Pesti Napló, 1924. november (75. évfolyam, 232–256. szám)

1924-11-07 / 236. szám

Csütörtök PESTI NAPLÓ 1924 november 6 . . bingátlan bujdosásig, makacsul szembehe­lyezkedik az idegen gyűlöletes zsarnokság­gal és elnyomással, hálásan köszönti az al­kotmány újjáéledését, közelébe jut a tör­vényesség útjára tért uralkodónak és csa­ládjának és tanújává lesz nemzete lendüle­tes fejlődésének, jóban való gyarapodásá­nak, híre, neve, becsülete szüntelen emel­­kedésének. * Váljon csak tanúja ! Bizonyára nem.­­­­Részese, ható fényezője, buzgó és sikeres előmozdítója. Jókai nélkül a régi, boldog M­agy-Magyarország képe csonka volna. Ó, de mennyivel csonkább volna Csonka-Magyarország, ha e nagy fiát kellőképpen tisztelni és értékelni nem tudná! Mily csüggeteg kétségbeeséssel kellene tekinte­nünk sivár jelenünkre és kilátástalan jö­vőnkre, ha ez az egész nemzet, osztatlanul, egységesen, az ősi átkot, a meghasonlást­­és pártos szenvedélyt félrevetve nem volna képes felemelkedni hozzá! Gondoljuk meg, mit jelent számunkra az évszázados ünnep. Február 18-án a megcsonkított Magyar­ország határhegyein kigyulladnak az örömtüzek. Szelíd lobogásukat észre fog­ják venni túl a határon is mindenütt, ahol elszakadt véreink látnak és boldogtalan lelkekben az örömtüzekre örömtüzek fog-. íjak felelni. Mert ahol magyar él és ami ezzel egyet jelent, küzködik és szenved, és szenvedve is reménykedik, ott él Jókai Mór is. És él a láng, amelyet ő gyújtott. És él az örökmécs, amelyet ő táplál gé­niusza kifogyhatatlan olajával. S míg szerte a végeken, nyugaton és északon és keleten és délen a gyűlölt járom alatt nyögő testvéreink Jókait fogják ün­nepelni, egyúttal siratni fogják önmagu­kat, akik hazátlanokká lettek önönhazá­jukban és siratni fognak minket, akiken örökké vérző sebet vágott Trianon. És az ő szent nevében meg fogják újítani néma fogadalmukat, hogy holtig­ hívek lesznek­­Jókai Nagy-Magyarországához és ebben a hűségben fogják nevelni fiaikat és unokái­kat; hogy hagyatékul adják át nekik a rendületlen honszerennyét és a haza egyik legnagyobb fiának, Jókai Mórnak élő kul­tuszát. * Mert ha­ nyomon követnők Jókai me­semondó fantáziáját, akkor el kellene kí­sérnünk a Szepességbe, hogy viszonttalál­kozzunk A lőcsei fehér asszonnyal és újra köszönthetnők Az aradi nőket és vele buj­dosnánk az erdélyi havasokban és ma­gunkkal hoznák Fráter Györgyöt a messze Lengyelből és beállítanánk a pozsonyi dié­tára Kárpáthy János uramhoz, a magyar nábobhoz. És útba kellene ejtenünk a nagy fejedelem városát, Kassát és Erdély aranykorának nevezetes székvárosát. Az egész magyar földet. Mert Jókaié volt az egész magyar föld, az is, ami elrabolta­tott tőlünk, az is, amit a gonosz irigy szom­szédok meghagytak: a Dunántúl lankás dombjai, a Sárga rózsa délibábos Alföldje, a Bükk sűrű erdősége. És Jókaié volt az egész világ, az egyenlítőtől föl az északi pólusig. És övé volt a levegőég, mielőtt repülőgépek szelték át végtelenségét. Múlt és jövő fölfedték előtte titkukat és hódo­lásra járt fejedelmi trónja elé a Jelen. * Mit adhatunk mi, koldusszegények a Krőzusnál gazdagabbnak' Mit fogad­hat el az élőktől az örök fényességben megdicsőült? Szobra már ott van fő­városunk legbüszkébb útja mentén. Sírját nemsokára emlékkel fogja ékesíteni a kegyelet. Csak a szívünket tehetjük eléje. A hálánkkal áldozhatunk géniusza oltá­rán. Az igaz magyarságunkkal vallhat­­unk hitet mellette. És nem is igaz magyar az, aki el fog maradni ünnepségéről. Reméljük, még mostanvaló nyomorúságunkban, meg­hasonlásunkban, annyi emésztő gondjaink és bajaink között sem f­og akadni gyászma­gyar, aki Jókai Mór cent-mnáriumának "innepro-"jává aljasodik- A kérdése a válasz­tójag u­tán tervül a Máz elé Farkas Tüme .arva JUí.