Pesti Napló, 1926. március (77. évfolyam, 49–73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

Egy bóra I negyedévre ! S n . . ./JAKi 0 000 K 13.5.000 t Egyes szám ára. Budapesten, vidéken és h pálya­udvarokon . 2000 K Vasárnap ... 4000 B Effyes szám Ausztriában­­ hétköznap 80 garas (3000 o. K) vasárnap 40 garas (4000 p K) 77. évfolyam 49. szám Rfosz 2Q00 korona Kedd, március 2 SZERKESZTŐSÉG» Rákóczi út 51 szám. KIADÓHIVATAL» Erzsébet körút 18—20. s& TELEFON­­ József 62-8­0, 62-31, 22-33. Szerkesztőség Bécsberu L, Kohlmarkt 7 BMtM­ammrMaftmmSZiS (Saját tudósítónktól.) Politikai körökben hétfőn az esti órákban rendkívül élénken tár­gyalták firróf Károlyi Imrének a rendőrségen délelőtt történt másodszori kihall­g­atását. A Pesti Napló a m­unkatársának francia kö­rökből­ szám­azó hiteles információja szerint gróf Károlyi Im­re másodszori kihallgatását az a körülmény tette szükségessé, hogy első ízben az irróf egy nagyfontosságú kérdésre nem volt hajlandó felvilágosítást adni a rendőrségnek. Mint a Pesti Napló annak idején megírta, gróf Károlyi Imre a rendőrtisztviselőnek arra a kérdésére, hog­y honnak meríti tudomását Te­leki Pálnak Windisc­utraetz-cel folytatott meg­beszéléseiről, azt válaszolta, hogy egy erre vo­natkozó ismert okiratból, amelynek hitelességé­ről ő maga meggyőződött, azonban minthogy most fizikailag képtelen érintkezni azzal az em­berrel, aki felhatalmazást, adhatna neki arra, hogy az okirat tartalmáról felvilágosítást ad­jon, vallomást nem tehet. Gróf Károlyi Imrének a hétfői kihallgatá­son, mint a franciák köréből értesülünk, eléje tárták a bűnvádi perrendtartásnak azt a szaka­szát, amely a tanúvallomási kötelezettségről szól és megállapítja mindazokat a szankciókat, amelyek a tanúvallomás meg­apadása esetére vonatkoznak. Ezek a szankciók a letartóztatásig és a fogságig terjedhetnek. Mindenesetre bírói határozat kell, amely gróf Károlyi Imrét forrá­sának megnevezésére, illetve följegyzéseinek bemutatására kényszerítse. Politikai körökben hétfőn éjszaka híre járt, hogy gróf Károlyi l'ivre ellen a legrövidebb időn belül alkalmazni fogják a bűnvádi per­rendtartásnak ezt a szakaszát és bírói úton kényszer­ik arra, hogy az üggyel kapcsolatos tudomását a forrásra való tekintet nélkül elő­adja és feljegyzéseit bemutassa. Bírói határozattal kényszerítik gróf Károlyi Imrét te­ljes és részletes tanúvallomásra Az ellenzék deklaráció f­elolvasására készül s megállapítja a kormány felelősségét a frankü­gyben - vllt válsághírek (Saját tudósítónktól.) A frankügy vitája, a szerdai nappal - mint a Pesti Napló vasárnapi számában elsőnek megírta­­- kettészakad, amennyiben Bethlen miniszterelnök genfi uta­lása folytán a nemzetgyűlés üléseit bizonyta­lan időre fogják elnapolni és az elnök intézke­dik majd a Ház újabb összehívásáról. Ez minden bizonnyal a miniszterelnök hazaérkezte utáni napokban fog megtörténni. A miniszterelnökhöz közelálló helyen azt az információt kaptuk, hogy Bethlen szerdán reggel hét órakor utazik a Keleti pályaudvarról a bécsi gyors­vonattal Genfbe, úgyhogy ennek követe­keztében már szerdán sem tarthat ülést a nemzetgyűlés. Erre való­­tekintettel már kedden, a nyolcórás ülés befejezésével, a napirend meg­állapításánál megtörténik az előterjesztés a Ház üléseinek elnapolására és az elnök napirendi indítványát már ebben az értelemben terjeszti elő. Az