Pesti Napló, 1927. január (78. évfolyam, 1–24. szám)

1927-01-15 / 11. szám

Szombat PESTI NAPLÓ 1927 január 13 16 Jilpár Gitta vendégjátéka a Városi Színházban A berlini Staatsoper primadonnája, akit a teg­nap esti Szevillai borbély előadásán a közönség szűnni nem akaró tapsokkal és kihívásokkal ünne­pelt , még két estén lép a budapesti közönség elé, legjobb két szerepében: hétfőn a Traviatát, szerdán, 19-én­ pedig a Rigoletto Gildá­ját énekli. (—) Vasárnap délután a Magyar Színházban Az új földesúr. Jókai—Hevesi klasszikus színművét va­sárnap délután játssza először mérsékelt hely­árakkal Magyar Színház. Törzs Jenő, Tassy Mária, Hollós Juli, Kormos Margit, Hahnel, Vágó, Z. Molnár, Tar­nay, Stella, Körmendy, Dávid felléptével. Kezdete 3 órakor, elővételi díj nincs. (—) Asszonykám — Honthy Hanna — ma, szom­baton este — Városi Színház. (—) Asszonykám — Honthy Hanna — holnap, va­sárnap este — Városi Színház. (—) Nebántsvirág — Biller Irén — holnap, va­sárnap délután — Városi Színház — mérsékelt hely­árak. (—) Ady-est holnap Basilides, Gervay, Holló, Péchy, Sághy, Ascher, Baló, Fehér, Kálmán és Somló közreműködésével. Képszerű helyárak. (Fodor.) (—) Gyermekdarab-bemutató Forgács Rózsi Ka­maraszínházában. Vasárnap délután 114 órakor An­dersen gyönyörű meséje, a legszebb és legmulatsá­gosabb gyermekdarab, Az elvarázsolt királyleány című bohózatos tündérrege kerül bemutatásra a Ré­vay utcai gyermekszínházban. Gyermekeknek és fel­nőtteknek egyaránt pompás mulatság lesz. Jegyek a pénztárnál, Révay ucca 18. szám. (—) Gervay Erzsi is énekel a holnapi Ady-esten. (Fodor.) (—) Schultze Siegfried, a nagyhírű német zon­goraművész estje ma. (Zeneakadémia, 1­9-) Hetiműsor Magyar kir. Operaház: Szombat, 7 órakor. E-bérlet 15. sz.: Walkür. Vasárnap: Othello (Leuer Hubert vendégfelléptével). Hétfő: Cigánybáró (jóté­konycélú előadás az Operaház nyugdíjintézete ja­vára Anne Roselle és Pataky Kálmán vendégfellép­tével). Kedd: Nincs előadás. Nemzeti Színház: Szombat, 7 órakor: Cyrano de Bergerac. Vasárnap déután: A cigány; este: Az új rokon. Hétfő: Az ember tragédiája. Kedd: Tanner John házassága. Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Szombat, Vi8 órakor: Váljunk el. Vasárnap délután: Az esz­ményi férj; este: A házitündér. Hétfő: A három testőr. Kedd: A bunda. Vígszínház. Szombat, V28 órakor: A Noszty-fiú esete Tóth Marival. Vasárnap délután: A Noszty-fiú esete Tóth Marival, este: Nem nősülök. molnár Ferenc magyar Színház Magyar Színház: Szombat, V.8 órakor: Játék a kastélyban. Vasárnap délután: Az új földesúk­; este: Játék a kastélyban. Városi Színház: Szombat, V.8 órakor: Asz­szonykám. Vasárnap délután: Nebántsvirág; este : Asszonykám. Hétfő: Traviata (Alpár Gitta vendég­felléptével). , Király-színház: Szombat, 1-8 órakor: Arany­hattyú. Vasárnap délután: Chopin; este: Arany­hattyú. Fővárosi Operettszínház: Egész héten minden este 9 órakor és vasárnap délután: Vigyázat.­ Női szakasz |Belvárosi Színház: Szombat, '/28 órakor: Egy féri eladó. Vasárnap este: Egy férj eladó. Vasárnap délután: Nincs előadás. Andrássy­ úti Színház: Egész héten minden este­­/19 órakor: A csodálatos nagymama (Ilosvay Rózsi, Lukács Pál, Vaszary Piroska, Boross, Bár­sony). Majd a Raposa, Szerbác Sára, Szerelmi leve­lező, A brazíliai ültetvényes, Kökény Ilona, Vaszary Piroska, Radó magánszámai. Terézkörúti Színpad: Egész héten minden este 1 9 órakor: Hirdetési verseny, Kontra, gyerünk! Hollywood ostroma, Az államtitkár úr, A sarzsi, tré-* fák., magánszámok. Royal Orfeum, Varieté, A zsiványkirály, Zer­kovitz—Harmath