Pesti Napló, 1928. február (79. évfolyam, 26–49. szám)
1928-02-01 / 26. szám
2 Szerda PESTI MAPLO 1928 február 1 vár odakint. A magyar iparosság azonban nem Haluska János , és amikor méltó székházban akarja reprezentálni hatalmát és erejét az ország fővárosának, gondoskodni kell arról is, hogy ez a hatalmas erő megfelelő közgazdasági politikában is szimbolizálódjon. Valamikor sokat szerepelt a programokban »az ipartörvény revíziója« — majdnem annyit, mint a »magántisztviselők jogviszonyainak rendezése«, vagy mint más oldalon a választójog reformja. A revízió megvolt, de kiderült, hogy ez nem »a szó«, »a nagy talizmán«, amely az iparosság minden égető problémáját megoldja. Azok közt a kérdések közt, amelyek ma a magyar iparospolitika napirendjén sürgősséggel szerepelnek, legfontosabb az ipari hitelkérdések és a kartelkérdések. Valahány iparosgyűlés van, valamennyien feljajdulnak a kartel árdiktatúrája ellen, a nyersanyagbeszerzés nehézségei ellen — cipészek, asztalosok, lakatosok és általában, minden szakma egyformán. A kisipar egyszerűen kartelhódoltsági területe lett, egy elnyomott többség a közgazdaságban s fölszabadítását a kartel túlereje és túlhatalma alól nemcsak a speciális iparosérdekek követelik, de követelik a fogyasztó érdekei is, követelik a drágaság elleni küzdelem legeminensebb érdekei is. És az ipari hitel! A hitel világszerkezetének azt a katasztrofális összeomlását, amelyet a háború vont maga után, kevés réteg, kevésgazdasági típus sínylette meg annyira, mint az ipar. Most, hogy a hitelélet feléledt és felelevenedett, hogy a nagy hitelforrások megint megnyíltak, eminens érdek, hogy a kisiparostársadalom is megfelelő hitelhez jusson-,és hogy egyebet ne is mondjunk: a beruházási politikának, amelyről annyit beszélnek, sohasem szabad mellőznie az iparosságot és azokat a nagyon súlyos és nagyon komoly szempontokat, amelyek, mint a múltban is, ma is országos érdekké teszik a magyar iparosság boldogulását és emelkedését. Az iparos már olyan rengeteg sok ház alapkövét tette le — az Iparosok Házának alapkövét egy olyan gazdasági politikának kell letennie, amely megoldja a magyar iparosság mai súlyos problémáit. Hozati javaslatának ellenjegyzését úgy állítsák be, mintha megegyezés létesült volna, amiről azonban szó sem volt. A magyar kormány november 13-én tudvalevően írásbelileg azt az ajánlatot tette a román kormánynak, hogy az ügy előbbrevitele céljából a jogi álláspontnak és a jogi elveknek teljes fentartásával egyezkedési tárgyalásokat kíséreljenek meg. Ha ez nem sikerülne, mindegyik fél addig elfoglalt álláspontján folytatja a vitát. Erre az ajánlatra a magyar kormány hivatalos választ mindezideig nem kapott. Március 5-én a Nemzetek Szövetségének Tanácsa ismét összeül, addig kétségtelenül tiszta helyzetet kell teremteni az egyezkedési tárgyalások kérdéséből. Amennyiben a két kormány között egyezkedési tárgyalásokra tényleg sor kerül, a magyar kormány jogi álláspontját nem adja fel. A szentgotthárdi incidenssel kapcsolatban kifejtette, hogy a kiadott hivatalos sajtóközlemények teljes részletességgel számoltak be a Szentgotthárdon történtekről. Megjegyzi, hogy egyelőre még nincsen hír arról, hogy a kisantant-államoknak a sajtóban bejelentett lépése a Nemzetek Szövetségénél már megtörtént-e. Ha tényleg felmerülne az invesztigáció kérdése, a kormány a maga részéről mindent meg fog tenni, hogy megóvja a magyar érdekeket. A miniszter ezután Németországhoz való viszonyunk kérdésével foglalkozott és e részben különösen a