útít fel a kispuiás. jl£.yoln­ét, hogy"nemcsak a választójog kérdése, hanem a felnö­lt ár kérdése, a nemzetgyűlésnek kétkamarás orzzág­gyűléssé való átalakulása is szoros kapcsolatban van a házszabályrevízió problémájával. Gróf K­­hien István miniszterelnök újra felszó­lalt és bejelentette, hogy ez a kérdés már többször kerü­lt megvitatás alá, legutóbb pedig a Keresztény Gazdasági Párt szerda esti értekezletén. A maga­ ré­széről az a felfogása, hogy a felsőház kérdése a házszabályrevízió után, a választójog kérdésével együtt, vagy pedig köz­vetlenül az után okvetlenül letárgyalandó. A házszabályrevízió kérdésével foglalkozva, ez­után azt fejtegette, hogy e pillanatban nem kíván dönteni arról a kérdésről, váljon az 1908. vagy az 1913. évi házszabályok alapján kezdje-e a bizottság érdemleges munkáját. Hajlandó azonban hozzájá­rulni ahoz, hogy örós albizottságot küldjenek ki, amely nézze át az előadó munkáját és állapítsa meg, hogy a módosítások az 1903-iki házszabályokba beil­leszthetők-e. Az esetben, ha a kívánt módosítások úgy beilleszthetők az 1908. évi házszabályokba, hogy ez lényeges könnyebbséget jelent a tárgyalásra nézve, népi zajliun­k el attól, hogy a revíziót­ ez alapon kezd­,­jék meg. •" * azután azt javasolta, hogy az ü­lés bizottságba Orffy Imre előadót, báró Kaas Albert helyettes elő­adót, Vadasi Halász Móricot, Rassay Károlyt. e,s lig­,­roh Gábort küldjék ki. Ugron Gábor a­ legközelebbi napokban való gragy elfoglaltsága miatt nem vállal­hatja ezt a megbízást, amire helyette Farkas Tibort választották meg. A bizottság legközelebbi ülése kedden délután öt órakor lesz. A Ugrerc Babár a szavazás Szülnessagárnak kérését ésíztesís­tott stab­­mál­a Beszéltünk a bizottsági ülés után Ugrón Gáborral. Kijelentette előttünk, hogy rendkí­vül fontosnak tartja Bethlen ama kijelentését, mely szerint a választójog­ reformjánál a sza­vazás titkosságának ügyét nem fogja pártkér­déssé tenni.­­•• • ! — Az egész ellenzéken kívül, — mondotta Ugrón — az egységes párt jelentékeny része, így elsősorban a kisgazdák követelik a szava­zás titkosságát, úgy, hogy ha Bethlen ezt az ügyet nem teszi pártkérdéssé, a szavazás titkos­sága biztosítottnak tekinthető. Párizsteast megszigorították a külföldiek Védekezés az orosz politikai agitáció ellen Párizs, november 6. Az orosz kormány de jure való elismerése újra felvetette az idegenek ellenőrzésének kér­dését. A szovjet kormány elismerése feltétlenül magával hozza, hogy Franciaországba újabb orosz tömegek lépjenek be, akik között sok ke­reskedő, de különösen a jobboldali lapok sze­rint sok politikai ügynök is lesz. Miután maga a francia rendőrhatóság jelentette ki, hogy a mostani eszközökkel az idegenek ellenőrzése­ nem hatásos, a sajtó nagy része kezdi követelni­­az ellenőrzé­s szigorítását. Párizs egyik képvi­selője, Missoff azonkívül népgyűléseken is han­goztatta, különösen az úgynevezett »carte d'identité« (személyazonossági igazolójegy) ki­adásának megszorítását és a Párizsban letele­pedett idegeneknek, akiknek számát közel négyszázezerre becsülik, a megadóztatását. Ezeknek az agitációknak hatására a kor­mány rendeletet adott ki, amely újból szabá­­lyozza az idegeneknek Franciaországba való ki- és belépését. Minden tizenötévesnél idősebb külföldinek megérkezése után 18 órán belül jelentkeznie kell a rendőrségen, hogy igazoló­jegyet kérjen. Ha véglegesen Franciaországban akar megtelepedni, két francia állampolgárt kell megneveznie, akik kezeskednek érte. A rendelet a vendéglősöket vagy más szállásadó­kat kötelezi arra, hogy a náluk megszálló ide­genekét jelentsék be. Az igazolójegyek három évig érvényesek, amennyiben