Pesti Napló, 1925. szeptember (76. évfolyam, 195–219. szám)

1925-09-01 / 195. szám

Kedd PESTI NAPLÓ 1925 szeptember 1­3 71 kurzus vesszőfutása a közoktatásügyi bizottságban A demokratikus blokk szónoka Wolf­fék fejére olvassa a Zitaff­ Kiss-rezsim minden bím­ét: felekezeti üldözést, protekciózást, B-lista örve alatt a tan­erők szaporítását, százmilliárdos pénzpocsékolást csillérgék elfogadják a blokk minden javaslatát - csak kritikáját nem (Saját tudósítónktól.) Hosszas huzavona után hétfőn végre elsőízben összeült a főváros közoktatásügyi bizottsága­ Mindenki vihart­­jósolt erre az első találkozásra és valóban elsőízben olvasták Wolffék fejére bűnlajstro­mukat. Délután 6 órától este 10 óráig úgy­szólván egyéb sem történt, mint felelősségre­,vonás a Wolff-féle közoktatásügyi -­politi­káért­. Az üldözés politikájának vesszőfutása volt az egész tárgyalás és meg kell állapítani, hogy Wolffék még csak védekezni sem próbál­tak, tisztára a tisztesség kedvéért itt-ott köz­beszóltak, de egyetlenegy adatát sem cáfolták meg a demokratikus blokknak. Úgy látszott, már az ülés megnyitása előtt nagyon tüzes volt a hangulat. A baloldalon az elnök mellett Kozma Jenő foglalt h­elyet, azután Gaál Vilmos következett, majd a Ripka-párt néhány tagja, közöttük Siegescu prelátus, közvetlenül mellettük a demokraták cso­portja, Pakots vezetésével, azután a szocialisták kö­vetkeztek, Bánóczival és Révész Mihállyal az élü­kön. Az asztal végére szorult Déry alpolgármester és Wildner Ödön tanácsnok, akik mindketten éve­ket töltöttek el a tanügy szolgálatában és tulajdon­képpeni szakértői a demokratikus szövetségnek. Egyelőre néma szereplők voltak, de mindenki érezte, hogy ebben a bizottságban még nagy szerep vár rá­juk. A másik­ oldalt Csilléry András nyitotta meg, mellette ült Budai Dezső, a másik alvezér és azután a közkatonák következtek. Feltűnt közöttük Szi­lágyi Lajos érdekes profilja, aki természetesen csak véletlenségből került soraikba. Mind a két ol­dalon szerepelt egy-egy városanya­­ is, Kirchner Béláné, Wolff-párti bizottsági tag, azelőtt is komoly szociális kérdéseket szokott előhozni és most kollé­gája akadt Stern Szerénben, akit a szocialisták ál­lítottak csatasorba.. Az első vihart, amely minden baj nélkül múlt el, a tanácsnoknak megjegyzése­­idézte elő. Purébl Győző tanácsnok szerint az elnök­lete alatt összeült bizottság tulajdonképpen csak csonka bizottság, mert a tantestületeknek nyolc ta­got kellene még beküldeni, de a nyári szünet miatt képtelenek voltak a választást megtartani. Nem is akarta összehívni ezt az alakulatot, de mégis megtette, nehogy úgy lássék, minth­a tanügyi bizottság elzár­kóznék a munka elől. A demokratikus blokk kedvez­ményeket akar elérni a tandíjkérdésekben, a tanköny­vek, iskolaszerek tekintetében és ez a közönségnek is érdeke. A tanácsnok felfogásával Pakots József szállt szembe. Szerinte az autonómia sérelme, hogy eddig nem hívták össze a tanügyi bizottságot. A múltban előfordult, az, hogy 70 bizottsági tag lemondott és mégis úgy a törvényhatóság, mint az összes bizott­ságok nyugodtan tárgyaltak. Határozottan kérte, hogy a közoktatásügyi bizottságot megalakultnak jelentsék ki. Kozma Jenő, a Bipka-párt egyik vezére kifej­tette, hogy ez a bizottság lényeges határozatokat nem hozhat s ezért ten­i, hogy a tanácskozást csak értekezletnek minősítsék. Pakots