Pesti Napló, 1926. október (77. évfolyam, 222–248. szám)

1926-10-01 / 222. szám

Szomb­at PESTI NAPLÓ 1926 október 2­2 got az angol politika útvonaláról visszatartani, hiszen a román—olasz baráti szerződést is an­gol befolyásnak tulajdonítják. Mussolini Livornóból ma este visszatért Rómába. (M. P.) Mint a moziban ... A livornói titkolódzás "Tra'z" Róma, szeptember 30. • (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A livornoi találkozást a legszigorúbb titok­ban tartották. Még a livornoi hatóságok is csak a késő esti órákban szereztek tudomást Musso­lini küszöbön álló érkezéséről. A Duce az ex­presszív­onaton hagyta el Rómát és a vonatot Livorno előtt egy ismeretlen kis állomáson hagyta el. Ezen az állomáson töltötte az éj­szakát. Reggel tovább folytatta útját. A li­vornoi állomásról csukott autón utazott a ki­kötőbe, onnan pedig motorcsónakon a Giuliana­jachthoz. Ezt a jachtot az olaszok még a tö­rök háborúban zsákmányolták. A két jachtot egy torpedócirkáló állandóan őrizte. Olasz kormánykörökben nagy jelentőséget tulajdonítanak a találkozónak, a sajtó pedig rámutatott arra, hogy Mussolini, Grandi kül­ügyi államtitkár, magántitkára és a külügymi­­nisztérium sajtófőnöke kíséretében volt a talál­kozón és hogy ezek a külső körülmények is bizo­nyítják a találkozás nagy jelentőségét. (M. P.) Chamberlain hosszabb időre Párizsba készül Párizs, szeptember 30. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Temps szerint Chamberlain a jövő hé­ten Olaszországból visszatérőben, hosszabb időt akar Párizsban tölteni. A Temps szerint az angol külügyminiszter ez alkalommal tár­gyalni fog Briand francia külügyminiszterrel. (L. Sz.) MEGALAKULT AZ EURÓPAI VASKARTEL Párizs, szeptember 30. A Temps jelentése szerint a francia, belga, német és luxemburgi delegátusok között folyó tárgyalások ma délután eredményesen befeje­ződtek és az európai acélkartel megalakultnak tekinthető. A kartel az évi termelést 27,528,600 tonnában állapította meg, amely mennyiség azonban adott körülmények között öt éven be­lül évi 30 millió tonnára emelkedhet. Belgium évi kontingensét a mai utolsó tárgyaláson a belga acélipar képviselőinek kérésére 295.000 tonnára emelték fel azzal a feltétellel, hogy a belga kontingens az össztermelésnek legfel­jebb háromtizennegyed részét teheti ki, abban az esetben, ha az évi össztermelés nem éri el a 27.528.000 tonnát. Ha az évi termelés ezt a mennyiséget meghaladja, úgy a belga kontin­gens is automatikusan emelkedik, az összter­melés 2,85 százalékánál többet azonban nem tehet ki. A belga kívánságok teljesítése csu­pán azáltal vált lehetővé, hogy Franciaország és Németország különböző engedményeket tet­tek. A kartel egyelőre 5 évre alakult meg s tervbe van véve Lengyelország és Csehország közeli csatlakozása is.­­ A nemzetközi vaskartel létrehozására irá­nyuló előkészítő tanácskozások már több hó­nappal ezelőtt megindultak, de a döntő tár­gyalás szeptember 17-ikén, közvetlenül a Nép­szövetség szeptemberi ülésszakának befejezése után kezdődött meg. Az előkészítő tárgyalások során igen nagy ellentétek mutatkoztak a kü­lönböző államok nehéz­iparának képviselői kö­zött és különösen a belgák támasztottak nehéz­ségeket, mert az ő szempontjukból kedvezőtlen volt, hogy a kontingens felosztása az ez év első, három hónapjáról szóló termelési adatok alap­ján történt. Kétségtelen, hogy az eredményt rendkívül elősegítette az a barátságos politikai atmoszféra, amely Franciaország és Németor­szág között a genfi tanácskozások alkalmával kialakult, aminthogy a vaskartel megalakulásának igen nagy politikai lehetőséget is kell tulajdonítani. Ami a vaskartel gazdasági jelentőségét il­leti, álljanak itt a következő adatok: A német nyersvastermelés 1918-ban 11.8 millió tonna volt, az angol termelés 9.2 millió tonna, míg a fran­cia 