Pesti Napló, 1925. március (76. évfolyam, 49–73. szám)

1925-03-10 / 56. szám

Vasárnap PESTI NAPLÓ 1925 március 20 . KÖZGAZDASÁGI NAPLÓ ártanak a felelőetlen hírek a mezőgazdasági hitel kilátásair­ak Párizs, március 4. (A Pesti Napló tudósítójától.) A­­genfi pénzügyi bizottsági tárgyalások le­zárása után újult, erővel indult meg­ az a hiva­­­talos tevékenység, amely a magyar mezőgazda­ság égető hitelkrízisen van hivatva segíteni. De ezzel párhuzamosan ugyancsak újult erővel kez­­­dődött meg ama csoportok akciója is, amelyek magánúton igyekeznek többé-kevésbé nagyobb összegeket biztosítani magyar magángazdasági célokra. Ez utóbbi törekvéseket nemrégiben egyes magyar sajtóorgánumok olyan kommen­tárokkal kísérték, — valószínűleg mert egyes csoportok akciójuk sikertelenségéből érzékeny­ségi kérdést csináltak — amelyek semmiképpen sem segítették elő az általános magyar érdeke­ket, s amelyek így külföldi illetékes körök­­ figyelmét sem kerülték el. E jelentések szerint ugyanis a magyar kormány nem kellőképpen s erre való személyekkel dolgoznék az ügy lebo­nyolításán. Ez ügyben tehát újból ahoz az illetékes külföldi pénzügyi forráshoz fordultunk, amely­­­nek nemcsak jól értesültsége, hanem illetékes­sége és jóindulata is vitán felül áll és itt érdek­lődtünk az iránt, hogy mik azok a lényeges lé­pések, amelyek a külföldi hitel kérdésében a genfi tárgyalások lezárása óta a külföldön tör­téntek. Ugyancsak felvetettük informátorunk­nak azt a kérdést, hogy egyes sajtóorgánumok téves értesüléseken alapuló közlései mennyiben árthatnak a kölcsönü­gy sikeres lebonyolításá­nak, s mivel a legutóbbi időben a párizsi, ma­gyar emigráció újból erőteljesebb akcióba lé­pett, aziránt­ is érdeklődtünk, hogy e mozgoló­dás mennyiben használhatná ki propaganda cé­lokra a kölcsönügyről elterjedt téves jelentése­ket. Kérdéseinkre informátorunk elmondotta, hogy egy nagy lényeges eredmény máris ta­pasztalható a genfi tárgyalások lezárása óta. És ez két irányú. Egyrészt a népszövetségi pénz­ügyi bizottság jelentése még kedvezőbb hangu­latot teremtett az angol és am­erikai pénzpiacon Magyarország számára, másrészt pedig ma már abban a stádiumban vannak a tár­gyalások, hogy az illetékes pénzcsoport tud­ja világosan, hogy mit akar Magyarország és hogy azt milyen formában akarja. Ez első pillanatra ilyen formában talán kissé furcsárn is tűnhetik fel, de jól meg kell érteni, miként azt Bethlen miniszterelnök legutóbbi­­ beszédében is kifejtette,­­ hogy nemcsak az an­­­gol illetékes pénzügyi fórumoknak, de az egész angol piacnak meg kellett először barátkozni és ismerkedni azokkal a magyar pénzügyi fogal­makkal és berendezkedésekkel, amelyek eddig­­Angliában ismeretlenek voltak. Különösen áll­­ez az egységes típusú földjáradék-kötvényekre. Ma már mindezen túl vagyunk, é­s mogt következik a második lépés: a szorosabban vett­­hitelakció lebonyolítása. Ezügyben, — mint azt informátorunk nekünk elmondotta — ha külö­nösebb akadályok nem merülnek fel, — az a na­gy Company Trust lesz segítségünkre, ennek kül­­önösen a newyorki Dearhread és a londoni Pithschild-ház részvételével a középeurópai gazdasági helyzet szanálására alakult. Ma még k­orai volna a részletkérdéséről beszélni, ame­ly­e­k különben is még tár­yalás alatt állnak, m­ég'5' tény azonban kétségtelen és ez az, hogy mindenütt a legnagyobb jóindulattal viseltet­nek a magyar gazdasági élet krízise iránt. