Pesti Napló, 1925. április (76. évfolyam, 74–97. szám)

1925-04-21 / 89. szám

Kedd „A színház legveszedelmesebb konkurense a valóság" 1 A Vígszínházban vendégszereplő Deutsches Volkstheater főrendezője a színházak helyzetéről, a közönségről és a rendezés problémáiról (Saját tudósítónktól.) A Vígszínházban vendégszereplő Deutsches Volkstheater elő­adásait Friedrich Rosenthal, a színház főren­dezője rendezi. Rosen­thal a bécsi rendezői gárda egyik legkiválóbb tagja és mint a szín­padi irodalom kiváló művelője Ausztria ha­táraii0­ür^Tragy'fékm­elyinek örvend. Mult évben megjelent tr­önyk­:. ..«ilie .Uns­terhlichkeit d­es Theaters« (A színház halhatatlansága) egyike a színházzal tudományos alapon foglal­kozó újabb irodalom legértékesebb alkotásai­nak. Budapesti tartózkodása alkalmával felke­restük őt s megkérdeztük véleményét a modern színház problémáiról. Először a budapesti szín­házi viszonyokról beszélt Rosenthal. — Mostani itt tartózkodásom alkalmából — mon­dotta — egészen más képem van a magyar főváros színházi életéről, mint 1916-ban, amikor Girardi utolsó budapesti előadásait rendeztem. Sajnos, azt látom, hogy önöknél is ugyanaz a helyzet, mint ná­lunk Bécsben. Túl sok a színház és túl kevés­­a publi­kum. Természetesen ennek elsősorban gazdasági okai vannak, de az egész Európán átvonuló színházi krízisnek megvannak a nagyon alapos tömegpszicho­lógiai okai is. A színháznak veszedelmes konku­rense támadt a valóságban. Azt,­­ ami­ ma. .napról- napra a..világban történik, semilyen színház nem tudja produkálni. Olyan jelenségeket látunk­ az egész világban, amelyek háttérbe szorítják a legkiválóbb írók fantáziáját és megszégyenítik a legjelesebb rendező képzelőtehetségét. A bűnügyi krónika rette­netesebbnél rettenesebb eseményei, a világpolitika cso­dálatos jelenségei erősebben foglalkoztatják a nagy­közönség kedélyét, mint valaha. És ez nem is csoda. Ha látunk magunk előtt országokat támadni a semmiből, ha látjuk az intellektuális osztályokhoz tartozó egyéneknek legkülönbözőbb motívumú vé­res bűneit, vagy az emberi kultúra pionírjainak cso­dálatos munkáját, ismeretlen vidékek meghódítását, az északsarki expedíció szinte elképzelhetetlenül ér­dekes részleteit, érthető, hogy a nagyközönség olyan várakozásokkal megy a színházba, amit a színház mai struktúrájában nem képes kielégíteni. Röviden: a valóság ma sokkal többet képes adni, mint a szín­pad. Új írók pedig, akik ennek a valóságnaik iro­dalmi szintézisét tudnák nyújtani, nem jelentkeztek. A fiatal tehetséges írók mintha kipusztultak volna. Maradnának tehát a klasszikusok. Ezek viszont, bármennyire örökéletűt is alkotnak, nagyon távol állnak a ma vívódó emberétől. A mi ideges, hiszté­rikus, zaklatott lényünktől eltávolodtak a klasszi­kusok heroikus nagyvonalú emberóriásai, akik a mi korunkhoz viszonyítva bármilyen korban is fo­gantak meg, az emberi társadalom sokkal nyugod­tabb és kevésbé rapszodikus korszakának a gyer­mekei. Ma úgy áll a helyzet, hogy a színháznak három tényezője közül kettő hiányzik. Ez a három tényező a darab, a közönség és a színész. Darabok nincsenek, a közönség elfásult, színészek volnának és mindenütt fejlődik vagy fejlődne egy nagyszerű új generáció. Csak a fiatal színészek kifejlődéséhez a mai válságos idők nagyon rossz hátteret szolgál­tatnak. Ma, amikor minden színháznak szenzációk­kal, slágerekkel, vendégszereplésekkel kell nehéz