Pesti Napló, 1927. december (78. évfolyam, 273–297. szám)

1927-12-01 / 273. szám

4 Csütörtök PESTI NAPLÓ 1927 december 1. P­ÍM Támadtak a szocialisták a r­endör­­éget a keddi tüntetésen ítsmusított magatartása miatt — Bethlen: 99Ne vigyék ügyüket az uccána» mes­t az osztrájc szociálistákéhoz Hasonló vereség ogyaönöket érintet Úttő főszepceg vagy Ottó Mráig? — Pe^ep Békésé foon$m$gáPS£tga,és ki nem adatása miatt interpellálm a &@Mgyminisztept — Scitovszkys 99M törvény érvé­nyesítését még ilyen embertől s­em volt módomban megtagadni" Bethlen m­inisztereln­ök az uccát pendjéről, safténgi­ekről, legitimista propagandád­ról s a Rothermere*akcióról beszélt a Máz szerdai ülésén (Saját tudósítónktól.) Már reggel, az ülés megnyitása előtt elhatározta a szocialista frakció, hogy a kedd esti tüntetés ügyét — a tüntetők a Népszava korportázsjoga megvoná­sának harmadéves évfordulója alkalmából a sajtószabadságot éltetve, összeü­tközésbe kerül­tek a rendőrséggel — a Ház elé viszik, így is történt. Farkas István a napirendhez szólván, hozta elő a tüntetést. A szocialista felszólalás­a után a miniszterelnök emelkedett szólásra és a következő háromnegyed órában lárma, bot­rány és éles összetűzések egymást követték. Interpellációs nap is volt a szerda. Hegymegi-Kiss Pál a miniszterelnököt interpellálta meg a legitimista propagandáról. Az ellenzéki szó­nok Habsburg-ellenes kijelentései a jobbolda­lon is többeknél nagy helyesléseket váltottak ki. A király kérdés­e-'7 os probléma, amely körül igazában csoportokra szakad a hatalmas egy­séges párt is. A napirenden különben a bün­tetőnovella folytatólagos tárgyalása szerepelt. A szociáldemokrata Györki Imre háromórás nagy beszéde töltötte ki a napirend tárgyalá­sára szánt időt.­ ­ A sajtóperek garmadája Háromnegyedtizennégy,órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök a képviselőház szerdai ülését. A szociál­demokrata Györki Imre volt, a bü­ntetőmovella álta­lános vitájának felszólalója, aki beszédét azzal kezdte, hogy ez a javaslat nem váltotta be a hozzá­fűzött reményeket, pedig már ideje lenne, hogy az ország jogszolgáltatását nyugodt mederbe tereljék. De úgy látszik, még mindig szükség van a kivételes hatalom alapján álló ítélkezésre, , mert az ország dolgozó tömegével áll még mindig harcban a kor­mány. Részletesen foglalkozott a szocialista beszéd az egyetemen történt brutalizálásokkal és ezek kap­csán azzal, hogy a munkahelyeken is történnek egyesek részéről eltanácsolások. Követelte Györki az esküdtbíróság helyreállítását, m­ár a bíróság te­hermentesítése szempontjából is. Rámutatott a rög­tönítélő bíróságoknak a proletárdiktatúra után való ítélkezéseire és szót emelt álpolitikai természetű perek, a sajtóperek, a tiltotta­küldési perek, az állam­ellenes perek hatalmas garmadája ellen. Utalt beszédében Györki a kedd estén történt tüntetésre azzal, hogy nem felel meg a valósinak az, amit a rendőrség hivatalos kommünikéjében szükségesnek tartott kijelenteni, hogy a 38 előállított őrizetbevétele azért volt szükséges, mert a proletár­diktatúrát éltették. Azt várta volna mindenki a­ ja­vaslattól, — úgymond Györki — hogy szüntesse meg a sajtószabadságot korlátozó intézkedéseket és állítsa, helyre az esküdtbíróságot. Szólt a beszéd arról is­, hogy az újságírókat úgy­ kezelik a fogházban, mintha legalább is gyilkosok volnának. Kifogásolta, hogy a dologház felállításával akarják megterhelni az ál­lami háztartást. Különös az az eljárás is, amit poli­tikai bűncselekményekért elítéltekkel büntetésük ki­töltése után követnek. Éles támadást intézett a rendőrség ellen a szo­cialista szónok, a letartóztatási és előzetes eljárási anomáliákkal kapcsolatosan, fényképmásolatokkal próbálta bizonyítani, hogy a Szántó-féle kom­munista­ perben a rendőrségi közegek okirathami­­tást­ követtek el, amikor, szerinte, a per egyik vád­lottja számára hamis útlevelet állítottak fel, hogy külföldre mehessen és ott Scharf Mórici szerepet játszhasson. Györki szerint nemcsak a rendőrség, hanem az ügyészség eljáró közege is be volt avatva a­ rendőrségnek ebbe a mahinációjába. Megkérdezte