Pesti Napló, 1926. június (77. évfolyam, 121–144. szám)
1926-06-01 / 121. szám
r textil a portugál forradalom . (Saját tudósítónktól.) Európa legelfeledettebb kis országa, amely önálló politikát még akkor sem csinált, amikor Carlos királyt megölte és Manuelt elűzte. Portugália a katonai forradalom útjára lépett. Bizonyos, hogy Pilsudskipéldája különösképpen szuggesztív hatással volt.Mendoza da Cadaz tábornokra, aki három nappal ezelőtt Bragában a fellázadt helyőrségélére állt, csapataival bevonult Lisszabonba s hétfőre minden vérontás nélkül lemondatta a kormányt. Még gazdasági téren is megáll az analógia a lengyel és portugál tábornok között. Agazdasági válság, a munkanélküliség és a pénz elértéktelenedése szinte olyan krónikus tünetei a portugál államszervezet eredendő betegségének, mint voltak a hasonló jelenségek Lengyelországban. Európa megkínzott népei úgy látszik csak keserű megpróbáltatásokon keresztüli akarják elfogadni a demokráciát . . . . . Földrajzilag Európa szélén, de politikailag Európán kívül fekszik Portugália, amely kétszáz esztendő óta egyszerű vazallusa Angliának. Mikor 1908-ban néhány jóhiszemű politikus, elsősorban José Antonio de Albeida felismerték, hogy az angol hegemónia előbb-utóbb a portugál gyarmatok elvesztésére vezet, Portugália még egyszer megpróbált felegyenesedni s egy céltalan vérontásokban bővelkedő forradalmon keresztül remélte a nemzeti és gazdasági önállóság megszerzését. Ez a forradalom azonban egyáltalában nem változtatott Portugália külpolitikai helyzetén. Az angol szén és az angol arany olyan nélkülözhetetlen életszükségleti cikkei lettek Portugáliának, mint az ópiumszívónak az ópium. Az angol domíniumoknak sokkal nagyobb tényleges autonómiájuk van az anyaországgal szemben, mint Portugáliának,a független köztársaságinak. Mendoza de Cadaz tábornok forradalmát .Végsősoron ez az Angliától való, presztízsben segalázó és gazdaságilag végzetes függés határozta meg. Portugáliában nincsenek zárt keretekben megszervezett politikai pártok s szinte minden választás után új politikai csoportok jutnak be a parlamentbe. De ez a politikai szervezetlenség csupán hű képe a teljes gazdasági dezorganizációnak, amely a háború előtt még elviselhető volt, a háború után azonban — bár Portugália az antant oldalán vett részt az.világháborúban, — a legyőzött államok gazdasági züllésének fokát érte el. 1919 óta a portugál valuta, az escudo, értékének több mint egy harmincadára esett. Az államháztartás deficitje pontosan százszorosa a békebelinek. Portugália természeti kincsei majdnem mind angol társaságok kezében vannak, amelyek a gazdasági önállóságra törekvés leggyengébb rezdülését nagyerejű vesztegetésekkel némítják el. Különös iróniája a portugál forradalmaknak és lázadásoknak, hogy a forradalom vezéreiről győzelmük után néhány esztendővel majd mindig kiderül, hogy idegen pénzzel s végsősoron idegen érdekekért harcoltak. A portugál forradalmak veszedelmesen hasonlítanak a délamerikai államok múlt századbeli »fegyveres politikájához«, amelyben a győztes vezér nagyon gyakran egy többszámjegyű csekkel szilárdította meg hatalmát ... A korrupció, a gazdasági nyomorúság és külpolitikai kilátástalanságok idézték elő több sikertelen lázadás után Portugália mai forradalmát. Mendoza da Cadaz tábornok hosszú ideig tartózkodott a, gyarmatokon és itt jó adminisztrátornak bizonyult. Talán ki fogja aknázni Portugália gazdag természeti kincseit, talán egy öntudatosabb külpolitikával nagyobb tekintélyt szerez az erősen megtépázott portugál önállóság fondolatának. A tehetetlen portugál parlamentért, amely szomorú karikatúrája volt csupán az európai parlamenteknek, bizonyára nem kár, ha az átmeneti katonai uralom számottevő eredményekre számíthatna. Ez azonban ma éppenséggel nem látszik valószínűnek. 