Pesti Napló, 1925. április (76. évfolyam, 74–97. szám)
1925-04-21 / 89. szám
Kedd „A színház legveszedelmesebb konkurense a valóság" 1 A Vígszínházban vendégszereplő Deutsches Volkstheater főrendezője a színházak helyzetéről, a közönségről és a rendezés problémáiról (Saját tudósítónktól.) A Vígszínházban vendégszereplő Deutsches Volkstheater előadásait Friedrich Rosenthal, a színház főrendezője rendezi. Rosenthal a bécsi rendezői gárda egyik legkiválóbb tagja és mint a színpadi irodalom kiváló művelője Ausztria határaii0ür^Tragy'fékmelyinek örvend. Mult évben megjelent trönyk:. ..«ilie .Unsterhlichkeit des Theaters« (A színház halhatatlansága) egyike a színházzal tudományos alapon foglalkozó újabb irodalom legértékesebb alkotásainak. Budapesti tartózkodása alkalmával felkerestük őt s megkérdeztük véleményét a modern színház problémáiról. Először a budapesti színházi viszonyokról beszélt Rosenthal. — Mostani itt tartózkodásom alkalmából — mondotta — egészen más képem van a magyar főváros színházi életéről, mint 1916-ban, amikor Girardi utolsó budapesti előadásait rendeztem. Sajnos, azt látom, hogy önöknél is ugyanaz a helyzet, mint nálunk Bécsben. Túl sok a színház és túl kevésa publikum. Természetesen ennek elsősorban gazdasági okai vannak, de az egész Európán átvonuló színházi krízisnek megvannak a nagyon alapos tömegpszichológiai okai is. A színháznak veszedelmes konkurense támadt a valóságban. Azt, ami ma. .napról- napra a..világban történik, semilyen színház nem tudja produkálni. Olyan jelenségeket látunk az egész világban, amelyek háttérbe szorítják a legkiválóbb írók fantáziáját és megszégyenítik a legjelesebb rendező képzelőtehetségét. A bűnügyi krónika rettenetesebbnél rettenesebb eseményei, a világpolitika csodálatos jelenségei erősebben foglalkoztatják a nagyközönség kedélyét, mint valaha. És ez nem is csoda. Ha látunk magunk előtt országokat támadni a semmiből, ha látjuk az intellektuális osztályokhoz tartozó egyéneknek legkülönbözőbb motívumú véres bűneit, vagy az emberi kultúra pionírjainak csodálatos munkáját, ismeretlen vidékek meghódítását, az északsarki expedíció szinte elképzelhetetlenül érdekes részleteit, érthető, hogy a nagyközönség olyan várakozásokkal megy a színházba, amit a színház mai struktúrájában nem képes kielégíteni. Röviden: a valóság ma sokkal többet képes adni, mint a színpad. Új írók pedig, akik ennek a valóságnaik irodalmi szintézisét tudnák nyújtani, nem jelentkeztek. A fiatal tehetséges írók mintha kipusztultak volna. Maradnának tehát a klasszikusok. Ezek viszont, bármennyire örökéletűt is alkotnak, nagyon távol állnak a ma vívódó emberétől. A mi ideges, hisztérikus, zaklatott lényünktől eltávolodtak a klasszikusok heroikus nagyvonalú emberóriásai, akik a mi korunkhoz viszonyítva bármilyen korban is fogantak meg, az emberi társadalom sokkal nyugodtabb és kevésbé rapszodikus korszakának a gyermekei. Ma úgy áll a helyzet, hogy a színháznak három tényezője közül kettő hiányzik. Ez a három tényező a darab, a közönség és a színész. Darabok nincsenek, a közönség elfásult, színészek volnának és mindenütt fejlődik vagy fejlődne egy nagyszerű új generáció. Csak a fiatal színészek kifejlődéséhez a mai válságos idők nagyon rossz hátteret szolgáltatnak. Ma, amikor minden színháznak szenzációkkal, slágerekkel, vendégszereplésekkel kell nehéz létfentartási