gazdasági kérdések rendezésének fontosságát emelte ki. Áttérve a kisantant államokhoz való viszonyunk tárgyalására, az utóbbi időben nem lát oly jelenséget, amelyből a velünk szemben folytatott politika megváltozására lehetne következtetni. Az erdélyi diákzavargások részesei ellen indított bírói eljárások eredménye, sajnos, nem azt bizonyára, hogy a magyar kisebbségeket megfelelő védelemben részesítenék. Jugoszláviával már négy hónapja folynak különböző tárgyalásaink, gazdasági, közlekedésügyi és pénzügyi kérdésekben. A tárgyalások meglehetősen lassan haladnak előre, úgyhogy a legközelebbi időben a megegyezések tényleges perfektuálása mért nem várható, noha a magunk részéről mindent, elkövetünk ennek érdekéiben. Ameddig ugyanis ezek a megegyezéseink nem jönnek létre, a nagyobb forgalom kifejlődéséről nem lehet szó, ami a jobb viszony kialakulását is akadályozza. A tenyészállatvásárok ügyében Gömbös képviselő felszólalására kijelenti, hogy e vásárok érdekében, mint a múlt évben, megteszik a szükséges intézkedéseket. Kétségtelen, hogy a Balkánon kívül Kis-Ázsia és Egyitom felé is ki kell terjesztenünk kapcsolatainkat. A leánycserkészkongresszus résztvevőinek megfelelő fogadtatása érdekében is meg fog történni minden. Apponyi felszólalása Végül gróf Apponyi tette meg megjegyzéseit. A szentgotthárdi incidenssel kapcsolatosan rámutat arra, hogy szomszédaink felháborodása annál is inkább rosszhiszemű, mert hiszen állig felfegyverzett államokról van szó. Az agrárperek kérdésében a megegyezéses tárgyalások körüli fáradozást helyesli, de amellett a leggondosabban vigyáznunk kell arra, hogy jogi álláspontunk sérthetetlenségéről való lemondásunkra ne lehessen következtetni. Németországhoz való jóviszonyunk ápolása nem csak rajtunk áll. Minden állam a maga érdekeit tartja szem előtt s más államokhoz való viszonyát érdekei szempontjából és nem irántunk való rokonérzés alapján mérlegeli. Németország magatartását most elsősorban a Rajna-tartományok kiürítésének kérdése irányítja. Ügyrendi kérdések elintézése után az elnök az ülést bezárta. Német—román meg nem támadási paktum? Bukarest, január 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) M u t ius bukaresti német követ ma a pénzügyminisztériumban hosszabb megbeszélést folytatott Bratianu Vintila miniszterelnökkel. Ez a beszélgetés összefüggésben van Titulescu román külügyminiszternek berlini látogatásával. A Cuventul civil lap szerint Titulescu Berlinben elsősorban egy német—román meg nem támadási paktum és baráti szerződés megkötésére törekszik, amitől Strésémann német külügyminiszter állítólag nem idegenkedik. (C. C.) Giunta olasz államtitkár a határmenti szlovénekkel tárgyal Róma, január 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A mai lapok jelentik, hogy Giunta, a miniszterelnökség helyettes államtitkára, egy szlovén küldöttséget fogadott, amely a Venezia Julia határmenti vidékeiről jött Rómába. Ahelyettes államtitkár egy óránál is tovább a '»«szívesebben tárgyalt a szlovén küldöttséggel. (31. T.) Minden h«r«»tollarpesc,ipar«»nak és ailéfizetőnek nélkülözhetetlen a most megjelent Hogyan Mi az adóvallomást elkészíteni ? című könyv. Összeállította: Varga László. Ara a pengő. Kapha a »Az Est« könyvkereskedéseiben . Budapest, VII., Ercsibtt körút 18-20. sz. V., Vilmos csiszár út 14. sz. A királyhelmeci kerületben Baráthy Béla az egységes párt hivatalos jelöltje Wagner Károly is fellép (Saját tudósítónktól.) Mint a Pesti Napló legutóbb jelentette, az egységes párt a Janka