Pesti Napló, 1928. június (79. évfolyam, 123–146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

é t­etem s 2 ., 1 AKJ W. ELŐÍr Egy bóra.­­4 pengő Negyedévre ... 10 pengő Egyes szám ára. Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon . . 16 fillér Ünnepnapokon . . 20 fillér Vasárnap 10 fillér NAPLÓ Mp* melléklet Ara­de­mie* 3­­­79. évfolyam 123. szám Péntek, június 1 SZERKESZTŐSÉG« Rákóczi út 54. szára. KIADÓHIVATAL­ Erzsébet körút 18—20. ez. TELEFONI József 464-18, J. 464—19. Szerkesztőség Bécsben* I., Kohlmarkt 7. 9$Magiy®POv*&záa m Belpolitikai komszolváció gyümölcseit külpolitikai téma is le fogja szakíthatni" mondta a miniszterelnök a külügyi bizottságban Magyarország hét külföldi állammal tárgyal választott bírósági szerződésről A képviselőház külügyi bizottsága Pekár Gyula elnöklésével csütörtökön tartotta május havi rendes ülését, amelyen a kormány részé­ről gróf Bethlen István miniszterelnök és Walko Lajos külügyminiszter, jelent meg. Walko Lajos külügyminiszter a külpoliti­kai helyzetről adott rövid összefoglaló képet. Különösen a döntőbíróság kérdésével­ foglalko­zott és rámutatott arra a mind általánosabban érvényesülő törekvésre, hogy az államok a kö­zöttük felmerülő vitás kérdéseket bekés után, az úgynevezett békéltető bizottsági, illetőleg választott bírósági intézmény igénybevételével oldják meg. A magyar kormány a legnagyobb rokonszenvvel kíséri ezt a törekvést és ami Magyarországot illeti, annak előbbreviteleiven maga is részt vesz, amit bizonyítanak a már eddig Ausztriával, Svájccal és Olaszországgal kötött békéltető és választott bírósági szerző­dések. A magyar kormány ezidőszernt is hét állam kormányával folytat megbeszéléseket ilyen szerződések megkötése érdekében, neve­zetesen az amerikai Egyesült Államokkal, Spanyol­országgal, Észtországgal, Finnországgal, Lettországgal, Lengyelországgal és Svéd­országgal. Ezek a tárgyalások azon az alapelven folynak, hogy mindazok a vitás kérdések, amelyeket diplomáciai úton elintézni nem lehet, békéltető bizottsági eljárás alá bocsáttassanak, ennek eredménytelensége esetén pedig, amennyiben jogi természetűek, a választott bírósági eljárás útján oldassanak meg. A döntőbírósági szerző­dések megkötéséhez természetesen a törvény­hozás intézkedésére van szükség és így, ha a folyamatban levő tárgyalások eredményre ve­zetnek, a külügyi bizottságnak alkalma lesz ezekkel részletesen foglalkozni. A külügymi­niszter tájékoztatása után hosszabb vita indult meg. Gróf Apponyi Albert Magyarország külpolitikai helyzete javulásának jeleivel foglalkozott és hang­súlyozta, hogy nemzeti céljaink megvalósítása ha­talmi és erőviszonyok alakulásától függ, amelyben igen jelentékeny, de nem egyedül döntő tényenő a közvélemény állásfoglalása. Lakatos Gyula a barátsági és döntőbírósági szer­ződések hálózatának nem tulajdonít túl nagy jelentő­séget. Lukács György a Kellogg-féle békepaktum­javaslattal és a leszerelés kérdésével foglalkozott. Beck Lajos az európai politikai helyzet vizsgálatá­ból azt a következtetést vonja le, hogy elsősorban gazdaságpolitikai téren kell előnyök biztosítására törekednünk. Gratz Gusztáv a nészövetségi alapokmány 19. cikkéből folyó lehetőségekkel és e lehetőségek érvé­nyesítésének nehézségeivel foglalkozott. Szükséges­nek tartaná, hogy a középeurópai kérdések tudo­mányos feldolgozásában a magyarság is minél na­gyobb mértékben vegyen részt. Bleyer Jakab rá­mutatott azokra a jelenségekre, amelyek azt bizo­nyítják, hogy az úgynevezett utódállamokban a kon­szolidáció folyamata egyáltalában nem halad előre. Biró Pál a gazdaságpolitikai pesszimizmussal szem­ben foglal állást. Gróf Bethlen István miniszterelnök a vita végén hangsúlyozta, hogy el fog jönni az idő, amikor Magyarország a belpolitikai konszolidáció és meg­erősödés gyümölcseit külpolitikai téren is le fogja szakíthatni, de helytelen volna, ha ezt idő előtt akar­nák elérni. Romfimsb­an ítészül valami Bratianu részben a palakista kormányát - Titulescu diplo­máciai turnéja Európállaza­t & román statsstizálási kölcsön kálváriája Bukarest, május 31. (A Pesti Napló külön tudósítójától.) Az Adeverul értesülése szerint Lupu köz­munkaügyi miniszter ma Genfbe utazott, hogy részt veszyen a nemzetközi munkaügyi kém­fer francia ülésein. A miniszternek azonban ezen kívül két fontos megbízatása van. Genfből u­gyanis Párizsba kell utaznia, hogy Románia külföldi kölcsöne