Pesti Napló, 1926. május (77. évfolyam, 98–120. szám)

1926-05-01 / 98. szám

6 SzotaSal PESTI NAPLÓ 1926 május 1 kohót. Istriában, Dalmáciában és a görög szigeteken kutatott és talált bauxitot és azt tengeri és folyami viziúton juttatja el kohóiba. Ez a bevitel azonban nem elégíti ki a hatalmasan fejlődő német alumíniumipart, ezért a dunántúli bauxittelepekre vetette ezemét. A bihari bányák bauxittartalmát 6 millió tonnára becsülik tudományos körökben, és 1519—1924-ban felfedezett dunántúli bauxittelepek az eddigi becslések szerint mintegy 200 millió tonna, a biharinál jobb minőségű bauxitot tartalmaznak, tehát több mint háromszor gazdagabbak vagyunk bauxitércben, mint az utánunk következő leggazdagabb bauxittelepekkel rendelkező Franciaország. Dr. Rudolf Deber tavaly megjelent »Die Aluminium-Industrie« című művében Európa leggazdagabb bauxittelepének nevezi dunántúli bányánkat. Fokozza telepeink értékét, hogy mindenütt széntelepeink, sőt olcsó lignittelepeink vannak bauxitbányáink szomszédságában. Ha az eddig ismert 200 millió tonna bauxitnak csak felét dolgoznák fel, 20 millió tonna nyers aluminiumfémet nyernénk belőle, amelynek mai világpiac értéke minimálisan 50 milliárd aranykorona. Ilyen mennyiségű alumíniumra természetesen ma még a világ iparának szüksége nincs, hisz alig negyedmillió tonna volt a világ tavalyi alumíniumtermelése, csak tájékoztatásul közöljük e tudományos értékelést. Az ipar rohamos szükségletei néhány évtized múlva úgyis meghatványozzák az aluminiumérc keresletét Amerika 30 év múlva — hacsak szorgos kutatásokkal új telepeket nem fedez fel — kifogy bauxitjából és akkor a messzi Kínából vagy tőlünk kell importálnia ércet vagy timföldet. A katonafissít szerencséje A dunántúli bauxitkészletünk felfedezése véletlenen múlt. Egy Stürmer József nevű katonatisztnek Tapolca vidékén volt kisebb birtoka, amelyen vöröses kőzeteket talált. Amikor 1908-ban a bihari bauxittelepeket felfedezték, neki is szeget ütött fejébe a vöröses kő, amely birtokán bőven fordult elő. Kutatott, vizsgáltatott, de eredménytelenül. Jött a háború, Stürmer százados súlyos Sebbel Bécsbe került, majd felgyógyult és Ottmars dt. helyi szolgálatra. Ismét eszébe jutott a tapolcakörnyéki gyanús érc és a bécsi egyetem kiváló geológusával, dr. Suess-szel megvizsgáltatta. Sok költségébe került e vizsgálat sezért Tapolcai bánya rt. címen társulatot alapított. Az áldozat meghozta gyümölcsét, mert 1919-ben Halimban oly tömegben találtak jó minőségű aluminiumércet, hogy Henry Couannier bányamérnök, az Aluminium Company of Amerika szakembere, aki a világ öszszes bauxittelepeit ismeri, jelentése szerint sehol a világon nem talált egy helyen ilyen nagytömegű príma bauxitot, amit azóta 150—150 millió tonnára becsültek szakkörökben. Hamarosan Gánton (Fejér megyében) 40 millió tonna bauxittartalmú, majd futás mellett Eplényben 1,2 millió tonnás telepet fedeztek fel. A magyar bauxit telepek gazdagsága világszerte feltűnést keltett és a német, majd amerikai aluminium-ipar évek óta arra törekszik, hogy ezeket, vagy legalább egy részüket megszerezze, hogy érdekkörükhöz kapcsolja. A német Lauta-Werke már érdekeltséget is szerzett a genti bauxitbányánál és most épít Irodájkhoz 18 kilométeres vasútvonalat, hogy a bauxitexportot megkezdhesse Németországba. A tőkeszegény Tapolczai Bánya Rt., amely csak primitív berendezkedéseket tudott szerény részvénytőkéjével létesíteni, nem tudott eddig exportálni, sem kohászatra berendezkedni s ezért a leggazdagabb halimbai bauxitbánya rövidesen gazdát is cserél. A részvénytársaságnak 25.000 darab részvénye van, amelynek megszerzéséért egy amerikai alumínium-érdekeltség megbízásából. Bo-Bula Titusz, évek óta Budapesten élő és a napisajtóban a magyar-bajor fajvédőmozgalmak idejéből jól ismert amerikai, állampolgár 100.000 dollárt ajánlott fel Az üzlet már-már veszedelmesen komoly stádiumba jutott, amikor a magyar bánya- és kohómérnöki kar, élén aknaszlatinai György Alberttel, aki a halimbai bauxit-kutatásokat végezte, akciót kezdett, nehogy e mérhetetlen