Pesti Napló, 1924. december (75. évfolyam, 257–279. szám)
1924-12-02 / 257. szám
2 Kedd, PESTI NAPLÓ 1924 december 8 A tekintélyemre valahogy rá ne essen porszem, egyébbel nem törődöm, ha mindjárt össze is dől a világ! S miképpen lehet ezeken az állapotokon változtatni, ha a másik orvos sértődött arcot vág, felkapja kabátját és kiszalad a szobából!?... Ugyanezt a litániát el lehet mondani végig az összes országos ügyeknél. Akármelyiket veszik elő közülük, nem juthatnak a végbe, ha csak a hatalmi kérdéseket tolják előtérbe. Alig lehet kételkedni abban, hogy e gyógyítási módnak sert az egyik, sem a másik orvos nem fogja kárát látni, hanem csak az ország. S ha majd a károk teljes virulenciájukkal kiütköznek, akkor az egyik is, a másik is vállvonogatva azt fogja mondani, hja, minden máskép lett volna, ha máskép lett volna... De ez a vállvonogatás nem vigasztalás a beteg számára ! Az ojrszág torkig van a taktikázásokkal, sakkhúzásokkal és stratégiákkal Értse meg hát végre mindenki, eljutottunk erőink utolsó rezzenéséhez, ebben a hely"zetben pedig csakis a vergődő beteg helyzete "lehet irányadó. Ernek kell alárendelnie magát ellenféknek és kormánynak egyaránt. A gazdasági élet olyan, hogy már-már a legrosszabbtól lehet tartani. Eddig azzal vigasztaltuk magunkat, ha vannak is szenvedő rétegek, de vannak olyan rétegek is, amelyekre nem nehezedett rá az élet. Most nincsenek többé ilyen rétegek, kivétel nélkül mindenki érzi az idők súlyát és ami talán még ennél is komolyabb momentum, a jövő arcában egyetlenegy derűs vonást nem lehet felfedezni, a jövő még vigasztalanabbnak ígérkezik s arra kell készülődnünk, hogy még nehezebb terheket kell majd elviselnünk. Ilyen körülmények között igazán istenkáromlásszámba megy a parlament porondján lepergő hadakozás, ellenzék kivonulása, kormány felvonulása, ellenzék fügemutatása, kormányökölmutatása. Az ország munkát kíván, vagy hogy megmaradjunk a megkezdett hasonlatnál, a beteg azt kívánja orvosaitól, ne disputáljanak, de gyógyítsanak. „InäiDisibilifgr ac Inseparabiüfer" Az oszthatatlan cseh birodalom Prága, december 1 (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Csehországot, Morvaországot és Sziléziát eddig hivatalosan „történelmi tartományoknak nevezték, szemben Szlovenszkóval és Kárpát-Oroszországgal- A minisztertanács most úgy döntött, hogy ezt a külön elnevezést tilos használni, így akarják a cseh birodalom oszthatatlanságját külsőleg is kifejezésre juttatni A Zivar-kabinet három tagja lemondott London, december . • (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Zivar basa kormányának három, tagja, mégpedig a közoktatásügyi, a közmunkaügyi és a közlekedésügyi miniszter lemondott. Lemondásukat azzal okolják meg, hogy nem érthetnek egyet azzal, hogy Zivar basa az angol ultimátum valamennyi feltételeit elfogadta, anélkül, hogy Egyiptom részére valamelyes enyhítéseket eszközölt volna ki. Mussolini Kormányának nincs meg az erkölsi alapja egy nép vezetésére Róma, december 1. (A Pesti napló külön tudósítójától.) A vasárnapi nap két fontos eseményt hozott. Az egyik az ellenzék milánói gyűlése volt, a másik a vidéki fasisztaszervezetekhez intézett Mussolini-féle körirat felolvasása. Az ellenzék tovább is az eddigi állásponton marad és hangoztatja, hogy a kormánynak nincs meg az erkölcsi alapja, amely egy nép vezetésére följogosítaná. Mussolini körirata még meglepőbben hatott, mint a kamarában a minap tartott revíziós beszéde. A Popolo d'Italia szerint a miniszterelnök köriratát lelkesen fogadták