Pesti Napló, 1925. április (76. évfolyam, 74–97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Budapest 1925 76. évfolyam 74. szám \'w Sir • v-'V/t'ii. ^M ü^j 2QOO korona zerda, április 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK• Egy hóra . . . 40.000 K negyedévre . . 120.000 K Egyes szám ára. Budapes­ten, vidéken és a pálya­udvarokon 3000 K Vasárnap 3000 K Egyes szám ára Ausztriában hétköznap és vasárnap 2500 O­strák koron». PESTI NAPLÓ SZERKESZTŐSÉG« Rákóczi út 54. szám. KIADÓ H­I­VATAL] Erzsébet körút 18—20. sz. TELEFÓN I József 62-30,62-31, 62-32. Szerkesztőség Bécsbeni I., Kohlmarkt 7. Pótválasztás lesz Győrben Bárczy és Németh között Győr, március 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) A győri első kerületben folyó kétnapos vá­lasztási harc, amelyben dr. Vámbéry Rusztem Kossuth-párti, dr. Németh Károly nemzeti pol­gári párti és dr. Bárczy Dezső keresztény gaz­dasági párti­­jelölt mérkőztek, ma befejeződött. Az első napon 2065 választó adta le szavazatát, s ez a szám kedden, a délelőtti órákban nagyon gyéren szaporodott. Délutáni négy órakor élén­kültek meg a szavazóhelyiségek, s mikor este nyolc órakor Horváth Bálint választási elnök lezárta a szavazást, 4408 volt az összes szavazatok száma, a győri első kerületnek 1017 választója van, akik közül a lanyhán indult szavazás hatása alatt mintegy 4000-nek voksára számítottak. A­ második nap dél­utánja azonban a hirtelen­ megszaporodó szavazókkal meglepetést hozott. A minden incidens nélkül lefolyt szavazás be­rekesztése után est© kilenc órakor kezdték meg a városházán hat körzetben leadott szavazatok meg­számlálását. A legtöbb szavazatot, 904-et a harmadik, a­ legkevesebbet, 570-et a második körzetben adták le, a legtöbb választót számláló első körzetben 828 volt a szavazatok száma. Éjféli 12 órára az első és hatodik körzettel s a második és negyedig felével végzett a két számláló bizottság. Az első körzetben így alakult az ered­mény:­­Németh 347 Bárcz­y 238 Vámbéry 205 szavazatot kapott. A hatodik körzetben: Bárczy 262 Vám­béry 222 Németh 178 Vel egy órára végeztek a második körzettel, ahol e­z volt az eredmény : Németh 234 Vámbéry 157 Bárczy 152 A harmadik körzetben : Vámbéry 323 Németh 290 Du­rczy 271 Egy óra után végeztek az összes körzetekkel. A negyedik körzetben így alakultak a szavazatok: • Bárczy 836 A választás eredményét negyed kettőkor hirdette ki a választási elnök. Eszerint kapott Bárczy Dezső 1524, Németh Károly 1418, Vámbéry Rusztem 1335 érvényes szavazatot, vagyis Bárczy és Németh kö­zött pótválasztás lesz április 7­ és 8-ikán. • Vámbéry 209 Németh 145 Végül az ötödik körzetben: Bárczy 27­1 Németh 239 Vámbéry 219 ­ A pénzügyminiszter mérlegvalódiságról szóló rendelete halálra iű­ti az milliónál szegényebb részvénytársaságokat .A részvénytársaságok csak legalább 2 milliárd korona alaptőkével alakulhatnak (Saját tudósítónktól.) A Pesti Napló teg­napi számában közöltük azt a félhivatalos je­lentést, amely számot adott arról, hogy a pénz­ügyminiszter elkészítette a mérleg valódiság helyreállítására vonatkozó rendeletének terve­­zetét. E híradás után az egész kereskedelmi és pénzügyi, világ feszült érdeklődéssel várta a rendelet eredeti szövegét. A Pesti Naplónak ma módjában van Bud pénzügyminiszter terveze­tének legfontosabb rendelkezéseit szó szerint leközölni. Bizonyos, hogy a tervezet egyes pont­jai körül élénk vita fog kifejlődni, mert a ja­vaslat voltaképpen egy kompromisszumnak az eredménye és középúton haladó megoldás az aranymérleg és a felértékelt mérlegek rendszere között. Az általános rendelkezések első két paragra­fusa kimondja, hogy a megnyitó leltárt, illető­leg a megnyitó mérleget teljesen új értékelés alapján kell elkészíteni. Az aktívákat a mérleg­felállítás napján érvényes értékig lehet számí­tásba venni, a passzívumokat pedig abban az értékben tartoznak a kereskedelmi társaságok kitüntetni, amely a fennálló szerződések és az érvényes jogszabályok szerint a tartozás össze­gének a megnyitó mérleg időpontjában megfelel. A 3-ik paragrafus szerint, ha a részvény­társaságnak a megnyitó leltár szerint mutat­kozó tiszta vagyona meghaladja az alaptőké­nek a megelőző utolsó mérlegben kimutatott összegét, a tiszta vagyonnak azt a részét, amely meg­felel az alaptőke összegének, továbbra is alaptőkeként kell a mérlegbe beállítani. A 4-ik paragrafus kimondja, hogy az alap­tőke felértékelését a részvények névértékének felülbélyegzéssel kapcsolatos felemelésével kell keresztülvinni. A jej részvények kibocsátásával azonban a részvények számát növelni nem lehet. Az 5-ik paragrafus kimond­ja, hogy