Pesti Napló, 1928. március (79. évfolyam, 50–75. szám)

1928-03-01 / 50. szám

2 Csüütörtök PESTI NAPLÓ 1928 március 1 követett egyéb cselekmények miatt elítéltek is kegyelemben részesüljenek. Mint a rendeletből kitűnik,­­ a megkegyelme­zettek első csoportjába tartoznak: az államfő­­k a királyi ház tagjai megsértésének­­ vétsége, az villám és a nemzet megbecsülése ellen irányuló vétségek, az izgatás, a választójog ellen elköve­tett, bűncselekmények, a választással kapcsolatos vétségek, a politikai természetű indokból elköve­tett hatóság és magánosok elleni erőszak, végül a tiltott közlés miatt elítéltek és ugyanezen cse­lekmények miatt váddal terheltek­. A második csoportba tartoznak a politikai természetű indokból elkövetett egyéb bűncselek­mények miatt elítéltek, ha rendkívül méltánylást érdemlő esetben a bíróság (az illetékes törvény­szék) a maga szuverén hatáskörében az elítéltek egyéniségének, életviszonyainak, a­ bűncselek­ményt megelőző és azt követő példás magavise­lete, valamint az eset többi körülményeinek figye­lembevételével a kormányzói elhatározás keltőig számított három hónapon belül, kivételesen ke­gyelemreméltónak nyilvánítja. Ilyen határozatot a bíróság csak igen kivé­teles esetekben hozhat és pedig oly módon, hogy a felek indítványa és meghallgatása nélkül hi­vatalból hozza meg döntését, erre tehát semmi­féle külső fórum befolyást nem gyakorol. A kizáró okok "A kegyelmi elhatározás — mint a rendelet mutatja — bizonyos kizáró okokat, is állapít meg, amelyek fenforgása esetén az elítélt vagy terhelt kegyelemben nem részesül. Ehez képest ki vannak zárva a kegyelemből mind a két cso­portnál a kommunista bűncselekmények, ame­ly­ekről 1920. és 1921. években már több kegyelmi elhatározás intézkedett. Ki vannak zárva to­vábbá azok, akik a bűncselekményt külföldön követték el, vagy akik magukat a bűnvádi el­járás vagy a büntetés alól olyan módon vonták el, hogy külföldre távoztak. Végül azok is, akik a kegyelmi elhatározás kelte előtt elkövetett bűn­tett miatt vagy annak kelte előtt három éven belül elkövetett szándékos vétség miatt szabad­ságvesztés büntetésre már jogerősen el voltak ítélve. Négyszáz esztendő küzdelmének eredménye a magánjogi törvénykönyv. Ez a javaslat a magyar­­jogterületen élő minden ember sorsát érinti. És ezért tartja szükségesnek a kormányzat, hogy eznnek tárgyalásánál bizonyos társadalmi és poli­tikai összhang létesíttessék. Ennek a megterem­tését szolgálja a kormányzó legfelsőbb elhatá­rozása is, amellyel az államfő és maga a kor­mány is annak a szándékának és óhajának akar kifejezést adni, hogy a megértés útján közeledni akar az egyéb felfogásúak felé. Ámde ezzel a közeledéssel wwaben a kormány is megértést kíván. Az amnesztiarendelet hatása Az amnesztiarendelet hatása e pillanatban a­­ég kiszámíthatatlan. Maga az igazságügyi kormány sincs tisztában azzal, hogy hányan esnek a legújabb amnesztia alá. Mint minden kegyelmi elhatározás közlésekor, most is fel­vetődik a kérdés: várjon a frankhamisítás miatt elítélt Nádosy Imre volt országos főka­pitányra, herceg Windischgräts Lajosra és a többiekre vonatkoztatható-e a kegyelmi rende­let? A pénzhamisításra kifejezetten amnesztiát nem biztosít a rendelet. Ilyen körülmények között egyáltalában nem tartozik az igazság­ügyi adminisztráció hatáskörébe annak elbí­rálása,, hogy Nádosy