1892-ben Portugália államcsődbe jutott, amelyből csupán Franciaország, Angglia és Németország együttes segítsége szabadította ki. Anglia azóta állandó bankárja Portugáliának, s nagyon valószínűtlen, hogy Mendoza da, Cadaz tábornok az anyagi függőségnek ezen az állandósult állapotán diktátori attitűdökkel változtatni fog. A portugál forradalomnak még a legközelebbi szomszéd államra, tehát Spanyolországra sem lesz hatása, még kevésbé le-het szó e katonai államcsíny esetleges európaikövetkezményeiről. Portugáliában az adott viszonyok között csupán gazdaságpolitikát, nem pedig forradalmi politikát lehet csinálni, a gazdaságpolitikához pedig nem katona diktátorokra van szükség. 71 f&vPGielfs.f ©esi miniszSe&eßmö&e Lisszabon, május 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Caracadas dezignált miniszterelnök a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy az új kabinetet a politikai pártokon kívül álló egyéniségekből állítja össze. y Sátoraljaújhely és Budapest között eltűnt egy gazdag kereskedő (Saját tudósítónktól). Rejtélyes eltűnés történt, pünkösd napján. A Szív ucca 60. sz. alatt Berkovits Oszkár 35 éves kereskedőnek papírüzlete van, amely körülbelül három év óta az egyik legjobb menetelű papírüzlet Budapesten. Berkovits Oszkár pünkösd előtti szombaton lezárta üzletét azzal, hogy megszállott területre, Abaújnádasdra megy a szüleihez. Berkovits szülei gazdag földbirtokosok és ő is igen jól szituált kereskedő volt és körülbelül 50—60 millió korona volt nála, amikor elutazott. Az üzletet azzal zárta le pünkösd előtti szombaton Berkovits Oszkár, hogy pünkösd utáni kedden reggel itt lesz Budapesten és ő maga nyitja ki az üzletét. Ezért az üzlet kulcsát el is vitte magával. Kedden reggel azonban az üzlet személyzete hiába várta főnökét, és az üzlet kinyitását. Miután már órák teltek el és még semmi hír sem érkezett Berkovits Oszkárról, az üzlet személyzete Berkovits ügyvédjéhez, Párkány Frigyes doktorhoz fordult felvilágosításért, aki azonnal táviratozott Abaújnádasdra Berkovits szüleinek. A szülők azt a táviratot küldték vissza, hogy fiuk valóban ott volt pünkösdkor, de már pünkösd hétfőn el is búcsúzott tőlük, hogy kedden reggel Budapesten lehessen és megnyithassa üzletét. A válaszban azt is közölték a szülők, hogy Berkovits Oszkárnál sok pénz volt, a rendkívül jókedvű volt CS 21 -ról szó sem lehet, hogy esetleg öngyilkosság esete foroghasson fenn. Amikor a távirati válasz megérkezett, akkor Párkány ügyvéd egy magánnyomozó irodához fordult, amely megállapította, hogy pünkösd hétfőjén valóban megérkezett Berkovits Oszkár Sátoraljaújhelyre a cseh megszállott területről. A budapesti vonnat csatlakozását azonban lekéste, úgyhogy a pályaudvarral szemben lévő szállodába ment és ott várta be a legközelebbi vonat indulását. A szállodából el is távozott hétfőn a késő éjszakai órákban, azonban azt, hogy valóban felszállt-e a vonalra, még nem sikerült megállapítani. A magánnyomozó adatai alapján a főkapitányság eltűnési osztályán is bejelentették a rejtélyes esetet. A rendőrség kinyittatta hivatalosan az üzletet és a könyvekből megállapí totta, hogy az üzletnek semmiféle adóssága nincsen, sőt nagyon aktív, tehát szó sem lehet arról, hogy esetleg anyagi gondok miatt tűnt volna el Berkovits Oszkár. Kétségtelenül meg- állapították azt is, hogy körülbelül 50—60 millió volt nála és ezért valószínűnek tartják, hogy bűnténynek esett áldozatul Berkovits Oszkár. Az eltűnt fővárosi kereskedő személyleírása a következő: Magas, nyúlánk termetű, borotvált arcú, szőkésbarna hajú, markáns orrú, 25 éves fiatalember, akin elutazása alkalmával szürke felöltő és elegáns sötétszürke ruha volt. Kétségbeesett családja, hozzátartozói és az üzlet személyzete most tanácstalanul állnak és várják, hogy