Pesti Napló, 1928. február (79. évfolyam, 26–49. szám)

1928-02-01 / 26. szám

2 Szerda PESTI M­APLO 1928 február 1 vár odakint. A magyar iparosság azon­ban nem Haluska János , és amikor méltó székházban akarja reprezentálni hatalmát és erejét az ország fővárosának, gondos­kodni kell arról is, hogy ez a hatalmas erő megfelelő közgazdasági politikában is szimbolizálód­j­on. Valamikor sokat szerepelt a progra­mokban »az ipartörvény revíziója« — majdnem annyit, mint a »magántisztvise­lők jogviszonyainak rendezése«, vagy mint más oldalon a választójog reformja. A re­vízió megvolt, de kiderült, hogy ez nem »a szó«, »a nagy talizmán«, amely az iparos­ság minden égető problémáját megoldja. Azok közt a kérdések közt, amelyek ma a magyar iparospolitika napirendjén sürgősséggel szerepelnek, legfontosabb az ipari hitelkérdések és a kartelkérdések. Valahány iparosgyűlés van, valamennyien feljajdulnak a kartel árdiktatúrája ellen, a nyersanyagbeszerzés nehézségei ellen — ci­pészek, asztalosok, lakatosok és általában, minden szakma egyformán. A kisipar egy­szerűen kartelhódoltsági területe lett, egy elnyomott­­ többség a közgazdaságban s fölszabadítását a kartel túlereje és túlha­talma alól nemcsak a speciális iparosérde­kek követelik, de követelik a fogyasztó ér­dekei is, követelik a drágaság elleni küz­delem legeminensebb érdekei is. És az ipari hitel! A hitel világszerkezetének azt a ka­tasztrofális összeomlását, amelyet a háború vont maga után, kevés réteg, kevés­­gazda­sági típus sínylette meg annyira, mint az ipar. Most, hogy a hitelélet feléledt és fel­elevenedett, hogy a­ nagy hitelforrások megint megnyíltak, eminens érdek, hogy a kisiparostársadalom is megfelelő hitelhez jusson­­-,és hogy egyebet ne is mondjunk: a beruházási politikának­, amelyről annyit beszélnek, sohasem szabad mellőznie az iparosságot és azokat a nagyon súlyos és nagyon komoly szempontokat, amelyek, mint a múltban is, ma is országos érdekké teszik a­ magyar iparosság boldogulását és emelkedését. Az iparos már olyan rengeteg­ sok ház­ alapkövét tette le — az Iparosok Házának alapkövét egy olyan gazdasági politikának kell letennie, amely megoldja a magyar iparosság mai súlyos problémáit. Hozati javaslatának ellenjegyzését úgy állítsák be, mintha megegyezés létesült voln­a, amiről azonban szó sem volt. A magyar kormány november 13-én tudva­levően írásbelileg azt az ajánlatot tette a ro­mán kormánynak, hog­y az ügy előbbrevitele céljából a jogi álláspontnak és a jogi elveknek teljes fentartásával egyezkedési tárgyalásokat kíséreljenek meg. Ha ez nem sikerülne, mind­egyik fél addig elfoglalt álláspontján folytatja a vitát. Erre az ajánlatra a magyar kormány hivatalos választ mindezideig nem kapott. Március 5-én a Nemzetek Szövetségének Taná­csa ismét összeül, addig kétségtelenül tiszta helyzetet kell teremteni az egyezkedési tárgya­lások kérdéséből. Amennyiben a két kormány között egyezkedési tárgyalásokra tényleg sor kerül, a magyar kormány jogi álláspontját nem adja fel. A szentgotthárdi incidenssel kapcsolatban kifejtette­, hogy a kiadott hiva­talos sajtóközlemények teljes részletességgel számoltak be a Szentgotthárdon történtekről. Megjegyzi, hogy egyelőre még nincsen hír ar­ról, hogy a kisantant-államoknak a sajtóban bejelentett lépése a Nemzetek Szövetségénél már megtörtént-e. Ha tényleg felmerülne az invesztigáció kérdése, a kormány a maga részé­ről mindent meg fog tenni, hogy megóvja a magyar érdekeket. A miniszter ezután Németországhoz való viszonyunk kérdésével foglalkozott és e részben különösen a