lét­fentartási harcát megküzdenie, nincsen alkalom egy új színészgeneráció fejlődését egyesegyedül elősegít­hető útra, a kísérletezésre. Majd a színházi rendezés problémáiról be­szélgettünk. — A legjobb rendezőnek én még ma is azt tar­tom, — feleli Rosenthal — aki nem nyomul az elő­térbe, nem igázza le a maga egyéniségével az író és a színész egyéniségét. Természetesen a mai színház­ban mind jelentékenyebb szerepet tölt be a rendező. Ez a folyamat már a 19-ik században megkezdődött, de Brahm és különösen Reinhardt óta mind erősebbé vált. A mai, úgynevezett forradalmian újító rende­zőink, Tairoff és társai tulajdonképpen csak tovább­folytatói a Reinhardt-féle tradícióknak. Reinhardt volt az első, a­ki a színházat kiszabadította a realiz­mus szürkeségéből s a rendezésnek új, sőt majdnem domináns tényezőjéül a színt állította be. A tovább­fejlődés csupán annyi, hogy a rendező egyenrangú társaiul hívja ma már a festőt, az építészt, a szob­rászt. És még valami, ami különösen Tairoffnál igen lényeges: a tánc motívumainak erős felhasználása, Tairoff rendezése minden előadásba bizonyos tánc­szerű ritmikát önt. Csakhogy a legtöbb rendezőnek főhibája az általánosítás. Majd a modern német irodalomról kér­deztük meg véleményét s dr. Rosenthal így vá­laszolt: — Fiatal, új tehetségek nálunk sem mutatkoznak, az expresszionizm­usról pedig az a véleményem, hogy ez is, mint minden kaotikus irány, majd egy nagy, hivatott zseniben — akiről azonban ma még nem tudjuk, hogy él-e egyáltalában — fogja megtalálni a maga jelent átélő, jövő felé mutató jelentőségét. (_) A »Halló, Amerika!«, a Fővárosi Operett­színház páratlan sikerű revüje a zsúfolt házak soro­zatával halad negyedik jubileuma felé. Legújabban különösen a nemzetközi vásár vidéki és külföldi lá­togatói is tömegesen rendelnek jegyeket. (—) A Vígszínház a Renaissance-színházban ma a »Csillagok«-at, Zilahi Lajosnak, a kiváló írónak nagyszerű színművét játssza. Főszereplők: Varsányi Irén, Gaál Franciska, Hegedűs, Lukács, Kürti Jó­zsef, Rajnai, Szerémi, Dénes, Bárdi. (—) Az egész budapesti sajtó egyhangú megálla­pítása, hogy évek óta legjobb, legmulatságosabb és legbájosabb operett a »Dolly«. Minden este színre kerül a Városi Színházban. (—) Uferini és társulata a Blaha Lujza-színház­ban. Alfredo Uferini és világhírű artistatársulata szerdától, április 22-ikétől kezdve a Blaha Lujza-szín­házban szerepel. Uferini társulata a legnívósabb és legmulatságosabb, a maga nemében valóban párat­lan artista-előadást produkálja, amely méltán lett híres az egész világon. A rendkívül érdekes és kü­löleges szenzációs mutatványokat Uferini és társu­lata naponta két előadásban produkálják. Az első előadás esti N AT-kor, a második esti 9-kor kezdődik. (—) »Csibi«. Csortos Gyula és Somogyi Nusi játsz­­ják a főszerepeket a :»Csibi«-ben, a Magyar Színház vígjátéki szezonsikerében. A »Csibi« ezen a héten kedden, csütörtökön és szombaton kerül színre So­mogyi Nusi, Mészáros Géza, Csortos Gyula, Z. Mol­nár, Várnai, Körmendy remek együttesé­ben. (—) Szenzációs az Apolló Színház új műsora! (—) Aferini szenzációs sikert aratott világhírű bölvésztársulata ma 8 órakor tartja utolsó előadását a Vigadóban. PESTI NAPLÓ 1925 április 21 MOZI P®l® Negri és Liilian elsít egy műsoron Az Olympia-mozi új műsora. Még az úgynevezett elsőhetes mozgófényképszín­házak műsorával is vetélkedik az Olympia-mozi e heti műsora. Két