Pesti Napló, 1928. március (79. évfolyam, 50–75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
2 Csüütörtök PESTI NAPLÓ 1928 március 1 követett egyéb cselekmények miatt elítéltek is kegyelemben részesüljenek. Mint a rendeletből kitűnik, a megkegyelmezettek első csoportjába tartoznak: az államfők a királyi ház tagjai megsértésének vétsége, az villám és a nemzet megbecsülése ellen irányuló vétségek, az izgatás, a választójog ellen elkövetett, bűncselekmények, a választással kapcsolatos vétségek, a politikai természetű indokból elkövetett hatóság és magánosok elleni erőszak, végül a tiltott közlés miatt elítéltek és ugyanezen cselekmények miatt váddal terheltek. A második csoportba tartoznak a politikai természetű indokból elkövetett egyéb bűncselekmények miatt elítéltek, ha rendkívül méltánylást érdemlő esetben a bíróság (az illetékes törvényszék) a maga szuverén hatáskörében az elítéltek egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviselete, valamint az eset többi körülményeinek figyelembevételével a kormányzói elhatározás keltőig számított három hónapon belül, kivételesen kegyelemreméltónak nyilvánítja. Ilyen határozatot a bíróság csak igen kivételes esetekben hozhat és pedig oly módon, hogy a felek indítványa és meghallgatása nélkül hivatalból hozza meg döntését, erre tehát semmiféle külső fórum befolyást nem gyakorol. A kizáró okok "A kegyelmi elhatározás — mint a rendelet mutatja — bizonyos kizáró okokat, is állapít meg, amelyek fenforgása esetén az elítélt vagy terhelt kegyelemben nem részesül. Ehez képest ki vannak zárva a kegyelemből mind a két csoportnál a kommunista bűncselekmények, amelyekről 1920. és 1921. években már több kegyelmi elhatározás intézkedett. Ki vannak zárva továbbá azok, akik a bűncselekményt külföldön követték el, vagy akik magukat a bűnvádi eljárás vagy a büntetés alól olyan módon vonták el, hogy külföldre távoztak. Végül azok is, akik a kegyelmi elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett miatt vagy annak kelte előtt három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt szabadságvesztés büntetésre már jogerősen el voltak ítélve. Négyszáz esztendő küzdelmének eredménye a magánjogi törvénykönyv. Ez a javaslat a magyarjogterületen élő minden ember sorsát érinti. És ezért tartja szükségesnek a kormányzat, hogy eznnek tárgyalásánál bizonyos társadalmi és politikai összhang létesíttessék. Ennek a megteremtését szolgálja a kormányzó legfelsőbb elhatározása is, amellyel az államfő és maga a kormány is annak a szándékának és óhajának akar kifejezést adni, hogy a megértés útján közeledni akar az egyéb felfogásúak felé. Ámde ezzel a közeledéssel wwaben a kormány is megértést kíván. Az amnesztiarendelet hatása Az amnesztiarendelet hatása e pillanatban aég kiszámíthatatlan. Maga az igazságügyi kormány sincs tisztában azzal, hogy hányan esnek a legújabb amnesztia alá. Mint minden kegyelmi elhatározás közlésekor, most is felvetődik a kérdés: várjon a frankhamisítás miatt elítélt Nádosy Imre volt országos főkapitányra, herceg Windischgräts Lajosra és a többiekre vonatkoztatható-e a kegyelmi rendelet? A pénzhamisításra kifejezetten amnesztiát nem biztosít a rendelet. Ilyen körülmények között egyáltalában nem tartozik az igazságügyi adminisztráció hatáskörébe annak elbírálása,, hogy Nádosy Imrére és társaira vonatkozik-e az amnesztiarendelet A bíróság azonban szuverénül rendelkezik és a rendelet értelmében minden külső befolyástól mentesen állapítja meg," hogy az öt évnél alacsonyabb szabadságvesztés büntetéssel sújtottak, akik magaviseletükkel rászolgáltak, amnesztiában részesíthetők-e avagy sem? A bíróság senkit nem hallgat meg ennek a kérdésnek az eldöntésénél és így kizárólag a törvényszéktől függ, várjon Nádcsy Imre és társai részesülnek-e most kormányzói kegyelemben vagy sem? Milyen perök szűnnek meg? Annyi máris bizonyos, hogy több ezerre tehető azoknak a büntetőügyeknek a száma, amelyek a kormányzói kegyelem folytán megszűnnek, illetve amelyekben pertörlés vagy már meghozott ítélet esetén a büntetésnek amnesztiával való elengedése következik be. Mindazok a sajtóperek, amelyek politikai természetűek, az összes kormányzósértési perek és az azokban hozott ítéletek, a nemzetgyalázás bűnpörök, izgatási és egyéb politikai természetű pörök megszűnnek az amnesztia folytán és az ilyen ügyekben hozott ítéletek végre nem hajthatók. A legtöbb sajtópöre a