Györki az igazságügyminisztert, hogy miért nincs az igazságügyi­­ hatóságoknak egy­­ szava­­ sem a rendőr­ség ily­e­n intézkedései és cselekedetei ellen, amelyek­­az ország jó hírnevét mocskolják be. Szóvá­­tette Györki az éjjeli kihallgatásokat, és egyéb visszaélé­seket. Kérte az igazságügyminisztert, hogy szemé­lyesen járjon el és tüntesse el ezeket az ázsiai álla­potokat. Háromórás beszéde végén Györki kijelen­e­tette, hogy a javaslatot nem, fogadja el. Tíz igazságü­gyminiszter visszautasítja a vádaskodást Györki beszéde után Pesthy Pál igazságügymi­niszter erélyesen visszautasította a beszédben emlí­tett vádakat, kijelentvén, hogy Györki állításait nem lehet bizonyítékoknak elfogadni. Ha a bizonyítéko­kat megkapom, — mondotta az igazságügyminiszter — ki fogom nyomoztatni az állítólagos útlevélhami­sítási ügyet, a belügyminiszter úrral együtt meg fogjuk találni a módját az orvoslásnak. A nyomozás kérdésének megoldása az lesz ezentúl, hogy a rendőr­ség nyomozást végző közegei közvetlenül az­ ügyész­ség alatt fognak állani. A szociáldemokraták állandó zajongása és közbe­szólásai közben beszélt az igazságügyminiszter, aki válasza végén Györki Imre állításait elhamarkodot­taknak jelentette ki és azokat visszautasította. Fél kettő előtt gróf Bethlen Isván miniszterelnök beterjesztette — miután Pttky Endre elnök megsza­kította a büntetőnovella vitáját — a legfelsőbb állami számvevőszéknek az 1926/27. év második felé­ről szóló zárszámadását és az 1919—­1922. évről a kor­mány­ működéséről és az ország állapotáról szóló je­lentését­. Urbanics Kálmán a gazdasági bizottság je­lentését terjesztete be a képviselői illetmények sza­bályozásáról. I A csukamájolaj gyermeknek, szülőnek, orvosnak egyaránt A szervezet leromlása, testi és lelki gyengeség, tüdő­baj, angolkór erőteljes feltáplálással, csukamájolajjal gyógyítható és előzhető meg. JENALT az a poralakú, csukamájolajjal készült, csokoládéizű készítmény, amely nélkülözi a csukamájolaj minden kellemetlen tulajdonságát- Minden gyermek valósággal gyanánt fogyasztja. Orvosok, szülők, tanítók ezrei a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a JEMALT-ról. Prof Stoeltzner stb gye­rmekorvosok jélemen­je szerint a gyermekeknek és csecsemőknek rendszeresen kellene csuka­májolajat adni A csukamáj­olaj­at csak kínnal szedik, a JEMALT pedig élvezetet jelent a gyermeknek és szülőnek egyaránt .Az egyetlen csukamájolajas készítmény, amely a melegebb idő-szak beálltáva­ és nyáron is minden ártalom nélkül szedhető." Kapható minden gyógyszertárban. Kis doboz ára 2­50 pengő Nagy doboz ára 4*40 pengőé (kétszeres tartalommal). DR. WANDER Gyógyszer- és tápszergyár rt. Budapest, Keresztúri Rt 32 i­. ­ Kitör a Botrány a keddi tüntetés körül Az elnök napirendi javaslatához, hogy a Ház csütörtökön délelőtt folytassa, a büntetőnovella tár­gyalását, a szociáldemokrata Farkas István szólalt fel,, hogy szóvá, tegye a kedd esti szociáldemokrata tüntetést.. Kezdte azzal, hogy a­ tüntett,' spontán, nyi­latkozott meg-és. olla titf~ volt, lw'gy.a Népszava már három . esztenttélé ki whi' tiliva'pz ttccáról.. — Éljen a'' sajtószabadság ! — hangzott kórusban a szociáldemokraták'oldalán­. — A tüntető munkások' nem tettek egyébet, — mondotta Farkas — nk­ij.t éljenezték a sajtószabadsá­got és a Népszavát.­­ Peidl Gyula: És egért véresre verték őket. Rothenstein Mór: Zsidót nem vertek m­eg, ez volt a bűnük. A szociáldemokraták egyre fokozódó zajongása közben folytatta beszédét Farkas István azzal, hogy a rendőrség durván és­ brutálisan viselkedett, fegy­vert használt és véresre vert munkásembereket. De a Nagyasszony előadása ellen rendezett tüntetésnél kordont vont és szabadon engedte érvényesülni a tü­tetést. A kedden este letartóztatott emberek még most is fogva vannak. A rendőrség most újból erő­szakosan akar vádat krvácsolni. •A szociáldemokrata képviselők állandó kiáltozása és a jobboldalon is fél-feltámadó nagy zaj közben is­mertette Farkas István a rendőrség jelentéseit a tün­tetésről, majd kijelentette, hogy a rendőrség erősza­kosan mindenféle ok nélkül