Pesti Napló, 1927. április (78. évfolyam, 74–97. szám)
1927-04-12 / 83. szám
12 Kedd PESTI NAPLÓ W27 április 12 SZÍNHÁZ, ZENE, FILM Bartók és Szigeti próbálnak Déli tizenkét óra. A Zeneakadémia nagyterme. Kinn szitál az áprilisi eső. A teremben rajtam kívül csak két ember. Minden ajtó gondosan lezárva. A két ember átszellemülten beszél, egy Mozartszonátát játszanak. Elől, a zongora előtt magas fiatalember hegedül. Úgynevezett szép arc, mely az önmaga okozta művészi élvezettől még szebb lesz. A zongoránál fehérhajú kis emberke ül, a legfinomabb fejek közül való. Ez Bartók Béla, korunk egyik legnevesebb zenésze. Mintha egy preraffaelistaszerzetes ülne hangszere mellett, régi olasz festményekről ismerős franciskánus barát. Hátul a Zeneakadémia hatalmas orgonasípjai fénylenek, festői háttere e filigrán alaknak. Néha nagy szemeivel felnéz partnerére, Szigeti Józsefre. Gondolataik keresik egymást, a nagy űrben ez a két zenélő alakdiabólikusan hat. Nincs az a hangverseny, melyen ily átszellemülten játszhatik művész, mint e kettő. Halálos csendbe csak a két hangszer sir bele. Maguknak játszanak, a néma székek százai most emberek, fülek számukra; a tér, hová lelkük hullámai szállnak, az egész világ hallgatósága. Néha megállnak egy percre. Szigeti mély tisztelettel beszél halkan a mesterrel, Bartókkal. Ez a, Párizsban élő, mindenfelé arrivált fiatal hegedűs rajongva áll partnere előtt, hátát öntudatlanul hajtván meg előtte. Két zenei fölfogás közeledik most egymáshoz, azzal a szerénységgel, melyet a másegyénisége előtt érzett tisztelet diktál. Szigetin látni, hogy boldog, hogy Bartók Bélával játszhatik. Mikor a szünetben beszélgetünk vele, rajongva beszél róla. — Látja, Bartók nemcsak úttörő, hanem maga a maradandó életüröm !«. Ő nem egy Schömberg, aki csak mint újító figyelemreméltó, önnek nincs fogalma arról, hogy őt — Kodállyal együtt— hogy tisztelik külföldön. Nézkülük ma a modern zene elképzelhetetlen ... Szigeti és Bartók találkozásukból kifolyólag elhatározták, hogy jövőre együtt fognak Amerikában ezenátaestéket rendezni. Mintha nem bírnák el, hogy az együttjátszás élvezetétől megfosztassanak, partok hallgat, de Szemel — a Giorgaone eertje barátjának szent tűzben égő szemei ezek — mindent elárulnak. A finom fehér emberke ismét fenl a fekete mammutzongorához. Szigeti feláll, Beethoven-szonáta következik. Még magasabb régiókba viszi őket a zseni. Mikor befejezik, nevetnek. Bartók elveszi Szigeti hegedűjét és különös, újfajta hangzatokat mutat neki rajta. Megfordítja a vonót és fájával bizarr csapkodásba kezd. Mily különös ellentétei e hangok az előbbi klasszikus világnak! Majd Szigeti próbálja ugyanezt. Arca ragyog az örömtől, mikor sikerül neki. Most már ezúj kereséseknél maradnak, most Szigeti mutat be egypár Stravinszky-hangzatot, fantasztikus ritmusok és harmóniák keverékét. Bartók odafordított fejjel hallgatja, élvezetes mosollyal az ajkán, tágranyitott nevető szemekkel. Ezek egymásnak zenélnek, mint két madár, hangszereiken keresztül társalognak. Felks Jenő ágaskodó és aláhulló, torlódó és összecsapószabadi erőit legmélyebb s legmeztelenebb lényegükben ragadja meg. A mű itt nemcsak előttünk születik meg újra, de annak a viharnak szelét is érezzük, mely létrehozta, a teremtő szenvedély, úgy érezzük, még nem rögzítette művét halott kólafejekké, — de néha úgy rémlik, nem is rögzítheti meg többé, mert ki tudná a művet így leírni, ahogyan most hallottuk, ki tudná mással közölni ezt a leírhatatlan, elemi forróságot? Szinte megdöbbenve, szinte hitetlenül eszmélünk rá, hiszen mindezek ismert, lerögzített művek, hiszen Bartók ezt az egész vulkáni tüzet, forróságot, dübörgést, vajúdást utólag idézte fel előttünk! Aki Bach kérlelhetetlen , óriásívű, acélos ritmusát, Mozart átszellemült, végtelen bensőségű, álmodozó dallamait, Beethoven parttalan fájdalmát és mennydörgő jókedvét ezen az estén hallotta, mindig így fog emlékezni Bachra, Mozartra, Beethovenre s ez lesz az interpretáció, melyet új előadásnak fog nevezni. De e mellett az emésztő tűz mellett ott világított az a melengető fény is, mely a világ ezerféle természeti szenvedélyét s ritmusát az egyetemes és sokszínű művészi kultúra nemes ragyogásával