Pesti Napló, 1927. november (78. évfolyam, 248–272. szám)

1927-11-01 / 248. szám

10 Kedd $9 • s a fsafaSem&e? nem tűr meg maga körül férfiakat, csak hit­vány hízelgőket szeret látni... Az a fiatal em­ber ma szakállas, őszhajú öreg úr s Doorában arról álmodozik, hogy mégegyszer vissza fog ülni a német császári trónra s ő majd boldoggá és naggyá teszi a szerencsétlen német nemze­tet. Aki pedis­ azt a lesújtó ítéletet mondta róla, senki más nem volt, mint­­ Otto Bism­ark. Most jelent megt Ferdinánd Philipp igaz­ságügyi tanácsos emlékirata. Philipp esztendő­kön keresztül jogtanácsosa és bizalmasa volt a vaskancellárnak. Emlékiratában elmondja, hogy amikor a fiatal Vilmos császár elbocsá­totta Bism­arcket a szolgálatból, a vaskancellár szinte nem bírt mátrával. Minthogy udvari em­­berek előtt nem igen öntötte ki a szivét, elment hű jogtanácsosához s előtte szabad folyást en­gedett haragjának. — Képzelje, az a fiatal ember... Azt hiszi, hogy ő egyedül elkormányozhatja a birodal­mat. Nem tűr meg maga melett gerinces em­bert vagy olyant, aki a véleményét a szemébe meri mondani. Az a fiatal ember nem tűr meg, migra körül férfiakat, csak hitvány hízelgőket szeret látni. Csak szolgákat, akik narancsát va­kon teljesítik. Igen, elhalmoznak kitüntetések­kel, díszszázadot állítanak fel ajtóm előtt, de alig várják, hogy a sutba dobhassanak. Miért? Mert nyíltan a szemébe mondtam az igazságot. Hiszen ilyesmi most egy abszolút monarchiá­ban sem lehetséges, hát még Németországban. Sötétnek, borzasztó sötétnek látom hazánk jö­vendőjét ... A vaskancellár sokára­ maga elé nézett s ki tudja, talán el is ért a pillantása egészen addig, ahol »az a fiatal ember«, aki nem tűrt meg maga körül férfiakat, csak hízelgőket, kényte­len volt aláírni a versaillesi szerződést. * Kellemetlen elestlepetés érte Primo de Rivera tábornokot, a spanyol »parlament« megnyitó ülésén. Az egyik »kép­viselő« szóvátette, hogy Spanyolországban el­nyomják a szabadságot, az emberek csak félve mernek maguk körül nézni, mintha az e egész országra egy óriási kőszikla súlyosod­na, föld­alatti üregekbe menekülnek, ha beszélni akar­nak... efféléket dörgött a diktátor felé. A »parlamentben« először általános meg­rökönyödés támadt, majd — ahogy az ország­gyűlési tudósítók írni szokták — a felháboro­dás vihara szántott végig a padsorokon. Vé­gül Primo de Rivera tábornok kijelentette, hogy Spanyolországban igenis van szabad­ság... • Ez az eset némi feltűnést fog kelteni. Hi­szen a spanyol »parlamentet« Primo de Rivera állította össze s így méltán elvárhatta, hogy a »képviselők« az ő szája íze szerint viselkedje­nek. De ha összevetjük ezt az incidenst azzal a r­ögös szózattal, amely az olasz fasizmus ötö­ik évfordulóján hangzott el, akkor a feltűnés végképpen el fog oszlani. A fasizmusnak szintén voltak eleinte ilyen incidensei a parlamentben. Akadtak ott is képviselők, akik bakafántoskodtak, de az­iután apránként leszoktak róla. Ma, a fasizmus ötödik évfordulóján már nyugodtan bocsát­hatta világgá ezt a szózatot egy fasiszta újság: — Ötödik éve, hogy a fasizmus a lovon ül s ezen a napon meg lehet állapítani, hogy egyetlen hang nem hangzik fel többé ellene. Mindenki meghódolt előtte, kicsiny, nagy, fia­tal és öreg. Akár a városházán, akár a pa­rla­mentben, akár másutt nyílnak szóra az ajkak, csak dicséret zeng ki belőlük a fasizmus felé. A régi parlamentáris idők herce-hurcái, intri­kái, támadásai, veszekedései... ezek mind meghaltak. Ötödik éve, hogy a fasizmus lovon ül s pillantása előtt mindenki mélyen meg­hajtja fejét. A spanyol diktátor csak most kezd kísér­letezni a parlamenttel. Nem csoda, hogy még nem megy minden simán benne. Nagyon kényelmes és egy­szerű ez Aspirin bevétele tabletták alakjában. Minden egyes tabletta súlya pontosan fél gramm (0,5 g). Könnyen és tisztán lehet zseb­ben hordeni és bevenni. Dobjuk be egy pehér vízbe, ebben gyorsan szét­esik. De valódi Aspirin-tabletták­nak kell lenni, az eredeti Bayer­csomagolásban.