Imrére és társaira vonat­kozik-e az amnesztiarendelet A bíróság azon­ban szuverénül rendelkezik és a rendelet értel­m­ében minden külső befolyástól mentesen ál­lapítja meg," hogy az öt évnél alacsonyabb szabadságvesztés bü­ntetéssel sújtottak, akik maga­viseletükkel rászolgáltak, amnesztiában részesíthetők-e avagy sem? A bíróság senkit nem hallgat meg ennek a kérdésnek az eldön­tésénél és így kizárólag a törvényszéktől függ, várjon Nádcsy Imre és társai részesülnek-e most kormányzói kegyelemben vagy sem? Milyen perök szűnnek meg? Annyi máris bizonyos, hogy több ezerre tehető azoknak a büntetőügyeknek a száma, amelyek a kormányzói kegyelem folytán meg­szűnnek, illetve amelyekben pertörlés vagy már meghozott ítélet esetén a büntetésnek am­nesztiával való elengedése következik be. Mind­azok a sajtóperek, amelyek politikai természe­tűek, az összes kormányzósértési perek és az azokban hozott ítéletek, a nemzetgyalázás­ bűnpörök, izgatási és egyéb politikai termé­szetű pörök megszűnnek az amnesztia folytán és az ilyen ügyekben hozott ítéletek végre nem hajthatók. A­ legtöbb sajtópöre a szociládeno­­kraták lapjának volt, amelyek ilyen módon legnagyobb részükben elesnek. Természetesen azok a sajtóperek, amelyekben a vádat fél­a­gánvádló képviseli, nem szűnnek meg. Elesik Vanczák János izgatás miatt hozott ítélete, amely mint Damokles kardja függött a szocia­lista képviselő feje fölött. Az igazságügyi kormányhoz közelálló kö­rök magyarázata szerint megszűnnek mind­azok a bűnvádi eljárások, amelyeket Rupert Rezső, volt nemzetgyűlési képviselővel szem­ben indítottak. Az amnesztia pertölést ered­ményez Rupertnek abban a nemzetgyalázási perében is, amelyben legutóbb Pécsett négy­hónapi fogházra ítélték. A kegyelmi rendelet vonatkozik továbbá Rupert Rezsőnek arra a perére is, amely a Schadl-tanács megrágalm­a­zása miatt hivatalból indult meg ellene és amelyben éppen csütörtökön zajlott le az első tárgyalás a Töreky-tanács előtt. Jelentős ren­delkezése a kormány­zói rendelet kegyelmi el­határozásnak a tiltott közlések miatt indított perek és az azokban meghozott ítéletek am­nesztia alá vonása is. Az egész magyar sajtó érdekelve van ezekben a tiltott közlési perek­ben, amelyeket a legkülönbözőbb címeken in­dították meg az egyes lapok és újságírók el­len. Megszűnnek mindazok a büntető eljárások, amelyeket azért indítottak sokezer ember ellen, mert a választáson nem gyakorolták szavazati jogukat. Mindazok az elítéltek, akik az amnesztia­rendelet második csoportjába tartoznak maguk is kérhetik, hogy a bíróság vizsgálja meg ügyü­ket és magatartásukat, vájjon méltók lehet­nek-e a kormányzói kegyelemre. A bíróság azonban minden kérés nélkül is meghozhatja az amnesztiarendelet alapján határozatait. Őszülő hajának ifjúkori színét festés nélkül visszaadja a Dr. Morisson hajvíz Ára patikában. drogérában p 2.40 F traktár: Kozmokémi Z­rt., Budapest, Demonsch? ócea 4. 2171 paragrafusa van az új polgári törvénykönyvnek A Magyar Polgári Törvénykönyv terve­zete vaskos kötetre terjed. 