Pesti Napló, 1925. augusztus (76. évfolyam, 171–194. szám)
1925-08-01 / 171. szám
Budapest, 1925 ELÖFIZETESI ARAKI Egy hóra .... 40.000 K Negyedévre . . 120.000 K Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2000 K Vasárnap 3000 K Euyen szim Ara Ausztriában hétköznap és vasárnap 25 para» (2500 osztrák Korosa.) T "^10TT., I A k. -A-JL 76. évfolyam 171. szám • : - "" 1 . . * r y J!ra 2QOO korona ^samm*mmmmmmmmmmmaaammmmmmmm^mammmammhsammmmm» Szombat» augusztus 1 SZERKESZTŐSÉG» Rákóczi út 54. szám. KIADÓHIVATAL: Erzsébet körút 13—20. ti. TELEFÓN I József 62-30,62-31, 62-37 Szerkesztőség Bécsceni l. Kabimukt 7. Tizenhét százalékkal olcsóbb lesz az angol szén Mélyreható változások az angol széntermelésben Szindikátusi alapon szervezik meg az angol bányaipart az angol bányászmozgalom szenzációs kulisszatitkai London, július 31. (A Pesti Niiíló külön tudósítójától.) A bányamunkások és bányatulajdonosok között létrejött szerdai megegyezés nagyjában olyan formában történt, amint ezt már szerdai jelentésünkben kifejtettük. A sajtó és a távirati ügynökségek, nyilván erős hivatalos nyomásra, egészen tegnapig határozottan,cáfolták a megegyezés hírét, amelynek értelmében a kormány közel 100 millió font összegű segéllyel siet a bányakrízis megoldására. Azonban a beavatottak és különösen a tárgyaló felek jól tudták, hogy a keddi minisztertanácson már evileg megegyezett a kormány a segítés módjában és azt is tudták a felek, hogy mihelyt ez nyilvánosára kerül, minden további sztrájkmozgalmat lehetetlenné tesz. Kedden ugyanis megegyezett a kormány abban, hogy a további áldatlan krízis elkerülésére állami szubvencióval fogja megoldani a válságot. Churchill kincstári kancellár azonban komolyan aggódott a büdsé egyensúlyáért és ezért azt fejtegette, hogy tartsák a megegyezést egyelőre titokban és csak akkor válassza a kormány a magoldásnak ezt a módját, hogyha kiderül, hogy semmiféle más eszközzel nem lehet megoldani a válságot, ilyen értelmű megbízást adott a kormány Baldwnnak, aki azután tovább folytatta a tárgyalásokat. Ez a kabinet határozat híre azonban kiszivárgott és ettől kezdve a bányamunkások a leghatározottabban elutasították a bérek leszállításának gondolatát és azt hangoztatták, hogy egyáltalában nem hajlandók tárgyalni, hogyha ezt a kérdést, a bérleszállítás gondolatát, le nem veszik a napirendről. A bányatulajdonosok ezzel szemben kijelentették, hogy szó sem lehet az éjfélre megállapított kizárások visszavonásáról, hogyha nem kapnak ígéretet arra, hogy augusztus 1-től kezdve az állam viseli a szénbányák deficitjét. A kormány megkísérelte, hogy a tárgyaló felek közötti ellentéteket áthidalja, azonban tegnap este kiderült, hogy Baldwin nem képes a tárgyalófeleket egymással kibékíteni. Erre a miniszterelnök jelentést tett a kormánynak, a jelentés folytán felhatalmazást kapott, hogy a bányászoknak és bányatulajdonosoknak a következő választ adja: Szakértői bizottság alakult, amelyben részt vesznek a bányamunkások és bányatulajdonosok képviselői. A bizottság feladata lesz tanulmányozni a bányák misionalizálásának kérdését és vizsgálódásainak eredményéről április 1-éig jelentést kell tennie.Április 1-éig az állam anyagilag támogatja a bányákat. A kormány azt kívánta, hogy a bányamunkások elégedjenek meg a mostani bérekkel, a bányatulajdonosok pedig tizennégy nappal halasszák el a kizárást, hogy a fenti feltételek alapján megegyezés jöhessen létre. Az angol adófizetők pénzén tehát akció indul, amelynek feladata, hogy új eladási területeket szerezzen egy angol iparágnak a külföldön, hogy készleteit, amelyeket szakértők négy-hat hónap produkcióiéra becsülnek eladhassa. Ma még nem tudják, hogy milyen jelentős lesz az angol szénárak leszállítása. A bányatulajdonosok úgy tartják, hogy 23 sillingről 19-re kell a szén árát tonnánként leszállítani, mert csak így konkurrálhat az angol szén a német szénárakkal. A szakértői bizottságnak azzal a kérdéssel is kell foglalkoznia, hogy megfelel-e az angol széntermelés mai organizációja ehnek a feladatnak, ez az organizáció eddig hozzászokott ahoz, hogy a szénárakat a legmagasabb termelési költségekhez szabja. Lehet, hogy amennyiben az organizáció nem tud megfelelni feladatának, szindikátusszerűen fogják megszervezni az angol bányaipart. A szindikátus feladata lesz azután az angol szénárakat a mindenkori világpiaci árakhoz szabni (W. H. E.) JE bányatulajdonosok és a munkások között létrejött ideiglenes megegyező London, július 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az angol miniszterelnök titkára hivatalosan közölte, hogy a bányatulajdonosok visszavonták határozatukat. Baldwin bejelentette az alsóházban, hogy a bányatulajdonosok és a bányászok között provizórikus megállapodás jött létre. A mai esti lapok szerint, a bányászoknak kilenc hónapra, tehát egészen a jövő év áprilisáig folyósítják a segélyeket. Egyes hírek szerint, a kormánynak ilyen módon húszmillió fontot kell kifizetnie, míg mások szerint ez az összeg tízmillió font sterling (W. B. E.) A tavalyi termelt szén fele eladatlan London, július 3. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A most bekövetkezett angol szénkrízis részben a Ruhr-konfliktusra vezethető vissza, amennyiben a Ruhr-vidék szénküldeményei megakadályozzák az angol szén elhelyezését. Másrészt a krízis arra vezethető vissza, hogy a német, francia és belga szén erős konkurenciát csinál a kontinensen az angol szénnek. Azt a szénmennyiséget, amely a szén elhelyezhetetlensége folytán az angol bányatulajdonosok raktáraiban összegyűlt, az egyévi angol széntermés harmadára, felére becsülik. Ha a bányatulajdonosok megiint munkába állítják az elbocsátott háromra szezer bányamunkást és a bányák ismét teljes üzemmel fognak dolgozni, akkor a helyzet még súlyosabbá válik. A bányatársaságok veszteségeinek kiegyenlítésére a jövő év elején mintegy huszonötharmincmillió font lesz szükséges. A bányászat kedvezőtlen helyzete miatt a bányapapírok a közönség körében nem helyezhetők el. A bányavállalatoknak harmincmillió font szubvencióra volna szükségük, ezenfelül azonban mégötven-hatvanmillió font hitel kellene különböző célokra. (W. H. E.) s Senki többet?... Ránduljunk ki egy kicsit a Welle időgépjén — mondjuk, hogy a játékbankot már engedélyezték és képzeljük, hogy ma nem 1925 augusztus 1-et, hanem " 1926 augusztus 1-et írunk. A budapesti játékkaszinó már jónéhány hónapja üzemben van; helyiségen amelyek az ezeregyéni mesék kápráztató lukszusában ragyognak, zsúfoltak. De akik az első napokban körülülték a játékasztalokat, a Bitz és a Hungária külföldi nábobjai, már eltűntek a fényes termekből; az a fény, amelynek aranyával a konszolidált vagyon futtat be egy helyiséget, kihúnyt. Az első napok külföldi és hazai pénzelőkelőségeit egész más társaság váltja fel. Csak nézzük meg közelebbről ... nem idegen ez a társaság, ismerjük jól, törzsközönsége ez azoknak a pesti játékkaszinóknak, amelyekből razziák szokták kiűzni az ördög nyáját, ugyanez a társaság hullámzik itt a termekben, ugyanaz zsúfolódik fel izzó és kaotikus félkörökben a játékasztalok köré, amely a kávéházak kártyaszobáitól a titkos kártyakludok termeiig már annyi vad csatát, annyi közelharcot vívott a szerencsével, annyi küzdelmet a munkanélküli pénzért, a sültgalamibért, ami sohasem repül az ember szájába. A nagy külföldi, bankár helyén, aki üres pesti óráiban idejött szórakozni a játékkaszinóba és akinek idegein talán még a legkisebb izgalom sem borzongott végig, mikor a fényes csillár alatt elúszott néhányszáz dollárja — a külföldi bankár helyén a szegény pesti bankfiú ül, baljóslatú delíriumban, mellette és körülötte szegény B-listások hada, tőlük jobbra - balra fezérök, iparlovagok, szerencsevadászok sötét idegenlégiója. É.-1 száz és száz család van Budapesten, amelynek éjszakája nyugtalan, amelyhez álmaiban is odaütődik a jéghideg kérdés: senki többet, uraim? A külföld! Igen, a külföldön is van játékkaszinó — de nem az ország fővárosában s mi sem nagyon bánjuk, ha játékkaszinót engedélyeznek... de nem az ország fővárosában. Egészen más az, ha valaki a Riviéra játékkaszinóiban, lesi a szerencse forgandóságát — és egészen más, ha a fővárosban, amely központi idegrendszere az ország társadalmi, politikai és gazdasági életének. Más az, hogyha soksokezer kilométer választja el az embert a szerencse hadműveleti területektől és más, halálosan más az, ha az a front ott van mindennapi életünk határán, ha néhány lépésnyire van az otthontól, egy sétányira, a munkahelytől. Más az a játékkaszinó, ahova mennek és más az, amelybe beszédülnek, csak azért, mert itt van. Gróf Tisza Istvánnak, mikor másodszor lett miniszterelnök, legelső teendője az volt, hogy kettészakított egy játékbank-koncessziót — az azóta bekövetkezett esztendők szörnyű örvényeiben csak romlott a helyzet, növekedtek azok a veszedelmek, amelyek egy, játékbank kapui előtt leselkednek. Ha akkor nem volt helyén, hogy Budapesten játékbank legyen, — ma még kevésbé van helyén. Játékbank — hatósági engedélye-zés presztízsével... ivem, ezt nem lehet Budapesten. Bizonyos tekintetben senkinek sem magánügye az ma, hogy hogy nyeri vagy veszti el a pénzét, és egy budapesti játékbank a munkanélküli jövedelem sötét, szomorú és öldöklővarázsának olyan