szociládenokraták lapjának volt, amelyek ilyen módon legnagyobb részükben elesnek. Természetesen azok a sajtóperek, amelyekben a vádat félagánvádló képviseli, nem szűnnek meg. Elesik Vanczák János izgatás miatt hozott ítélete, amely mint Damokles kardja függött a szocialista képviselő feje fölött. Az igazságügyi kormányhoz közelálló körök magyarázata szerint megszűnnek mindazok a bűnvádi eljárások, amelyeket Rupert Rezső, volt nemzetgyűlési képviselővel szemben indítottak. Az amnesztia pertölést eredményez Rupertnek abban a nemzetgyalázási perében is, amelyben legutóbb Pécsett négyhónapi fogházra ítélték. A kegyelmi rendelet vonatkozik továbbá Rupert Rezsőnek arra a perére is, amely a Schadl-tanács megrágalmazása miatt hivatalból indult meg ellene és amelyben éppen csütörtökön zajlott le az első tárgyalás a Töreky-tanács előtt. Jelentős rendelkezése a kormányzói rendelet kegyelmi elhatározásnak a tiltott közlések miatt indított perek és az azokban meghozott ítéletek amnesztia alá vonása is. Az egész magyar sajtó érdekelve van ezekben a tiltott közlési perekben, amelyeket a legkülönbözőbb címeken indították meg az egyes lapok és újságírók ellen. Megszűnnek mindazok a büntető eljárások, amelyeket azért indítottak sokezer ember ellen, mert a választáson nem gyakorolták szavazati jogukat. Mindazok az elítéltek, akik az amnesztiarendelet második csoportjába tartoznak maguk is kérhetik, hogy a bíróság vizsgálja meg ügyüket és magatartásukat, vájjon méltók lehetnek-e a kormányzói kegyelemre. A bíróság azonban minden kérés nélkül is meghozhatja az amnesztiarendelet alapján határozatait. Őszülő hajának ifjúkori színét festés nélkül visszaadja a Dr. Morisson hajvíz Ára patikában. drogérában p 2.40 F traktár: Kozmokémi Zrt., Budapest, Demonsch? ócea 4. 2171 paragrafusa van az új polgári törvénykönyvnek A Magyar Polgári Törvénykönyv tervezete vaskos kötetre terjed. 2171 §-ból áll a törvényjavaslat, amely kodifikálja az egész magyar magánjogot, a családjogot, személyjogot, dologi jogot, kötelmi jogot és örökjogot. Több mint három évtizedig tartott ez a nagy kodifikációs munka, amelyeken egy tizennégy tagú bizottság dolgozott fáradhatatlanul. Amióta Pesthy Pál ül az igazságügyminiszteri székben, ebben a törvényelőkészítő bizottságban a következők foglaltak helyet: Barta Richárd, a kabinetiroda nemrég elhunyt főnöke, aki kitűnő jogászi munkát fejtett ki és igen értékes szolgálatokat tett a nagy mű megalkotásánál. Szászy Béla igazságügyi államtitkár, aki egyike a Törvénykönyv legrégibb munkásainak. Dr. Térffy Gyula kúriai tanácselnök, az igazságügyminisztérium kodifikációs osztályának vezetője élete munkájának legjavát adja a Polgári Törvénykönyvnek. Dr. Szladics Károly egyetemi tanár a magánjog tudós professzora, szintén évtizedek óta tagja a szerkesztőbizottságnak. Helyet foglal a bizottságban dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár, aki hosszú évekig tartó munkássága során különösen a kódex kereskedelmi és kötelmi jogi részének megalkotásánál játszott nagy szerepet. A szerkesztőbizottság többi tagjai: Wladár Gábor, Fodor Ármin kúriai bíró, dr. Nyulászy János, dr. Sichermann Bernát, dr. Gabona Lajos, Tunyogi Szűcs Kálmán és Purja László miniszteri tanácsosok, valamint Nizsalovszky Endre és Turi Sándor Kornél miniszteri titkárok. A törvénykönyv indokolása még 1913-ból származik, ammikor Balogh Jenő az országgyűlés elé terjesztette az első szöveget. Terjedelmes munka ez az indokolás is és harmonikusam egészíti ki magának a törvénykönyvnek maradandó munkáját. Az igazságügyminiszter csütörtökön beterjeszti a Törvénykönyvet, amelyet nyomban kinyomatnak és szétosztanak a Ház tagjai között. A kormány nem akarja ebben az ülésszakban tárgyaltatni a Polgári Törvénykönyvet, mert erre már elegendő idő sem áll rendelkezésre. Ősszel kezdik meg a bizottságok a törvényjavaslat tárgyalását és a Magyar Polgári Törvénykönyv egyike lesz azoknak a javaslatoknak, amelyeket ősszel először fog tárgyalni az országgyűlés. Kilenc előadója lesz a törvényjavaslatnak, minden egyes jogi fejezetnek egy fő- és egy helyettes előadója, azonkívül az egész javaslatnak egy főelőadója. Értesülésünk szerint az előadókat már most meg fogják választani, azok azután ŐSZIT, alaposan áttanulmányozzák a törvénykönyvet, hogy megfelelőképpen képviselhessék a javaslatot. Amnesztiát kap a honvédbírááskodás alá tartozó elítéltek része is A kormányzó különben