Pesti Napló, 1926. október (77. évfolyam, 222–248. szám)
1926-10-01 / 222. szám
Szombat PESTI NAPLÓ 1926 október 22 got az angol politika útvonaláról visszatartani, hiszen a román—olasz baráti szerződést is angol befolyásnak tulajdonítják. Mussolini Livornóból ma este visszatért Rómába. (M. P.) Mint a moziban ... A livornói titkolódzás "Tra'z" Róma, szeptember 30. • (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A livornoi találkozást a legszigorúbb titokban tartották. Még a livornoi hatóságok is csak a késő esti órákban szereztek tudomást Mussolini küszöbön álló érkezéséről. A Duce az expresszívonaton hagyta el Rómát és a vonatot Livorno előtt egy ismeretlen kis állomáson hagyta el. Ezen az állomáson töltötte az éjszakát. Reggel tovább folytatta útját. A livornoi állomásról csukott autón utazott a kikötőbe, onnan pedig motorcsónakon a Giulianajachthoz. Ezt a jachtot az olaszok még a török háborúban zsákmányolták. A két jachtot egy torpedócirkáló állandóan őrizte. Olasz kormánykörökben nagy jelentőséget tulajdonítanak a találkozónak, a sajtó pedig rámutatott arra, hogy Mussolini, Grandi külügyi államtitkár, magántitkára és a külügyminisztérium sajtófőnöke kíséretében volt a találkozón és hogy ezek a külső körülmények is bizonyítják a találkozás nagy jelentőségét. (M. P.) Chamberlain hosszabb időre Párizsba készül Párizs, szeptember 30. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A Temps szerint Chamberlain a jövő héten Olaszországból visszatérőben, hosszabb időt akar Párizsban tölteni. A Temps szerint az angol külügyminiszter ez alkalommal tárgyalni fog Briand francia külügyminiszterrel. (L. Sz.) MEGALAKULT AZ EURÓPAI VASKARTEL Párizs, szeptember 30. A Temps jelentése szerint a francia, belga, német és luxemburgi delegátusok között folyó tárgyalások ma délután eredményesen befejeződtek és az európai acélkartel megalakultnak tekinthető. A kartel az évi termelést 27,528,600 tonnában állapította meg, amely mennyiség azonban adott körülmények között öt éven belül évi 30 millió tonnára emelkedhet. Belgium évi kontingensét a mai utolsó tárgyaláson a belga acélipar képviselőinek kérésére 295.000 tonnára emelték fel azzal a feltétellel, hogy a belga kontingens az össztermelésnek legfeljebb háromtizennegyed részét teheti ki, abban az esetben, ha az évi össztermelés nem éri el a 27.528.000 tonnát. Ha az évi termelés ezt a mennyiséget meghaladja, úgy a belga kontingens is automatikusan emelkedik, az össztermelés 2,85 százalékánál többet azonban nem tehet ki. A belga kívánságok teljesítése csupán azáltal vált lehetővé, hogy Franciaország és Németország különböző engedményeket tettek. A kartel egyelőre 5 évre alakult meg s tervbe van véve Lengyelország és Csehország közeli csatlakozása is. A nemzetközi vaskartel létrehozására irányuló előkészítő tanácskozások már több hónappal ezelőtt megindultak, de a döntő tárgyalás szeptember 17-ikén, közvetlenül a Népszövetség szeptemberi ülésszakának befejezése után kezdődött meg. Az előkészítő tárgyalások során igen nagy ellentétek mutatkoztak a különböző államok nehéziparának képviselői között és különösen a belgák támasztottak nehézségeket, mert az ő szempontjukból kedvezőtlen volt, hogy a kontingens felosztása az ez év első, három hónapjáról szóló termelési adatok alapján történt. Kétségtelen, hogy az eredményt rendkívül elősegítette az a barátságos politikai atmoszféra, amely Franciaország és Németország között a genfi tanácskozások alkalmával kialakult, aminthogy a vaskartel megalakulásának igen nagy politikai lehetőséget is kell tulajdonítani. Ami a vaskartel gazdasági jelentőségét illeti, álljanak itt a következő adatok: A német nyersvastermelés 1918-ban 11.8 millió tonna volt, az angol termelés 9.2 millió tonna, míg a