elnapolás körül különböző kombinációk merültek fel. Voltak olyan hírek, amelyek sze­rint az ellenzék ragaszkodnék a Ház együtt­maradásához és követeli, hogy erre az időre a nyugdíj valorizációról szóló törvényjavas­lat tárgyalását vegyék elő. Információnk szerint az ellenzéken valóban voltak ilyen hangok, ame­lyek feleslegesnek ítélték a Ház elnapolását, az egységes párton azonban a nyugdíj valorizáció tárgyalásával szembe vetették, hogy Bud pénz­ügyminiszter sincs tudvalévőleg itthon, e nagy­fontosságú pénzügyi javaslat pedig az ő távol­létében nem tárgyalható. Ilyen körülmények között a helyzet hétfőn este az, hogy a nemzetgyűlés üléseit kedden mindenesetre elna­polja március 11, vagy 12-ig. Elmaradnak a szerdára bejegyzett inter­pellációk is és a nyolcórás ülések március 1-ike után fognak csak tovább folyni. A képviselők nagyrésze a Hass szünetelésé­nek idején­­ elutazik a fővárosból, így a kis­gazdaképviselők csaknem kivétel nélkül el­hagyják Budapestet, pihenői­e szándékozik menni az ellenzék vezére, Vázsonyi Vilmos is, akit az elmúlt hetek izgalma és idegfeszítő mun­kája rend­kívül kimerített. Előrelátható tehát, hogy a genfi tanácskozások idején a belső poli­tikában bizonyos szélcsend­ fog beállani. .• Né /v,­­­ zámhatározattal napolják el a házat Miből felelevenedtek a válsághírek - Bomlik az egységes papt (Saját tudósítónktól.) Bár a politikai érdek­lődés központjában még mindig változatlanul a frankügy van, az utóbbi napokban az érdeklő­dés némileg megcsappant, amit sok minden okra vezetnek vissza. Egyet azonban leszögez­nek a parlament mindkét oldalán, ez pedig az, hogy az utóbbi napokban egyre kuszáltabb lett a frank-ügy, úgyhogy hétfőn már gróf Apponyi Albert jelentette ki a képviselőház folyosóján, amikor megkérdezték tőle, hogy felszólal-e a frankvitában: — Én nem látok tisztán a frank­ügyben és ezért felszólalásomat elhalasztom ... Apponyinak ez a kijelentése olyan várat­lanul érkezett, ho­gy hosszabb ideig egyébről sem beszéltek. Ugyanis a vita hatalmas lendü­letét gróf Apponyi Albertnek mára tervezett felszólalásától várták. Apponyi hír szerint ki akarta fejteni beszédében azt, hogy ő gróf Bethlen István helyén lemondana, tűivel ma­radását nem tartaná az eimig érdekében le­vőnek. Az ellenzék a legelevenebb hatást re­mélte gróf Apponyi intelmétől, ez azonban vá­ratlanul elmaradt. Erről sokféle verzió kerin­gett, tény azonban az, hogy Apponyi, aki a leg­utóbbi napokban a leg­ellentéte­sebb befolyású kísérletezések kereszttüzében állott, gróf Teleki Pálnak vasárnap történt háromórás, majd gróf Hadik Jánosnak pénteken,­­szombaton­­ és vasárnap történt látogatásai után úgy határo­zott, hogy tervezett felszólalását majd csak gróf Bethlen István genfi útja után fogja meg­tenni, nehogy a miniszterelnök népszövetségi szereplésének ártalmára legyen. A legitimisták mg­g ők is nagy megdöbbenéssel fogadták Ap­ponyi elhatározását, amely azonban megváltoz­hatatlannak bizonyult. Az ő részükről most már őrgróf Pallavicini György szólal fel az el­napolást megelőzően, feltéve, hogy reá ke­­rü­l a sor. Gróf Andrássy Gyula ugyanis szintén gróf Bethlen István hazaérkezése után fog beszél­hetni, mert az eddigi tervek szerint őrea csütör­tökön, vagy legjobb esetben szerdán került volna sor. Tekintettel azonban a Ház elnapolá­sára, Andrássy nem fog beszélhetni. a Ház elnapolása