Pesti Napló, 1926. február (77. évfolyam, 26–48. szám)
1926-02-02 / 26. szám
2 Keffi! PESTI NAPLÓ 1926 február 2 részének tisztázása azért is, mert vele és általa dől el egyszersmind: közönséges bűntényről van-e szó, vagy politikai természetűről. Ha közönséges bűnügyről van szó, meg kell állapítani, kinek mi és mennyi haszna volt belőle ! Meg kell állapítani, hogy önzés, haszonlesés vitte rá a rút bűnre a tetteseket. Azonban tévedés volna azt hinni, hogy a második esetben, ha a bűnügynek politikai háttere van, a dolog kevésbé súlyos. Nemcsak azért nem, mert a Büntetőtörvényköny nem ismer és nem ismer el hazafias felbuzdulásból elkövetett pénzhamisítást, hanem főkép és elsősorban azért nem, mert ha a bűn politikai érdekből követtetett el, akkor úgyszólván a nemzet egyeteme osztozik a felelősségben, akkor mindnyájunknak viselnünk kellene a szennyes bűn terhét és szégyenét. Ezért kell tájes világosságnak esnie a motívumokra. Ezért nem tud a közvélemény beletörődni abba, hogy a »hazafias célok« közelebbről meghatározhatók nem voltak. De addig is, míg az utolsó tudnivaló ki nem tudódik, egy dolog kétségtelenné vált a vádirat nyomán. Akár önzésből, akár politikai okból követték el a bűnt a nagyállású, kimagasló tekintélyű tettesek, a magyar közéletben nincs többé helyük. Lehet, hogy büntetésük kiállta után a maguk társasköre visszafogadja őket. Ez ízlés dolga, erről nem is lehet vitatkozni. De hogy közhatalmat gyakoroljanak, polgártársaik életével, javaival, becsületével rendelkezzenek, arról többé szó sem lehet. Már e részben maga a vádirat fölér a kész ítélettel. A nemzetgyűlés munkarendje (Saját tudósítónktól.) A Ház munkarendje a következőképpen alakul: Az indemnitás után le kell tárgyalni az adójavaslatokat, hogy a házhaszonrészesedést, bár most már visszaható erővel, töröljék. Ezt követően be kell fejezni a francia—magyar kereskedelmi szerződés tárgyalását. Ha ezzel megvannak, akkor a kormánynak el kell határoznia magát, hogy végre mégis csak lezávalgaltassa a már megszavazott költségvetés approvizációját, ami azonban nem történhetik meg részleges házszabálymódosítás nélkül. Ha a kormány fél ennek az elnyújtásától, akkor az appropriációt későbbre halasztja és előveszi sürgősen a valorizációs törvényjavaslatot. Bud János pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy a valorizációs törvényjavaslatból legkésőbb március 1-én törvény lesz és pedig abban a formában, ahogy a javaslat tartalmazza. Mindezt azonban a kormány csak tervezi,de hogy miképpen történnek majd a dolgok, teljesen bizonytalan tétel. Abban megállapodnak mindannyian, hogy egységes és áttekinthető képet ad a bűnügyről, de míg a kormánypárt arra hivatkozik, hogy a vádirat teljes egészet nyújt, addig az ellenzék azt domborítja ki, hogy a vádiratban óriási hézagok tátongnak és még mindig nem lehet belőle elfogadható magyarázatot kapni a bűnszövetkezet munkájának tulajdonképpeni céljáról. Az ügyészség vádirata dominálni fogja a szerdai utca napirendjét is, amely iránt egyébként igen nagy érdeklődés nyilvánul meg egyrészt azért, mert több ellenzéki képviselő, hír szerint, interpellációra készül, másrészt, mert az ellenzék feltétlen foglalkozni akar a frankügyben kiadott vádirattal. Hír szerint az ellenzék a vádirat bizonyos pontjait oly sürgősen tartja tisztázandónak, hogy ma már arról a lehetőségről is beszéltek, hogy a szerdai ülésen zárt tárgyalás keretén belül fog szóba kerülni a frankhamisítási ügyben kiadott vádirat. Ezen az állásponton van a kormánypárt is abban az esetben, ha a vita olyan mederbe terelődik, amelytől egyelőre távol