Pesti Napló, 1927. március (78. évfolyam, 48–73. szám)

1927-03-01 / 48. szám

2 Ked(? PESTI NAPLÓ 1927 március 1' yazták a titkos választójogot, amely pedig még a kormánypárt programjába is beke­rült a régi kisgazdaprogramból. Megható, hogy egyszerre milyen éles reálpolitikai érzés váltja fel a jelszópolitikát, mind a két csoportban. A legjobb pedig az, hogy egész nyíltan mondják, hogy az építkezés­nek, a'új akciónak útjában semmi akadály nincs, mint az, hogy a párt — a Párt! — még nem döntött. Hát mi igazán nem tud­juk, hogy micsoda alkotmányos testület a párt és hogy megtörténhetik-e az, hogy e­gy országos akció, amelyben epilógusához "ért a földbirtokreform és prológusához egy nagy építkezési program, azon múlik, fő­leg pedig­ azon akad fenn,­ hogy a párt még nem döntött. Megmondjuk, főleg miért csodálkozunk ezen. Azért, mert ez a harc, ez az óriási háború csak a háborúsdi­, vízért, mert úgyis mindenki előre tudja,­­hogy mi­ lesz a vége. Azért, mert egyáltalá­ban nem perdöntő dolog a csoportoknak és a frakcióknak ez a harca. Azért, mert a wilsoni programból az »annexió és­­ hadi­kárpótlás nélküli béke« itt is megvalósul az egységes pártnak ebben a belső hábo­rúsdijában, amelyben egyelőre még külön­böző erők és akaratok játéka folyik, amely­ben azonban végeredményben ugyanannak az egy erőnek akarata érvényesül, amely, egyensúlyban tartja ezeket a­­ harcokat és ezeket a csoportokat. Azért, mert alap­jában itt lehet a helyzet bárminő kusza, bármilyen ködös és bármilyen zavaros — »meglepetés kizárva«. Április 25-én választ Mimi Bécs, február­­28. (A Pesti Napló bécsi szerkesztőségétől.) Az osztrák nemzetgyűlés többségi tagjai eiétfőn este értekezletet tartottak, amelyben megállapodtak abban, hogy az új választások első napját április 21-ikére fogják javasolni. Amennyiben a szociáldemokraták is hozzá­járulnak ehez a terminushoz, úgy nem lesz ellenzéke a kormány tervezett javaslatának, amely, a nemzetgyűlés feloszlatását és új vá­lasztások kiírását tervezi. „Belgá"-val szélhámoskodta­t, letartóztattál! Őket (Saját tudósítónktól.) Vasárnap este egy dunaparti szálloda éttermében a főkapitány­ság egyik detektívjének két veszedelmes csalót sikerült elfogni, akik a belga frankkal hóna­pok óta sorozatos szélhámosságokat követ­tek el. A belga kormány néhány hónappal ezelőtt új pénzt, az úgynevezett »belgát« vezette be a forgalomba. A­­belga nagyon hasonlít a régi belga frankhoz, de az értéke ötször annyi. A két szélhámos egy esztendővel ezelőtt jött haza Belgiumból. Hazatérésükkor meg­lehetős nagyösszegű belga frankot hoztak ma­gukkal. A szélhámosok nagyon jól tudták, hogy a belga frankot nemsokára kivonják a forga­lomból. Elhatározták tehát, hogy ezt a régi, csak ötödértékű pénzt, mint »belgát« fogják kiadni. Eleinte kis összegekkel próbálkoztak, amikor aztán rájöttek, hogy az üzlet­ egészen jól beválik, minden megtakarított pénzükön régi belga frankot vettek, amelyet mint új pénzt adtak ki. A dolgukat, olyan határozottsággal csinál­ták, olyan elegánsan öltözködtek és olyan ki­tűnő volt a fellépésük, hogy hosszú ideig si­került a manipuláció. Vasárnap este azután rajtavesztettek. Bementek vacsorázni az egyik dunaparti étterembe, kitűnően ettek, pezsgőt ittak, a számlájuk mintegy egymillió koronát tett ki. Hivatták a főpincért és megmondták neki, hogy Belgiumból jöttek, c­sak »belgá«-juk van , így csak azzal tudnak üzetni. A dunaparti étterem főpincére véletlenül ismerte a belgát és a régi belga frankot, szólt, a szálloda éttermében tartózkodó detektívnek, aki odalépett az elegáns vendégek asztalához és felszólította a két elegáns urat, hogy iga­zolják magukat. Először tiltakoztak az igazoltatás ellen, a detektív a feltűnést elkerülendő, kivezette őket a hallba, ahol az egyik Papp István, a másik Molnár János néven igazolta magát. Előállították őket a főkapitányságra, ahol ki­hallgatásuk után beismerték, hogy sorozatosan követték el csalásaikat. Mindkettőjüket letar­tóztatták. M­­inttul a harc Következett a nagy harc a FAKSz és a Tufa­ Művek Bt. körül, amellyel Hadik az épí­tést le akarta bonyolítani. Ez a harc az egysé­ges párt agrárképviselői, különösen a Falu Szövetséghez tartozó kormánypárti képviselők és gróf Hadik János között zajlott le. A párt­ban a helyzet úgy alakult, hogy az ötvenmil­liós típuslakások tervét kénytelen volt, a kor­mány elejteni és Mayer János földművelés­ügyi miniszternek határozott ígéretet kellett tennie arra vonatkozólag, hogy a kormány egé­szen új tervezetet dolgoztat ki, amely más ala­pon fogja megoldani, a kérdést, mint gróf Ha­dik János nagy emlékirata.. Újabb tárgyalások következtek, a nyilt levelek háborúja, amelynek során Hadik János egyik nyilatkozatot a­ másik után tette, han­goztatva, hogy nem vállalja a felelősséget a késedelemért. Hadik hajlandónak mutatkozott elejteni az 50 milliós típuslakások tervét és megfelelő árukölcsönök útján lebonyolítani az akciót, azonban sürgős döntést követelt, mert, mint hangsúlyozta, ellenkező esetben ősszel már nem indulhat meg az akció és így ismét tavaszra marad minden. A nagy küzdelemnek a vége az volt, hogy gróf Hadik János lemondott a FAKSz elnök­ségéről, természetszerűen elhárítva magától minden felelősséget a továbbiakért. A falusi kislakásépítés hosszú ideig ismét gazda­­nélkül maradt és a közel kétszázezer hajléktalan két­ségbeesve várta az idő jobbrafordulását. Hónapok teltek el ismét és novemberben végre összeült a FAKSz igazgatósága, amely elnökévé megválasztotta gróf Ráday Gedeont, míg ügyvezető alelnöknek Tamássy József or­szággyűlési képviselőt szemelték ki. A nyugtalan kormánypárt Ráday és Tamássy átgyúrták az egész kis­lakásépítő tervezetet és a kormány megbízá­sából Tamássy József írásban benyújtotta azt a tervezetet, amelynek alapján a FAKSz, illetve ő maga is hajlandó vállalkozni az akció lebonyolítására. Ismét, hónapok múltak el, míg végre 1927 február 4-ikén összeült az a­ minisztertanács, amely letárgyalta Tamási­ József szemébes előadásában a kislakásépítő akció legújabb, ki tudja hányadik tervezetét. A minisztertanács három óra hosszat vitatta a tervezetet, kisebb­nagyobb módosításokat hajtott végre rajta és ezután kimondotta, hogy a tervezet alapján megbízza a FAKSz-ot a munkálatok gyors megkezdésével. Am­ikor idáig jutottak, ismét közbelépett a harmadik tényező: az egységes párt, amelynek agrár képviselő tagjai, hivatkozva Mayer mi­niszternek, sőt magának gróf Bethlen István­nak régebben tett ígéretére, követelték, hogy a legújabb tervezetet tárják az egységes párt elé, mert ők is hozzá akartak