állandó fármában fejtegette, hogy a pa­naszok özön­e árad a demokratikus blokk képviselői mintha saját magukat is menőbben tette volna az a kép, amelyet az adatok sorozata rajzolt a főváros tanügyének 5 és fél esztendő szo­morú múltjáról. A demokratikus blokknak minden javításra irányuló javaslatát egyhan­gúlag elfogadták. Wolffék nagyon hangosak voltak azelőtt, amikor a gyűlölet politikáját hirdették s az üldözésben nagyon is aktívak voltak. Most azonban, amikor elégtételadásról volt szó, amikor elérkezett az ideje annak, hogy helyrehozzák a múlt bűneit és egészséges iskolapolitikának vessék meg az alapját, át­engedték a teret a demokratikus blok embe­reinek f­elé és a közönség érdekeit nem védhetik meg tan­ügyi kérdésekben. Purchl Győző tanácsnok azután azt magyarázta, hogy a tantestületek választását nem lehetett volna megtartani, miután a szünet július 12-én kezdődőt és a közoktatásügyi bizottság tagjait csak június 26-án választották meg. A beterjesztendő javaslatok egy részét ismerik s az ügyosztály azokból, amit le­hetett, már eddig is igyekezett megvalósítani. A tan­díjak beszedése október elsején kezdődik, tehát ad­dig van elég idő mindenféle repülásra. A bizottság első érdemleges ülését 18-ikán fogja megtartani. Csilléry András szintén az értekezletnek akarta dekla­rálni a tanácskozást, végül megállapodtak abban, minden felmerülő ügyet komolyan meg fog fon­tolni. Volt még innen is, onnan is egy-egy harcia­sabb felszólalás, de az első vihar minden komolyabb felfordulás nélkül elmúlt. •Az ügyosztály programja Purébl tanácsnok azután rátért az ügyosztály programjára. Sajnálta, hogy részletesebb programot nem tud adni, mert bár érzi, hogy előre kellene haladni, de a szanálási törvény erre nem nyújt mó­dot, így is 370 milliárd a tanügyi költségvetés rá­fizetése. Teljes pártatlansággal fogja ügyosztályát vezetni s a beterjesztett javaslatok egy részét máris akceptálta, így felszólította a tantestületet, hogy csak a legszükségesebb könyveket és tanszereket sze­reztessék be a gyermekekkel. A rokkantak gyerekei­nek tandíjmentességét sürgette az egyik bizottsági tag, de ez már sokkal fokozottabb mértékben meg is van. Harmincnégy iskolában analfabéta iskola lesz, külföldi munkásgimnáziumok mintájára tovább­képző tanfolyamokat fog felállítani. Pedagógia sze­mináriumot a régi keretben fogja visszaállítani. El­ismerte, hogy az iparostanáriskolák kérdését eddig nem igen vették figyelembe, az eddigi tanfolyamok helyett önálló iskolát szeretne felállítani, ahova Vizsgálóbiztosok mennének ki és ezek tennének az­után jelentést a bizottság számára. Eddig hét isko­lában volt iskolaorvosi intézmény, ezentúl minden iskolában lesz, ahol egészségtan tanárok vannak. Ingyen iskolakönyvekről is gondoskodni kell, S1.700 ingyen iskolakönyvre volna szükség, de csak 25.116 áll rendelkezésre, a többit társadalmi úton szeretné beszerezni. Végül a különféle tandíjkedvezmények­­ kiterjesztéséről számolt ba a zsidó vallású tanerők száma a kereskedelmi isko­lákban 26 százalék volt és 100 igazgató közü­l csak 6 százalék volt, zsidó. Augusztus 1-én már 160 zsidó tanerőt és 16 zsidó igazgatót bocsátottak el. Ellenük fegyelmi eljárás nem is indulhatott, mert mindig ki­tűnően viselték magukat, tehát csak felekezeti szem­pontok miatt kergették el őket. Elkergették Rappai Farkast, akinek tanítási módszerét Franciaországba vezették be, Siklóst is száműzték, akinek nevéhen a kertiskola megteremtése fűződik. Szűcs Jenő nevét az ipar tanoncoktat­ás reformja miatt ismerték meg. Kallós igazgató munkaműfiltyeket létesített. Senki sem csinált titkot, hogy ezeket tisztán csak vallási üldözésből kergették el. Az elbocsátás tanácsi hatá­­rozattal történt, amelyet felelőssége tudatában tön­vénytelennek jelent ki. A többi törvénytelenség "Az első törvénytelenséget követte a többi. 