új nagy operettje Kiss Ferenc és Somogyi Nusi vendégfelléptével ! Soros zenebohó­cos:­iThe Kidlay, amerikai excentrikusok: Solti Her­min, Szokolai, Olly, Dénes Oszkár. Előadás kezdete: 8 órakor. Minden vásár, és ünnepnap délután 1z1 órakor- előadás mérsékelt­ helyágakkaL­­...» ...,«,.... Kis Komédia: Egész héten minden este V.9-kor: 1A mandarin, A kaukázusi nagyhercegnő, Zimmer­erfest, Rott, Steinhardt Maja, a méhkirálynő A sok kényszeredett történet s színészi álarc után a természet szép, szabad világa, ez a »Maja, a méhkirálynő« című film, mely Wal­demar Bonsels híres könyve után készült. A méhek élete. De nem úgy, — s ez a hiba — ahogy a mé­hek a maguk életét élik s ahogy azt, néhány kitűnő tudós hosszas megfigyelések után leje­gyezte. Hanem mintegy emberi történetté ala­csonyítva az egész. Maja, a méh, a film elkép­zelése s különösen feliratai szerint úgy gon­dolkozik s cselekszik, mint egy ember. Azok­nak a dolgoknak örül, — a feliratok szerint — mint az ember, sőt az erkölcsei és rokonszenvei is emberiek. Ami merő abszurdum. De ha a konstruált történetet eldobjuk, ak­kor a természet, és az állatok csodálatos életé­ről néhány valóban nagyszerű felvételt ka­punk. Feledhetetlen egy bagoly. Nagyszerű az a folyamat, ahogy a hernyóból lepke lesz — és amikor a kígyó kibúvik tojásából. Kitűnő a keresztespók — és így tovább... Nem kell az állatfelvételekhez mese... Töb­bet mondanak ők a világ s a természet titkai­ból, mint amit az ember kitalálni képes. E szép film után egy igazi német vígjáté­kot kaptunk »Ő nagysága az inasom« címmel, a főszerepekben Harry Liedtke és Ossy Oswalda. Én a német filmet igen nagyra becsülöm,­­ olykor nagyszerű erőfeszítésekre képesek, misz­tikus, vagy történelmi dolgokban igazán kitű­nőek, hanem mikor vígjátékot művelnek, az már nem tréfa többé. A komoly német filmek még Amerikába is kimennek s ott olykor nagy attrakicók (Faust nagy siker Newyorkban). De a vígjátékaiktól úgy félnek, mint a tűztől. Harry Liedtkének s Ossy Oswaldának még sohasem tettek amerikai film ajánlatokat. élet olyan színes, változatos, érdekes és izgalmas, hogy nem lehet csodálkozni azon, ha ismételten ifi feltámadását ünnepli a mozi vásznán. A Richard Oswald-féle szcenáriumnak és rende­zésnek, mely keletkezése idején bizonyára monumen­tálisnak hatott, vannak erősen észrevehető hiányos­ságai, sőt homályos részletei is, azonban talán nem volna igazságos annyi esztendő után ezért a műter­met hibáztatni, amikor tudnivaló, hogy a film­tekercseknek is megvan a maguk sorsut. Egébként, néhány szegényes kasírozott interiőrt kivéve, a ná­polyi és a tengeri felvételek, valamint a külvárosi London képei ma is megragadó erővel hatnak, Con­rad Veidt Nelson lordja sem vesztett vonzó és im­ponáló voltából, úgyszintén Liane Hard lady Hamil­tonja is eléggé tűrhető, de legtöbbször hiányzik is alakításából a nagyvonalú démoniság. Különben mintha maga a film is inkább Nelsont vallaná hő­séül, mert a trafalgari ütközettel és a tengernagy hősi halálával befejeződik a darab és lady Hamil­ton további életébe tragikus sorsának betetőzéséig, a nyomorúságos kórházi ágyon való haláláig a lilát már nem követi ennek az érdekes asszonyi életnek sötét pusztulásba vesző sorsát. A kísérő film, a Nősülj te is, pajtás! című naiv és ártatlan amerikai vígjáték, amelynek bolondos trükkjei, vaskosabb ötletei itt-ott meg is nevettet­nének, ha ajkunkra nem fagyasztaná a nevetést a magyar szöveg »humora«. A híradó­ részben egy pompás vadászkép köti le a figyelmet: a gróf Andrássy Géza birtokán rende­zett aganaszat. Nagyon érdekes és lebilincselő látni­való azok számára, akik még nem vettek részt ilyen nyúlvadászaton. Hervay Frigyes nem volt olyan jó műsor Budapesten, mint a Terézköputi Színpad szenzációs új műsora! Otthon azonban istenítik őket. Mit szeretnek rajtuk? . . . Rejtély. Liedtke egy merev arcú idősebb úr, akiben sem humor, sem mozgékonyság, sem szellem nincs. Érdektelen. Majdnem antipatikus. A német mozisok azt mondják, ha a neve a szín­lapon, van, biztos siker. Nemzeti nagyság. Az ízlés felett azonban nem lehet vitat­kozni.