Pesti Napló, 1926. június (77. évfolyam, 121–144. szám)

1926-06-01 / 121. szám

SZÍNHÁZ ÉS­ MŰVÉSZET Pirandello, Ibsen és Moissi 77 .. . . . . Kezdetben még gyanakodni is mertünk.­­A frakkos Hamlet ötletszerűsége után a kívül­belül hamleti kosztümbe bujtatott modern ka­szinótag »briliáns ötlete«, a bizalmatlanság­ indokoltnak látszott. És a szcenárió: a kastély ura, aki húsz év óta a Coursát-járt TV. Henrik német császárnak képzeli magát, középkori ru­hákat hord, a pápával hadakozik, »udvartartá­sát«, derék olasz inasokat kosztümbe kénysze-ríti... Sok szín- és fényhatás. Hosszú expo­zíció. De aztán . . . egyszerre kibontakozik min­­den. Barátai — köztük egy asszony, akit húsz évvel ezelőtt szeretett — felkeresik. De a »csá­szárral« csak történelmi kosztümökben lehet be­szélni. Az idegorvos, a marchesa,­s a szerencsés rivális egy páratlan jelenetben találkoznak IV. Henrikkel, aki megismeri az asszonyt. (Mozival és gramofonnal kellene megőrizni a századok számára Moissi hökkent mosolyát, riadt gesz­tusait e találkozás pillanatában — és a hang­iját, ezt a természeti csodát!) Megismeri — és e megismerés pillanatában a szavak száraz logi­kája egyszerre végtelen horizontokba tá­gul. A múlt, amelyről alig esik szó, forró és fájdalmas élet lesz. Az asszony húsz év végig­kóstolt szerelmei után visszakívánkozik a tébo­lyodott emberhez. Miért? Csak . . ., valami ker­geti ... És itt derengeni kezd a nagy dráma. II. I­tt­­ V. Henriket feloldozzák a pápai átok alól, de Canossa emlékét mm tudja elfelejteni... Mert IV. Henrik nem örült, fájdalmas nevetés­sel maga mondja meg ezt szolgáinak, mikor barátai eltávoznak. De: álarcot kell hordania,­­ mert a maga Canossáját, a megcsalatás, ha­­­zugság és árulás szörnyű terhét nem tudja meztelen arccal és meztelen lélekkel elviselni. Itt megszólalnak a végső kérdések, — fele­letként az élet m­egformulázhatatlan miért­jére. Honnan? Hová? Pirandello sokszínű káoszából megszületik a »táncos csillag«... Nem lehet élni sem álarcos, sem meztelen lélekkel, mert a szenvedés mindenüvé utánunk lopódzik. És nem érdemes az életbe visszamenni annak, aki­ről húsz év magányossága lemosta az élet pisz­kát.- IV. Henrik nem akar meggyógyulni, mert nem lehet visszamenni! Leszúrja a szerencsés riválist s egy holttesttel barikádozza el a ka­put, amely visszafelé nyílik... Gránitkockákból felépített mű,­­ tanulság, tételek és mottó nélkül is megrázó megoldása örök problémáknak. Játék és valóság, élet és álom, jó és rossz, szüntelenül megismétlődő an­titézisei életünknek itt egyetlen hatalmas szin­tézisben oldódnak fel. III. '' A modern ember számára az élet egyedül lehetséges és legmagasabbrendű szemléleti for­mája az irónia. Tragédia nincsen — de nincsen komédia sem. Aki éli az életet, elvesztette azt, aki nézi, •— hideg derűvel, még a sikolyban is figyelő nyugalommal — újból visszajut hozzá. Mert az irónia: megértés megbocsátás nélkül, visszafojtott kétségbeesés, amely bágyadt mo­sollyá szelídül és a mindentől egyformán távol álló ember tudatossága-Ezt a szemléleti formát Pirandello, művé­szetté fokozta. Ironikus „Az élő álarc­ drámai formája a szűkös sűrítés, a sorsok laza kap­csolata, az irreális cselekmény, de ezen az iró­nián keresztül