1921 október 10-én nyolc szabadkőműves igazgatót bocsá­­tottak el azon a címen, hogy a Károlyi-forradalom idején a vallás ellen izgattak. Valamennyit nyug­díjazták, de vizsgálat ellenük természetesen nem volt. Elkergették Gergely Istvánt, aki a Tanítók Egyesületének elnöke volt, Ember Jenőt és a többi kiváló keresztény pedagógust. Így Friedrich, de még Haller is csak a kommunistákat akarta ül­dözni és a város itt túltett mindenkin. Fájdalmas momentum az, hogy amikor Erdélyben a tisztvise­lőket csapatostól dobták ki az oláhok, arra hivat­koztak, hogy tulajdonképpen csak a magyar főváros példáját követik. Bizony ezek a törvénytelen intéz­­kedések az oláhoknak erkölcsi alapot adtak ... Csilléry: Hát a kommün? Révész Mihály (szocialista): Zilahi Kiss Jenő mó a helyén maradt! Budai Dezső: Csak nem akarja mondani, hogy: Zilahi Kiss Jenő kommunista volt!­ A szocialisták visszavágtak. — Majd felolvassuk vallomását a kommün mellett. Lázár tovább folytatja: — Nem szeretném hallani azt, hogy a másik ol­dalról olyan védekezéssel állanának elő, hogy hiszen a kommünben is igy csinálták. A kommün törvény­telen alakulat volt, a nemzeti megújhodás kormá­nyától éppen az ellenkező eljárást vártam volna. Ezek az urak a fegyelmi eljárásoknál nem tartották be a törvényes formákat. A vádlók egyúttal tanuk is voltak és ilyen ingatag alapon hoztak ítéletet. Ép­pen ezért nézzük meg, hogy kik voltak a bírók, kik voltak azok, akik fehér tógában kátót játszottak. Pre' tcihap minden baj nélkül A demokratikus blokk elégtételt követel a meghurcolt tanerők szá­mára Azután Lázár Miklós a demokratikus blokk ne­vében követelte a közoktatásügyi ügyosztság eddigi bűneinek orvoslását és a hibák kikorrigálását. Alig kezdett beszélni, a Wolff-pártiak mozogni kezdtek és idegesen fészkelődtek a helyükön. Különösen Csil­léry András volt nagyon élénk, most már nem merte úgy utasítani az elnököt, ahogy a múltban szokták, hanem félhangos kijelentéseket tett, amelyek mind arra ösztönöznék a tanügyi tanácsnokot, hogy Wolffék vessszőfutását ne engedje megtörténni. Pu­rébl tanácsnok azonban nem avatkozott bele a do­logba, egyszer-kétszer, inkább kötelességszerűen, meg­védte az erősebb kijelentések ellen Zilahi Kiss Jenőt és a tanácsot, de azután hagyta nyugodtan beszélni a demokratikus blokk képviselőjét. Lázár Miklós az­zal kezdte, hogy nem zárkózhatik el az elmúlt köz­oktatásügyi rezsim politikájának bírálatától, a de­mokratikus blokk számonkéri a múlt üldözéseit, em­beri jóvátételt követel s addig nem nyugszik, míg nem kapja vissza kenyerét az alaptalanul üldözött tanárság s a városházán újra a tisztesság és a be­csületesség lesz úrrrá. Öt és fél év után most van az első alkalom arra, hogy ebben a teremben meg­jelenhetnek és csak azt fájlalja, hogy az elnöki szék­ben nem Zilahi Kiss Jenő volt alpolgármester is, akit nyugdíjba küldtek, mert szemtől-szembe sokká