szólni ehez az orszá­gos jelentőségű problémához, és megfelelő kri­tikával akarják elérni azt, hogy a tervezet a falusi hajléktalanok igényeit valóban ki is elégítse. A kormánypárti képviselőknek ez a köve­telése határozottan kellemetlenül érintette gróf Bethlen István miniszterelnököt, miután mi­nisztertanácsi határozatról volt szó, amelyről a FAKSz-ot hivatalosan február 9-én értesí­tette a­ földművelésügyi miniszter azzal, hogy az építési akció megkezdésének ezek után semmi sem áll útjában. Tévedések és félreértések Itt következett azután az a tévedés, illetve félreértés, amely miatt most olyan nagy fel­zúdulás észlelhető az egységes pártban. Az agrárképviselők ugyanis abban a tudatban vol­tak, hogy a kormány rendeletet óhajt kiadni a falusi kislakásépítés szabályozása tárgyában és ezzel szemben a mai napon, február 28-án de­rült ki, hogy a kormány semmiféle rendelet ki­adására nem készült, hanem a FAKSz-nak már február 9-én megküldötték a hivatalos Értesí­tést, a Tamásy-féle tervezetnek a miniszter­tanács által való elfogadásáról. A FAKSz igazgatósága, a kormány hozzá­járulásának birtokában, Tamásy Józseffel meg is kötötte a végleges megállapodást az akció ügyvezetésére vonatkozólag és ennek alapján Tamásy József ügyvezető alelnök meg is kezdte az előkészítő munkálatokat, az ország minden részében. Az egységes pártot tehát tu­lajdonképpen fait accompli elé állították és mint Rádayék legutóbb kijelentették, az egész nagy vita tulajdonképpen csak azon kérdés körül forgott, hogy váljon Tamásy József által előadatott tervezet az egységes párt felfogása szerint módosításokra szorul-e avagy sem? Amint Hadik János, az egységespárti vi­táktól elkedvetlenedve, kijelentette, hogy nem vállalja a felelősséget a késedelemért, éppen úgy Tamásy József máris olyan nyilatkozatot tett, hogy a kislakásépítő akció megkezdését semmi más nem akadályozza, mint azok a poli­tikai nehézségek, amelyeket újabban munkája A három vitás pont A tervezetnek három pontja van, amely olyan éles ellentéteket váltott ki a párt tagjai közül, hogy a döntés ezideig lehetetlen volt. 1. A Tamásy-féle tervezet azzal kezdődik, hogy az építési akciót a kormány a Falusi Kis­lakásépítő Szövetkezetre (FAKSz-ra) bízza. A tervezetet támadó agrár kép­viselők állás­pontja szerint a FAKSz felesleges szerv, apa­rátusa óriási összegeket emészt fel és így semmi szükség nincs reá. Az építési akciót szerintük meg lehet oldani az OKH-val, annak szerveivel, meglévő adminisztrációjával. Ta­mássyék szerint ugyanis a FAKSz adminiszt­rációja a kiadandó kölcsönök behajtása, és ál­talában mindazok a költségek, amelyek az építőakció körül felmerülnek, öt év alatt kö­rülbelül kétmillió aranykoronát tesznek ki, tehát majdnem annyit, mint amennyi a ki­helyezett kölcsönök után befolyó kamatok tel­jes összege. 