Pesti Napló, 1928. február (79. évfolyam, 26–49. szám)
1928-02-12 / 35. szám
42 Vasárnap PESTI NAPLÓ Egy angol házaspár kalandos Londonból jelentik. Érdekes és kalandos vadászexpedícióról érkezett vissza a minap Londonba a Johnson-házaspár. Gordon Johnson ezredes, aki egyike Anglia legkiválóbb vadászainak, mindig feleségével együtt megy vadászkirándulásaira. Felesége is részt vesz a vadászatokban és már oroszlánt is ejtett el. Típusa a mindenre vállalkozó, minden akadállyal férfiasan szembeszálló angol nőnek. A múlt évben Kasmírban vadásztak és onnan indultak el olyan vadászexpedícióra, amilyenre eddig még a leghíresebb angol vadászok közül is csak kevesen mertek vállalkozni. A rejtelmes Tibetbe mentek, a Himaláján át. Kalandos expedíciójukról érdekes részleteket beszéltek el egy londoni újságírónak. A múlt év májusában indultak útnak Kasmírból, hat benszülött szolgával és tíz teherhordóval. Szolgáik juh- és kecskenyájakat hajtottak előttük — táplálékul. A kecskéket mindennap megfejték és tejjel oltották szomjúságukat, amikor nem találtak vizet. Minden este sátort ütöttek útközben, főztek, aludtak és kora reggel folytatták útjukat. Elhagyva Kasmír fővárosát, Srinagart, Zogi felé, 11.500 méternyi magasságban nekivágtak a Himalájának. Kétszáznegyven angol mérföldnyi távolságban végre emberlakta területre értek, ott akadtak az első tibeti falura. Szegényebb sorsú embereket, mint a falu lakosai, el sem lehetne képzelni. Sárkunyhóikban húzódnak meg házi állataikkal együtt Állattenyésztésből élnek és rizs, zsíros tea meg tej a táplálékuk. A rizst Indiából kapják állatbőrökért. Innen a Ladak-vidéken levő Lehbe mentek, mely szintén falu ugyan, de a többi kis falu között a vi, dók fővárosának számít, piaca miatt. Minden esztendőben nagy vásár van itt, melyre egyfelől Indiából, másfelől pedig a kínai Turkesztánból ezer meg ezer ember gyűl össze mindenféle áruval. Leginkább cserekereskedés folyik ezen a vásáron: élelmiszert, teát, fűszert cserélnek bőrökért és mindenféle iparcikkért. Lehből kirándultak a harminc mérföldnyi távolságban levő Hemisbe, ahol éppen nagy vallásos ünnepség volt, olyanféle, amilyen a keresztény Európában a búcsú szokott lenni. A hemisi híres zárda rendezte ezt a buddhista ünnepséget, melyre egész Közép-Ázsiából érkeztek zarándokcsapatok. Az ünnepségnek egyik legérdekesebb jelenete a zarándokok egzotikus tánca volt. Álarcos és feketekucsmás csapatok táncolták el a Halál táncát és a Fekete kucsma táncát egyhúrú hangszer különös ütemeire. Ezek a táncok, mint a hemisi zárda lámái mondották, a világ legrégibb táncai, melyekben minden mozdulatnak vallásos jelentősége van. Ma már csak a legtudósabb lámák értik ezeknek a mozdulatoknak a valódi értelmét. Mint a könyvek betűiből, e táncmozdulatokból a legszebb imákat olvassák. Az ünnepség alkalmából, most, egyszer egy esztendőben megengedik a zarándokoknak, hogy láthassák a sushak-nak nevezett főpapot, melyről azt hiszik, hogy Buddha megtestesülése! Mikor a sushak közeledni érzi halálát, magához hivatja a környék legtekintélyesebb lámáit és megjelöli azt a helyet, ahol halála után megtalálják utódját. Halála után azonnal az új sushak keresésére indulnak a lámák és a megjelölt helyen vagy ennek közelében talált újszülött csecsemőt magukkal viszik a kolostorba Ez az új sushak, Buddha megtestesülte. A gyermeket utazása a rejtelmes Tibetben azután gondos nevelésben részesítik és amikor eléri a vallásos törvényekben meghatározott életkort, nagy ünnepséggel feladatják főpappá. Lehből tovább folytatták útjukat és a Chang Chen Mo-folyón eljutottak Tibet belsejébe. Itt nagyon fárasztóvá vált az utazás, mert hólepte hegyeken és völgyeken kellett átvergődniük. Egyszer az egyik hómezőn Johnsonné majdnem válláig belesüppedt a hóba. Johnson ezredes, amikor segítségére ment, maga is így járt. Csak nagy küzdelemmel bírták kihúzni őket a hóból a benszülött szolgák. Reggel nyolc órától kezdve délutáni kettőig állottak a hóban, nyakig belesüllyedve. Tibeti antilopra vadásztak 21.000 lábnyi magasságban. Sok értékes állatbőrt hoztak haza. Ezeknél azonban még értékesebbek azok az egzotikus ékszerek, amelyeket tibeti falvakban vásároltak aszszonyoktól. A tibeti nők türkisszel díszített fejeket viselnek. A türkiszek kezdetleges módon ékszerré vannak rajtuk összefoglalva. A nőknek ez az ékszer a vagyonuk, melyet mindig magukkal hordanak és fitogtatnak. Johnsonnénak annyira megtetszettek ezek a türkiszek, hogy néhányat megvásárolt közülök londoni barátnői számára ajándékul. A Joqusson-házaspár útja oda-vissza 2000 mérföldnyi volt. Mengelberg Vilmos, a kiváló hollandi karmester (balról), mint a Columbia-egyetem díszdoktora fogadja a newyorki filharmóniai társaság elsőnökének üdvözletét Előkelő angol társaság Egyiptomban tetei 1928 február 12 X.IV. Traut és E. S. Ttrant amerikai hajóskapitányok testvérek. Huszonhárom év óta először találkoztak most Newyorkban, ahol véletlenül egy időben kötöttek ki hajóikkal Tönkrement a leghíresebb angol farmer Londonból jelentük: A háború okozta, rossa gazdasági viszonyok miatt tönkrement most Cambrigeshire leghíresebb farmerje, akinek miattagazdaságira büszke volt az egész angol mezőgazdaság. Hiába volt kitűnő gazda, a rossz gazdasági viszonyokkal nem bírt megküzdeni és a legutóbbi kilenc esztendő alatt 70.000 fontsterling volt a vesztesége. Kétezer holdnyi területen gazdálkodott, mely most már nem az övé. Teljesen tönkrement. Egy angol újság megírja róla, hogy egyike volt a legtakarékosabb és legmértékletesebb embereknek keveset költött kényelmére, szeszes italt sem ivott és nem is dohányozott. Yehudi Menuhin, a legújabb amerikai csodagyerek, akitúj Mozarthc-nak nevez a newyorki kritika. A tízéves kisfiú legutóbb a Newyork Symphony Orchestra hangversenyén lépett fel óriási sikerrel. Ennek a zenekarnak volt dirigense két évadon át Dohnányi Ernő