értékű nemzeti vagyon, legfőbb kincsünk potom áron amerikai kézre jusson, amely azt ércként nyersen kivigye, amikor Románia is eltiltotta annak kivitelét. György Albert akciója annyi eredménynyel járt, hogy legnagyobb szénbányavállalatunk, a Magar Általános Köszénbánya figyelme a bauxit-kérdésre terelődött és e bányatársulat ií, múlt hónapokban opciót is szerzett a Tapolcai Bánya részvényeire. Most végzi a vizsgáltatkat és minden jel arra vall, hogy a 150 (Saját tudósítónktól.) Pénteken befejezték a Lehrer-ügy főtárgyalását, hétfőn már ítéletet hirdet a bíróság. Okolicsányi ellen pénteken is igen terhelően vallott Lehrer Lőrinc. A megszorított Okolicsányi erőltetett, gúnyos mosolylyal, de reszkető ínakkal és verejtékes homlokkal, idegesen fel-felnevetve hallgatta az öreg Leher vallomását. Amikor azután szóhoz jutott, gorombáskodni kezdett. A pénteki főtárgyalás legeljén Oláh Béla, a MEFHOSz elnöke és Bartha János, a propaganda főosztály vezetője tettek vallomást arról, hogyan jutott pénzhez a MEFHOSz kasszájából Okolicsányi. Hazafias célra kellett neki a másfélmilliós kölcsön, a pénzzel azután Pödör Gyulát szöktette ki Okolicsányi Csehszlovákiába. Ez után Leier Lőrincet szólította a bírói emelvény elé Denk Tivadar tanácselnök. Az ő látogatása után egy órára már vérében feküdt Leirer Amália. Az öreg szerint dulakodás nyomai voltak Amália lakásában, a benfentes gyilkossal dulakodhatott életéért az erős, izmos, fiatal leány Azután Leirer Lőrinc Okolicsányira kerítette a szót, aki szerinte többször feljárt Amália lakásán. A leány eldicsekedett apjának, hogy mennyire összebarátkozott Okolicsányival, aki házasságot is ígért neki. Az öregnek nem tetszett ez, figyelmeztette is Amáliát: ott van a teherstensed, őt szeressed, ő a te vőlegényed, ne szaladgálj más után. — Ez közönséges alávaló hazugság. — kezdte védeni magát Okolicsányi. Az ilyen alávalóságot nem tűrhetem! — kiabálta az öreg Leher felé, aki idegesen kérte ki magának ezt a hangot- ő is dühbe jött és lehitványozta Okolicsányit. Végül is az elnök teremtett csendet az izgalomban. Kerstens Teodor követte Leiert. Vallomásában elmondta a gazdag hollandus nagykereskedő, hogy intim levelezésben állott a aivilkosság előtt Amáliával. Változást Amália szerelmében nem olvasott ki a levelekből. Ő sem tudja, elképzelni, hogy az erős, jól táplált leánnyal Pödör, a beteges, vézna gyilkos eaueáris végezhetett volna. vádbeszéd Délre járt az idő, amikor a vádat képviselő Soóky József ügyészségi alelnök belekezdett vádbeszédébe, amelyben Bolla Józsefet, mint a gyilkos Pödör bűnsegédi bűnrészesét vádolta meg. Bolla ellen, hogy ő tettestársa volt Pödörnek, bizonyítékok nincsenek, csak súlyos gyanúokok szólnak ellene. Élénk érdeklődés várta, mit mond a vád, képviselője Okolicsányiról. Kezdte azzal, hogy a gyilkosság órájával Okolicsányi alibit igazolt. Okolicsányi azt beismerte, hogy Amália legértékesebb ékszereit megkapta Pödör Gyulától, de emiatt csak orgazdaság bűntette terheli. Mint felbujtó ellen az ügyészség vádat nem emelhetett. Nincs erre elegendő bizonyíték, sem abban az intim, benső viszonyban, amelyben Pödör Okolicsányival állott, sem levelezésükben, sem Okolicsányi látogatásaiban, Pödör segélyezésében, külföldre szöktetésében, sem abban, hogy Okolicsányi, bár tudta, ki a gyilkos, mégsem árulta el, holott akkor már Leher Lőrincet faggatták a rendőrségen. De az kétségtelen, — jelentette ki az ügyész — hogy Okolicsányi adott információt a szép, gazdag leányról Pödörnek, akiben ezzel született meg a gyilkosság gondolata. Saguly és Heliket, mint orgazdákat indokolta meg az ügyész, de Saguly nővére Ács Andrásnéval szemben elejtette ezt a vádat. A védők A védők sorában Bella védője, Sebestyén Ernő szólalt fel elsőnek. — Ahogy az ügyész megindokolta, hogy miért kellett Okolicsányival szemben elejteni a vádat, ugyanígy megtehette volna ezt Bellával szemben is — jelentette ki a védő. Az ügyész csak Okolicsányi mellett talált — fejtegette tovább — enyhítő körülményeket. — Velem már máskor is megtörtént. —• replikázott