­­ £ 0.5 PESTI NAPLÓ 1927 november 11 Az első telefonhír Bukarestből Hétfőn megszűnt a táviratcenzúra s megnyi­t a telefon­forgalom a külfölddel­­ Romániában teljes a rezsd és a mi van a karlista mozgalom mögött? Bukarest, október 31. (A Pesti Napló kü­lön tudósítójától.) Ma este megszüntették a külföldre menő sajtótáviratok cenzúrázását és megnyitották a bukaresti belgrádi telefonforgalmat is A táv­iratok cenzúrázását és a telefonvonalak elzárá­sát Manoilescu letartóztatása után a bel­ügyminisztérium rendelte el és ezeket a rend­szabályokat, dacára a külügyminisztérium til­takozásának, napokig fenn is tartotta. T­i­t­u-­­e­s­c­u külügyminiszter azzal érvelt, ho­­y a belügyminisztérium intézkedései csak ártanak Románia érdekeinek, egyenesen elősegítik az álhírek terjedését. A külügyminiszter jóslata azóta alaposan be is vált, mert amit a külföldi sajtó a telefonzárlat elrendelése óta a román viszonyokról írt, ?‹»r»«‹k­­; ° t­ized rés­ze fantasztikus kitalálás, vagy pedig képtelen túlzás. A Pesti Napló bukaresti tudósítója teljes őszinteséggel megerősítheti a kormány kőnyo­matosának azokat a híreit, amelyek szerint Romániában teljes a rend és nyugalom. So­kat nevetnek itt a londoni Reuter-iroda tudó­sításán, amely szerint B r­a t i­a n­u készen áll a menekülésre. Erre Bratianu igazán nem gondol, mert helyzete, dacára az erős karlista mozgalomnak, feltétlenül erős. Elejétől kezdve pontosan tu­dta a karlisták min­den megmozdulását és így könnyen és idejé­ben lecsaphatott rájuk. Nincs is még annyira megszervezve a karlista mozgalom, hogy döntő­ eseményekre lehetne gondolni. Ezek a megállapítások azonban koránt­sem jelentik azt, hogy a karlista mozgalom komolytalan volna. Vannak Carolnak hívei nagyszámban, akik azonban talán nem is annyira az ő hívei, mint elsősor­ban­­ Bratianu ellenségei, akik Carol lobogója alatt szeretnének hatalomra jutni. Más út ugyanis ma, amikor Bratianuék ha­talma úgy van megszervezve, mint még soha, n nem vezet hatalomra. AMMÜbair ez az út is na­gyon hosszú és fáradságos. Hogy mennyire csak hatalmi politika a karlista vezérek leg­alább egy részének a politikája, bizonyítja legjobban Averescu szerepe. Ő tudvalévően tevékenyen részt vett Carol száműzetésében és akkor, amikor ez a politika jelentette számára a hatalmat, és olyan eréllyel dolgozott Carol visszatérése ellen, mint most Bratianu. Most ő a karlista mozgalom egyik vezére és szerve­zője. A múlt csütörtöki parlamenti ülés óta Ro­mániában valóban fontosabb politikai esemény nem volt. A katonai hatóságok ugyan állan­dóan tartanak házkutatásokat exponált kar­lista politikusoknál, néhány kompromittált magasrangú katonát megrendszabályoztak, de egyéb nem történt. Teodorescu Pál ezre­dest, a repülő csapatok volt vezérkari főnökét, a katonai parancsnokságra idézték és egyelőre ott is tartják, de letartóztatását még nem ren­delték el. Felfüggesztették Ionescu őrna­gyot, a repülőcsapatok parancsnokát és a la­kásán internálták Giossanu ezredest, aki nemrégiben Párizsban volt és ott meglátogatta