandóság, hogy Görzbösékhe: át,a!U:l ozzmal.'. Más részükre viszont a baloldali Weskó—Szakács—Drózdy—Vénus féle csoport pályázik. Mayer János, — amint bennünket inforiuálnak — azért is hárítja el magától a földmívelésügyi miniszteri tárcát, hogy ezzel is elhárítsa azt, a szakadást, amely a kisgazdaképviselők táborát úgy a fajvédők, mint a baloldali ellenzék részéről való megkörnyékezés révén fenyegeti. Koisilfj teli miniszter ragaszkodik 111 tltafierlefte (Saját tudósítónktól.) A Zichy—Wolff-párt szerdai értekezletén — mint megírtuk — erősen megkörnyékezték Bethlen miniszterelnököt abban az irányban, hogy a fővárosi választások a tíz közigazgatási kerület alapján történjenek. Bethlen miniszterelnök ezzel szemben kijelentette, hogy a kormány változatlanul ragaszkodik a huszonkét választókerületes beosztáshoz. Beszéltünk ebben az ügyben Zsakovszky Iván belügyminiszterrel, aki a következőket mondta: — A magam részéről is ragaszkodom a huszonkét választókerületi beosztás alapjához. Ebből az álláspontból nem is szándékozunk engedni. Kérdést intéztünk még a belügyminiszterhez, vajjon nem remélhető-e a hat évi helybenlakás választójogi kritériumának enyhítése? A belügyminiszter válasza az volt, hogy e tekintetben a kormánynak végleges az álláspontja, annál is inkább, mert a hat évi helybenlakás kritériuma már kompromisszum eredménye, amegyel lehetővé vált a tíz évi helybenlakás kritériumának végleges elutasítása. A hírhedt Gritta román rendőrprefektus lemondott Kolozsvár, november 11. Critta Ovidius rendőrprefektus beadta lemondását. A lemondás oka állítólag az, hogy a rendőrprefektust kilakoltatták rekvirált lakásából, egyesek szerint azonban a lemondás összefürt. Mancincissyi rendőrprefektus meggyilkolásával. Hír szerint Gritta is már sok fenyegető levelet kapott.