akarják tartani a nyilvánosságot. Rakovszy István, aki szintén a szerdai ülésen fog felszólalni, nagyobb beszédre készül, amely a vádirattal kapcsolatban több olyan kérdést fog napirendre hozni, amelyről különben a külföldi lapok hosszabban emlékeznek meg. Éppen Rakovszky István beszédével kapcsolatban terjesztették a zárt ülés hírét. Amíg az ellenzék a vádiratot súlyos kritikával fogja kísérni, addig a kormánypárton azt hiszik, hogy ez a vádirat mérséklőleg fog hatni a politika hangulatára. A kormánypárt véleménye szerint a vádirat teljesen igazolja a kormány álláspontját és feltétlenül azt a politikai intaktságot, amelyet gróf Bethlen István személye különben biztosít. Megkérdeztük egyébként Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselőt, az egységes párt tagját, aki tagja a parlamenti bizottságnak s aki a következőket mondotta: — A vádiratra vonatkozólag a következő kijelentéseket tehetem: A kérdéssel magával csak mint jogász foglalkozom, nem mint az egységes párt politikusa és nem mint a parlamenti vizsgálóbizottság tagja. Én a vádiratból úgy látom, hogy az ügyészség alapos munkát végzett a nyomozás terén. Véleményem szerint a pénzhamisítás bűncselekményének tényálladéki kellékei fel vannak derítve, a tetteseket, a tettestársakat, bűnrészeseket és bűnsegédeket illetőleg is a bűncselekménynek a genezise tiszta képet mutat a most elkészített vádirat szerint, mert teljesen megállapítja a bűncselekménynek elkövetéséhez szükséges technikai eszközök tárgyi ismérveit. Röviden szólva tehát a bűncselekmény fel van derítve, a Vád megalkotásához szükséges összes körülmények annyira tisztán és világosan állnak előttünk, hogy ez az ominózus és mondhatnám, ez a korunkra nézve isjellemző hatalmas méretű bűncselekmény az ügyészség vádirata szerint tiszta képet nyújt Erről a bűncselekményről most már valóban elmondhatjuk, hogy a frankhamisítással kapcsolatot rzenzációknak végük van. Miután a bűnügy most már teljesen tístán áll, a bíróságon van a sor. Mi most már ebben az ügyben ítéletet várunk. Az országnak és magának az anyagi igazságszolgáltatásnak is most már az az érdeke, hogy mielőbb rákerüljön a sor az ítélet meghozatalára, hogy az teljes megnyugvást hozzon, a megzavart társadalmi és megsértett jogrendet illetőleg. Azt hiszem, hogy az ügyészség vádirata a legteljesebb mértékben tisztázza a politikai helyzetet is és most már a parlament is tisztában lehet azzal, hogy ebben a közönséges tanügyben rövid időn belül a magyar bíróság meghozza a maga ítéletét. A kormánypárt álláspontjával szemben az ellenzék azt mondja, hogy a vádirat szerint igazolva lehet egyes államférfiak jóhiszeműsége, de az adatok világánál még súlyosbodott a politikai felelősség is. Arról tehát most már szó sem lehet, úgy látszik, hogy az ellenzék leszereljen s megváltoztassa a kormányfelelősség viseléséhez fűződő eddigi álláspontját. Ez a felfogás pedig nemcsak a vizsgálóbizottságban nyer majd kifejezést, hanem az indemnitás további tárgyalása során is. A Ház ugyanis szerdán és csütörtökön folytatja az indemnitás vitáját, amelyet az ellenzék, mint értesülünk, az utolsó percig folytatni akar és ezért még több szónokot állít. Az ellenzék vezető képviselői a hétfői nap folyamán egymás között beható tanácskozásokat folytattak a vádirat politikai problémáiról s azokról a várható fejleményekről, amelyeket a vádirat a politikai életben előidézhet. Az ellenzéknek egyik vezető politikusa a Pesti Napló munkatársát e tanácskozásokról a következőkben informálta: — Behatóan megvitatjuk a vádiratot , főleg azt a részét, amelyben a kormány eljárásáról