kényelmesebb lett volna a felelősségrevonás, de így sem tagadhatja, hogy a múltnak sok int­ tézkedési törvénytelen volt és a közre káros. Szemtgyszembe kellett volna felelnie azokért a törvénytelenségekért amelyeket elkövetett. Purébl tanácsnok hirtelen közbeszólt: — Nagyon kérem, szíveskedjék ettől a hangtól tartózkodni, a tekintélyrombolás ideje elmúlt, az iskolákban nem lehet fenntartani a fegyelmet akkor, ha a közoktatásügyi bizottságban így nyilatkoznak a volt tanácsnokokról. Csilléryék e pillanatban azt hitték, hogy most van az ideje a közbelépésnek, elkezdtek zajongani és pró­bálták Zilahit védeni. Hangjuknak azonban nem volt ereje és Bánóczi hangja süvített át a hang­zavaron. — Zilahi személye még mindig szent és sérthe­tetlen. Csilléry és Budai azért nem nagyon kardoskodtak Zilahi mellett és Lázár tovább folytathatta. Elmon­dotta, hogy 1021 juiu­s 20-án vonult be a kurzus a városh­­ára, mégpedig ebben a bizottságban szülő'"tt "eg az igazi üldözés. Kontra Aladár ugyanis föl­udalt és azt kövte't," hogy el M 'ávo'ttani' mind­sokat, akik a keresztény és a nemzeti eszme e'l n 'lenek, g­ rír.te a k.'r'a ke!l"lmi iskolába- 42 száza­ik volt „ t»* sz­ény, 52 százalék a sx'dó, a többi •logoszott. • la hí K­'ss Jenő tatr'csa­k akkor azt a 'ícséretremél tó kijelentést tette, hogy az ügyosztály csak a törvények értelmében járhat el és erre sietett­zabadságra menni. Zilahi helyett azután hű famu­usa, Schöber későbbi tanácsnok­ vége­zte el az úgy-­ nevezett tisztogatást. Kontra számadatai nem voltak helyesek, mert a Statisztikai Hivatal i­datai ­ Nagy felfordulás Zilahi Kiss Jenő miatt Lázár emelt hangon folytatta: Itt van elsőnek Zilahi Kiss Jenő alpolgármester. Nézzünk az ő múltjába. Ez már több volt a soknál, most már az egési Wolff-párt mint egy ember kiabált, a lárma elha­talmasodott a teremben. Wolffék minden áron meg akarták védeni elbukott kedvencüket. Puréll tanács­nok rázta a csengőt és próbálta lecsendesíteni a vihart: — Kérem ezt az ügyet a bíróság már tisztázta, ne tessék személyeskedni. A szocialisták kórusban kiáltották: — De milyen bíróság! Ezt az ügyet objektív ala­pon kell elbírálni. Majd felolvassuk a levelét. Lázár Miklós: Ennek az egész üldözésnek Zilahi Kiss Jenő a felelős szerkesztője, tehát őt nem lehet kihagyni a játékból. Csilléry: Mit beszélnek, hiszen Zilahi csak ké­sőbb lett tanácsnok! Lázár: Dátumok vannak, ezt nem lehet vitatni. Sokkal jobban szeretném, ha itt ülne velem sz­em­ben, de viszont az ő személye kikapcsolásával ezt az ügyet elintézni nem lehet. Budai Dezső: Zilahi, ugy­e nem tartozik ide! Révész Mihály: Hát hova? Nem mehetünk a köztisztasági hivatalba a szennyest kiöblögetni. 71 főinkviszítor is kommunista volt Alig múlt ez ez a vihar, már újra másik csapott fel. Lázár azt fejtegette, hogy a Fővárosi Alkalma­zottak Nemzeti Szövetsége volt a főüldöző, pedig sok vezető embere inkább vádlott lehetett volna, mint vádló. Mivel ezeknek a kérdéseknek a feszegetését nem engedik meg, majd más úton fog előállni vele. Majd ki fogja mutatni, hogy ki volt Cserny József és a többiek. Csilléry: Ne beszéljen róla, az ne­m csinált sem­ii­t. Lázár iratai közül hirtelen kikap egy törvény­­­széki ítéletet: — Tessék elolvas­ni ezt az ítéleteit, — dübörgött­­ a hangja — itt a törvényszék állapítja meg as . cxuiUc­i^u^i^torról, ho­gy olyan beszédet mondott.

Next