a rendőrség nyomozza ki azt, hogy mi történt a fiatal kereskedővel, akinek sorsáról a többnapos nyomozás során nem sikerült a hatóságoknak semmi pozitívumot megállapítani. PESTI NAPLÓ 1926 3ún.y I 3 .Washington, május 31. Coolidge elnök az 1861—65-iki polgárháborúban elesett amerikaiak emlékezetére az arlingtoni nemzeti temetőben beszédet mondott, amelyben a következőket hangsúlyozta: Mi nem azért viseltünk háborút, hogy eredményeket érjünk el, dinasztiát ültessünk egy ország élére, vagy uralkodóház dicsőségét növeljük; a mi hadműveleteinknek csak az volt a célja, hogy az emberiség ügyének szolgáljunk. Ezek az elvek irányították azokat a haderőket is, amelyeknek főparancsnoka Lincoln Ábrahám volt. Ugyanez a szellem hevítette az 1917-ben talpraállt haderőket is. Komoly tényező nem tagadhatja, hogy nagy mértékben Európa gazdasági helyzete volt az oka annak, hogy a túlterhelt nemzetek hanyatt-homlok a világháborúba rohantak. Egész népek fegyverkeztek ipari életük rovására és olyan adókkal és terhekkel sújtották magukat, hogy azokat nem tudták tovább viselni. Végül is összeroppantak terheik alatt és az elviselhetetlen terhek alól egymás kizsákmányolásával kerestek menekülést. Amerikának az az óhajtása, hogy a leszerelési konferencián szóbajövő kérdések minden technikai körülményességtől mentesen kerüljennek szőnyegre és olyan módon oldassanak meg, hogy gyakorlati eredményekre vezessenek.. Készek vagyunk minden olyan támogatást megadni, amely ebben az irányban szükséges- nek mutatkozik. " A szovjet elismeri a cári államadósságokat Frankfurt, május 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az orosz-francia adósságrendező bizottság — mint a Frankfurter Zeitung jelenti — a cári adósságok tekintetében arra az elvi megállapodásra jutott, hogy papírfrankalapon konszolidálják az orosz adósságot, évi 1 százalékos kamatfizetés mellett. A megállapodásnak az az előfeltétele, hogy Oroszország új kereskedelmi hitelt kap, amelyet egy pénzügyi konzorcium finanszíroz. Ennek a konzorciumnak tagjai lesznek a legnagyobb francia pénzügyi és ipari vállalatok és ez a konzorcium fogja lebonyolítani az orosz—francia külkereskedelmi forgalmat. Egyelőre még nyitott kérdés marad, hogy az orosz tartozások törlesztése milyen idő múlva kezdendő meg és hogy a konszolidálás hány évre szól. fi Apponyi, a jó magyar, a jó európai... Jó német sajtó ünnepli a 80 éves Jipponyit Berlin, május 31. A német sajtó ünnepli gróf Apponyit 80-ik születésnapja alkalmából. A katolikus Germania ezeket írja: Gróf Apponyi Albert több mint egy magyar politikus. Ez a kiváló magyar hazafi valójában jó európai, a világpolgár a szó jó értelmében. Ez az ember tükre az igazságnak. A Taegliche Bundschau ezeket írja: Gróf Apponyi kétségkívül a legújabb kor legismertebb államférfiainak sorába tartozik. Ragyogó tehetségét különösen a Népszövetség tárgyalásain bizonyította be ismételten, ahol férfias és hatásos módon szállt síkra hazájának jogaiért és különösen a kisebbségek jogaiért. A Deutsche Allgmeeine Zeitung ezeket írja: Gróf Apponyi 60 év óta áll hazája politikai életének középpontjában. Politikai élettapasztalatainak nagy bőségével különösen akkor lépett előtérbe, amikor az elmúlt évben a Népszövetség genfi közgyűlésén felemelte szavát elnyomott népének jogaiért, de egyben az emberiség céljaiért is, követelve az 1919. évi elviselhetetlen parancsbékék kiküszöbölését. Fejtegetései nem maradtak hatás nélkül az antant uraira. A Düsseldorfer Nachrichten a következőket írja: A politikai élet forgatagában, a pártharcok cselszövényei között gróf Apponyi, Magyarországnak ez a legnagyobb és legönzetlenebb politikusa mindig meg tudta őrizni eszményeit. Az egyetlen szemrehányás, amit ellenfelei vele szemben felhozhatnak, az, hogy gróf Apponyi ti