Pesti Napló, 1926. június (77. évfolyam, 121–144. szám)
1926-06-23 / 139. szám
Szerda. ? A kispesti iparosok és kereskedők tiltakozó nagygyűlése a kereseti és forgalmi adókellen. Csütörtök délután a kispesti kereskedők és iparosok a Magyar Király Szállóban nagygyűlést tartanak, melynek napirendjén a sérelmes módon kivetett kereseti adó szerepelt. "Ez a kereseti adó sok esetben 300százalékkal is nagyobb, mint amennyit az előző évben rájuk kivetettek. A nagygyűlésen követelni fogják az egyfázisos forgalmi adó bevezetését. A gyűlésen felszólalnak dr. Fábián Béla, Pakots József és Huszka Vilmos nemzetgyűlési képviselők és a gyűlés határozatát 200 tagú küldöttségviszi a pénzügyminiszterhez. — A hit férj lecsukatta a feleségét — maga helyett. . Szolnokról jelenti tudósítónk: Megszálolt területről érkezett Szolnokra Kintzler Frigyes és fieje, Magyary Ottilia tanítónő. Hosszabb ideig állás és jövedelem nélkül éltek, végre Kintzlernek sikerült dijnoki állást kapnia a törvényszéken, felesége pedig az Operaház balettiskoláját végezte el, hogy tánctanítással próbáljon kenyeret keresni. Sem a férjben, sem,a feleségben nem volt azonban megfelelő energia a boldogulást jelentő munkához, ezért adósságot adósságra halmoztak, tartoztak fűhokfának és egy napon eltűntek Szolnokról. Eltűnésük után Szenes Gyula szolnoki divatárukereskedő följelentést tett ellenük mert bundát vásároltak hála és a kért jótálló nyilatkozatra ráhamisították Kintzler Elemér eres nevét. Az ügyészség körözvénye Budapesten találta Kintzler Frigyest, kihallgatásakor a nyilatkozatról semmit nem tudott és azt állította, hogy azt felesége írta alá. Az asszony közben Erdélybe utazott, mire elfogató parancsot adtak ki ellene és mikor márciusban hazajött, letartóztatták és a szolnoki fogházba szállították. Hétfőn volt ebben tz ügyben a tárgyalás Kovács Géza egyesbíró előtt.A tárgyaláson Kintzler Frigyes nem jelent meg, mert közben cseh megszállott területre szökött. Szökése, az asszony vallomása és a kihallgatott károsult előadása valószínűvé tették, hogy a csalást nem a letartóztatott asszony, hanem a férj követte el, ezért Kovács bíró a hónapok óta fogságban lévő asszonyt felmentette és azonnal szabadlábra helyezte. — Akik ötven éve borotválnak. Érdekes ünnepsége volt vasárnap a debreceni fodrászoknak és borbélyoknak: nesztoraikat, Csikes Ferenc és Nagy József fodrász- és borbélymestereket ünnepelték, akik már ötven esztendeje dolgoznak becsülettel pályájukon és megérdemelt tisztességre és népszerűségre tettek szert kartársaik között és Debrecen társadalmában. Tősgyökeres debreceni polgárok mind a ketten és több nemzedék került már ki szépen megfésülve és megborotválva kezeik alól. Ma már ősz emberek azok, akiket valaha ők borotváltak meg először és sok kopasz ember dús hajzatára emlékezhetnek viszsza. Kortársaik ünnepséget rendeztek tiszteletükre a debreceni társadalom számos kiválóságának részvételével. — Eltemették Gárdonyi Géza édesanyját. Egerből jelentik: Kedden délelőtt helyezték örök nyugalomra özvegy Ziegler Sándornét, Gárdonyi Géza édesanyját, Egerben. A szertartás után a gyászoló közönség a sírhoz vonult, ahol Fejér Mihály igazgató, a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság nevében búcsúztatta a nagy író édesanyját. A város vezetősége úgy határozott, hogy koszorút helyez a koporsóra és a temetésen való képviseletével rója le a nagy író édesanyja iránt érzett kegyeletét. Csikes Ferenc Nagy József 4 RADIO Szerda, június 23. MAGYARORSZÁGI 8.30 Budapest (560): Hírek, közgazdaság. 12— Budapest (560): Hírek, közgazdaság. 1.— Budapest (560): Ifjúsági délután. Kerpely Béla »Péter» állatregényének második része. Feladassa a szerző. 5.— Budapest (560): Dr. Bencze Gyula egyetemi tanár előadása: »A Térnyomásról«. 3.30 Budapest (560): Cigányzene. 7.50 Budapest (560): A m. kir. földművelésügyi minisztérium növényvédelmi irodájának előadásai»A gyümölcs szedése és csomagolása«. 