1.2 millió tonna. Az egész világ nyersvas­termelése 1918-ban meghaladta a 10 millió ton­nát. Azóta az egyes államok között bizonyos el­tolódások következtek be, különösen Franciaor­szág javára, amely Elzász-Lotharingiával az egyik legjelentősebb nyersvastermelő terület birtokába jutott. A végső eredmény azonban alig változott, úgyhogy a most megalakult kartel a világ nyervas­termelésének körülbelül 30 százalékát kon­trollálja. A kartel koncepciója rendkívül érdekes. A paktumot aláíró államok nehézipara nem kö­tötte le magát sem az árak, sem pedig a fo­gyasztópiacok felosztása tekintetében, így te­hát a vaskartel csupán a termelést szabá­lyozza­, még­pedig az 192­6-ik év első negyedé­ről felvett termelési adatok alapján. Minden karteltag termelt tonnánként 1 dol­lárt fizet be a kartel pénztárába, a kvótán felüli termelés után azonban négy dollárt tartoznak befizetni, míg hogyha a terme­lési kvótán tonnánként alul marad, úgy az üzemek két dollár kártérítésben része­sülnek. Ez a megállapodás egyenesen kizárja azt, hogy az egyes üzemek többet állítsanak elő, mint amennyi a megállapított kvótából rájuk jut. Nyilvánvaló, hogy a kartel koncepciója idővel ki fog szélesedni és kiterjeszkedik majd az árakra, valamint a felvevő­piacok szabályo­zásának a kérdésére is. Ezekről a párizsi tár­gyalások során egyelőre nem volt szó. Azonban a kartel mai formájában is alkalmas arra hogy Európa egész gazdasági struktúrá­jára a jövő években rányomja a maga bé­­lyegét. Ami Mgyarországnak a kartelban való sze­repét illeti, arról egészen eltérő és egymásnak ellentmondó jelentések láttak napvilágot a kartel-tárgyalások alatt. Az utódállamok ne­héziparának képviselői az elmúlt héten tár­gyaltak egymással Bécsben és a tárgyalások­nak épen az volt a céljuk, hogy a monarchiá­ból alakult országok nehézipara hogyan találja majd meg helyét a kartelban és a kartel mellett. Bécsi jelentések szerint e tárgyalá­sokba bevonták a magyar nehézipar képvise­lőit, akik azonban a leghatározottabban meg­cáfolták ezt a jelentést. A magyar vasművek eszerint távol állanak minden karteltárgyalás­tól, úgyhogy a magyar fogyasztópiacra nincs is közvetlen kihatással a nagy vaskartel meg­alakulása, sőt az utódállamok csatlakozása sem. Szakemberek azonban nem hisznek ebben a beállításban és az a feltevésük, hogy Magyar­országot csakúgy, mint a többi utódállamokat, amelyek önálló nyersvastermeléssel rendelkez­nek, előbb vagy utóbb valamilyen formában be fogják vonni a kartel érdekszférájába. A sárosdi fővadászmestert őrizetbe vették Pflieger Mihályt gyanúsítja a csendőrség Szikszay Ferenc intéző meggyilkolásával Sárosd, szeptember 30. (A Pesti Napló tudósítójának egi telefonjelentése.) E hónap 25-ikén, szombaton este fél kilenc órakor történt az a gyilkosság, amelyről a Pesti Napló hétfői száma részletes tudósításban szá­molt be. Azóta a Székesfehérvárról kiküldött dr. Jeskó Elemér rendőrfogalmazó és a sárosdi csendőrség szakadatlanul nyomoz az ügyben. Csütörtök délután négy órára szenzációs fordu­­lat történt. Mint annak idején jelentettük, a Sárosdra kiküldött dr. Jeskó székesfehévári rendőr­fogalmazó a felmerült gyanúokok alapján két embert gyanúsított. Az egyik egy szomszédos földbirtokos volt, a másik pedig a gróf Ester­házy László négyezerholdas uradalmának fő­vadászmestere. A csendőrség nyomozása meg­állapította, hogy különböző üzleti ügyek miatt ellenlábasa volt a meggyilkolt Szikszay Ferenc tiszttartónak. A fővadászmester neve Pflieger Mihály. Ez a fővadászmester egy fácános fel­állítását javasolta gróf Esterházy Lászlónak. Javaslatára a fácánost a gróf föl is állíttatta, még pedig feles alapon­, úgy nevezetesen, hogy a területet és a vadak élelmiszerét ingyen bo­csátotta Pflieger rendelkezésére, amivel szem­ben Pflieger kötelezte magát, hogy a lelőtt