beszéltünk Zsitvay Tibor házelnökkel aki a következőket mondotta munkatársunknak: — Az ügy részleteiről nem nyilatkozhatom. Sem nem cáfolok, sem nem erősíthetek meg semmit. Annyit mondhatok, készséggel szolgálom azokat a törekvéseket, melyek a kiegyenlítésre irányulnak és nem adom föl a reményt, hogy e törekvések még eredményre vezethetnek. Zsitvay házelnök e nyilatkozatáról az ellenzéki körökben az a felfogás, hogy a hétfői házhatározattal, mely tizenöt képviselőt kitiltott az ülésekről, a helyzet igen megnehezült, Zsitvay törekvéseit azonban az ellenzéki képviselők honorálják. Fölvetődik még a kérdés, hogy az ellenzék kivonulása a nemzetgyűlésből mily időtartamra szól? Az ellenzéki deklaráció csak annyit mond, hogy »fegyveres erő igénybevételével létesülő házszabályrevízió tárgyalásában részt nem vehet.« Ez tehát azt jelentené, hogy a passzivitás csak a házszabályrevízió vitájának tartamára szól. Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy az ellenzéki deklaráció már előre kijelenti, hogy :„a fegyveres erővel megalkotott házszabályokat a maga rétzéről érvényeseknek el nem ismerik Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy az új házszabályok megszavazása esetén az ellenzék föntartja passzivitását. Maguk, az ellenzék vezetői, akiknél érdeklődtünk, nem részletezik a passzivitás időtartamát, mert, hogy mikor, hogyan és miért fognak ismét bemenni a Házba, azt végeredményben a politikai eseményektől teszik függővé. Ami most már a házszabályrevízió plenáris vitáját illeti, ez természetszerűen, a demokratikus ellenzéki pártok távolléte folytán alaposan meg fog rövidülni. A sürgősséget ugyan már a keddi ülésen megt fogják szavazni, de az ülések meghosszabbítására már aligha kerül a sor. Hiszen, eltekintve néhány pártonkívüli képviselőtől, ellenzéki felszólalás nem lesz. Úgy lehet tehát, hogy az új házszabályokat talán már e héten, legkésőbb a jövő héten megszavazza a Ház, mert hat ülésnapnál többre a vita aligha húzódik. A házszabályrevízió elintézése után a nemzetgyűlés nyomban hozzáfoghat az indemnitás tárgyalásához, amelyet eddig egyébként be sem nyújtottak még, és ellenzékmentesen az indemnitási vita is legfeljebb két-három napig tarthat, úgyhogy december közepe táján a Ház karácsonyi vakációra mehet A jelenségek szerint tehát házszabályrevízió és indemnitás sokkal hamarabb fog elintéződni, semmint a kizárt képviselők kitiltási időtartama lejár, hiszen van kitiltás, amely huszonöt ülésnapra is szól. Január végéig is eltarthat tehát, amíg ilyen huszonöt ülésnap lepereg. Arra, hogy a Ház a maga határozatát, amelylyel képviselőket kitiltott, előbb vagy utóbb, — de még e kitiltás határidejének letelte előtt — hatályon kívül helyezze, eddig precedens nem volt. Azt pedig nem tartják valószínűnek, hogy az ellenzék visszatérhessen a Házba, amíg esgyetlen tagja is még a kitiltás hatálya alatt áll. Rögtöni letartóztatás, fogház és mandátumvesztés járna a kitiltással való tettleges szembehelyezkedésért A kizárt képviselők nem vesztik el napidíjukat saját tudósítónktól. A pénteki ülésről kivezetett képviselők a Ház hétfői ülésén nem jelentek meg. A folyosón felvetődött a kérdés: mi történnék, ha a Ház határozatával kizárt képviselők mégis megjelennének az ülésteremben s ott szembehelyezkednének a kitiltó házhatározattal. A házszabályok alkalmazásának egyik szakértője erre nézve a következőket fejtette ki: " Ha a Ház szabályszerű határozatának az ülésekről kitiltott képviselők nem vetnék alá magukat, ennek igen mayos következményei