2171 §-ból áll a tör­vényjavaslat, amely kodifikálja az egész ma­gyar magánjogot, a családjogot, személyjogot, dologi jogot, kötelmi jogot és örök­jogot. Több mint három évtizedig tartott ez a nagy kodifi­kációs munka, amelyeken egy tizennégy tagú bizottság dolgozott fáradhatatlanul. Amióta Pesthy Pál ül az igazságügym­iniszteri szék­ben, ebben a törvényelőkészítő bizottságban a következők foglaltak helyet: Barta Richárd, a kabinetiroda nemrég el­hunyt főnöke, aki kitűnő jogászi munkát fej­tett ki és igen értékes szolgálatokat tett­ a nagy mű megalkotásánál. Szászy Béla igazság­ügyi államtitkár, aki egyike a Törvénykönyv legrégibb munkásainak. Dr. Térffy Gyula kúriai tanácselnök, az igazságügyminiszté­rium kodifikációs osztályának vezetője élete munkájának legjavát adja a Polgári Tör­vénykönyvnek. Dr. Szladics Károly egyetemi tanár a magánjog tudós professzora, szintén évtizedek óta tagja a szerkesztőbizottságnak. Helyet foglal a bizottságban dr. Kuncz Ödön egyetemi tanár, aki hosszú évekig tartó mun­kássága során különösen a kódex kereske­delmi és kötelmi jogi részének megalkotásánál játszott nagy szerepet. A szerkesztőbizottság többi tagjai: Wladár Gábor, Fodor Ármin kúriai bíró, dr. Nyulászy János, dr. Sicher­mann Bernát, dr. Gabona Lajos, Tunyogi Szűcs Kálmán és Pur­ja László miniszteri ta­nácsosok, valamint Nizsalovszky Endre és Turi Sándor Kornél miniszteri titkárok. A törvénykönyv indokolása még 1913-ból származik, ammikor Balogh Jenő az országgyű­lés elé terjesztette az első szöveget. Terjedelmes munka ez az indokolás is és harmonikusam egé­szíti ki magának a törvénykönyvnek mara­dandó munkáját. Az igazságügyminiszter csütörtökön be­terjeszti a Törvénykönyvet, amelyet nyomban kinyomatnak és szétosztanak a Ház tagjai kö­zött. A kormány nem akarja ebben az ülésszak­ban tárgyaltatni a Polgári Törvénykönyvet, mert erre már elegendő idő sem áll rendelke­zésre. Ősszel kezdik meg a bizottságok a tör­vényjavaslat tárgyalását és a Magyar Polgári Törvénykönyv egyike lesz azoknak a javasla­toknak, amelyeket ősszel először fog tárgyalni az országgyűlés. Kilenc előadója lesz a törvény­javaslatnak, minden egyes jogi fejezetnek egy fő- és egy helyettes előadója, azonkívül az egész javaslatnak egy főelőadója. Értesülésünk szerint az előadókat már most meg fogják vá­lasztani, azok azután ŐSZIT, alaposan áttanul­mányozzák a törvénykönyvet, hogy megfelelő­képpen képviselhessék a javaslatot. Amnesztiát kap a honvédbírááskodás alá tartozó elítéltek része is A kormányzó különben a kormányzói ha­talom átvételének évfordulója alkalmából a honvédbíráskodás alá tartozó egyénekre vo­natkozóan is kegyelmet hirdet az 1920 máricus 1-je előtt elkövetett bűncselekményekre. A kor­mányzói elhatározás így szól: Kik kapnak kegyelmet? Kegyelemből elengedem: 1. mindazon egyének szabadságvesztés bün­tetésének hátralévő részét, akik bűncselekmé­nyüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése után jelen elhatározásom keltéig sem aljas indokból eredő, vagy az állam és társadalom törvényes rendje ellen irányuló bűncselkményt, sem pedig akár a honvéd igazságszolgáltatást érintő eddigi, akár a jelen közkegyelmi ren­delkezéseim szerint amnesztia alá nem eső egyéb bűntettet nem követtek, s hogy bünte­tésüknek fele részét jelen elhatározásom kel­téig már letöltötték. 2. Mindazon egyének szabadságvesztés bün­tetését, illetőleg annak hátralevő részét, kik bűncselekményüket 1920. évi március hó 1-je előtt követték el és a jogerős ítélet végrehajtása akár hivatalból, akár kérelemre, akár a lezaj­lott rendkívüli események következtében elha­lasztván, illetve félbeszakíttatván, vagy foga­natosítható nem lévén, az ítélet jogerőre emel­kedésétől jelen elhatározásom keltéset legalább öt évet szabadlábon töltöttek, feltéve, hogy reájuk nézve az előző pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. 