beszédében kollegája kijelentéséig Okolicsányi védője, Altorjay Sándor — hogy az ügyész maga mondott védőbeszédet a vádlók mellett. Ezen semmi csodálkoznivaló nincsen. Okolicsányit, aki tagja volt bizonyos hazafias egyesületeknek, megtévesztette a gyilkos Pödör — így érvelt a védő. Roth Béla, Saguly védője azt hangoztatta, hogy Saguly mentette meg a kötéltől Leher Lőrincet. Kellemetlenül érintette az öreget, amikor kitért a védő arra, hogy Saguly mégsem kapta a kitűzött 20 milliós jutalmat, össze is zördült a tárgyalás végén Leher az ügyvéddel, amikor is a tárgyalóterem közönséget védő mellett foglalt állást. Dr. Sebestyén Ernő szólalt fel ma egyszer Saguly védője után és azt hangoztató, hogy ő — Okolicsányi védőjével ellenkezőleg — egy ilyen közönséges bűncselekménnyel kapcsolatban, egy ilyen utálatos bűnügy tárgyalásán, a hazafiasság, az irredentizmus mélyen átérzett szavait nem ejti ki a száján, mert a hazafiasságot orgazdákkal, tolvajokkal összefüggésbe hozni nem lehet. A tárgyalóterem zúgva helyeselt, amikor az ügyvéd leült. Természetes, hogy a legnagyobb érdeklődés várja a bíróságnak a hétfőn kihirdetendő ítéletét. Pénteken véget ért a Leher-ügy főtárgyalása Hétfőn hirdet ítéletet a bíróság millió tonna tartalmú bauxittelepek nem kerülnek az Amerikai Alumínium-Társaság kezére. A bánya- és kohómérnökök nem álltak meg félúton. Felhívták a hivatalos körök figyelmét a német kormány céltudatos alumínium-politikájára. A német kormány, hogy alumínium-kohóit védje, eltiltotta a timföldbevitelt, (1 tonna timföld előállításához 2.2 tonna halimbai, 1.6 tonna gánti bauxit kell, viszont 1 tonna timföldből fél tonna alumíniumot nyernek), hogy pedig 50.000 embert foglalkoztató aluminiumfeldolgozó iparát védje, csak mérsékelten engedi meg a nyers aluminium kivitelét, tehát csak bauxitércet akar importálni és alumínium-készárut exportálni. Eddig még csak a bauxitról, mint az aluminium ércéről beszéltünk E cikk keretében a bauxit egyéb, nem csekélyebb horderejű felhasználási lehetőségéről, a bauxitcementről és egyebekről nem szóltunk, nem terjeszkedhettünk ki arra sem, vajjon miért nincs még otthontól alumíniumkohónk, mi az akadálya ée mi volna az alapfeltétele annak, hogy a tonnánként 2800 aranykoronát érő alumínium ne kerüljön 50—60 aranykoronáért Németországba, hanem itthon vesse meg egy sokezer embernek biztos kenyeret nyújtó feldolgozóipar alapját. Erről legközelebbi cikkünkben fogunk beszámolni. Győrbiró István t Öreg szülőknek Ä Ä ha|lék©f nyugt ftÄ^ÄS tablonfzt képező C. szobra, 2000 élesé nes Szuluk Otthona. Bővebbet helyszinen : Pestszentlőrinc-Nyaralon, Liliom u. 26—12., vagy központi hadfiban hétköznaponként, délután 1 és 5 óra közt Visegrádi utca 3.. emelet 1. A rendőrség keresi a titokzatos „Böncsit" (Saját tudósítónktól.) A Leher-tárgyalás során felolvasásrakerültek Pödör Gyulánál Okolicsányihoz intézett levelei, amelyekben sűrűn szerepel a, titokzatos Döncsi, aki állandóan beteg. Okolicsányi erről azt vallotta, hogy ez a Döncsi a valóságban nem létezik, csupán titkos megállapodás volt közte és Pödör között, hogyha pénzkérdésről van szó, mindig Döncsi nevet kell említeni. A főtárgyalás folyamán azonban olyan momentumok merültek fel, amelyek amellett szólnak, hogy Okolicsányi vallomása nem felel meg a valóságnak, mert lehetséges, hogy ez a titokzatos Döncsi valóságban is létező személy. Erre való tekintettel a főtárgyalást vezető Denk tanácselnök az ügyészség útján megkereste a rendőrséget, hogy indítsanak sürgős pótnyomozást, várjon ez a Döncsi nem bűntársa-e esetleg Pödörnek és Okolicsányinak. Az ügyészi utasításra Ecsedy Árpád rendőrfogalmazó két detektívvel elutazott Miskolcra, hogy a Felvidéken nyomozzanak a titokzatos Döncsi után, mert egyes momentumok arról szólnak, hogy esetleg Beitner öccséről lehet szó. SüiSET nyilvános éttermek és kávéfaága májustól állandóan üzemben Pompás uzsonnák és vacsorák. Délután és este elsőrangú Jazz-Band A mai gazdasági viszonyokhoz mérten mérsékelt árak. Asztalrendelések: Lipót 970 12 telefonszám alatt.