vakító fényben ragyog fel mindaz, amit Sophoklestől Shawig az élet drámai tartalmának neveztek el az esztétiku­sok. A tiszta drámát írta meg Pirandello, a lé­lek önmagában meghatározott sorsát, amelyen semmiféle véletlen nem változtathat. »Az élő álarc« így az új sorstragédia első indulása, amelynek formai jelentősége a dráma további fejlődésében legalább akkora, mint az ibseni analitikus technikáé volt. Ibsen a dráma vég­zrt szívílségét, a modern anankhé-t a múlttal helyettesítette­.A múltban történt a dráma bru­tális, cselekvő része s a múlton nem lehet vál­toztatni. Pirandello egy nagy lépéssel tovább megy: meggyőz róla, hogy a jövőn sem lehet változtatni, mert a jövő a mult és jelen meg­határozott, következménye­s a lélek, IV. Henrik lelke időtlenül él­ a ma, tegnap és holnapután között. Egy megkopott és elszürkült világban új formanyelven megszólaltatni az örök kér­dést, polgári konfliktusokban megmutatni a f­agy összefüggéseket: ez a Pirandello művészi tette. Európában, amelyből nemcsak a nagy művek alkotásának, de a nagy műnek élvezé­sének képessége is egyre jobban kivész, még sokáig fogják játszani Pirandello komédiáit. IV. Három kizökkent embert játszott Moissi, Három este egymásután: Hamletet, IV. Henri­ket és a »Kísértetek« Oswaldját. Mindhárom lélek úttalan csúcsokig ju, s e csúcsok jeges levegőjében pusztul el. Shakespeare, Pirandello és Ibsen egytípusú figuráit Moissi végtelen finomsággal differenciálta. Szinte megható e nagy művész forró igyekezete, amellyel egyenlő értékű interpretátora akar lenni a zse­niknek, akiket megszólaltat. Huszonöt évvel ez­előtt játszotta először Oswaldot s aki látta őt néhány évvel ezelőtt ugyanebben a szerepben, az megállapíthatta a hétfői előadás után: a negyvennyolc éves Moissi egyre mélyebb, egyre odaadóbb lesz, s szinte aranyműves munkával csiszolja tovább önmagát. Megilletődve köszön­tötte őt a közönség, amely megérezte, hogy egy magányosan álló hatalmas tehetség királyi ajándékát fogadhatta el. (sz. r.) (*) »Szerző! Szerző!« A szerző, akit vasárnap délután élénk felkiáltásokkal a színpadra invitált a Vígszính­áz közönsége, Joh­n Galsworthy, a kiváló angol író, aki két napig vendége volt a magyar fővárosnak. Az Úriembereket adták, a színház idei szezonjának egyik legnagyobb sikerét és a zsúfo­lásig megtelt nézőtér érdeklőd­ése a jelenlevő szerző felé fordult. A szerzőt Heltai Jenő, a Magyar Szín­padi szerzők Egyesületének elnöke mutatta be a Víg­színház közönségének és Galsworthy alig győzte megköszönni az ovációt, amelyben részesítették. Az író egyébként hétfőn délelőtt már elutazott Buda­pestről. (4) író és kritikus afférja. Párizsban, úgy látszik, divattá válik keményen bírál­t kritikusok megfenyí­tése. Rövid időn belül most m­ár a harmadik ilyen esetről érkezik híradás. A na­pokban érkezett vissza a Pen-klub londoni üléséről­­. Nouvelles Lib­érati­es kritikusa, Martin du Card. Szombaton ment be elő­ször lapja szerkesztőségébe és néhány órával meg­érkezése után megjelent a redukcióban Louis Aragon nevű francia író fiatal költő barátai társaságában. Aragon egy korbáccsal Martin du Card arcába súj­tott, barátai pedig eközben szétrom­bolták a szerkesz­tőség bútorait és betörték a tükröket. A