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni betteg mennyire ártanak az ügynek célzatos saj­tój­elentések s nem egészen odavaló, az ügy ko­molyságát veszélyeztető emberek, legtöbbször alánpék­ony működése­­it tekintve attól, hogy e kérdés a magyar kormá­ny elleni külföldi propagandacélokra is felhasználható, nem szabad ezzel ügyünket London­ban kompromittálni, — fejezte be infor­mátoraink — mert ezzel nemcsak az ügynek ár­tanak­, de elkedvetlenítik ezáltal azokat is, akik a tá­rgytalások nehéz és fáradságos munkáját folyta­tják, é­s egykönnyen olyan gondolato­kat ébreszthetnek ezekben, amelyek arra kész­tetnék: t őket, hogy eddigi tevékenységükkel fel­hagyva,, — az ügyek intézésétől visszavonul­janak. 1 . Dr. Göllner Aladár: megcsinálni a valutareformot, mely mint Ausztria példájából látjuk, lényegileg abban áll, hogy dekre­táltatik, hányadrésze a fontnak, vagy dollárnak az új pénzegység. Mindegy, hogy a fontnak huszad-, huszonnegyed-, harmincharmadrésze lesz-e, mind­egy, hogy magyar shillingnek, magyar aranyfranknak, vagy turulnak, akárminek nevezik, csak olyan pénz­érték legyen, melyet újra megbecsülnek az­ embrek. Nemcsak pénzügyi, hanem óriási nagy szociális ér­dekek is feződnek egy sürgősen végr­hajtandó va­lutareformhoz. . Ötmilliárd hitel Tokaj-Hegyalja szőlőbirtokosai­nak. A szőlőbirtokosok nemrégiben mozgalmat indí­tottak, hogy a földművelésügyi kormány szőlőmeg­munkálási hitelt folyósítson a részükre. A földmű­vel­­ésügyi minisztérium azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezentúl különálló hitelakciókat nem indít, hanem az Országos Központi Hitelszövet­kezetre bízta, hogy a mezőgazdaság egyes ágainak a hitelszükségleteit, erejéhez képest kielégítse. Az OKH legutóbb a tokajhegyaljai szőlőbirtokosok hi­teligényét tárgyalta meg, s elhatározta, hogy ötmil­liárd korona erejéig iv­ölőmegm­unkálási kölcsönt fog adni a hegyvidéki szőlőtulajdonosoknak. Újabb fuvardíjmérséklések a MÁV-nál. A MÁV ezen a héten is nagyobb tömegű díjmér­séklést hirdet meg, amelyek célja a tranzitó­forgalom idevonzása, illetve megerősítése. Bur­gonyaküldeményekre, amelyek országhatári belépő állomástól kilépő országhatári állo­mási­g, tranzitó szállíttatnak, a 1.MÁV a 16. ko­csiosztály díjtételeit engedélyezi díjmérséklé­sül Ez.az engedmény egy osztálynyi deklasz­szifikációt jelent a normálissal szemben. Nagy díjmérséklésben részesülnek továbbá a jugo­szláv származású őrlemények. A Kelebia határ­állomáson belépő és Hegyeshalomnál kilépő tranzitó­ lisztrakományok, amennyiben azok Innsbruck vagy Leoben állomásokra való ren­deltetéssel adatnak fel, úgy a 13/b.c. osztály, Salzburg rendeltetéssel pedig a 14/­a. osztály fu­vardíjai szerint tarifáznak. Ilyenformán ezen a 350 km.-es útvonalon mindössze 2,380.00— 3,060.000 papírkoronába kerül 1—1 vagon jugo­szláv tranzitóliszt szállítása. E díjmérséklés arányát jellemzi, h­ogy ugyanekkor a belföldi fogyasztású liszt szállítása 350 kilométer tá­volságra 3,940.000 koronába, a kedvezményezett fuvardíjú exportliszté pedig 3,150.00 koronába kerül 10 tonnás vagononként. Szokatlanul nagy díjkedvezményt engedélyezett a MÁV a Cseh­országból Romániába gravitáló vaslemez-kül­deményekre, amelyeknél a normális 9-ik osz­tály helyett a MÁV a 14-ik osztály díjtételeit számítja. Szebb Biharkeresztes között (300 km.) a MÁV 1,870.060 koronát számít kedvezménye­sen egy 10 tonnás rakományig, amelynek nor­mális belföldi szállítási díja ugyanerre a távol­ságra 4,010.000 papírkorona. E tranzitó-kedvez­ményeken kívül a MÁV­ a belföldi gazdasági élet olcsóbbá tétele céljából megújította a ga­bona vetőmagvakra már azelőtt is esetről­esetre életbeléptetett díjkedvezményt. Vissza­menőleg