7.15 Budapest (560): Magyary Endre m. kir. okt. postatömérnök rádiótechnikai előadása. 7.45 Budapest (560): Csemiczky Tihamér előadása: »Rabindranath Tagore«. 8.30 Budapest (560): Részletek a »Régi jó Budapest« című operettből. Közreműködnek: Tóth Lajos szalonzenekara, Vanay Éva és Bethlen Irén, Ludwig Irén énekesnők, Papp János színművész. Zongorán kísér a szerző: Radó József. KÜLFÖLD: 12.— Leipzig (452): Hangverseny. 12.30 Párizs (1030): Hangverseny. 1.— London (365): Hangverseny. 4.— Bern (302): Hangverseny. 4.15 London (366): Hangverseny. 4.30 Prága (368): Hangverseny. Milánó 4.40 Hilversuui (1050): Hangverseny. 5.30 Varsó (380): Jazz-band. 5.45 Róma (425): Tánczene. 6. Berlin (501): Tánczene. Barcelona (325): Hangverseny. London (365): Tánczene. 6.30 Dortmund (283): Szonáták. Brünn (521): Hangverseny. 7.30 München 405): Operai előadás. . 8.30 Hamburg (392.5): A fehér hölgy (opera). Prága (368): Operettért. Oslo (382): Hangverseny. 8.30 Párizs (1750): Hangverseny. Kiel (233): Hangverseny. 8.45 London (365): Szimfonikus hangverseny. 9. Zürich (515): Walzerck. Párizs (158): Operettest. 9.10. Róma (425): Operettzene. 9.15 Frankfurt (410): Verdi-operák. 10.— London (365): Szimfonikus hangverseny, Prága Tánczene. 10.30 Münster (410): Jazz-band. 11.10 Daventry (1600): Tánczene. Csütörtök, június 24. MAGYARORSZÁG 8.30 Budapest (560): Hírek, közgazdaság. 12— Budapest (560): Hírek, közgazdaság. 3.— Budapest (560): Hirek, közgazdaság. 4.— Budapest (560): 87. Tüdős Klári: »Divattudósítás«. 4.30 Budapest (560): A Nemzeti Cserkésznagytábor előadása. Dr. Zsombory Gyula felolvasása »A cserkészversenyekről«. — Budapest (560): A KANSz köztisztviselői zenekar hangversenye a Vármegyeházáról. Vezényel Szeredi— Laupe Gusztáv zeneigazgató. 1. Mendelssohn: Nászinduló, a Szent Ivánéji álomból. 2. Weber: »Oberón«nyitány. 3. Csajkovszky: Elégia. 4. D'Albert: Hegyek alján« nagy ábránd. 5. Ottenbach:Hoffmann meséi« nagy ábránd. 0. La Guardia: Henry Marsch. 6.30 Budapest (560): Gróf Teleki Sándorné (Szikra) irodalmi felolvasása. 8.— Budapest (560): Morlin Zoltján előadása: »Hat hónapig Kisázsiában« II. rész, utána lóversenyeredmények 8.30 Budapest (560): Maiay Marta, a Városi Színház koloratúrprimadonnájának hangversenye. Ziepernovszky Fülöpko hegedüművésznő közreműködésével. 1. Meyerlehr: Dinóra árnyéktánc. 2. a) Händel: Larghetto. b) Chopin—Hubermann: Waise. 3. a) Donizetti: La Zingara. b) Brahms: Mein Mädel hat einen Rogenmund. 4. Donizetti: Linda, di ( hamounix. ft. a) Hubay: Noc turno, b) Tor Aulin: Gavotte und Musette. P. a) Deli-. bes: Chanson Espagnolle, b) Marchesi: La foletta. 10.— Budapest (560): Kamarazene. KÜLFÖLD) 12.30 Hamburg (392.5): Hangverseny. 4.40 Párizs (1750): Klaszikkuj zene. 4.45 Hilversum (1050): Hangverseny. Münster (410): Verdi és Wagner. 5.40 Róma (425): Tánczene. 6.— Berlin (501—571): Tánczene. 7.—Brünn (521): Hangverseny. Berlin (504): Godunow Boriss. 7.30 Königsberg (463): Haydn és Wolf—Ferrari-est. 8.— München (485): Bajor zeneszerzőktől. Stuttgart (446): Régi szerenádok. Prága (368): Zenekari hangverseny. Breslau (418): Orpheus a, alvilágban. 8.15 Leipzig (452): Faust. Bécs (531): Szimfonikus hangverseny. 8.30 Párizs (R. P. 1450): Hangverseny. 0.45 Münster (410): Szimfonikus hangverseny. 9.— Párizs IC. S. 458): Díszhangverseny. Milánó (320): Operaelőadás. 9.10 Róma (425): Beethoven. Verdi és Kisdhl. 9.30 Stuttgart (446): A magyar humor. 10.— Heinburg (302-5): Hangverseny. 10.30 Berlin (504): Tánczene. 10.45 Dortmund (283): Az induló fejlődése. 