­ossy Oswalda?... Gyenge német Mitzi. Sablon szőke. Unalmas. Mit mondjak, én még Henry Portent sem bírom. Legjobb köztünk Lya Mara. Igaz, hogy ő orosz. Az egész filmvígjáték rendkívül erőltetett és elhatározott. Parancsszóra pedig sok min­dent lehet csinálni, de nevelni nem. Lengyel Menyhért Lady Hamilton A Pompadour- és Dub­arry-filmek sikerének lehet tulajdonítani, hogy ma viszontlátjuk a vásznon lady Hamiltont. Az emberek szívesen nézik az úgy­nevezett karrier-darabokat, főkép ha históriai alap­­pal is bírnak s képzelhető-e szédítőbb karrier ama Lyons Emma nevezetű árváénál, kinek pályafutása a lancashirei grófság egy kis városából pesztonka­sorból, nélkülözésen, züllésen, londoni matróz­spelinkákon és Graham doktor hírhedt szépségestéi­nek Hygieiá­ján keresztül trónok magasságáig ível, a nápolyi király udvaráig, hol mint Nagy-Britannia követének hitvese és Nelson admirális szeretője a napóleoni hadjáratok sorsába, sőt valósággal a világtörténelembe is belejátszik. A film a Schu­macher-féle feldolgozás nyomán meglehetős híven igyekszik követni lady Hamilton életét s vele pár­huzamosan a Nelson lordét is s valóban mind a két Magyar és orosz film egy műsoron Egy nagy orosz és egy új magyar film­et izgatóan érdekes összeállítású programja há­rom bemutató mozinak. A Vérmedve fia a har­madik orosz film, amely hozzánk eljutott. Az ördög márkája pedig az induló magyar film­gyártás egyik első szárnypróbálgatása. Véletlenül itt van előttem a newyorki nagy mozik múlt heti műsora: a nagy amerikai slá­gerek mellett négy európai film, orosz, német, francia. _ Ez annyit jelent, hogy a moziputi­kum egész világot behálózó nagy nyilvános­sága előtt teljes erővel megkezdődött a ver­seny, amely rövid idő alatt egész biztosan a filmdarabok nívójának, művészi értékének ha­talmas emelkedését fogja eredményezni, Ame­rikában éppen úgy, mint Európában. Az oroszok már első filmjeikkel bebizonyí­tották, hogy komoly szavuk lesz a versenyben, amelybe új hangot tudnak hozni. Tiszta mű­vészi célok, nagyszerű színészek nagyszerű já­téka, hibátlanul bravúros rendezés és a nem­zeti vonások sajátosan vonzó érvényesülése a legapróbb részletekig. A Vérmedve fia romantikus orosz legenda. Egy őrült litván gróf élete, akinek anyja meg­tébolyodott egy vadászaton, amikor medve tá­madt rá és amikor már szíve alatt hordta a fiát. Ez a valóság. A legenda pedig az, hogy az őrült gróf a medve fia. Elborult elmével ezt hiszi anyja is. És a fiú viharos éjszakákon szörnyű önkívületben, medvebőrökb­e burkolva kirohan az erdőbe, embereket támad meg — a legenda szerint medveapjának vére támad fel benne. Ez az irtózatos élet, ahogy a gróf nyugodt napjaiban küzd borzasztó betegsége ellen, a sötét orosz legenda misztikuma és mögötte a hihető valóság, ez a kettő együtt, ahogy le­ A ROYAL ClfiiFEPM ^^P^hjjli előadásán is fellép SOISS FERENC Kezdete d. u. fél 4 órakor. Telefon: József 121—68. SI VÁN YKI R­AlY** Azonkívül világvárosi varietémű­sor. Mérsékelt hely árak !

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék