Pesti Napló, 1926. június (77. évfolyam, 121–144. szám)
1926-06-01 / 121. szám
SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET Pirandello, Ibsen és Moissi 77 .. . . . . Kezdetben még gyanakodni is mertünk.A frakkos Hamlet ötletszerűsége után a kívülbelül hamleti kosztümbe bujtatott modern kaszinótag »briliáns ötlete«, a bizalmatlanság indokoltnak látszott. És a szcenárió: a kastély ura, aki húsz év óta a Coursát-járt TV. Henrik német császárnak képzeli magát, középkori ruhákat hord, a pápával hadakozik, »udvartartását«, derék olasz inasokat kosztümbe kénysze-ríti... Sok szín- és fényhatás. Hosszú expozíció. De aztán . . . egyszerre kibontakozik minden. Barátai — köztük egy asszony, akit húsz évvel ezelőtt szeretett — felkeresik. De a »császárral« csak történelmi kosztümökben lehet beszélni. Az idegorvos, a marchesa,s a szerencsés rivális egy páratlan jelenetben találkoznak IV. Henrikkel, aki megismeri az asszonyt. (Mozival és gramofonnal kellene megőrizni a századok számára Moissi hökkent mosolyát, riadt gesztusait e találkozás pillanatában — és a hangiját, ezt a természeti csodát!) Megismeri — és e megismerés pillanatában a szavak száraz logikája egyszerre végtelen horizontokba tágul. A múlt, amelyről alig esik szó, forró és fájdalmas élet lesz. Az asszony húsz év végigkóstolt szerelmei után visszakívánkozik a tébolyodott emberhez. Miért? Csak . . ., valami kergeti ... És itt derengeni kezd a nagy dráma. II. Itt V. Henriket feloldozzák a pápai átok alól, de Canossa emlékét mm tudja elfelejteni... Mert IV. Henrik nem örült, fájdalmas nevetéssel maga mondja meg ezt szolgáinak, mikor barátai eltávoznak. De: álarcot kell hordania, mert a maga Canossáját, a megcsalatás, hazugság és árulás szörnyű terhét nem tudja meztelen arccal és meztelen lélekkel elviselni. Itt megszólalnak a végső kérdések, — feleletként az élet megformulázhatatlan miértjére. Honnan? Hová? Pirandello sokszínű káoszából megszületik a »táncos csillag«... Nem lehet élni sem álarcos, sem meztelen lélekkel, mert a szenvedés mindenüvé utánunk lopódzik. És nem érdemes az életbe visszamenni annak, akiről húsz év magányossága lemosta az élet piszkát.- IV. Henrik nem akar meggyógyulni, mert nem lehet visszamenni! Leszúrja a szerencsés riválist s egy holttesttel barikádozza el a kaput, amely visszafelé nyílik... Gránitkockákból felépített mű, tanulság, tételek és mottó nélkül is megrázó megoldása örök problémáknak. Játék és valóság, élet és álom, jó és rossz, szüntelenül megismétlődő antitézisei életünknek itt egyetlen hatalmas szintézisben oldódnak fel. III. '' A modern ember számára az élet egyedül lehetséges és legmagasabbrendű szemléleti formája az irónia. Tragédia nincsen — de nincsen komédia sem. Aki éli az életet, elvesztette azt, aki nézi, •— hideg derűvel, még a sikolyban is figyelő nyugalommal — újból visszajut hozzá. Mert az irónia: megértés megbocsátás nélkül, visszafojtott kétségbeesés, amely bágyadt mosollyá szelídül és a mindentől egyformán távol álló ember tudatossága-Ezt a szemléleti formát Pirandello, művészetté fokozta. Ironikus „Az élő álarc drámai formája a szűkös sűrítés, a sorsok laza kapcsolata, az irreális cselekmény, de ezen az irónián keresztül vakító fényben ragyog fel mindaz, amit Sophoklestől Shawig az élet drámai tartalmának neveztek el az esztétikusok. A tiszta drámát írta meg Pirandello, a lélek önmagában meghatározott sorsát, amelyen semmiféle véletlen nem változtathat. »Az élő álarc« így az új sorstragédia első indulása, amelynek formai jelentősége a dráma további fejlődésében legalább akkora, mint az ibseni analitikus technikáé volt. Ibsen a dráma végzrt szívílségét, a modern anankhé-t a múlttal helyettesítette.A múltban történt a dráma brutális, cselekvő része s a múlton nem lehet változtatni. Pirandello egy nagy lépéssel tovább megy: meggyőz róla, hogy a jövőn sem lehet változtatni, mert a jövő a mult és jelen meghatározott, következményes a lélek, IV. Henrik lelke időtlenül él a ma, tegnap és holnapután között. Egy megkopott és elszürkült világban új formanyelven megszólaltatni az örök kérdést, polgári konfliktusokban megmutatni a fagy összefüggéseket: ez a Pirandello művészi tette. Európában, amelyből nemcsak a nagy művek alkotásának, de a nagy műnek élvezésének képessége is egyre jobban kivész, még sokáig fogják játszani Pirandello komédiáit. IV. Három kizökkent embert játszott Moissi, Három este egymásután: Hamletet, IV. Henriket és a »Kísértetek« Oswaldját. Mindhárom lélek úttalan csúcsokig ju, s e csúcsok jeges levegőjében pusztul el. Shakespeare, Pirandello és Ibsen egytípusú figuráit Moissi végtelen finomsággal differenciálta. Szinte megható e nagy művész forró igyekezete, amellyel egyenlő értékű interpretátora akar lenni a zseniknek, akiket megszólaltat. Huszonöt évvel ezelőtt játszotta először Oswaldot s aki látta őt néhány évvel ezelőtt ugyanebben a szerepben, az megállapíthatta a hétfői előadás után: a negyvennyolc éves Moissi egyre mélyebb, egyre odaadóbb lesz, s szinte aranyműves munkával csiszolja tovább önmagát. Megilletődve köszöntötte őt a közönség, amely megérezte, hogy egy magányosan álló hatalmas tehetség királyi ajándékát fogadhatta el. (sz. r.) (*) »Szerző! Szerző!« A szerző, akit vasárnap délután élénk felkiáltásokkal a színpadra invitált a Vígszínház közönsége, John Galsworthy, a kiváló angol író, aki két napig vendége volt a magyar fővárosnak. Az Úriembereket adták, a színház idei szezonjának egyik legnagyobb sikerét és a zsúfolásig megtelt nézőtér érdeklődése a jelenlevő szerző felé fordult. A szerzőt Heltai Jenő, a Magyar Színpadi szerzők Egyesületének elnöke mutatta be a Vígszínház közönségének és Galsworthy alig győzte megköszönni az ovációt, amelyben részesítették. Az író egyébként hétfőn délelőtt már elutazott Budapestről. (4) író és kritikus afférja. Párizsban, úgy látszik, divattá válik keményen bírált kritikusok megfenyítése. Rövid időn belül most már a harmadik ilyen esetről érkezik híradás. A napokban érkezett vissza a Pen-klub londoni üléséről. Nouvelles Libératies kritikusa, Martin du Card. Szombaton ment be először lapja szerkesztőségébe és néhány órával megérkezése után megjelent a redukcióban Louis Aragon nevű francia író fiatal költő barátai társaságában. Aragon egy korbáccsal Martin du Card arcába sújtott, barátai pedig eközben szétrombolták a szerkesztőség bútorait és betörték a tükröket. A