11.10 Elberfeld (259): Tánczene. Bécs (531): Hangverseny. (320): Hangverseny. (368): PESTI NAPLÓ 1926 június 23 459 FEJHALLGATOK fej HALLGATÓ gyári jele: SZÍNHÁZ ÉS MÜVÉSZETi Kodály*muzsika nagy diadala a zürichi zeneünnepélyen Fergeteges tapsviharral, virágesővel és felköszöntőkkel ünnepelték a Psalmus f Hungaricus szerzőjét (Saját tudósítónktól.) A Nemzetközi Zene-* társaság nagy zeneünnepélyét pénteken nyitották meg Zürichben impozáns díszhangversen- nyel, melynek első száma Kodály Zoltán zsoltára, a »Psalmus Hungaricus« volt. A hangversenyterem zsúfolásig megtelt a világ minden tá jékosról összesereglett igen előkelő és zeneértő közönséggel. Kodály művét Andreae Volkmar vezénylésével a zürichivárosi énekkar és a Svájci filharmonikusok zenekara szólaltatta meg, elsőrendű, gondos előadásban. A tenorszólót Erb,Németország legnagyobb oratóriuménekese énekelte, s bár a német fordítás szövege kétségkívül nehézkesen illeszkedett a tipikusan magyar melódiákhoz, a kiváló tenorista mégis rendkívül költőien ragadta meg a mű szellemét és különösen az Adagióban megrázó hangokat ütött meg. Mikor a Zsoltár elhangzott, szinte gépfegyverszerű, fergeteges tapsvihar szólította a pódiumra a szerzőt, akinek számtalanszor kellett megköszönnie a hallgatóság szűnni nemi akaró ünneplését. Talán még sohasem ünnepelt a külföld ilyen impozáns, egyhangú, lelkesedéssel egy magyar embert. A hangversenyt ünnepélyes fogadóestély és díszlakoma követte, melyen Kodály Zoltán a főasztalnál a svájci állam és Zürich város előkelőségei között foglalt helyet. A magyar művészt többen köszöntötték fel s különösen mély hatást keltett a zürichi polgármester pohárköszöntője, aki Kodályban azt a nagy embert ünnepelte, aki a mai romboló korban is az izlazi alkotók és az igazi építők sorába tartozik, aki nemcsak új formákat ad, hanem nagy emberi ideálokaat is. A felköszöntő után a karzatról hatalmas virágeső hullott Kodály Zoltánra s az ünneplő társaság tagjai felszedve a földrehullott virágokat, odahozták Kodálynak, akit így csakhamar valóságos rózaaerdő borított el. A díszlakoma után a gratulációkra került a sor : a magyar szerző előtt valósággal »sorbaállást« rendeztek a zenevilág kiválóságai, a világhírű karmesterek, élükön Furtwänglerrel, a zeneszerzők, élükön a spanyol Manuel de Fallával, továbbá a kritikusok és esztéták serege. Magyar ember csak nagyon kevés jelent meg a zeneünnepélyen, melyet a legdrágább valutájú európai ország rendezett, de aki ott volt, nagy elégtétellel láthatta, hogyan ünnepli Európa a legigazibb magyar géniuszt és az igazi Alkotót Kodály Zoltánban. Klebelsberg elismerése az Opera és a Nemzeti igazgatójának (Saját tudósítónktól.) Az állami színházak szezonzárása alkalmából Klebelsberg kultuszminiszter elismerőlevelet intézett Radnay Miklóshoz, az Operaház igazgatójához és Hevesi Sándorhoz, a Nemzeti Színház igazgatójához. A Radnaynak írt levélben megállapítja a miniszter, hogy az igazgatónak sikerült törhetetlen hittel és akarattal az Operaház működését visszalendíteni arra a normális útra, amely egyedül biztosíthatja a jövőben is a színházban a békés és örömteli munkásságot. Hevesinek őszinte köszönetet mond a Nemzeti Színház és a Kamaraszínház kiváló vezetéséért, kitűzött művészi programjának hűséges szolgálásáért és a rendelkezésére álló művészi erőknek céltudatos munkába állításáért. Mindkét levélben elismeréssel emlékezik meg a miniszter a művészszemélyzet munkájáról és mindkét levélben benne van a következő passzus: — Amennyiben Igazgató Úr az anyagi szempontokat a művészi kérdések elbírálásánál is, — egyenes utasításomra — kénytelen volt állandóan figyelembe venni, ezért a felelősség kizáróan engem terhel, aki az állam pénzügyeinek rendezése és az ebből folyó takarékosság következtében, az állami színházak szubvencióját nem emelhettem. Viszont a gazdasági, szempontok megfelelő mérlegelésének volt köszön-. lető, hogy míg állami és magánszíházak Extrópaszerte válságból válságba dőltek, mely válságok a művészi munkát is megbénították, addig a mi állami színházaink, a magyar társadalom megélhetési válságának ellenére is, krízis nélkül dolgozhattak. (*) Becsületrendet kapott d'Indy francia zeneszerző. Párizsból jelentik: Skintey tábornagy hétfőn átnyújtotta Vincent d'Indy zeneszerzőnek a becsületrend jelvényét-