harcát megküzdenie, nincsen alkalom egy új színészgeneráció fejlődését egyesegyedül elősegíthető útra, a kísérletezésre. Majd a színházi rendezés problémáiról beszélgettünk. — A legjobb rendezőnek én még ma is azt tartom, — feleli Rosenthal — aki nem nyomul az előtérbe, nem igázza le a maga egyéniségével az író és a színész egyéniségét. Természetesen a mai színházban mind jelentékenyebb szerepet tölt be a rendező. Ez a folyamat már a 19-ik században megkezdődött, de Brahm és különösen Reinhardt óta mind erősebbé vált. A mai, úgynevezett forradalmian újító rendezőink, Tairoff és társai tulajdonképpen csak továbbfolytatói a Reinhardt-féle tradícióknak. Reinhardt volt az első, aki a színházat kiszabadította a realizmus szürkeségéből s a rendezésnek új, sőt majdnem domináns tényezőjéül a színt állította be. A továbbfejlődés csupán annyi, hogy a rendező egyenrangú társaiul hívja ma már a festőt, az építészt, a szobrászt. És még valami, ami különösen Tairoffnál igen lényeges: a tánc motívumainak erős felhasználása, Tairoff rendezése minden előadásba bizonyos táncszerű ritmikát önt. Csakhogy a legtöbb rendezőnek főhibája az általánosítás. Majd a modern német irodalomról kérdeztük meg véleményét s dr. Rosenthal így válaszolt: — Fiatal, új tehetségek nálunk sem mutatkoznak, az expresszionizmusról pedig az a véleményem, hogy ez is, mint minden kaotikus irány, majd egy nagy, hivatott zseniben — akiről azonban ma még nem tudjuk, hogy él-e egyáltalában — fogja megtalálni a maga jelent átélő, jövő felé mutató jelentőségét. (_) A »Halló, Amerika!«, a Fővárosi Operettszínház páratlan sikerű revüje a zsúfolt házak sorozatával halad negyedik jubileuma felé. Legújabban különösen a nemzetközi vásár vidéki és külföldi látogatói is tömegesen rendelnek jegyeket. (—) A Vígszínház a Renaissance-színházban ma a »Csillagok«-at, Zilahi Lajosnak, a kiváló írónak nagyszerű színművét játssza. Főszereplők: Varsányi Irén, Gaál Franciska, Hegedűs, Lukács, Kürti József, Rajnai, Szerémi, Dénes, Bárdi. (—) Az egész budapesti sajtó egyhangú megállapítása, hogy évek óta legjobb, legmulatságosabb és legbájosabb operett a »Dolly«. Minden este színre kerül a Városi Színházban. (—) Uferini és társulata a Blaha Lujza-színházban. Alfredo Uferini és világhírű artistatársulata szerdától, április 22-ikétől kezdve a Blaha Lujza-színházban szerepel. Uferini társulata a legnívósabb és legmulatságosabb, a maga nemében valóban páratlan artista-előadást produkálja, amely méltán lett híres az egész világon. A rendkívül érdekes és külöleges szenzációs mutatványokat Uferini és társulata naponta két előadásban produkálják. Az első előadás esti N AT-kor, a második esti 9-kor kezdődik. (—) »Csibi«. Csortos Gyula és Somogyi Nusi játszják a főszerepeket a :»Csibi«-ben, a Magyar Színház vígjátéki szezonsikerében. A »Csibi« ezen a héten kedden, csütörtökön és szombaton kerül színre Somogyi Nusi, Mészáros Géza, Csortos Gyula, Z. Molnár, Várnai, Körmendy remek együttesében. (—) Szenzációs az Apolló Színház új műsora! (—) Aferini szenzációs sikert aratott világhírű bölvésztársulata ma 8 órakor tartja utolsó előadását a Vigadóban. PESTI NAPLÓ 1925 április 21 MOZI P®l® Negri és Liilian elsít egy műsoron Az Olympia-mozi új műsora. Még az úgynevezett elsőhetes mozgófényképszínházak műsorával is vetélkedik az Olympia-mozi e heti műsora. Két