a kormányzói hatalom átvételének évfordulója alkalmából a honvédbíráskodás alá tartozó egyénekre vonatkozóan is kegyelmet hirdet az 1920 máricus 1-je előtt elkövetett bűncselekményekre. A kormányzói elhatározás így szól: Kik kapnak kegyelmet? Kegyelemből elengedem: 1. mindazon egyének szabadságvesztés büntetésének hátralévő részét, akik bűncselekményüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése után jelen elhatározásom keltéig sem aljas indokból eredő, vagy az állam és társadalom törvényes rendje ellen irányuló bűncselkményt, sem pedig akár a honvéd igazságszolgáltatást érintő eddigi, akár a jelen közkegyelmi rendelkezéseim szerint amnesztia alá nem eső egyéb bűntettet nem követtek, s hogy büntetésüknek fele részét jelen elhatározásom keltéig már letöltötték. 2. Mindazon egyének szabadságvesztés büntetését, illetőleg annak hátralevő részét, kik bűncselekményüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el és a jogerős ítélet végrehajtása akár hivatalból, akár kérelemre, akár a lezajlott rendkívüli események következtében elhalasztván, illetve félbeszakíttatván, vagy foganatosítható nem lévén, az ítélet jogerőre emelkedésétől jelen elhatározásom keltéset legalább öt évet szabadlábon töltöttek, feltéve, hogy reájuk nézve az előző pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. 3. Mellőzendő, abbahagyandó, illetve megszüntetendő a bűnvádi eljárás az 1920. évi március hó 1-je előtt elkövetett s jelen elhatározásom keltéig ismertté vált mindazon bűncselekményekre nézve, melyeknél a bűnvádi eljárás folyamatba tétele, illetőleg lefolytatása a katonai igazságszolgáltatás menetében a háború és forradalmakkal kapcsolatos rendkívüli események által előidézett zavarok (bűmperiratok elkallódása, bizonyítékok beszerzésének nehézségei vagy egyéb, az államérdekeket érintő ok) által volt akadályozva, feltéve, hogy terhelt a bűncselekmény elkövetése óta legalább öt éven át szabadlábon volt s hogy az 1. pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. Kik nem kapnak kegyelmet? 4. Nem részesülnek jelen elhatározásom alapján kegyelemben az állami és társadalmi rendre nézve veszélyes egyének, továbbá azok, akiknek cselekménye kémkedés, abban való •»bűntársság« (kémkedés elősegítése), aljas indokból elkövetett gyilkosság, szokássá vált (üzletszerű) lopás, a hadiszállítások körül való visszaélés által elkövetett, állam hadiereje elleni bűntett, s a világháború folyamán elkövetett megismételt első — vagy ennél súlyosabban minősülő — szökés büntette. Nem részesülnek továbbá kegyelemben azok sem, akik magukat a büntetés elől elvonva bujkálnak, vagy éppen külföldre távoztak, ide nem értve azokat, akik nyilvánvalóan nem ezzel a szándékkal, hanem a békeszerződés következtében maradtak átcsatolt területen. + 5. Annak eldöntését, hogy elítéltre (terheltre) nézve fennállanak-e a jelen elhatározásomban meghatározott feltételek, az 1921. évi május hónap 18-án kelt elhatározásom F. pontja szerinti kegyelmi tanácsokra bízom. Esetleg felmerülő kételyek esetén, különösen pedig a kizáró okul szolgáló közveszélyesség kérdésében a honvédelmi miniszter dönt, aki jelen elhatározásom helyes végrehajtása felett a felügyeleti jogot gyakorolja. Felhatalmazom a honvédelmi minisztert arra is, hogy a többi fentebb megjelölt előfeltételek fenforgása esetén kivételesen a kegyelmi tanács elé utalhassa azoknak az egyéneknek ügyét is, kik bűncselekményüket ugyan az 1-3. pontokban megjelölt időpont után, de még az 1920. év folyamán követték el. (2. Megengedem továbbá, hogy a kegyelmi tanács javaslata alapján közvetlenül külön kegyelmi javaslatok legyenek elém terjeszthetők az oly egyénekre vonatkozóan, akik 1920. évi március hó 1.-je előtt követték el bűncselekményüket, de akikre nézve a jelen elhatározásomban meghatározott összes feltételek nem forognak ugyan fenn, azonban az illetők tekintettel a körülményekre, rendkívüli kegyelemre méltók. 150.000 embert fenyeget az éhhalál Dalmáciában Belgrád, február 29. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A zágrábi Jutarni List azt jelenti Dalmáciából, hogy ott 159. 000 ember az é h ha 1állal küszködik. A belgrádi Novosty szerint Osty hercegovinci faluban a minap két gyermek éhen halt, két másik gyermek pedig édesanyjával együtt az éhhalál előtt áll. A Szkapstina ma elfogadta a kormány sürgős törvényjavaslatát, amely 150 millió dinárt juttat az éhező lakosságnak. (M. M. D)