Carol volt trónörököst. Hogy ezekkel a ka­tonatisztekkel mi fog történni, azt csak a Ma­noilescu ellen elrendelt vizsgálat befejezése után fogják elhatározni. Manoilescu perét e hét végén vagy a jövő hét elején kezdi tárgyalni a katonai bíróság. A vizsgálatot valószínűleg holnap fejezik be, mire a katonai ügyész megteszi vádindítvá­nyát. Csak akkor fog eldőlni, hogy rendes ka­tonai bíróság vagy statáriális bíróság elé ál­lítják-e Manoilescut. A védő rendkívül sok tanú kihallgatását fogja indítványozni, köztük több politikai vezérnek a kihallgatását, úgy­hogy a per mindenesetre nagy szenzációnak ígérkezik. Egész sor védő fogja Manoilescut képviselni a hadbíróság előtt, úgyszólván mindazok az ügyvédek, akik egyúttal tartalé­kos tisztek és Averescu pártjához tartoznak. Manoi­lescu fővédője Averescu tábornok lesz. (C. C.) ­ . Bukarest, október 31. (A Pesti Napló tudósítójától.) A bukaresti lapok ma a J­onos­escu-ügynek egy jellemző epizódját közlik. Azon a vonaton, amelyen Manoilescu hazaérkezett, tért vissza külföldi útjáról Bratianu György mérnök, Bratianu miniszterelnök fia is. Amidőn Bihar­püspökiben Manoilescutól a leveleket elko­bozták, a volt államtitkár a miniszterelnök fiához fordult. — Fontos leveleket hoztam, — mondotta Manoilescu — amelyek közül az egyik édes­apjához, a miniszterelnökhöz van címezve. Nem akarom, hogy ezek a levelek másnak a kezébe jussanak, helyes volna, ha Ön átvenné azokat. A fiatal Bratianu azonban elutasító gesz­tussal kijelentette, hogy nincs semmiféle meg­bízatása arra, hogy a vonaton bárki számára leveleket vegyen át. A következő pillanatban a levelek már a detektíveknél voltak. A »Cuvantul mai száma Manoilescu vál­lalkozásának egy komikus momentumáról ad hírt. A letartóztatott politikus leveleiben külö­nösen sűrűn fordul elő ez a két név: Bubi és Cuki. Manoilescu szerint Bubi nem más, mint Averescu, Cuki pedig ő maga. A lap tréfás cikkben aposztrofálja Cukit és Bubit, mint akiknek vállalkozása nem sikerült. A »Lupta«, amely közel áll a kormányhoz, mai számában érdekesen fejtegeti Manoilescu letartóztatásának okait. A lap úgy állítja be a dolgot, mintha Manoilescu akciója a legke­vésbé sem lett volna alkalmas arra, hogy az országi jelenlegi alkotmányos bere­ndezkedését megváltoztassa. Hogy mégis ilyen nagy ügggyé fejlődött, az annak tulajdonítható, hogy Bra­tianu azz­alkarta, hogy Manoilescu kudarca leckéül szolgáljon azoknak, akik a dolgok rend­jén változtatni próbálnának. Akármilyen ma­gas állami méltóságot tölt be valaki az állam­életben, ha olyasmit merészel tenni, ami az 1926 január 4-iki aktus megváltoztatását cé­lozta (ekkor mondatták le Carolt), akkor aa börtönbe jut, mint bármelyik kommunista, aki szintén az állam biztonságát veszélyezteti. tus magyar és néme 2 «res« f$»??c adja el a trónbeszédet Bukarest, október 31. A szenátus ülésén Gyárfás Elemér magyar szenátor a magyar és a német párt nevében foglalkozott a trónbeszéddel. Kijelentette, hogy a két párt nem fogadja el a trónbeszédet, mert annak elfogadása egyet jelentene a kormány iránti bizalommal, már­pedig sem a magyar, sem a német párt nem viseltetik bizalommal a kormány iránt. Hangoztatta a kisebbségek sé­relmeit, különösen az iskolaügyekben. Tiltako­zott az ellen, hogy a magyar és német felek­e­zeti iskolák helyébe a kormány román állami iskolákat akar felállítani. Hangoztatta aggód el­­kozása Mis­e k­örte §*fa«©3le$­E&a Ji^arpOsjpokifeen Szafianu feat? 1*9-ért fárnak el ©?van szigorúan lanoilescu ellen?

Next