hatalmas filmet vetít le vásznán. Két olyan filmet, amelyek közül még az igazgatóság sem tudta megállapítani, hogy melyik a »sláger«. Ez nem is csoda, hiszen a rövidebb filmnek a rendezője Griffith, a világhíres amerikai rendező, főszereplői pedig Lillian Gish, Wallace Reid és Alfred Tage. A másik, a hosszabb film, főrendezője Dimitri Bukovecki, a másik rendezőóriás, a főszereplője pedig nem kisebb filmszínésznő, mint Pola Negri. Az elsőnek a címe: »Végzetes házasság« és egy házaspár szomorú regényét tárgyalja öt felvonásban. A regényben minden van, ami csak egy regényt tökéletessé és érdekessé tehet, úgyhogy még kisebb színészek is könnyen sikert érnének el, hát még ilyen három név. A másik film címe: Cleo és egy híres táncosnő életét tárja elénk hat fejezetben, attól a perctől kezdődően, amint a nyomorúságból nekilendül az életnek, hogy azután egy előkelő sír nagy táncosnőt, világhíres művésznőt faragjon belőle. Hogy milyen izgalmakon és fordulatokon vezeti bé gig a nézőt a film írója és rendezője, azt könnyen elképzelhetjük, ha tekintetbe vesszük, hogy Pola Negri vállalta a főszerepet. A Corvin és Kamara attrakciós műsora: Aka-ban, egy emberlelkű kutya története 6 felv., — Amíg egy levél eljut odáig . . . pályadíjnyertes amerikai slágervígjáték 6 felv. Előadások a Corvin Színházban és a Kamarában '/26, '/28 és V2I0 órakor. A Nyugat-mozgóban keddtől csütörtökig a nyolcfelvonásos Henry Porten-film, a Donelly grófnő, egy asszony élete kerül bemutatásra. Mellette a Legényfogás Amerikában (Egy aranymadárka kalandja) hatfelvonásos film Agnes Ayres és Mahlon Hamilton főszereplésével kerül vászonra. Az Olympiában keddtől csütörtökig a szezon egyik legnagyobb sikere, a Clro című Pola Negrifilm kerül bemutatásra. Ezenkívül a Végzetes házasság című Liman Gish-fani is vászonra kerül, amely hatásos jeleneteivel elejétől végig fogva tartja a közönség érdeklődését. Mozgófényképszínházak műsora: Belvárosi mozgó (IV., Irányi ucca 21., J. 153-SS). A nogoi őrtorony — Repülő múmia — Angol Híradó (»A«-terem 6, 8, »B«-terem 5, 7, 9). Capitol (J. 142-09): Mindhalálig! (Hayakawa-dráma, 6 felv.) — Aki utoljára nevet... (Dinty-vígjáték, 5 felv.) — Az áruházban (Pilotti-burleszk, 2 felv.) (5, 7, 9). Chicago-mozgó (István út 39., J. 21—75). Egy forradalmár végzete (dráma, 6 felv.) — Ha az asszonyok szeretnek (amerikai dráma, 6 felv.) — Nősül a nagyherceg (vígjáték, 5 felv.) (V.5, 7, Vilo). Corvin Színház (J. 89—88, J. 95—84). Akatan (8 felv.) — Amíg egy levél eljut odáig (vígjáték, 8 felv.) — Híradók ('A6, 'A 8, 'A 10). Eldorádó (Népszínház ucca 31., J. 31—71). A Montmartrei farkasok (apacsdráma, 8 fejezet, Gloria Swanson) — Gazszományok élete (modern erkölcsrajz, 6 fejezet) (Előadások 5 órától folytatólagosak). Elit -mozgó (Vígszínház mellett): A noyoi őrtorony (Virgínia Wally és Walace Berry) — Ég és föld között (Tom Mix) (5, V,8, Vilo). Emke-mozgó (VII., Akácfa ucca 4., J. 78—03).A láncravert asszony (az izgalmak filmje, 7 felv.) — A sátán hegedűje (Konrád Veit, 6 felv.) (5, 7, 9). Fészek-mozgó (József körút 70.): Akit a gyönyör a bűnbe sodort (amerikai dráma, 7 felv.) — Férjfogás Amerikában (vígjáték, 7 felv.) (5, V48, V2IO). Fortuna-mozgó (VII., Rákóczi út 22.): Fél dollár (amerikai filmszenzáció, 6 felv.) — Csikágó lángokban (6 felv.) — Ham a hittérítő (burleszk, 2 felv.) (Előadások Vs5 órától