kötött bele a tömegbe és húzott kardot. — A tüntetés — folytatta. Farkas alkotmányos jelenség. Mindenütt, ahol parlamentáris élet van, szabadon lehet tüntetni, mi sem mondtunk le arról a jogunkról, hogy tüntessünk, amikor szabad például tüntetni a numerus clausus módosítása ellen és Ottó mellett. Folytatta Farkas azzal, hogy a­ miniszterelnök önkényesen járt el akkor, amikor a Népszava kolpor­tázs jogát elkobozta. — Kossuthot ünneplik és a sajtószabadságot el­tiporják! — kiáltott közbe Propper Sándor. — Egészen reakciós szellem uralkodik minden vonalon. A miniszterelnök a Kossuth-ünnepélyen a sajtószabadságról beszélt, de cselekedetei homlok­egyenest ellenkeznek beszédeivel. Kijelentem, — úgymond Farkas — hogy a munkásság nem fog le­mondani a tüntetés jogáról, tessék visszaadni a Nép­ , szava kolportázsjogát, » legyen nyugodt a miniszter­elnök úr, bármily­en erőszakot fognak alkalmazni, mi verekedni fogunk, még ha az önök pribékjei vé­resre vágnak is bennünket. A szökőbaloldal tapsa, a kormánypárt viharos ellent­mondása és percekig tortó zaj követték a szo­cialista felszólalást. Bethlen miniszterelnök válaszon Gróf Bethlen István miniszterelnök jó darabig nem tudott szóhoz jutni, hogy válaszoljon a felszóla­lásra az óriási zajban. — Mit tud felhozni mentségére? — kiáltották az ellenzékről a miniszterelnök felé, aki azzal kezdett beszédébe, hogy a tüntetésnek a napirendhez semmi köze. Ezt az ügyet csak interpelláció formájában le­hetett volna a Ház elé hozni. De hogy Farkas István ezt a kérdést napirend formájában hozta elő anél­kül, hogy a napirendre vonatkozóan bármiféle in­dítványt tett volna, ez egymagában visszaélés a hit­szabályokkal. A miniszterelnöknek ez a kijelentése újból nagy izgalmakat váltott ki a szociáldemokraták oldalán. — A rendőrség visszaéléseiről beszéljen! — hangz­­zott a nagy zajbaei. — Ez a, házszabály az ön vissza?, élései . i. ' .'.' Kapók, Lajos ,a padot csapkodva kiáltotta, a mi­ni­szterelnök felé: , — Miniszterelnök és házelnök egy személyben! . — Szocialista képviselő és házelnök sem­ lehet egy­ személyben, — válaszolta a miniszterelnök. — Olyat már látott a világ! — kiáltotta közre Rassay Károly. — Fog ön még szocialista képviselőnek vitvarölni", — kiáltotta a miniszterelnöknek Malasits Géza. — A Népszava kolportázs-jogát megvontuk, mert •a Népszava olyan bűncselekményeket követett el, amelyekért... „Hogy a képviselő úr s­topjával nem így jártunk el..." A miniszterelnök mondatának utolsó szavai újabb nagy zajba fulladtak. A szocialista képviselők a padokat kezdték csapdosni, a kormánypárt és a közép visszautasítani igyekezett a szociáldemokraták viselkedését, a nagy zajból az indulatosan gesztiku­láló Rassay Károly hangja hallatszott ki: — Ha polgári lap lenne a Népszava, betiltotta volna, de ezt nem, merte. Látható idegességgel fordult Rassay felé a mi­niszterelnök és ingerülten válaszolt: — Hogy a képviselő úr lapjával nem így jártunk el, az különleges elnézés volt. — Miniszterelnök úr, ez illojális kijelentés — kiáltotta Rassay a miniszterelnök felé. Jobboldal, baloldal egymás felé kiáltozott és a kö­vetkező tíz perc alatt szüntelenül tartott a vihar és a zaj. Az elnök állandóan rázta a csengőt, a minisz­terelnök többször belefogott beszédébe, de a nagy zajban folytatni nem tudta. Egyszerre kihallatszott a zajból a miniszterelnök hangja: — A képviselő úr lapja többször adott rá alkal­mat, de a kormány nem élt a betiltással. „Ez a magyar­ országgyűlés?" Aztán­­ amikor m­egy, kicsit elcsendesült a zaj, a miniszterelnök azzal­ folytatta beszédét, hogy a kol­portázsjogot­­a Népszavának­ nem lehet visszaadni, ha olyan magatartást tanúsít, mint­­eddig. Legyenek meggyőződve, — fordultja szociáldemokraták felé a miniszterelnök — hogy addig, amíg ez a kormány­­ ül a helyét, a politikát as uccura vinni nem fogják. — Hát a diákok? A numerus clausus-tüntetések! Magyarország legnagyobb a ezüstárugyárában HIEM­ M _ EZUSTARUK saját készítmény'« kiSZBnlegességek. Nagy választékban. Nagyban és kicsinyben. Gyári Itm­an. BUDAPEST, VII, SIP UCCA ao. TELEPÓH J. 361-aa

Next