hatalmas filmet vetít le vász­nán. Két olyan filmet, amelyek közül még az igaz­gatóság sem tudta megállapítani, hogy melyik a »sláger«. Ez nem is csoda, hiszen a rövidebb film­nek a rendezője Griffith, a világhíres amerikai ren­dező, főszereplői pedig Lillian Gish, Wallace Reid és Alfred Tage. A másik, a hosszabb film, főrendezője Dimitri Bukovecki, a másik rendezőóriás, a fősze­replője pedig nem kisebb filmszínésznő, mint Pola Negri. Az elsőnek a címe: »Végzetes házasság« és egy házaspár szomorú regényét tárgyalja öt felvonásban. A regényben minden van, ami csak egy regényt tökéletessé és érdekessé tehet, úgyhogy még kisebb színészek is könnyen sikert érnének el, hát még ilyen három név. A másik film címe: Cleo és egy híres táncosnő életét tárja elénk hat fejezetben, attól a perctől kez­dődően, amint a nyomorúságból nekilendül az életnek, hogy az­után egy előkelő sír nagy táncosnőt, világhíres művésznőt faragjon belőle. Hogy milyen izgalmakon és fordulatokon vezeti bé­ gig a nézőt a film írója és rendezője, azt könnyen elképzelhetjük, ha tekintetbe vesszük, hogy Pola Negri vállalta a főszerepet.­­ A Corvin és Kamara attrakciós műsora: Aka-­ban, egy emberlelkű kutya története 6 felv., — Amíg egy levél eljut odáig . . . pályadíjnyertes amerikai slágervígjáték 6 felv. Előadások a Corvin Színházban és a Kamarában '/26, '/28 és V2I0 órakor.­­ A Nyugat-mozgóban keddtől csütörtökig a nyolcfelvonásos Henry Porten-film, a Donelly grófnő, egy asszony élete kerül bemutatásra. Mellette a Legényfogás Amerikában (Egy aranymadárka ka­landja) hat­felvonásos film Agnes Ayres és Mahlon Hamilton főszereplésével kerü­l vászonra.­­ Az Olympiában keddtől csütörtökig a szezon egyik legnagyobb sikere, a Clro című Pola Negri­film kerül bemutatásra. Ezenkívül a Végzetes házas­ság című Liman Gish-fani is vászonra kerül, amely hatásos jeleneteivel elejétől végig fogva tartja a közönség érdeklődését. Mozgófényképszínházak műsora: Belvárosi mozgó (IV., Irányi ucca 21., J. 153-SS). A nogoi őrtorony — Repülő múmia — Angol Híradó (»A«-terem 6, 8, »B«-terem 5, 7, 9). Capitol (J. 142-09): Mindhalálig! (Hayakawa-dráma, 6 felv.) — Aki utoljára nevet... (Dinty-vígjáték, 5 felv.) — Az áruházban (Pilotti-burleszk, 2 felv.) (5, 7, 9). Chicago-m­ozgó (István út 39., J. 21—75). Egy forra­dalmár végzete (dráma, 6 felv.) — Ha az asszo­nyok szeretnek (amerikai dráma, 6 felv.) — Nősül a nagyherceg (vígjáték, 5 felv.) (V.5, 7, Vilo). Corvin Színház (J. 89—88, J. 95—84). Akatan (8 felv.) — Amíg egy levél eljut odáig (vígjáték, 8 felv.) — Híradók ('A6, 'A 8, 'A 10). Eldorádó (Népszínház ucca 31., J. 31—71). A Mont­martrei farkasok (apacsdráma, 8 fejezet, Gloria Swanson) — Gazszom­ányok élete (modern erkölcs­rajz, 6 fejezet) (Előadások 5 órától folytatóla­gosak). Elit -mozgó (Vígszínház mellett): A noyoi őrtorony (Virgínia Wally és Walace Berry) — Ég és föld között (Tom Mix) (5, V,8, Vilo). Emke-mozgó (VII., Akácfa ucca 4., J. 78—03).­­A láncravert asszony (az izgalmak filmje, 7 felv.) — A sátán hegedűje (Konrád Veit, 6 felv.) (5, 7, 9). Fészek-mozgó (József körút 70.): Akit a gyönyör a bűnbe sodort (amerikai dráma, 7 felv.) — Férj­fogás Amerikában (vígjáték, 7 felv.) (5, V48, V2IO). Fortuna-mozgó (VII., Rákóczi út 22.): Fél dollár (amerikai filmszenzáció, 6 felv.) — Csikágó lán­gokban (6 felv.) — Ham a hittérítő (burleszk, 2 felv.) (Előadások Vs5 órától folytatólagosak). Fővárosi Nagymozgó (VII., Rákóczi út 70., J. 94—97). Az ezeréves asszony (dráma, 7 felv., Alaska föld­jéről, Catherine Mac.