azonban a ható­ság valakinek nem adna­­ igazolójegyet, vagy­pedig annak érvényességét, megszünteti, az illetőnek nyolc napon belül el kell hagynia Franciaország területét. Mayer János egyelőre elhárítja magától a földművelésügyi tárcát Fajvédők és baloldaliak egyaránt szakadást próbálnak előidézni a kisgazdaképviselők táborában (Saját tudósítónktól.) Úgy értesülünk, hogy Bethlen miniszterelnök a földművelésügyi tárcát már formálisan is felajánlotta Mayer János kisgazda­képviselőnek, aki tudvalevően­ az egységes párt el­nöke, Mayer János azonban maga helyett Scha­mll Károly államtitkárt ajánlotta a miniszterelnöknek. Schandlról viszont az a hír, hogy ő Mayer János földművelésügyi miniszterré való kinevezését kérte a miniszterelnöktől. A földművelésügyi miniszteri tárca betöltése tekintetében így némi huza­vona mutatkozik. Mayer János álláspontjáról úgy informáltak ben­nünket, hogy ő egyáltalán nem pályázik a­ minisz­terségre. Pillanatnyilag annyira pótolhatatlannak látja a veszteséget, mely a kisgazdapolitikát Nagy­atádi halálával érte, hogy a maga személyét egyál­talán ki szeretné kapcsolni mindenféle miniszteri kombinációból. Mayer János egyetlen célt lát ez időszerint fon­tosnak: azt, hogy a kisgazdák egységesen bentma­radjan­ak az egységes pártban. Úgy látszik, ennek a célnak szem előtt tartása befolyásolja őt abban, hogy nem akarja a földművelésügyi tárcát vál­lalni. A kisgazdák egy része ugyanis némi gyanak­vásai nézi Mayer Jánost, aki szerintük túlontúl hozzáfo­­rol a­ egységes párthoz, amelynek elnöke semhogy a kisgazdák egyetemessége és vezéréül elfogadhassa. Egyáltalán hihetetlen er­ök­­ödései; folynak a politika kuli.'.-fái mögött a kisgazdák egy részénél, " egységes párttól v­aló "k­ántorításúra. Különösen f. fajjelök- buzgólkodnak e tekintetben s a kisgazdák .'.07/ részeben meg is van a hajlandóság, hogy Görz­bösékhe: á­t,a!U:l­ ozzmal.'. Más részü­kre viszont a baloldali Weskó—Szakács—Drózdy—Vénus féle cso­port pályázik. Mayer Ján­os, — amint bennünket infori­uál­nak — azért is hárítja el magától a földmívelés­ügyi miniszteri tárcát, hogy ezzel is elhárítsa azt, a szakadást, amely a kisgazdaképviselők táborát úgy a fajvédők, mint a baloldali ellenzék részéről való megkörnyékezés révén fenyegeti. K­oisilfj teli miniszter ragaszkodik 111 tltafierlefte (Saját tudósítónktól.) A Zichy—Wolff-párt szerdai értekezletén — mint megírtuk — erősen megkörnyé­kezték Bethlen miniszterelnököt abban az irányban, hogy a fővárosi választások a tíz közigazgatási ker­­ü­let alapján történjenek. Bethlen miniszterelnök ezzel szemben kijelentette, hogy a kormány változat­lanul ragaszkodik a huszonkét választókerületes be­osztáshoz. Beszéltünk ebben az ügyben Zsakovszky Iván belügyminiszterrel, aki a következőket mondta: — A magam részéről is ragaszkodom a huszonkét választókerületi beosztás alapjához. Ebből az állás­pontból nem is szándékozunk engedni. Kérdést intéztünk még a belügyminiszterhez, vajjon nem remélhető-e a hat évi helybenlakás választójogi kritériumának enyhítése? A belügymi­niszter válasza az volt, h­ogy e tekintetben a kor­mánynak végleges az álláspontja, annál is inkább, mert a hat évi helybenlakás kritériuma már kom­promisszum eredménye, amegyel lehetővé vált a tíz évi helybenlakás kritériumának végleges elutasítása. A hírhedt Gritta román rendőrprefektus lemondott Kolozsvár, november 11. C­ritta Ovidius rendőrprefektus beadta le­mondását. A lemondás oka állítólag az, hogy a rendőrprefektust kilakoltatták rekvirált laká­sából, egyesek szerint azonban a lemondás összefü­rt. Mancin­­cissyi rendőrprefektus meg­gyilkolásával. Hír szerint Gritta is már sok fenyegető levelet kapott.

Next