2. A Tamásy-féle tervezet kizárja a köl­csönökből mindazokat, akik már házaikat fel­építették. Ennek oka­ Tamásy szerint az, hogyha az első évben 27.000 házat föl akarnak építeni és a következő négy esztendőben éven­ként újabb húszezer házat, akarnak tető alá juttatni, lehetetlen, a rendelkezésre álló össze­gekkel azoknak is hitelt folyósítani, akik már régebben építkeztek. Az­ agrárképviselőik ezzel szemben ragasz­kodnak ahoz, hogy azok, akik drága kölcsö­nökből már építkeztek, szintén megfelelő segít­ségben részesüljenek. •3. A Tamásy-féle tervezet bizonyos szelek­ciót állapít, meg. Kötelezővé teszi a kölcsön­igénylők számára, hogy házhelyeik megváltási árát, hosszúlejáratú hiteleknél teljes egészé­ben, rövidlejáratúaknál pedig fele részében le­tétbe kell helyezni, illetve ki kell fizetni. A tervezetet támadó képviselők ezt a köte­lezettséget tarthatatlannak mondják, miután a nincstelen házhelyesek nem­ rendelkeznek annyi tőkével, hogy ennek az előírásnak a leg­csekélyebb mértékben is eleget tehessenek". Szerintük itt teljesen megfeneklenék az egész akció. Megindul végre a munka Ez a három főkérdés, amely kedden Maycr, János földművelésügyi miniszternél megvita­tásra kerül azon az értekezleten, amelyet össze­hívtak az ellentétek végleges kiküszöbölése céljából. A kormány nem akarja többé pártér­tekezlet elé vinni ezt az odiózus kérdést és ép­pen ezért mindent el fognak követni, hogy kedden elsimuljanak a differenciák. Gróf Rá­day Gedeon és Tamásy is megjelennek az ér­tekezleten és megadják a szükséges felvilágo­sításokat éppen úgy, mint Mayer földművelés­ügyi miniszter. Az agrárképviselők hétfőn délután bizal­mas konferenciát tartottak, amelyen a Mayer miniszternél lefolyó konferencia anyagát rész­letesen megvitatták és álláspontjukat véglege­sen meghatározták. Amennyiben kedden si­kerül a megegyezés, — aminthogy ennek most már igen nagy a valószínűsége — a párt csü­törtökön nem foglalkozik már ezzel a problé­mával és a FAKSz végre hozzáfog a kislakás­építéshez, amelynek céljaira az 1927/28. évi költ­ségvetés újabb 6 millió aranykoronát irányzott már elő. A rendelkezésre álló 21 millió aranykorona az illetékes tényezők kijelentése szerint a posta­takarékpénztárban külön számlán vezetve várja hovafordítását. A FAKSz céljaira ebből a tőké­ből — a vezetők leghatározottabb kijelentése szerint — még egyetlen fillért sem fordítottak. Amint az akció megindul, természetszerűen rögtön fölszabadítják ezt az összeget és évről­évre újabb 8 millió aranykoronával megtoldva, öt év alatt összesen 60 millió aranykoronát for­díthatnak a falusi kislakások fölépítésére. Száz­ezer házat akarnak ebből a hatvan millióból felépíteni öt év alatt, úgyhogy a több mint 850 milliárd papírkoronát kitevő összegből volta­képpen csak a házhelyesek felét tudják fedél alá juttatni, négy-öt milliós anyaghitel segítsé­gével. Vásárhelyi Ferenc lusi Kislakásépítő Akció tervezett megoldása ellen. megkezdése f­elé gördít­ettek. Kijelentése szerint ugyanis addig nem foghat hozzá munkájának tényleges keresztülviteléhez a FAKSz, míg az egységes párt nem döntött és nem szankcionálta az ő általa kidolgozott s a minisztertanács ál­tal elfogadott építőtervezetet. Emésztési nehézségek, gyomorfájás, gyomor­égés, rosszullét, fejfájás, izemkáprázás, idegizgalmak, álmatlanság, gyengeségi állapotok, munkaképtelenség esetén a természetes »Ferenc József« keserűvíz meg­szünteti az emésztési zavarokat, a vérkeringést helyes útra tereli, felfrissíti a szellemet és egészséges álmot hoz. Az egyetemi klinikákon végzett kísérletek bizo­nyítják, hogy alkoholisták a Feró­ő József víz haszná­lata folytán éhségérzetüket majdnem teljesen vissza­szerezték. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben.

Next