gazdasági kérdések rendezésének fontosságát emelte ki. Áttérve a kisantant államokhoz való viszonyunk tárgyalására, az utóbbi időben nem lát oly jelenséget, amelyből a velünk szemben folytatott politika megvál­tozására lehetne következtetni. Az erdélyi diákzavargások részesei ellen indított bírói eljárások eredménye, sajnos, nem azt bizo­nyára, hogy a magyar kisebbségeket megfelelő védelemben részesítenék. Jugoszláviával már négy hónapja folynak különböző tárgyalásaink, gazdasági, közlekedés­ügyi és pénzügyi kérdésekben. A tárgyalások meglehetősen lassan haladnak előre, úgyhogy a legközelebbi időben a megegyezések tényle­ges perfektuálása mért nem várható, noha a magunk részéről mindent, elkövetünk ennek ér­dekéiben. Ameddig ugyanis ezek a megegyezé­seink nem jönnek létre, a nagyobb forgalom kifejlődéséről nem lehet szó, ami a jobb viszony kialakulását is akadályozza. A tenyészállatvásárok ügyében Gömbös képviselő felszólalására kijelenti, hogy e vá­sárok érdekében, mint a múlt­ évben, megteszik a szükséges intézkedéseket. Kétségtelen, hogy a Balkánon kívül Kis-Ázsia és Egyitom felé is ki kell terjesztenünk kapcsolatainkat. A leány­cserkészkongresszus résztvevőinek megfelelő fogadtatása érdekében is meg fog történni minden. Apponyi felszólalása Végül gróf Apponyi tette meg megjegyzé­seit. A szentgotthárdi incidenssel kapcsolato­san rámutat arra, hogy szomszédaink felhábo­rodása annál is inkább rosszhiszemű, mert hi­szen állig felfegyverzett államokról van szó. Az agrárperek kérdésében a megegyezéses tárgyalások körüli fáradozást helyesli, de amellett a leggondosabban vigyáznunk kell arra, hogy jogi álláspontunk sérthetetlenségé­ről való lemondásunkra ne lehessen következ­tetni. Németországhoz való jóviszonyunk ápolása nem csak rajtunk áll. Minden állam a maga érdekeit tartja szem előtt s más államokhoz való viszonyát érdekei szempontjából és nem irántunk való rokonérzés alapján mérlegeli. Németország magatartását most elsősorban a Rajna-tartományok kiürítésének kérdése irányítja. Ügyrendi kérdések elintézése után az elnök az ülést bezárta. Német—román meg nem támadási paktum? Bukarest, január 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) M u t i­u­s bukaresti német követ m­a a pénzügy­minisztériumban hosszabb megbeszélést folytatott Bratianu Vintila miniszterelnökkel. Ez a beszél­getés összefüggésben van Titulescu román külügy­miniszternek berlini látogatásával. A Cuven­tul civil lap szerint Titulescu Berlinben elsősorban egy né­­met—román meg nem­ támadási paktum és baráti szerződés megkötésére törekszik, amitől S­trésé­m­­a­n­n német külügyminiszter állítólag nem idegen­kedik. (C. C.) Giunta olasz államtitkár a határmenti szlovénekkel tárgyal Róma, január 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A mai lapok jelentik, hogy Giunta, a mi­niszterelnökség helyettes államtitkára, egy szlovén küldöttséget fog­adott, amely a Venezia Julia határmenti vidékeiről jött Rómába. A­­helyettes államtitkár egy óránál is tovább a '»«szívesebben tárgyalt a szlovén küldöttség­gel. (31. T.) Minden h«r«»tollarpesc,ipar«»nak és ailéfizetőnek nélkülözhetetlen a most megjelent Hogyan Mi az adóvallomást elkészíteni ?