rendőrségnek kellett rendet teremtenie és a hevesvérű költőket az őrszobára vitték, ahol azonnal bevallották, hogy tervszerűen készültek du Gard megfenyítésére. Aragon kijelentette, hogy a Rouvelles Litteraires kritikusa személyes élű ékekkel fűszerezte egyik reá vonatkozó kritikáját és noha megígérte, hogy sorait helyre fogja igazítani, ígéretét nem tartotta meg. Ezért elhatározta, hogy baráitai segítségével maga szerez magának elégtételt. (*) Huszonötödször. A Belvárosi Színházban hétfőn játszották huszonötödször a Varázsfészek című mulatságos amerikai vígjátékot, amelyet Zágron István alkalmazott magyar színpadra. A közönség a jubiláris előadáson is jól mutatott és a felvonások végén szívesen tapsolt a szereplőknek, Gaál Franciskának, Turay Idának, Forgács Annának, Berczinek, Matánynak és a többieknek. (—) A »Zsidónőben« fog bemutatkozni ma este Usetty Józsa operaénekesnő a Városi Színházban. Eleszsárt Ocskay Kornél énekli. (—) Szirmai Imre »A pesti lány«-ban egy eregáns grófot, a szépségverseny-zsűri elnökét fogja játszani. (—) »Magdolna« — a Városi Színházban. Rákózi Jenő 60 éves színműírói jubileuma alkalmából a Városi Színház díszelőadást rendez. Ezen az ünnepi estén kerül bemutatóra Rákosi Jenő egyik legnépszerűbb műve, a »Magdolna« című életkép. Az előadásban részt vesz a Városi Színház egész személyzetén kívül — a címszerepben Molnár Aranka, kinek a Városi Színház Cigány előadásain is emlékezetes sikerei voltak, továbbá Harasztos Gusztáv, a Nemzeti Színház tagja. A »Magdolnást előrelátható nagy sikerére való tekintettel szombaton és vasárnap este megismétlik. (—) Németh Mária lép fel az »Álarcosbál«-ban csütörtökön a Városi Színházban. Németh Mária minden egyes fellépése szeretetteljes tüntetés a közönség részéről. Másik vendége az »Álarcosbál«-nak Kovács Dezső, a kitűnő baritonista, Titta Ruffo tanítványa. Oszkárt ez alkalommal először ön.elkell Hakai Mata. Helyárak 12-től 98 ezerig. (—) Csak egy kislány... Gilbert nagysikerű operettje minden este a Budai Színkörben péntek kivételével. Az új operettben különösen Harmath Hildát és Sziklay Józsefet ünnepli a közönség. (—) S. O. S. Embervédelmi kiállítás hatalma® szimfonikus zenekara ma Grieg-estet ad az Iparcsarnok parkjában. Vezényel Müller Károly. Kezdeti 8 órakor. (—) Neufeld Ernő a Hubay-mesteriskolának legzseniálisabb művésze Glazounov bravúros hegedűversenyét játssza az Unger Ernő vezénylete alatt álló margitszigeti szimfonikus zenekarral kedden este V:7 órakor a víztoronynál levő tejivócsarnokban. (—) Leopold és Wiesenthalek prolongálva a Terézkörúti Színpadon. Prof. Wiesenthal, Leopoldi, Charlotte Waldow éa Armin Berg rövid idő alatt annyira meghódították Budapest közönségét, hogy a Terézkörúti Színpad elhatározta vendégjátékuknak június 15-ig való prolongálását. A társulat mától kezdve teljesen új műsort fog bemutatni. Óriási érdeklődéssel várja a publikum az új műsor premierjét, tekintettel arra, hogy olyan előadásban volt részük, hogy teljes három órán keresztül a közönség nem fogyott ki a kacagásból. (—) »A királyné rózsája« 100-adszor. Farkas Imre gyönyörű daljátékának szerdán ünneplik a 100-ik előadás jubileumát a Király-színházban. A főszerepeket