vadmennyiség felét az uradalom rendelkezésére bocsátja. Az üzletben egy bizonyos részt vállalt Szikszay Ferenc is, aki 70 millió koronát adott kölcsön Pflieger Mihálynak. Később a fácánok és más szárnyas vadak olyan kárt okoztak a zsönge vetésben, hogy Szikszay azt javasolta a grófnak, hogy szün­tesse meg a vadaskertet. A gróf már hajlott is erre és többízben célzást tett erről Pfliegernek, aki ilyen módon megtudta, hogy Szikszay ve­szélyezteti az ő jövedelmét. Ezzel egyidőben Szikszay maga is fellépett Pflieger ellen, aki­től a 70 millió korona kölcsön visszafizetését követelte. Pflieger a fizetést napról-napra ha­lasztotta. Néhány héttel ezelőtt Szikszay újból követelte a 70 milliót, majd amikor Pflieger ismét halasztást kért, megfenyegette, hogy az ügyet peres útra tereli, sőt intézkedni fog, hogy a legközelebbi vadszállítmánynak Pflie­gerre eső részéből a gróf lefoglalja a Szikszay­nak járó 70 millió koronát. A csendőrség ez okok miatt, mindjárt a gyilkosság utáni órákban, Pflieger Miklóst vette gyanúba. Már a gyilkosság éjszakáján megállapították, hogy Pflieger Miklós a gyil­kosság elkövetése idején nem volt a lakásán. Megállapították azt is, hogy erre vonatkozóan Pflieger­­a következő viselkedést tanúsította: A gyilkosság tudvalevően pontosan nyolc óra 30 perckor történt. Pflieger ekkor nem volt a lakásban és csak 8 óra 45 perckor tért haza. A lakása alig öt percnyire van a gyilkosság színhelyétől. Pflieger így állított be lakásába, ahol felesége és egy nőrokona tartózkodott: — Nem hallottatok valami lövést! — De igen, — hallottunk valamit — vála­szolta úgy a felesége, mint a Budapestről ép­pen akkor ott tartózkodó nőrokona. No, mert én is hallottam, — mondotta Pflieger — éppen a félreeső helyen tartózkod­tam, amikor a lövés eldördült. A csendőrség megállapította, hogy ez a félreeső hely tíz-tizenöt lépésnyire van attól az ablaktól, amelyen át belőttek Szikszay irodá­jába. A nyomozóhatóságok csütörtökön délután négy órakor Pfliegert, mint gyanúsítottat, őri­zetbe vették. A egyre tífusz H®BBandiában Hága, szeptember 30.­­ Hollandiában kitört tífuszjárvány terjed. Bredában száz, Maastrichatbann több mint ötven és Leydenben négy tífuszese­tet állapítottak meg. Tielben a tífusz fellépése miatt betiltották a búcsút, Helmontban pedig nem tartják meg a katonai gyakorlatokat. Egyes falvakban a himlő és sarlack is fel-,­lépett. 150 tífuszhaláleset Hannoverben Hannover, szeptember 30. A tífuszjárvány halálos áldozatainak­ száma ma estig 150-re emelkedett. Tegnap és ma összesen heten haltak meg tífuszban. A megbetegedések száma ezzel szemben most már állandóan csökkenő tendenciát mutat és a mai napon a hannoveri kórházból 12-en távoztak gyógyultan. Kit­­inapi kitartással győzelmet remélnek az engol bányászok Bochum, szeptember 30. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A nemzetközi szakszervezeti szövetség tagjaihoz átiratot intézett, amelyben a konti­nens bányamunkásait felszólítja, hogy erejük­höz képest támogassák angolországi bajtársai­kat, hogy ezek még legalább egy-két hónapig folytathassák a sztrájkot. Az angol kormány ismét elutasította a brit bányamunkások kö­­veteléseit, de a tél és a fűtési időszak közeled­tére való tekintettel, kilátás van arra, hogy az angol bányamunkások követeléseit mégis tel­jesíteni fogják, ha még egy vagy két hónapja ki tudnak tartani. (II.) London, szeptember 30. A bányamunkások delegátusainak konfe­­renciája elhatározta, hogy kerületenként a munkások döntésére bízza annak a kormány­javaslatnak az elfogadását, amely a kerületen­ként megállapítandó munkafeltételek felülvizs­gálása céljából felállítandó bíróságokra vonat­kozik. Október 7-ikén a kiküldöttek újabb kongresszust tartanak, amelyen a kerületek határozatairól­ szóló jelentéseket hallgatják meg. (W. E. E-)

Next