lennének. Az elnök intézkedéseiben ilyen alkalommal nemcsak a házszabályokra támaszkodik, hanem a törvényre is. Az alkotmányosság helyreállításáról és a főhatalom helyreállításáról szóló 1920:1. tc. 3. §-ának 3. és következő két bekezdése így szól: "Aki a nemzetgyűlés, vagy valamely bizottsága tanácskozótermében jogosulatlanul megjelenik és onnan a nemzetgyűlés, illetőleg a bizottság elnökének felhívására azonnal el nem távozik, amennyiben cselekménye súlyosabb rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. Ha a tanácskozóteremben jogosulatlanul megjelent egyén onnan az elnök második felhívására sem távozik, letartóztatandó és haladéktalanul a vádhatóság elé állítandó. Ha ilyen cselekményt az ülésekről a házszabály értelmében kizárt képviselő követne el, a cselekmény nem esik a mentelmi jog védelme alá, ilyen esetben az ügyész a vádat csak a nemzetgyűlés hozzájárulásával ejtheti el. — Az 1920. évi 11. te.. 3. §-ának 5. pontja értelmében tehát a kizárásra ítélt képviselő, ha az elnök ismételt felszólításának nem tesz eleget, rögtön le kell tartóztatni, átadni a vádhatóságnál, ahol egy évig terjedhető fogházzal büntetendő és elveszti mandátumát is, mert hiszen az ítélet a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével is jár. A Ház folyosóján szóba került az is, vájjon a kizárásra ítélt képviselők elvesztik-e napidíjukat is. A képviselők havi javadalmazása a lakásbérrel együtt 428,75 aranykorona ennek egy napra eső része HM aranykorona, vagyis 213.100 papírkorona. A huszonöt ülésnapra kizárt képviselőnek tehát a tiszteletdíjából 6.077.500 korona kerülne ez esetben levonásra. Érdeklődtünk a házelnöki hivatalban és a következő felvilágosítást kaptuk: — A kizárásra ítélt képviselők nem vesztik el napidíjukat, mert ezt sem az 1908-as házszabályok, amelyek most érvényben vannak, sem pedig törvény nem írja elő. Csak az 1913-as házszabályok értelmében vesztenék el a kizárásra ítélt képviselők napidíjukat és ez annak idejében gyakorlatban is volt. A most tárgyalás alatt lévő házszabályrevízió értelmében ismét gyakorlattá fogoítva, hogy a kizárásra ítélt képviselőknek a kizárás tartamára napidíjukat is levonják. kk A fajvédők vezére „magyarázza" semlegességét Gömbös nyilatkozata A fajvédők a Ház pénteki ülésén szélsőséges ellenzéki magatartásukat, mint ismeretes, váratlanul feladták és Gömbös Gyula Bethlen mellett védőbeszédet mondott. Ezért több oldalról támadásban részesült és most a kormány félhivatalosa utyán magyarító nyilatkoztot ad ki, amelyben többek közt ezt mindja . Az egész igy Friedrich István által szóvátett tirat alapján került szövégre. A zárt ülésen meggyőződtem arról, hogy az átirat hiteles szövege eltér a Ház folyosóján felolvasottól és hogy tartalma összefügg az anto-aktával és megfelel az ország érdekeinek. Tehát az alap hamis lévén, a támadás nem vezethetett ehhoz. Ötletszerűen soha nem cselekedtem és nem fogok cselekedni. Ha kellő bizonyítékokkal rendelkeztek volna és ha programszerűen jártak volna el, akkor lehetett volna szó a fajvédők csatakozásáról, feltéve, ha a közös világnézeti alapon jók szervezték volna a támadást. A szociáldemokratkkal való kooperáció ellenkezik felfogásommal. Íttunk elítéli a halogatást, a palástolást, büntető águnkból való politikai fegyverkovácsolást, de a málasztás a kormányt terheli és a kormány felelős az Esküdt-ügyben tapasztalt huzavonáért épúgy, mint Zákány Gyula kiszökéséért is. Pártunk mindezek alapján nem vesz részt a kormány és a baloldal közötti parlamenti harcokban.