Vaály Ilona, Berky Lili, Halász Anna, Halmay Tibor, Tolnai Andor, Latabár Árpád, Szirmai Imre és Ihást Lajos játsszák. (—) »A pesti lány« szombati bemutatója Iránt igen nagy az érdeklődés városszerte. Úgy a bemutatóra, mint a második előadásra tömegesen váltják a jegyeket. »A pesti lány« rendkívül kedves, mulatságos meséje, a szebbnél-szebb zeneszámok és az a rengeteg attrakció, amely a darab királyszínházi előadásán lesz, indokolttá teszi a nyári hónapok dacára ezt a nagy érdeklődést. " 4 Színházak, hangversenyek és kabarék hírei (—) »Az alvó férj« és a »Seybold« e héten a következő módon váltakozik a Vígszínház műsorrában: Kedd, csütörtök. szombat: Az alvó férj. Szerda, péntek, vasárnap, hétfő: Seybold. Az előadások nyolc órakor kezdődnek. (—) Moissi a Fővárosi Operettszínházban kedden Courvoisier-t, a »Szerelem és Halál játéká«-nak (Ein Spiel von Tod und Liebe) hősét, egyik legnagyszerűbb alakítását adja. Szerda: »Die lebende Maske«. Pirandello rendkívül eredeti drámája Moissi grandiózus alakításával. Csütörtök: »Wollust der Anständigkeit? és Tolsztoj komédiája: »Er ist an allem schuld«. Péntek, szombat, vasárnap: »Faust«. Hétfőn: »Gespenster« (búcsúelőadás). (—) A Milánói Scala együttesének vendégjátéka a Városi Színházban. Kedden, június 6-án: Il trovatore. Csütörtökön, június 10-én: Rigoletto. Szombaton, június 12-én: Tosca. Hétfőn, június 11-én: Il barbiero di Siviglia. (—) A Városi Színház sikerdús évadjának szinte mindent megkoronázó zenei ünnepe lesz a milánói Scala négy estére tervezett vendégszereplése. A Városi Színház igazgatóságának régi vágya a nagyszerű vendégjáték lehetővé tétele, most végre hosszas tárgyalások és nagy anyagi áldozatok árán sikerült a világ legtökéletesebb operaegyüttesét megnyerni. Maestro Antonio Votto karnagy vezetésével Leonora Corona, Albertina Caesari, Elvira Casazza, Ida Mannarini, továbbá Cav. Ettere Borgamaschi, Dino Borgioli, Comm. Enrico Molinari, Cav. Vinzenzo Guicerardi, Gregorio Melnik, M. Cherubini varázsolják elénk a milánói Scala utolérhetetlen előadásait. Június 8-án a »Trubadur«, 10-én »Rigoletto«, 12-én »Tosca«, 14-én a »Szevillai borbély« lesz műsoron, a világhírű együttes négy legbriliánsabb produkciója. Mind a négy este igazolni fogja a milánói Scalának világraszóló hírnevét: csodálatos énekművészet és mesteri játékstílus jellemzik a társulat valamennyi tagját. A Városi Színház igazgatósága méltán büszke erre a teljesítményére, mert a milánói Scala felléptetésével a sok jó után a legnagyszerűbbet nyújtja közönségének. A jegyek árusítását na, kedden kezdi meg a Városi Színház pénztára és a jegyirodák 30-tól 210 ezer koronáig. PESTI NÍVÍLÓ 1926 Június 1 15 VÁROSI SZÍNHÁZI A MELANOS egé Steének vendégjátéka Maestro ANTONIO WOTTO vezetésével Fellépnek: Leonora Corona, Albertina Cassanl, Elvira Casazza, Ida Mannarini, Cav. Eítore Bergamasch i, Dino Borgioii, Comm. Enrico Molinari, Cav. Vinzenzo Guicciardi, Gregorio Melnik, M. Cherubini Kedden, júnins 8-án este II trovatore Csütörtökön, június 10-én este Rigoletto Szombaton, június 12-én Tosca Hétfőn, június 14-én este II barbiere di Seviglia Jegyek mától kezdve válthatók a Városi Színház pénztáránál és a jegyirodákban i