egyébként, a­mint értesíl­ ­ Parlamenti szünet Bethlen szerdán elindul Genfbe a Nép­szövetség márciusi ülésszakának tárgyalá­saira. Amíg a miniszterelnök távol van, szünetel a parlament frankvitája. Azt h­i­s­szü­k, ezt a kényszerű szünetet azok is he­lyeselni fogják, akik velünk együtt szeret­nék mennél jobban siettetni ennek a gya­lázatos ügynek végleges elintézését- Ma­gyarország hivatalos képviselőjének felette nehéz helyzete lesz Genfben. Még egyálta­lán nincsen tisztázva, Chamberlain ismert nyilatkozata után sem, napirendre kerülte a Népszövetség üléseiben a frankhamisítás és ha igen, minő formában. Holnap, a fran­cia kamara ülése után talán többet fogunk erről a fontos kérdésről is tudni. De bám­i történjék is holnap Párizsban, az az egy nem kétséges, hogy a magyar miniszterel­nök erőben meghendike­pelve állít be Genf­ben. És nagyon jó lesz neki, de nekünk is, ha onnan emelt fővel távozik. És minthogy Bethlen Genfben magas érdekeket képvisel és még­hozzá életbevágó fontosságú magyar érdekeket, a méltá­nyosság, az ildom és a politikai belátás egyként azt követelik, hogy ne nehezítsük meg a helyzetét. A­ brit kormány elnöke egyúttal az alsóház tanácskozásainak veze­tője is, the Leader of­­the Parliament. A magyar kormány­elnöknek ilyen közjogi helyzete nincs. Tényleg azonban mégis csak ő irányítja a törvényhozás tanácsko­zásait. És gazdátlan csónak volna a nemz­­etgyűlés, fia a parlamenti vita mindig za­jos tengerére merne bocsátkozni, kor­mányzó kéz nélkül, a miniszterelnök tá­vollétében. Inkább tartózkodjék meg erre az időre minden vitától. Ez a szünet nem a miniszterelnök, hanem az ország javáért szükséges. S talán üdvös lesz magára a nemzetgyűlésre is, amelynek atmoszféráját máris túlfűtötte a napirenden levő odiózus ügy. Hátha a szünetben önként felülke­rekedik a józan belátás és az egyetlen le­hetséges erkölcsi felfogás, amely a frank­hamisítást pénzhamisításnak bélyegzi és nem magasztalja hazafias tettként és a ha­misítókat minden cinkosaikkal együtt oda­utalja, ahová valók: a­ törvény elé. Az elnapolás azonban csak egy fölté­tellel fogadható el: ha­ szünet után annál gyorsabb tempóban látnak hozzá a likvidá­láshoz. Mert itt aztán halogatásnak csak­ugyan nincs helye. Az ország türelme ki­merült. Az izgalmakat tovább fokozni nem lehet. Az általános gazdasági depresszió, amelyet a frankhamisítás még sokkal sú­lyosabbá tett, fojtogatja mindnyájunk tor­kát. Az összeomlás már életünket és ja­vaink végső maradványait fenyegeti. Be­csületes, nyílt, a végsőkig következetes kor­mánypolitika e bűnüggyel szemben még sokat megmenthet. Ha Bethlen ép tekin­téllyel tér vissza Genfből és ezt a tekin­télyt egész súlya szerint a mérlegre veti, hogy a bűnök kiderüljenek és megtoroltas­sanak, akkor még mindig reménykedhe­tünk a jobb jövőben, a megtisztulásban, a fölemelkedésben. Azon a néhány, napon, amelyet Bethlen Genfben tölt, az ország sorsa nem múlik. Ellenben igenis múlhatik azon a néhány héten, amely Genf után fog lezajlani. Mert hogy zajos lesz, arra el va­gyunk készülve. A párnapos parlamenti tárgyalás hangjából és tónusából még erő­­sebb viharokra van jogunk következtetni. De hozza meg ez a vihar a tisztulást, a ma­gyar közélet egész területének megtisztu­lását és akkor nem fogjuk sajnálni a­ rop­pant árat, amelyet a nemzetnek ezért a Scatharzis­ért fizetnie kellett.

Next