az alap­tőke berendezési tartalékalapot a részvénytár­saság felértékelés céljára bármikor felhasznál­hatja. Mindaddig, amig a részvénytársaságnak alaptőkeberendezési tartalékalapja van, alap­tőkeemelés esetén az új részvényeket köteles a tagoknak átengedni. De ha a tagok az elővételi jogot nem gyakorolják, az igazgatóság köteles a megmaradó rész­vényeket a lehető legmagasabb árfolyamon értékesíteni. A 8-ik paragrafus így hangzik: Ha a részvénytársaságnak a megnyitó lel­tárban kimutatott tiszta vagyona ötszázmillió koronánál kisebb és a társaság a megnyitó mérleg felállításától számított egy év alatt ezt a vagyonát alaptőkeeme­lés, más részvénytársasággal való egyesü­lés útján, vagy egyéb módon, legalább öt­százmillió koronára ki nem egészíti, a cég­bíróság hivatalból kimondja a társaságnak feloszlását. A 9-ik paragrafus szerint a felértékelés nem érinti a részvényekhez fűződő régi tagsági jogokat. Ha a tagsági jogok kezelésében vala­mely részvényes sérelmet lát, az erre vonat­kozó közgyűlési határozatot 30 nap alatt meg­támadhatja. A 12-ik paragrafus kimondja, hogy azon a címen, hogy a megnyitó mérleget megállapító közgyűlés túl alacsonyra értékelte a társaság tiszta vagyonát, a közgyűlési határozatot csu­pán az alaptőke egyötöd részét képviselő ki­sebbség támadhatja meg. A 13-ik paragrafus szerint a megnyitó­mérleget megállapító közgyűlés elhatározhatja, hogy Tizenegy nap alatt őszinteségi járvány dúl mostanában a kormány és a többségi­ párt egyébként kel­lemes klímájú vidékén. A múltkor a mi­, niszterelnö­k veleszületett józanságát szo­katlan szenvedélyessségbe belelendítve, va­lóságos őszinteségi rohamban­­kivallotta or­szág-világnak, hogy a választójog, ha for­málisan nem is, de végsőképpen és lényeg­ben arra való, hogy a Bethlen-kormány és az egységes párt életét mennél hosszabbá nyújtsa a boldogságát csakis a mai kor­mány mellett megtaláló magyar glóbuszon. A politikai őszinteség nyilvánvalóan ragályos. A miniszterelnöktől megkapta Scitovszky Béla házelnök is. Ez a tiszte­letreméltó politikus, aki információit nem a maga­ fantáziájából, hanem pártjának fő­vezérétől szokta kapni, ma szinte puzari hangosságával nyilatkozott a választójog nemzetgyűlési tárgyalásának eshetőségei­ről. Rémképként bélyegezte meg azt a fel­tevést, mintha a választójog parlamenti tárgyalása netalán több honlapon át is el­húzódhatnék. Nehogy pedig a legfélősebb lélek is talán valahogy hihessen ennek a lidércnyomásos rémképnek realitásában, vigasztalásul, biztatásul hozzátette mind­azok részére, akik még talán nem tudnák, hogy az új házszabály szerint az általános­vita nyolcadik napján, ha már előbb négy napon át nyolcórás ülés volt, kérhetik a többségboldogító és ellenzékelnémító meg­váltó klotűinek alkalmazását. Ha pedig ezt megszavazza a Ház, — hogyne szavazná meg! — akkor mindössze még három nap marad a javaslat általános tárgyalására. Tehát — elemi iskolások számára is mód­nélkül egyszerű a számítás — csak tizen­egy, mindössze tizenegy ülésnapot vehet igénybe a választójog általános tárgyalása, őszinte útmutatás, világos perspektíva, félreérthetetlen beszéd ez, amely megszív­lelni való tanulságokkal szolgál a parla­menti ellenzék passzivitásának kérdésével kapcsolatban. * Érveinek egész arzenálját, frazeológiá­jának teljes készletét használta fel a kor­mány és pártja az utóbbi hetekben az el­lenzéki passzivitásnak hol szenvedélyes, hol ironikus korholására. Ezzel szemben a passzivitáshoz ragaszkodó ellenzék mindig arra hivatkozott, hogy a mai viszonyok kö­zött,­­­ amikor a parlamenti szólásszabad­ság elméleti, túlontúl elméleti elv csupán, s amikor az új házszabálynak órára járó több paragrafusa szinte arra kényszeríti a szónokot, hogy magába fojtsa szavainak háromnegyed részét , a jogászi elveknek a politikai hatalmi súly elől való kényszerű meghátrálása mai napjaiban nincs értel­me annak, hogy az ellenzék szélmalomhar­cot folytasson a parlamentben. Megvall­juk, a nemzet érdekében valónak és ez ér­dek szempontjából elsőrendű közösségnek tartottuk, hogy az ellenzék mégis szakít­son a passzivitással és kísérelje meg a nem­zet legszentebb javaiért való parlamenti, harcot, annál is inkább, minthogy a kor­mány folytonosan erre a kötelességükre figyelmeztette a nemzetgyűlési képviselő­ket és beinvitálta őket a parlament ülés-,­termébe. A legújabb őszinteségi rohamok ha­­­tása alatt azonban — ezt is meg kell valla­nunk — érteni kezdjük, hogy a passzív ellenzék miért tesz le oly nehezen tartóz­kodásáról. A kormánynak ugyanis minden józan oka megvolna arra, hogy ne foly­t­­assa le a választójogi javaslat nemzet-

Next