francia 1.2 millió tonna. Az egész világ nyersvastermelése 1918-ban meghaladta a 10 millió tonnát. Azóta az egyes államok között bizonyos eltolódások következtek be, különösen Franciaország javára, amely Elzász-Lotharingiával az egyik legjelentősebb nyersvastermelő terület birtokába jutott. A végső eredmény azonban alig változott, úgyhogy a most megalakult kartel a világ nyervastermelésének körülbelül 30 százalékát kontrollálja. A kartel koncepciója rendkívül érdekes. A paktumot aláíró államok nehézipara nem kötötte le magát sem az árak, sem pedig a fogyasztópiacok felosztása tekintetében, így tehát a vaskartel csupán a termelést szabályozza, mégpedig az 1926-ik év első negyedéről felvett termelési adatok alapján. Minden karteltag termelt tonnánként 1 dollárt fizet be a kartel pénztárába, a kvótán felüli termelés után azonban négy dollárt tartoznak befizetni, míg hogyha a termelési kvótán tonnánként alul marad, úgy az üzemek két dollár kártérítésben részesülnek. Ez a megállapodás egyenesen kizárja azt, hogy az egyes üzemek többet állítsanak elő, mint amennyi a megállapított kvótából rájuk jut. Nyilvánvaló, hogy a kartel koncepciója idővel ki fog szélesedni és kiterjeszkedik majd az árakra, valamint a felvevőpiacok szabályozásának a kérdésére is. Ezekről a párizsi tárgyalások során egyelőre nem volt szó. Azonban a kartel mai formájában is alkalmas arra hogy Európa egész gazdasági struktúrájára a jövő években rányomja a maga bélyegét. Ami Mgyarországnak a kartelban való szerepét illeti, arról egészen eltérő és egymásnak ellentmondó jelentések láttak napvilágot a kartel-tárgyalások alatt. Az utódállamok nehéziparának képviselői az elmúlt héten tárgyaltak egymással Bécsben és a tárgyalásoknak épen az volt a céljuk, hogy a monarchiából alakult országok nehézipara hogyan találja majd meg helyét a kartelban és a kartel mellett. Bécsi jelentések szerint e tárgyalásokba bevonták a magyar nehézipar képviselőit, akik azonban a leghatározottabban megcáfolták ezt a jelentést. A magyar vasművek eszerint távol állanak minden karteltárgyalástól, úgyhogy a magyar fogyasztópiacra nincs is közvetlen kihatással a nagy vaskartel megalakulása, sőt az utódállamok csatlakozása sem. Szakemberek azonban nem hisznek ebben a beállításban és az a feltevésük, hogy Magyarországot csakúgy, mint a többi utódállamokat, amelyek önálló nyersvastermeléssel rendelkeznek, előbb vagy utóbb valamilyen formában be fogják vonni a kartel érdekszférájába. A sárosdi fővadászmestert őrizetbe vették Pflieger Mihályt gyanúsítja a csendőrség Szikszay Ferenc intéző meggyilkolásával Sárosd, szeptember 30. (A Pesti Napló tudósítójának egi telefonjelentése.) E hónap 25-ikén, szombaton este fél kilenc órakor történt az a gyilkosság, amelyről a Pesti Napló hétfői száma részletes tudósításban számolt be. Azóta a Székesfehérvárról kiküldött dr. Jeskó Elemér rendőrfogalmazó és a sárosdi csendőrség szakadatlanul nyomoz az ügyben. Csütörtök délután négy órára szenzációs fordulat történt. Mint annak idején jelentettük, a Sárosdra kiküldött dr. Jeskó székesfehévári rendőrfogalmazó a felmerült gyanúokok alapján két embert gyanúsított. Az egyik egy szomszédos földbirtokos volt, a másik pedig a gróf Esterházy László négyezerholdas uradalmának fővadászmestere. A csendőrség nyomozása megállapította, hogy különböző üzleti ügyek miatt ellenlábasa volt a meggyilkolt Szikszay Ferenc tiszttartónak. A fővadászmester neve Pflieger Mihály. Ez a fővadászmester egy fácános felállítását javasolta gróf Esterházy Lászlónak. Javaslatára a fácánost a gróf föl is állíttatta, még pedig feles alapon, úgy nevezetesen, hogy a területet és a vadak élelmiszerét ingyen bocsátotta Pflieger rendelkezésére, amivel szemben Pflieger kötelezte magát, hogy a lelőtt