­Donald) — Aki csak szeretni tud (dráma, 7 felv., Mary Miles Mirk­er) — Kint vagyok a vízből (burleszk) (5, V48, Vilo). Helios-mozgó (Margit körút 5/b. 179—78): Sybill, a kalandornő (5 felv.) — A valcerkirály (Bieder­meyer-vígjáték, 6­ felv.), azonkívül egy burleszk (Előadások 5 órától folytatólagosak). Kamara (J. 140—27): Akatan (egy hőslelkű kutya, 6 felv.) — Amíg egy levél eljut odáig (amerikai slágervígjáték, 6 felv.) (Vi 5, Vi 7, 8, 10). Mozgókép-Otthon (182—82): Az élő Buddha (Paul We-­­gener és Asta Nilsen) — A vadnarancsok (Vir­ginia Wally és Frank Mayo) (4, 6, 8, 10). Nyugat (71—62): Donelly grófnő (egy asszony élete, 8 felv., Henny Porten) — Legényfogás Ameriká­ban (6 felv., Agnes Ayres és Mahlon Hamilton) (Vi 4, '/16, V48, VIIO). Odeon-mozgó (VII., Rottenbiller ucca 37/b., J. 2—63): Donelly grófnő (Henny Porten) — Vágyak valcere — Angol Híradó (Vs6, '/s8, V 10). Olympia (J. 129—47): Cleo (Pola Negri) — Végzetes házasság (Lilian Gish) (4, 6, 8, 10). Orient-mozgó (VI., Izabella ucca 68., tel. 150—87). Titokzatos Mr. Senki (­Harry Piel) — Száguldó veréb — Magyar Híradó (5, 7, 8,10). Rákóczi-mozgó (Murányi ucca 34.). Az óceán ura (Fox-attrakció, Bebe Danielis) — ördög az ember­ben (5, 7, 1 10). Royal-Apolló (J. 118—94): Tízparancsolat (Szózat az emberiséghez) az énekkart Müller Károly ve­zényli ('/­7, 9). Tivoli: Az ezeréves asszony (Katherine Mc.­Donald) Észak vámpírja (Jack Holt) (5, V,8, 1 10). Uránia (J. 121—35). Az elő Buddha (Paul Wegener, Asta Nilsen, 8 felv.) — Nősül a nagyherceg (Eva May, 6 felv.) (5, V.8, Vi 10). Vesta-mozgó (Erzsébet körút 39., J. 26—39). Vészhajó (emberek és elemek harca, 7 felv.) — Két­ és fél jómadár (6 felv., Kiss Ferenc) — Pilotti az áru­házban (burleszk) (Előadások Vi 4 órától folytató­lagosak). Wesselényi-mozgó (Wesselényi ucca 61., J. 124—56). Az ausztráliai menyasszony (Zoro és Huru, 5 felv.) A haldokló város (dráma, 6 felv.) (5, 7, 9). I­ ­­ftögá"rerfain­ Nemzetköz Variaté Nap M. itlr Operaház (7) Nemzeti Szinh (7) Nemzeti Szinh. Kamara-Színháza f/.5) Városi Színház ív.81 Vígszínház (If. 8) Fővárosi Onaretiszinház 1 Magyar Színházi '•/. 81 Senaissance Színház •US) Király Színház i'.S) Selvarosi Szinh i'/.SI Blaha i.usza-Színház ."V.Sl X skí­­ta Kedd ""1 Aida | Az emner trag | "Vége a szép ny. Dolly ! Die Judin Halló, Amerika Csibi Csillagok SiiMll 1 f n nur nyeg jl — wsttor«.^ Szerda! Tanhäuser ! A iusz. | Első látogatás | Dolly | Gespenster | Halló Amen!« Magnetic Ablakok Szibill ,%ri&n .1 Ufctiai Cautert.li Fans. lakod. (5) | Const Abbé (­7). Első látogatás | Dolly Der Arzt Halló. Ain­erika Csibi | Uributy Szibill Fa­­jtár Ilyeo v. | Péntek­fi Álarcosbál Tartuffe | A sevillai barb. | Der Graf Hallo. Am­er­ika , Masnetic E­züstlakodalom | Szibill Mariska | Uferini [Okito,») attrakciói Szombati A denevér ükv ntagy. nábob. Ürzse néni | Dolly | Janny Halló, Amerika | Csibi | Wollust | Szibill­án már ilyen v. | Uferini Okito,­­| attrakciói V8S ^ ' - 1 Nászinduló A vásárfia | A cigányprímás | Ablakok A nótáskapitány | Altona | Die Jüdin | Marica grófnő | A nagys.­asszonyi Uferini Okito, 9 attrakció| V8S ^ A denevér | Süt a nap ] Vége a szép ny. | Dolly I­t'am­y Halló, Amerika | Magnetic Der Arzt | Szibill Mariska | Uferini Okito, 9 attrakció'

Next