folytatólagosak). Fővárosi Nagymozgó (VII., Rákóczi út 70., J. 94—97). Az ezeréves asszony (dráma, 7 felv., Alaska földjéről, Catherine Mac.Donald) — Aki csak szeretni tud (dráma, 7 felv., Mary Miles Mirker) — Kint vagyok a vízből (burleszk) (5, V48, Vilo). Helios-mozgó (Margit körút 5/b. 179—78): Sybill, a kalandornő (5 felv.) — A valcerkirály (Biedermeyer-vígjáték, 6 felv.), azonkívül egy burleszk (Előadások 5 órától folytatólagosak). Kamara (J. 140—27): Akatan (egy hőslelkű kutya, 6 felv.) — Amíg egy levél eljut odáig (amerikai slágervígjáték, 6 felv.) (Vi 5, Vi 7, 8, 10). Mozgókép-Otthon (182—82): Az élő Buddha (Paul We-gener és Asta Nilsen) — A vadnarancsok (Virginia Wally és Frank Mayo) (4, 6, 8, 10). Nyugat (71—62): Donelly grófnő (egy asszony élete, 8 felv., Henny Porten) — Legényfogás Amerikában (6 felv., Agnes Ayres és Mahlon Hamilton) (Vi 4, '/16, V48, VIIO). Odeon-mozgó (VII., Rottenbiller ucca 37/b., J. 2—63): Donelly grófnő (Henny Porten) — Vágyak valcere — Angol Híradó (Vs6, '/s8, V 10). Olympia (J. 129—47): Cleo (Pola Negri) — Végzetes házasság (Lilian Gish) (4, 6, 8, 10). Orient-mozgó (VI., Izabella ucca 68., tel. 150—87). Titokzatos Mr. Senki (Harry Piel) — Száguldó veréb — Magyar Híradó (5, 7, 8,10). Rákóczi-mozgó (Murányi ucca 34.). Az óceán ura (Fox-attrakció, Bebe Danielis) — ördög az emberben (5, 7, 1 10). Royal-Apolló (J. 118—94): Tízparancsolat (Szózat az emberiséghez) az énekkart Müller Károly vezényli ('/7, 9). Tivoli: Az ezeréves asszony (Katherine Mc.Donald) Észak vámpírja (Jack Holt) (5, V,8, 1 10). Uránia (J. 121—35). Az elő Buddha (Paul Wegener, Asta Nilsen, 8 felv.) — Nősül a nagyherceg (Eva May, 6 felv.) (5, V.8, Vi 10). Vesta-mozgó (Erzsébet körút 39., J. 26—39). Vészhajó (emberek és elemek harca, 7 felv.) — Két és fél jómadár (6 felv., Kiss Ferenc) — Pilotti az áruházban (burleszk) (Előadások Vi 4 órától folytatólagosak). Wesselényi-mozgó (Wesselényi ucca 61., J. 124—56). Az ausztráliai menyasszony (Zoro és Huru, 5 felv.) A haldokló város (dráma, 6 felv.) (5, 7, 9). I ftögá"rerfain Nemzetköz Variaté Nap M. itlr Operaház (7) Nemzeti Szinh (7) Nemzeti Szinh. Kamara-Színháza f/.5) Városi Színház ív.81 Vígszínház (If. 8) Fővárosi Onaretiszinház 1 Magyar Színházi '•/. 81 Senaissance Színház •US) Király Színház i'.S) Selvarosi Szinh i'/.SI Blaha i.usza-Színház ."V.Sl X skíta Kedd ""1 Aida | Az emner trag | "Vége a szép ny. Dolly ! Die Judin Halló, Amerika Csibi Csillagok SiiMll 1 f n nur nyeg jl — wsttor«.^ Szerda! Tanhäuser ! A iusz. | Első látogatás | Dolly | Gespenster | Halló Amen!« Magnetic Ablakok Szibill ,%ri&n .1 Ufctiai Cautert.li Fans. lakod. (5) | Const Abbé (7). Első látogatás | Dolly Der Arzt Halló. Ainerika Csibi | Uributy Szibill Fajtár Ilyeo v. | Péntekfi Álarcosbál Tartuffe | A sevillai barb. | Der Graf Hallo. Amerika , Masnetic Ezüstlakodalom | Szibill Mariska | Uferini [Okito,») attrakciói Szombati A denevér ükv ntagy. nábob. Ürzse néni | Dolly | Janny Halló, Amerika | Csibi | Wollust | Szibillán már ilyen v. | Uferini Okito,| attrakciói V8S ^ ' - 1 Nászinduló A vásárfia | A cigányprímás | Ablakok A nótáskapitány | Altona | Die Jüdin | Marica grófnő | A nagys.asszonyi Uferini Okito, 9 attrakció| V8S ^ A denevér | Süt a nap ] Vége a szép ny. | Dolly It'amy Halló, Amerika | Magnetic Der Arzt | Szibill Mariska | Uferini Okito, 9 attrakció'