rendőrség­nek kellett rendet teremtenie és a hevesvérű költő­ket az őrszobára vitték, ahol azonnal bevallották, hogy tervszerűen készültek du Gard megfenyítésére. Aragon kijelentette, hogy a R­ouvelles Litteraires kritikusa személyes élű ék­ekkel fűszerezte egyik reá vonatkozó kritikáját és noha megígérte, hogy sorait helyre fogja igazítani, ígéretét nem tartotta meg. Ezért elhatározta, hogy baráitai segítségével maga szerez magának elégtételt. (*) Huszon­ötödször. A Belvárosi Színházban hét­főn játszották huszonötödször a Varázsfészek című mulatságos amerikai vígjátékot, amelyet Zágron Ist­ván alkalmazott magyar színpadra. A közönség a jubiláris előadáson is jól mutatott és a felvonások végén szívesen tapsolt a szereplőknek, Gaál Fran­ciskának, Turay Idának, Forgács Annának, Berczi­nek, Matánynak és a többieknek. (—) A »Zsidónőben« fog bemutatkozni ma este Usetty Józsa operaéne­k­esnő a Városi Színházban. Eleszsárt Ocskay Kornél énekli. (—) Szirmai Imre »A pesti lány«-ban egy eregáns grófot, a szépségverseny-zsűri elnökét fogja ját­szani. (—) »Magdolna« — a Városi Színházban. Rákózi Jenő 60 éves színműírói jubileuma alkalmából a Vá­rosi Színház díszelőadást rendez. Ezen az ünnepi estén kerül bemutatóra Rákosi Jenő egyik legnép­szerűbb műve, a »Magdolna« című életkép. Az elő­adásban részt vesz a Városi Színház egész személy­zetén kívül — a címszerepben Molnár Aranka, kinek a Városi Színház Cigány előadásain is emlékezetes sikerei voltak, továbbá Ha­ras­z­tos Gusztáv, a Nem­zeti Színház tagja. A »Magdolnást előrelátható nagy sikerére való tekintettel szombaton és vasárnap este megismétlik. (—) Németh Mária lép fel az »Álarcosbál«-ban csütörtökön a Városi Színházban. Németh Mária minden egyes fellépése szeretetteljes tüntetés a kö­zönség részéről. Másik vendége az »Álarcosbál«-nak Kovács Dezső, a kitűnő baritonista, Titta Ruffo ta­nítványa. Oszkárt ez alkalommal először ön.elkell Hakai Mata. Helyárak 12-től 98 ezerig. (—) Csak egy kislány... Gilbert nagysikerű operettje minden este a Budai Színkörben péntek ki­vételével. Az új operettben különösen Harmath Hil­dát és Sziklay Józsefet ünnepli a közönség. (—) S. O. S. Embervédelmi kiállítás hatalma® szimfonikus zenekara ma Grieg-estet ad az Ipar­csarnok parkjában. Vezényel Müller Károly. Kezdet­­i 8 órakor. (—) Neufeld Ernő a Hubay-mesteriskolának leg­zseniálisabb művésze Glazounov bravúros hegedű­versenyét játssza az Unger Ernő vezénylete alatt álló margitszigeti szimfonikus zenekarral kedden este V:7 órakor a víztoronynál levő tejivócsarnokban. (—) Leopold­ és Wiesenthalek prolongálva a Terézkörúti Színpadon. Prof. Wiesenthal, Leopoldi, Charlotte Waldow éa Armin Berg rövid idő alatt annyira meghódították Budapest közönségét, hogy a Terézkörúti Színpad elhatározta vendégjátékuknak június 15-ig való pro­longálását. A társulat mától kezdve teljesen új mű­sort fog bemutatni. Óriási érdeklődéssel várja a publikum az új műsor premierjét, tekintettel arra, hogy olyan előadásban volt részük, hogy teljes há­rom órán keresztül a közönség nem fogyott ki a kacagásból. (—) »A királyné rózsája« 100-a­dszor. Farkas Imre gyönyörű daljátékának szerdán ünneplik a 100-ik elő­adás jubileumát a Király-színházban. A főszerepeket