február 25-től egészen április 30-ig gabona-vetőmagvak után ú­g­y teher­, mint gyorsáruként, a díjszabásszerű rendes díjtéte­lek 30 százalékkal mérsékelve nyernek alkal­mazást. Az osztrák aranymérleg-javaslat megvalósulás előtt. Bécsi jelentések szerint az aranymérleg-tör­vényről szóló javaslatot a minisztertanács elfogadta és most a nemzeti tanács elé fogja terjeszteni. A tör­vényjavaslat a részvénytársaságok minimális alap­tőkéjét százezer shillingben, a korlátolt felelősség­gel bíró társaságok alaptőkéit pedig tízezer shil­lingben állapítja meg. A tartaléktőke legfeljebb fele lehet a saját tőkének. A részvények nem szól­hatnak tíz shillingnél kisebb értékre. Új díjszabás a Dunán. A Duna hajózási vál­lalatok új díjszabást léptettek életbe. Az új díjszabás az eddigi hat áruosztág helyett tíz osztályba sorozza a szállításra kerülő árukat. Természetesen ily módon a legtöbb árucikk »felklasszifikálódott«, azonban ez a fuvardíj­emelés távolról sem olyan arányú, mint volt a vasúti tarifareformnál, mely múlt év július el­­ején lépett életbe. Csőd. A szolnoki törvényszék megnyitotta a cső­döt Márkus Miklós, a szolnoki Nyiktóriai vaskeres­kedő­ cég tulajdonosa ellen. A követelések bejelenté­sének határideje május 9. Csődönkívüli kényszeregyességek. Tegnap az alábbi cégek ellen rendeltek el csődönkívüli kény­szeregyességi eljárást: Kollár Mihály ataházai ga­bonabevásárló, Stein József nyíregyházai, Fógel Ernő nagykállói kereskedők, Kohn Ignác berettyóújfalui cipész, Maczékó István szegedi borkereskedő, Dósai Molnár Pál szentesi kereskedő, ifj. Ludák András medgyesegyházi lakos, Kohn Ede békéscsabai keres­kedő, Hatvani Antal gyomai piaci árus, Ferraria Szeged Vasárugyár Zrt., Fenyő István budapesti mű­szaki kereskedő, Bur­ovits Marian budapesti gőzfa­vágótelep tulajdonosa, Nagy Bertalan budapesti bá­nyaberendezési kereskedő, Herczeg S. Sándor buda­pesti selyemkereskedő, Budapesti Külkereskedelmi és Áruforgalmi Rt., Hex Lloyd Hajó- és Motorcsónak­gyár, Lukács Ernő és Testvére budapesti fűszerke­resked­ő, Honig és Társa budapesti cég, Bleier Artúr budapesti szövöttárs nagykereskedő, ifj. Pásztor Ist­ván budapesti vendéglős, Bálint és Társa budapesti fűszerkereskedő I­M Külföldi érdekeltség a Kereskedelmi Bankban Az intézet 100.000 új részvényt bocsát ki, melyet napi áron vett át egy nagy londoni pénzcsoport . A külföldi tőke bekapcsolódá­sának legelőnyösebb formája A Pesti Napló vasárnapi számában bécsi jelentések alapján már hírt adott arról, hogy a Kereskedelmi Bank elnöke százezer darab intézeti részvényének eladásáról megállapodást létesített egy külföldi pénzcsoporttal. Ma már hiteles adatok alapján számolha­tunk be erről az igazán nagyarányú tranzak­cióról, mely példával szolgál rá, hogy a kül­földi tőkének a magyar gazdasági életbe való bekapcsolódása hogyan történhetik legelőnyö­sebb módon az ország javára. Az intézet­ 100.000 új részvényt bocsát ki, melyet a megállapodás létrejöttének napján jegyzett kurzuson, 1.100.000 koronáért vesz át a J. Henry Schröder & Co. londoni bankház vezetése alatt álló legjobb angol és amerikai bankházakból, továbbá két nagy amszterdami bankcégből álló csoport. A részvények a Kereskedelmi Banknál több évre zároltatnak és e részvényekkel járó szavazati jogot a zárolás ideje alatt a Kereskedelmi Bank elnöke gyakorolja. A zárolás idejének lejártá­val, — ha a csoport a részvénybirtokától meg akarna válni, — a részvényekre a Kereskedelmi Banknak elővételi joga van, így még a lehe­tősége is el van vágva annak, hogy a bank külföldi