Károly lemondásával megüresedett királyhelmeci választókerületben akarja először kipróbálni a szabad választási szisztémáját. Ennek első jele az, hogy a párt egyáltalában nem avatkozik a jelölésbe. Felülkerekedett az a felfogás, hogy jelöljön magát a kerület helybeli embert, akit ott ismernek és nem felülről küldenek a kerületbe. Így történt azután, hogy az Egyesület által napok óta forszírozott dr. Wagner Károly hivatalos jelöltsége keddre teljesen háttérbe szorult és a pártvezetőség élén Bethlen miniszterelnökkel elfogadta a kerület kormánypárti jelölését. Iscy a párt hivatalos jelöltje Borasldy Béla földbirtokos lett. Ebben az ügyben kedden táviratváltás folyt le. Báró Sennyey Miklós, a királyhelmeci választókerület egységespárti elnöke sürgönyt küldött, gróf Bethlen István miniszterelnöknek, melyben értesíti, hogy a megtartott képviselőjelölő értekezlet a királyhelmeci választókerületben egységespárti képviselőjelöltté egyhangúlag Baráthy Béla földbirtokost jelölte. Gróf Bethlen István miniszterelnök a következőt válaszolta: »Méltóságos báró Sennyey Miklós pártelnök sírnak. Pacin. A királyhelmeci választókerület meleg üdvözletét hálásan köszönöm és Baráthy Béla jelölését szívesen veszem tudomásul.« Báró Sennyey Miklós egyúttal a miniszterelnökéhez hasonló sürgönyt küldött Almásy Lászlónak, az egységes párt elnökének is. Almásy László pártelnök erre a következő választ küldte: ,,A királyhelmeci választókerületben Baráthy Béla jelölését örömmel vettem tudomásul és amidőn öt párt jelöltté elismerem, egyben öt minden törvényes eszközzel támogatni fogjuk. Az értesítést köszönve maradok tisztelettel Almásy László pártelnök.« Dr. Wagner Károly értesülésünk szerint mégis feltér» a bodrogközi kerületben — nem hivatalos egységespárti programmal. Ilyen körülmények között igazán nem esik nehezére a kormánynak a »szabad választást biztosítani — akármelyik jelölt győz, az egységes párt kapja a mandátumot. Fantasztikus cseh interpelláció Serédi hercegprímás nyilatkozatairól Prága, január 31. A csehszlovák nemzeti szocialista képviselők interpellációt nyújtottak be a kormányhoz Serédi Jusztinián hercegprímás nyilatkozatai dolgában. Az interpelláció így szól: Serédi hercegprímás, Magyarország egyik első közjogi méltósága. Rómából Magyarországra való visszatérte alkalmából több hivatalos nyilatkozatot tett, amelyek a csehszlovák köztársaság integritása ellen irányulnak és a Habsburg-restauráció mellett szállnak síkra. E nyilatkozatot szó szerint közölte a félhivatalos Pester Lloyd. A hercegprímás úgy nyilatkozott, hogy nem lehet igazi béke mindaddig, amíg a magyar igazság vissza nem hozza Nagy-Magyarország békéjét, amivel a hercegprímás a bosszú gondolatát hirdette. A napisajtó szerint Serédi bíbornok levelet intézett az osztrák néppárt elnökéhez és ebben hangoztatta,hogy törhetetlen hűséggel ragaszkodik az örökös dinasztiához és a pragmatika szankcióhoz, amelyet ima is érvényesnek tekint. Ezek a nyilatkozatok annál fontosabbak, minthorgy hivatalosan és a magyar állam egyik jelentős alkotmányos tényezőjétől erednek. Kézenfekvő, hogy e nyilatkozatok, amelyeknek éle államunk és mai európai politikai rendszer ellen irányul, határozottan békeellenesek és nem hangozhattak el a magyar kormány előzetes beleegyezése nélkül. Serédi bíbornok, akiről ismeretes, hogy a mai római pápa bizalmasa, e nyilatkozatokat Rómából jövet közvetlenül püspökké szentelése után tette meg, feltehető tehát, hogzy kijelentései a római kúria előzetes jóváhagyásával történtek.