Vaály Ilona, Berky Lili, Halász Anna, Halmay Ti­bor, Tolnai Andor, Latabár Árpád, Szirmai Imre és Ihást Lajos játsszák. (—) »A pesti lány« szombati bemutatója Iránt igen nagy az érdeklődés városszerte. Úgy a bemuta­tóra, mint a második előadásra tömegesen váltják a jegyeket. »A pesti lány« rendkívül kedves, mulatsá­gos meséje, a szebbnél-szebb zeneszámok és az a ren­geteg attrakció, amely a darab királyszínházi elő­adásán lesz, indokolttá teszi a nyári hónapok dacára ezt a nagy érdeklődést. " 4 Színházak, hangversenyek és kabarék hírei (—) »Az alvó férj« és a »Seybold« e héten a kö­vetkező módon váltakozik a Vígszínház műsorrában: Kedd, csütörtök. szombat: Az alvó férj. Szerda, péntek, vasárnap, hétfő: Seybold. Az­ előadások nyolc órakor kezdődnek. (—) Moissi a Fővárosi Operettszínházban kedden Courvoisier-t, a »Szerelem és Halál játéká«-nak (Ein Spiel von Tod und Liebe) hősét, egyik legnagysze­rűbb alakítását adja. Szerda: »Die lebende Maske«. Pirandello rendkívül eredeti drámája Moissi gran­diózus alakításával. Csütörtök: »Wollust der Anstän­digkeit? és Tolsztoj komédiája: »Er ist an allem schuld«. Péntek, szombat, vasárnap: »Faust«. Hétfőn: »Gespenster« (búcsúelőadás). (—) A Milánói Scala együttesének vendégjátéka a Városi Színházban. Kedden, június 6-án: Il trovatore. Csütörtökön, június 10-én: Rigoletto. Szombaton, június 12-én: Tosca. Hétfőn, június 11-én: Il barbiero di Siviglia. (—) A Városi Színház sikerdús évadjának szinte mindent megkoronázó zenei ünnepe lesz a milánói Scala négy estére tervezett vendégszereplése. A Vá­rosi Színház igazgatóságának régi vágya a nagy­szerű vendégjáték lehetővé tétele, most végre hosszas tárgyalások és nagy anyagi áldozatok árán sikerült a világ legtökéletesebb operaegyüttesét megnyerni. Maestro Antonio Votto karnagy vezetésével Leonora Corona, Albertina C­aesari, Elvira Casazza, Ida Man­narini, továbbá Cav. Ettere Borgamaschi, Dino Bor­gioli, Comm. Enrico Molinari, Cav. Vinzenzo Guic­erardi, Gregorio Melnik, M. Cherubini varázsolják elénk a milánói Scala utolérhetetlen előadásait. Jú­nius 8-án a »Trubadur«, 10-én »Rigoletto«, 12-én »Tosca«, 14-én a »Szevillai borbély« lesz műsoron, a világhírű együttes négy legbriliánsabb produkciója. Mind a négy este igazolni fogja a milánói Scalának világraszóló hírnevét: csodálatos énekművészet és mesteri játékstílus jellemzik a társulat valamennyi tagját. A Városi Színház igazgatósága méltán büszke erre a teljesítményére, mert a milánói Scala fellép­tetésével a sok jó után a legnagyszerűbbet nyújtja közönségének. A jegyek árusítását na, kedden kezdi meg a Városi Színház pénztára és a jegyirodák 30-tól 210 ezer koronáig. PESTI NÍVÍLÓ 1926 Június 1 15 VÁROSI SZÍNHÁZI A MELANOS egé Steének vendégjátéka Maestro ANTONIO WOTTO vezetésével Fellépnek: Leonora Corona, Albertina Cassanl, Elvira Casazza, Ida Mannarini, Cav. Eítore Bergamasch i, Dino Borgioii, Comm. Enrico Molinari, Cav. Vinzenzo Guicciardi, Gregorio Melnik, M. Cherubini Kedden, júnins 8-án este II trovatore Csütörtökön, június 10-én este Rigoletto Szombaton, június 12-én Tosca Hétfőn, június 14-én este II barbiere di Seviglia Jegyek mától kezdve válthatók a Városi Szín­ház pénztáránál és a jegyirodákban i

Next