dolgában a kormány nevében érintkezésbe lépjen a francia kormánnyal. Má­sodik feladata pedig­ az, hogy Genfben idézése alatt Titulescuval a román kormány nevében fontos információkat közöljön. Hír szerint Ti­tulescu azon fog fáradni, hogy esetleges kor­mányváltozással kapcsolatban előkészítse az át­menetet. A Lupta értesülés® szerint június 15-én a parlament öt napi rendkívüli ülésszakra ül m össze, hogy ratifikálja a stabilizálási kölcsönt. Közv­etlen ezután megtörténik a kormány rész­leges újjáalakítása, amennyiben Bratianu több új miniszterrel fogja kiegészíteni kabinetjét. (M.) Titulescu útjai Bukarest, május 31. Titulescu román külügyminiszter június 1-ét­ San Remóból, ahol eddig üdült, Genfbe uta­zik. A Népszövetségi Tanács ülésezésének befe­jezése után, 10-ike körül, Belgrádba utazik, ahol négy-öt napig szándékozik maradni. Ez al­kalommal a jugoszláv kormányférfiakkal meg fogja vitatni azokat a kérdéseket, melyek kö­zösen érdeklik a kisantant államait. (M.) A rc­givesm SusasiaS Bukarest, május 31. A külügyminiszter helyettese, Duca belügy­miniszter ma délben hosszabb kihallgatáson fo­gadta a bukaresti pápai nunciust, monsignore Dolcit. Ez alkalommal behatóan tanácskoztak a rimániai új kultuszrendszerről. (M.) A felesleges ember írta: Friedrich István A miniszterelnök a képviselőházban tudtára adta mindenkinek, akit illet, hogy Mintamagyarországon sok a felesleges ke­reskedő. Ez a túltengés okozza részben a folytonos drágulást és a magyar kereskede­lem válságos helyzetét. Sokan vannak. Fe­leslegesek. Vagy más pálya, vagy kihullás, vagy kivándorlás. Más megoldás nincsen. Pedig talán volna. A világért sem gon­dolom, hogy az agrártermékeinknek a kül­földi piacokon való elhelyezésével kellene végre közgazdaságunk gyógyításához hoz­záfogni, hogy e célból megfelelő külkeres­kedelmi politika és célirányos diplomáciai tevékenység volna szükséges. Nem. Ez túl komplikált volna. Per aspera ad astra. Sok­kal egyszerűbb megoldást ajánlanék. Nu­merus clausust a kereskedők részére! Miért csak az ügyvédek részesüljenek ebben a konszolidációs áldásban? ők is so­kan vannak, sőt — isten irgalmazz nekik — szaporodnak, folyton többen lesznek. Fontos ám, nagyon fontos a beérkezet­tek konszolidációja. Az idő ezeknek dolgo­zik. Talán jó volna a kereskedők és ügyvé­dek részére az egykét is törvénybe iktatni azzal, hogy az egyetlen gyermek se követe­hesse apját pályáján. Az intelligenciára mondotta tavaly egyszer a miniszterelnök, hogy nem ment­hető meg Csodamagyar­országon. El fog pusztulni. Mégsem pusztul, csak szegénye­dik, proletarizálódik, sőt szaporodik. Az egyetemet végzett fiatalság friss csapatai táplálják szüntelenül a konszolidáció által már feladott intellektuális tábort. Sok a szőlősgazda. Túl nagy területek vannak szőlővel beültetve és a bor sem fogy, mert keveset isznak szegény magyar­jaink. Revirement, kihullás vagy kivándor­lás kell itt is. Dohánytermelők 'is 'felesleges sokan vannak. Dohány kivi­telünk egyre sorvad, de a magyar királyi dohányjövedék 25 mil­lió pengőért hoz be évente dohányt. Kül­földre két-háromszor annyit fizet a do­hányért, mint amit a magyar gazdának fizet. Azért talán jobb volna, ha a magyar gazda kivándorolna, ott termelne dohányt és onnan szállítana ide. A vajjal is baj van. Úgy látszik, az ná­lunk sokak fején van csak. Kétmillió pengő értékű tejet és tejterméket hoztunk be a múlt évben. Ugyanakkor Csehország, mint ipari állam egy évi sajttermeléséből, 700 vagonból 384 vagont exportált. Csehország exportál. Mintamagyar­ország mint agrár­állam importál. Németország­­és Anglia ha­talmas tejtermékszükségletét Ausztrália szállítja, mert Magyarország távolabb van. Persze, hogy így azután nemcsak keres­kedő, ügyvéd, mérnök, munkás van túlsá­gos feleslegben, hanem ökör, tehén, disznó is. Se tejet, se marhát, se sertést nem tu­dunk exportálni. Le kell­­építeni az állatte­nyésztést is, de át kell térnünk az­­extenzív termelési rendszerre is, mert sok a termelt gabonánk. A konszolidáció »az idő nekünk dolgo­zik« és a »leépítés« nagyszerű jelszavaival kezdte meg uralkodását és az eredm­ény most az, hogy a kincstári feleslegektől egé­szen a kereskedői ft. a gabonától az export­marháig minden feleslegben van. A politika terén már megtalálták a szv fízsestet. rAz egys­éges párt címen me­gal*­kult hatalmi tröszt nagyszerűen bevált. "Po­­­litikai elvek, programok és hasonló bolond-

Next