­­ című könyv. Összeállította: Varga László. Ara a pengő­. Kaph­a a »Az Est« könyvkereskedéseiben . Budapest, VII., Ercsibtt körút 18-20. sz. V., Vilmos csiszár út 14. sz. A királyhelmeci kerületben Baráthy Béla az egységes párt hivatalos jelöltje Wagner Károly is fellép (Saját tudósítónktól.) Mint a Pesti Napló legutóbb jelentette, az egységes párt a Janka Károly lemondásával megüresedett királyhel­meci választókerületben akarja először kipró­bálni a szabad választási szisztémáját. Ennek első jele az, hogy a párt egyáltalában nem avatkozik a jelölésbe. Felülkerekedett az a fel­fogás, hogy jelöljön magát a kerület helybeli embert, akit ott ismernek és nem felülről kül­denek a kerületbe. Így történt azután, hogy­ az Egyesület által napok óta forszírozott dr. Wag­ner Károly hivatalos jelöltsége keddre teljesen háttérbe szorult és a pártvezetőség­ élén Beth­len miniszterelnökkel elfogadta a kerület kor­mánypárti jelölését. Iscy a párt hivatalos je­löltje Boras­ldy Béla földbirtokos lett. Ebben az ügyben kedden táviratváltás folyt le. Báró Sennyey Miklós, a királyhelmeci vá­lasztókerület egységespárti elnöke sürgönyt küldött, gróf Bethlen István miniszterelnök­nek, melyben értesíti, hogy a megtartott kép­viselőjelölő értekezlet a királyhelmeci választó­kerületben egységespárti képviselőjelöltté egy­hangúlag Baráthy Béla földbirtokost jelölte. Gróf Bethlen István miniszterelnök a kö­vetkezőt válaszolta: »Méltóságos báró Sennyey Miklós pártelnök sír­nak. Pacin. A királyhelmeci választókerület meleg üdvözletét hálásan köszönöm és Baráthy Béla jelö­lését szívesen veszem tudomásul.« Báró Sennyey Miklós egyúttal a miniszter­elnökéhez hasonló sürgönyt küldött Almásy Lászlónak, az egységes párt elnökének is. Almásy László pártelnök erre a következő vá­laszt küldte: ,,A királyhelmeci választókerületben Baráthy Béla jelölését örömmel vettem tudomásul és amidőn öt párt jelöltté elismerem, egyben öt minden törvé­nyes eszközzel támogatni fogjuk. Az értesítést kö­szönve maradok tisztelettel Almásy László párt­elnök.« Dr. Wagner Károly értesülésünk szerint mégis feltér» a bodrogközi kerületben — nem hivatalos egységespárti programmal. Ilyen körülmények között igazán nem esik nehezére a kormánynak a »szabad választás­­t biztosí­tani — akármelyik jelölt győz, az egységes párt kapja a mandátumot. Fantasztikus cseh interpelláció Serédi hercegprímás nyilatkozatairól Prága, január 31. A csehszlovák nemzeti szocialista képvise­lők interpellációt nyújtottak be a kormányhoz Serédi Jusztinián hercegprímás nyilatkozatai dolgában. Az interpelláció így szól: Serédi hercegprímás, Magyarország egyik első közjogi méltósága. Rómából Magyar­országra való visszatérte alkalmából több hivatalos nyilatkozatot tett, amelyek a­ cseh­szlovák köztársaság integritása ellen irányul­nak és a Habsburg-restauráció mellett száll­nak síkra. E nyilatkozatot szó szerint közölte a félhivatalos Pester Lloyd. A hercegprímás úgy nyilatkozott, hogy nem lehet igazi béke mind­addig, amíg­ a magyar igazság vissza nem hozza Nagy-Magyarország békéjét, amivel a hercegprímás a bosszú gondolatát hirdette. A napisajtó szerint Serédi bíbornok levelet intézett az osztrák néppárt elnökéhez és ebben hangoztatta,hogy törhetetlen hűséggel ragaszko­dik­ az örökös dinasztiához és a pragmatika szankcióhoz, amelyet ima is érvényesnek tekint. Ezek a nyilatkozatok annál fontosabbak, minthorgy hivatalosan és a ma­gyar állam egyik jelentős alkotmányos tényezőjétől ered­nek. Kézenfekvő, hogy e nyilatkozatok, ame­lyeknek éle állam­unk és mai európai politikai rendszer ellen irányul, határozottan békeelle­nesek és nem hangozhattak el a magyar kor­mány előzetes beleegyezése nélkül. Serédi bí­bornok, akiről ismeretes, hogy a­ mai római pápa bizalmasa, e nyilatkozatokat Rómából jövet közvetlenül püspökké s­zentelése után tette meg, feltehető tehát, hogzy kijelentései a római kúria előzetes jóváhagyásával tör­téntek.

Next