3. Mellőzendő, abbahagyandó, illetve meg­szüntetendő a bűnvádi eljárás az 1920. évi március hó 1-je előtt elkövetett s jelen elhatá­rozásom keltéig ismertté vált mindazon bűn­cselekményekre nézve, melyeknél a bűnvádi eljárás folyamatba tétele, illetőleg lefolyta­tása a katonai igazságszolgáltatás menetében a háború és forradalmakkal kapcsolatos rendkívüli események által előidézett zavarok (bűm­periratok elkallódása, bizonyítékok be­szerzésének nehézségei vagy egyéb, az állam­érdekeket érintő ok) által volt akadályozva, feltéve, hogy terhelt a bűncselekmény elköve­tése óta legalább öt éven át szabadlábon volt s hogy az 1. pontban említett kizáró okok egyike sem forog fenn. Kik nem kapnak kegyelmet? 4. Nem részesülnek jelen elhatározásom alapján kegyelemben az állam­i és társadalmi rendre nézve veszélyes egyének, továbbá azok, akiknek cselekménye kémkedés, abban való •»bűntársság« (kémkedés elősegítése), aljas in­dokból elkövetett gyilkosság, szokássá vált (üz­letszerű) lopás, a hadiszállítások körül való visszaélés által elkövetett, állam hadiereje el­leni bűntett, s a világháború folyamán elköve­tett megismételt első — vagy ennél súlyosab­ban minősülő — szökés büntette. Nem részesülnek továbbá kegyelemben azok sem, akik magukat a büntetés elől el­vonva bujkálnak, vagy éppen külföldre távoz­tak, ide nem értve azokat, akik nyilvánvalóan nem ezzel a szándékkal, hanem a békeszerző­dés következtében maradtak átcsatolt terüle­ten. + 5. Annak eldöntését, hogy elítéltre (ter­heltre) nézve fennállanak-e a jelen elhatározá­somban meghatározott feltételek, az 1921. évi május hónap 18-án kelt elhatározásom F. pontja szerinti kegyelmi tanácsokra bízom. Esetleg felmerülő kételyek esetén, különös­­en pedig a kizáró okul szolgáló közveszélyes­ség kérdésében a honvédelmi miniszter dönt, aki jelen elhatározásom helyes végrehajtása fe­lett a felügyeleti jogot gyakorolja. Felhatalmazom a honvédelmi minisztert arra is, hogy a többi fentebb megjelölt előfel­tételek fenforgása esetén kivételesen a kegyelmi tanács elé utalhassa azoknak az egyéneknek ügyét is, kik bűncselekményüket ugyan az 1­-3. pontokban megjelölt időpont után, de még az 1920. év folyamán követték el. (2. Megengedem továbbá, hogy a kegyelmi tanács javaslata alapján közvetlenül külön kegyelmi javaslatok legyenek elém terjeszt­hetők az oly egyénekre vonatkozóan, akik 1920. évi március hó 1.-je előtt követték el bűn­cselekményüket, de akikre nézve a jelen elha­tározásomban meghatározott összes feltételek nem forognak ugyan fenn, azonban az illetők tekintettel a körülményekre, rendkívüli kegye­lemre méltók. 150.000 embert fenyeget az éhhalál Dalmáciában Belgrád, február 29. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) A zágrábi Jutarni List azt jelenti Dalmáciából, hogy ott 159. 000 ember az é h h­a 1­á­ll­a­l küsz­ködik. A belgrádi Novosty szerint Osty hercego­vinci faluban a minap két gyermek éhen halt, két másik gyermek pedig édesanyjá­val együtt az éhhalál előtt áll. A Szkap­stina ma elfogadta a kormány sürgős törvényjavas­­latát, amely 150 millió dinárt juttat az éhező lakos­ságnak. (M. M. D)

Next