részről befolyásoltassák. Igen örvendetes, hogy Weiss Fülöpnek si­került a Kereskedelmi Bank iránt, a külföldön is változatlan megmaradt bizalmat a mostani nehéz időkben az egész ország gazdasági életé­nek javára ilyen hasznosan gyümölcsöztetni. Minden remény megvan ugyanis, hogy a ke­reskedelmi bank új részvényes csoportja, az or­szág jövendőbeli pénzügyi műveleteinél is nagy segítségünkre lesz. A tranzakció részleteiről a következő hiva­talos jelentést adta ki az intézet: ,, A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága ma megtartott ülésén elhatározta, hogy az ezévi ren­des közgyűlést e hónap 21-ére hívja egybe. A köz­gyűlés napirendjén a rendes évi közgyűlés tárgyain kívül szerepelni fog az igazgatóságnak indítványa az alaptőke fölemelésére oly módon, hogy 100.000 da­rab új részvény kibocsátása által az eddigi 800 millió koronányi alaptőke 1 milliárd koronára emeltessék föl. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke leg­utóbbi londoni tartózkodása alatt a J. Henry Lehre­rhr­o P Cl. céggel megállapodást létesített, amelynek alapján nevezett bankház nemzetközi csoportot állí­tott össze ö­sőrangú angol, amerikai, holland és svájci f­ánal­­ból, amely csoport az újonnan kibocsá­tandó részvényeket 1925 január 1-től kezdődő oszta­l­ék jogosul­taéiggal darabonként 1.lOO.OOO koronáért fix átveszi és a­z ilymódon átvett részvénybirtokát több évre leköti . szervbe van véve, hogy az aranymérleg elkészítése után a bank részvényei, ha a viszonyok megengedik, az a londoni tőzsdén bevezettessenek. A pénzsülgyminiszter tanácskozása a bank­vezérekkel ,a mezőgazdasági hitelről. Bud János pénzügy­miniszter ma délelőtt magához kérette a­ budapesti­­nagybankok vezetőit, h­ogy tanács­kozzék velük, a mezőgazdasági hitel kérdéseiről. A tanácskozáson résztvettek Weisz Fülöp, Krausz Simola, báró Madarassy Beck Gyula, Milos György,­ Kovács Géza, Éber Antal, Te­leszky János és mások. A pénzügyminiszter mindenekelőtt­­bejelentette, hogy a pénteki mi­nisztertanács elf­ogadta azt a rendelettervezetet, amelyet a mezőgazdasági hitel tárgyában ki fognak adni. Közölte azt is, hogy a miniszter­tanács megtárgyalta a külföldi mezőgazdasági kölcsön elhelyezésére vonatkozó javaslatokat. A pénzügyminiszter, mint értesülünk, azt a ter­vét vetette fel, hogy a kötvények külföldi vla­szírozása érdekében nagybankjaink tömörülje­nek és közös akci­ó­val vegyenek ebben a hitel­műveletben részt. IV tanácskozás során azonban felmerült az a go­mdolat, hogy szabadkezet ad­nak azoknak a bankoknak, amelyeknek meg­felelő összeköttetés­eik vannak a londoni piaco­kon, ahol módjuk itte­n van kölcsönkötvényeket önállóan is elhelyezni. Miért várunk a valutareformmal? Az inflációs idők koldusai mind eldobálták már magukról a mil­liárdos számok rongyait, mind visszatértek már az aranyértéki, vagy azzal valamilyen relációba hozott új pénzegység használására, egyedül Magyarország a kivétel, csak nálunk­­scalkulál még kilenc és tízes számjegyekkel a gazdasági élet. Lassanként minde­nütt rájöttek már, hogy- « nagy számjegyekkel ope­rálás a pénz megbecsüléseinek legfőbb akadálya, a takarékos gazdálkodásnak legerősebb kerékkötője. És amint erre rájöttek, a s­ömétek, osztrákok, de még a lengyelek is, egy-kettőre, ,úgyszólván egyik napról a másikra csináltak olyan­­oofutareformot, mely nem­csak a milliós számjegyekne­k, hanem az egyes szá­mokban kifejezett pénznek, is visszaszerezte a régi respektust, ami az egészséget a pénzügyi életnek első feltétele. Mire várunk.* Mié­rt­ nem lehet nálunk is

Next