van szó. A politikum szempontjából ugyanis a vádiratot egyáltalában nem tekintjük irányadónak, mert hiszen a vádiratért végső konzekvenciában a kormány, tagja, az igazságügyminiszter felelős. Azon tanácskozunk, hogy miképpen foglaljunk állást a vádiratnak egyes részei ellen. Különösen arról a részről van itt szó, amely alfiniszterlnök és báró Perényi levélváltásáról szól, továbbá arról a kijelentésről, hogy nem lehetett megállapítani adatok hiányában azt: milyen célokat szolgált tulajdonképpen a frankhamisítás. A megbeszélés azért fontos a mi részünkről, mert egyfelől nem akarjuk a titoktartást megszegni, másfelől a felfogásunk szerint nem nézhetjük el, hogy a vádirat a tényállást esetleg helytelenül, vagy fogyatékosan ismertesse. Vass Jóssef A parlamenti vizsgálóbizottság szerdán délelőtt féltizenkettőkor tartja legközelebbi ülését, amelyen információnk szerint elsőnek Vass József népjóléti minisztert fogják minden valószínűség szerint kihallgatni, arra való tekintettel, hogy a miniszter december 1-től 17-ig, tehát a hamis frankok értékesítésének időpontjában gróf Bethlent a miniszterelnöki teendők ellátásában helyettesítette. A miniszterelnök Perényi Zsigmond báróhoz írott levelében a vádirat szerint is hangoztatta, hogy a kormány minden ilyen manipulációt a legszigorúbban üldözni fog és ezért fölkérte Perényit, hogynézzen utána a hamis frankok dolgának és nyugtassa őt meg. Perényi Szörtsey József információi alapján, levélben közölte a miniszterelnökkel, ugyancsak a vádirat szerint, hogy a Szövetség helyiségében nincsenek és nem is voltak hamisítványok. Gróf Bethlen István közvetlen Genfbe utazása előtt, november 29-ike táján, báró Prónay György államtitkár útján adott utasítást Nádosy Imre országos főkapitánynak, hogyha valóban megállapítja, hogy a Nemzeti Szövetségben hamezrfrankosok vannak, a manipulációt feltétlenül akadályozza meg. Tekintettel arra hogy Vass József helyettesítette a miniszterelnököt genfi tartózkodása kihaillgálása idején, politikai körökben nehezen elképzelhetőnek tartják, hogy báró Prónay György államtitkár a gróf Bethlen Istvántól kapott utasítás tartalmát ne közölte volna nyomban közvetlen felettesével, a miniszterelnököt helyettesítő Foss Józseffel. Politikai körökben rendkívül fontosnak tartják és a felelősség szempontjából elsősorban követelik annak tisztázását, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök elutazása előtt helyettesét, Vass József minisztert informálta, vagy informáltatta-e a tudomására jutott tényekről. Legalább is különösnek tartják ellenzéki körökben azt, hogy Vass József helyettes miniszterelnöknek december 1-től 17-ike , amikor is gróf Bethel hivatalát újból átvette, egyáltalában nem kapott volna hivatalos információkat azokról az intézkedésekről, amelyek a miniszterelnök levele alapján történtek. Prónay miniszterelnökségi államtitkár ugyanis — hangoztatják az ellenzéki politikusok — gróf Bethlen István távollétében úgyszólván napról-napra pontos és kimerítő jelentéseket tett az ügyekről általában Vass József helyettes miszterelnöknek. Ilyen körülmények között érhetetlen és megmagyarázhatatlan volna, hogy Prónay. A vádirat a parlamenti felzottságbans A parlamenti bizottság tagjai egyébként már vasárnap nagy részben fölkeresték Rubinek Istvánt, a bizottság előadóját, akinek a királyi ügyészség a vádiratot szintén kikézbesítette. Rubinek István a vádiratot bizottsági tagtársainak rendelkezésére bocsátotta és vasárnap, valamint a hétfői nap folyamán a parlamenti bizottság tagjai már csaknem, valamennyien behatóan tanulmányozhatták a vádiratot.