vadmennyiség felét az uradalom rendelkezésére bocsátja. Az üzletben egy bizonyos részt vállalt Szikszay Ferenc is, aki 70 millió koronát adott kölcsön Pflieger Mihálynak. Később a fácánok és más szárnyas vadak olyan kárt okoztak a zsönge vetésben, hogy Szikszay azt javasolta a grófnak, hogy szüntesse meg a vadaskertet. A gróf már hajlott is erre és többízben célzást tett erről Pfliegernek, aki ilyen módon megtudta, hogy Szikszay veszélyezteti az ő jövedelmét. Ezzel egyidőben Szikszay maga is fellépett Pflieger ellen, akitől a 70 millió korona kölcsön visszafizetését követelte. Pflieger a fizetést napról-napra halasztotta. Néhány héttel ezelőtt Szikszay újból követelte a 70 milliót, majd amikor Pflieger ismét halasztást kért, megfenyegette, hogy az ügyet peres útra tereli, sőt intézkedni fog, hogy a legközelebbi vadszállítmánynak Pfliegerre eső részéből a gróf lefoglalja a Szikszaynak járó 70 millió koronát. A csendőrség ez okok miatt, mindjárt a gyilkosság utáni órákban, Pflieger Miklóst vette gyanúba. Már a gyilkosság éjszakáján megállapították, hogy Pflieger Miklós a gyilkosság elkövetése idején nem volt a lakásán. Megállapították azt is, hogy erre vonatkozóan Pfliegera következő viselkedést tanúsította: A gyilkosság tudvalevően pontosan nyolc óra 30 perckor történt. Pflieger ekkor nem volt a lakásban és csak 8 óra 45 perckor tért haza. A lakása alig öt percnyire van a gyilkosság színhelyétől. Pflieger így állított be lakásába, ahol felesége és egy nőrokona tartózkodott: — Nem hallottatok valami lövést! — De igen, — hallottunk valamit — válaszolta úgy a felesége, mint a Budapestről éppen akkor ott tartózkodó nőrokona. No, mert én is hallottam, — mondotta Pflieger — éppen a félreeső helyen tartózkodtam, amikor a lövés eldördült. A csendőrség megállapította, hogy ez a félreeső hely tíz-tizenöt lépésnyire van attól az ablaktól, amelyen át belőttek Szikszay irodájába. A nyomozóhatóságok csütörtökön délután négy órakor Pfliegert, mint gyanúsítottat, őrizetbe vették. A egyre tífusz H®BBandiában Hága, szeptember 30. Hollandiában kitört tífuszjárvány terjed. Bredában száz, Maastrichatbann több mint ötven és Leydenben négy tífuszesetet állapítottak meg. Tielben a tífusz fellépése miatt betiltották a búcsút, Helmontban pedig nem tartják meg a katonai gyakorlatokat. Egyes falvakban a himlő és sarlack is fel-,lépett. 150 tífuszhaláleset Hannoverben Hannover, szeptember 30. A tífuszjárvány halálos áldozatainak száma ma estig 150-re emelkedett. Tegnap és ma összesen heten haltak meg tífuszban. A megbetegedések száma ezzel szemben most már állandóan csökkenő tendenciát mutat és a mai napon a hannoveri kórházból 12-en távoztak gyógyultan. Kitinapi kitartással győzelmet remélnek az engol bányászok Bochum, szeptember 30. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A nemzetközi szakszervezeti szövetség tagjaihoz átiratot intézett, amelyben a kontinens bányamunkásait felszólítja, hogy erejükhöz képest támogassák angolországi bajtársaikat, hogy ezek még legalább egy-két hónapig folytathassák a sztrájkot. Az angol kormány ismét elutasította a brit bányamunkások követeléseit, de a tél és a fűtési időszak közeledtére való tekintettel, kilátás van arra, hogy az angol bányamunkások követeléseit mégis teljesíteni fogják, ha még egy vagy két hónapja ki tudnak tartani. (II.) London, szeptember 30. A bányamunkások delegátusainak konferenciája elhatározta, hogy kerületenként a munkások döntésére bízza annak a kormányjavaslatnak az elfogadását, amely a kerületenként megállapítandó munkafeltételek felülvizsgálása céljából felállítandó bíróságokra vonatkozik. Október 7-ikén a kiküldöttek újabb kongresszust tartanak, amelyen a kerületek határozatairól szóló jelentéseket hallgatják meg. (W. E. E-)