vonja, be. Szigeti József ezen a kultúrán keresztül közeledik a művészethez; csak így lehetséges, hogy a művek, melyeket megszólaltat, olyan atmoszférát nyernek játékában, mint talán soha senkiében. Ily bensőséges alázattal, ilyen végtelen szeretettel csak az közeledik a nagy művekhez, ki azokhoz valóban méltó tud lenni. Szigeti játékának tisztasága s nyugalma épúgy nem utólagos stilizálás, mint Bartók áthatóan éles, kristályos formaművészete; mindkettőő a mondanivaló közvetlen, de végleges megfogalmazásából ered. Aki a Schubert-duó melódiáinak csodálatosan gyengéd és légies, amellett tragikus erővel, lendülő interpretációját hallotta Szigetitől, az mélyebben belelátott Schubert világába, mint aki száz részletes teóriát, ismer a »romantikus vágy« lényegéről. S ahogy játéka összefonódott Bartókéval, valóban az elementáris művészet, a teremtés ősi vegetációja bontakozott ki a hallgató előtt. A közönség megérezte, hogy rendkívüli zenei eseménynek tanúja és őszinte hálával ünnepelte a két grandiózus művészt. Sz. B. a) Szigeti József és Bartók Béla kamaraestje Bartók Béla és Szigeti József szonátaeste A zongora egyik legnagyobb élő mestere és a hegedű legnagyobb magyar művésze léptek vasárnap este a Zeneakadémia dobogójára, hogy együtt szólaltassák meg Bach, Mozart, Beethoven és Schubert egy-egy szonátáját. Óriásnak kell lennie annak az interpretátornak, aki ilyen birodalmakat, ha csak egy részletükben is, teljes perspektívájukkal fel tud tárni a hallgató előtt, de a hallgató úgy érezte ezen az estén, hogy talán soha még hivatottabb kezek nem nyitották meg előtte az alkotóművészet ez őserdejének világát. Bartók játéka a művészet gyökereihez viszi az életet, a mindenség forrongó, fogamzó, fel i «* A szezon legnagyobb vígjátéksikere az ügyvéd és a férje . (*) Faragó Sándor a győri színikerület új igazgatója. A Győr—Sopron—Szombathely—Pápa egyesített színikerületének eddigi igazgatója. Somogyi Kálmán, miután ez év augusztusában lejár a szerződése, megválik a győri színikerülettől. A pályázók közül Alapi Nándor az utolsó pillanatban visszavonta pályázatát, Pataki Károly megválasztásának pedig az a nehézsége volt, hogy felszerelését nem engedik ki Szlovenszkóból, így Faragó Sándor egyhangúlag került a színikerület igazgatói megbízásához. Megjegyzendő, hogy ez a megbízás csak egyesztendős próbaszerződéssel jár, egy év után, ha a kerület színügyi bizottsága nincs megelégedve a direktorral, új pályázatot írhat ki. A most megejtett választás Győrött folyt le, Győr polgármesterének, Farkas Mátyásnak elnöklete alatt és a kerületbe tartozó városok polgármestereinek és színügyi megbízottainak részvétele mellett. (*) Békeffy László Bécsbe szerződött. Békeffy László konferanszié és kabaréíró vasárnap este búcsút mondott a budapesti közönségnek. Békeffyt a Pavillon Kabaré Bécsbe szerződtette, ez a szerződés azonban csak a jövő szezon elején lép életbe. A feltételek értelmében Békeffynek a jövő szezon elejéig tökéletesen meg kell tanulnia a német nyelvet. A közbeeső hónapokban Romániában rendez turnét Békeffy, ahová kisebb társulatával Bécsből indul útnak. (*) Milyen legyen a vidék színháza ? A vidéki színészet két okból vívja élet-halálharcát: azért, mert a szegénységben alászállt nívója és méltatlan helyiségei miatt. Ahol pedig méltó hajlékra gondolnak, ott a nyugateurópai kultúrközpontok pármillió pengőnek megfelelő költségű, gazdag kiképezésű színházai lebegnek mintaképül. A mi szegényes viszonyaink mellett ezen aztán megtörik minden szép terv. Medgyaszay István építész, kormányfőtanácsos, a Magyar Mérnök és Építész Egyletben ma este bemutatta nagykanizsai színházát vetített képekben. Törekvése arra irányult, hogy a mi viszonyainkból kifejlesztve, a mi lehetőségeink között, keressen egy új színháztípust, amely a vidéken Arénának és a drágakőszínháznak nevezett fogalmak közé esnék. Ezt sikerült Medgyaszaynak megvalósítania, amikor a nagykanizsai ötszázszemélyes díszletekkel is teljesen felszerelt központi fűtésű modern kis színház összköltsége a 200.000 pengőt nem lépte túl. (*) Jön a Kékmadár-együttes. A Kékmadár-kabaré május második felében öt estén át vendégszerepel Budapesten, egyik magánszínházunkban.